Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

CSALÁD-OTTHON Mikor és hogyan Nemcsak az lényeges, mit eszünk, hanem az is: hogyan, hányszor, milyen elosztásban. Energiára munkavégzéskor van leginkább szükségünk. Emésztésünk számára sem kö­zömbös, hányszor, és milyen napszakban, mennyit eszünk. Ezért általában napjában 3—5 alkalommal helyes étkezni. Igen lényeges, hogy elegendő mennyiségű ételt fogyasszunk el reggelire, legalább napi ka- lóriaigényünk 20 százalékát. Ebédre célszerű lenne kalória­értékben ennek kb. kétszeresét, a késő délutáni órákban (4—6 között) estebédre, illetve va­csorára ennél valamivel keve­sebbet, késő este, illetve dél­előtt pedig csak igen könnyű, minimális mennyiségű ételt fo­gyasszunk. Ha valaki estén­ként otthon fizikai munkát végez, vagy sportol, ezek az arányok eltolódhatnak, de mindenképpen célszerű egy­részt többször kevesebbet en­ni, másrészt akkor táplálni magunkat, amikor módunkban áll a bevitt energiát fizikai ak­tivitásunkkal felhasználni. Hasonlítsuk össze az elmon­dottakkal a ma olyannyira ál­talános, szokásos, hazai gya­korlatunkat: reggelire nem eszünk, vagy csak alig vala­mit. Még jó, ha ezt tízóraival — kissé megkésve, de — kipó­toljuk. Délben, vagy módunk­ban áll üzemi ebédet fogyasz­tani, vagy valami hideg ételt kapunk be, aztán jön az este, amikor egész napi koplalá­sunkért kárpótoljuk magun­kat. Este, vagy késő délután, nemcsak korszerűtlen összeté­telű, tehát zsíros, szénhidrát­dús, de egészségtelenül nagy mennyiségű vacsorát fogyasz­tunk. Ezt követően pedig ál­talában nem csinálunk mást, mint ülünk a tv előtt, beszél­getünk, vagy unalmunkban újra eszünk — süteményt, eset­leg más édességet. Tudjuk, hogy amit ideális­nak és egészségesnek tartunk, az ma még sokak számára megvalósíthatatlan, mind az Hogyan főzzünk? Bár manapság hazánkban is egyre nagyobb teret hódít a közétkeztetés, az ideális házi­asszony tulajdonságai közé so­rolják a főzni tudást és ennek igazolására a legtöbb család­ban naponta vagy hetente többször sor kerül. Ily módon az egészségesebb táplálkozás érdekében legtöbbet talán a háziasszonyok tehetnek. Mi módon? Egyebek között úgy, hogy megszívlelik alábbi rö­vid tanácsainkat. Ételeink elkészítésénél tuda­tosan törekedjünk a felhasz­nált liszt, cukor és zsiradék mennyiségének csökkentésére. Leveseinket, főzelékeinket a korábbinál lényegesen keve­sebb liszttel rántsuk, habarjuk. Sokkal kevesebb sertészsírt használjunk és azt legalább felerészben étolajjal, marga­rinnal helyettesítsük. Rántás készítésénél pl. szárazon pirít­suk meg a kevés lisztet és utána keverjük össze kevés ét­olajjal. Aki már megszokta a hígabb főzelékeket, próbálja meg egyszer-egyszer azokat rántás nélkül, gőzben párolva tálalni és fogyasztani. Húséte­leink készítésénél kerülj ük a bő lisztes-morzsás panírozást és a sertészsírban történő ki­sütést, a húsokat inkább pá­rizsiasan, lisztben megforgatva, forró olajban süssük ki. Főleg hízásra hajlamosnak és fogyó­kúrásoknak ajánljuk a minél több roston sült, grillezett hús fogyasztását, illetve az alufóliá­ban vagy alutef serpenyőben való sütést. Az ízletes grill­csirke otthoni elkészítéséhez nem kell drága elektromos készülék, jól megteszi tűzhe­lyünk sütője és egy mély jé­nai lábas is. Csak bőséggel öntözzük a csirkét kisült zsír­jával. A főtt tészták helyét célszerű, ha egyre inkább el­foglalják a színesfőzelékek, a burgonya és a saláták, minél változatosabban kombinálva és elkészítve. Receptek Csirkehús párolt karalábéval. A csirkedarabokat besózzuk, pici mustárral megkenjük, lisztbe és tojás­ba megforgatva, forró olajban vagy zsírban kisütjük. Még melegen meg­hintjük reszelt sajttal, párolt karalábé­val tálaljuk, amelyet a következőkép­pen készítünk: a hosszúkás szeletekre vágott karalábét, összevágott gyenge leveleivel vajon megpároljuk, sóval, pi­ci cukorral, apróra vagdalt petrezse­lyemmel, törött borssal, Vegetával íze­sítjük. Sertésszelet — joghurtos salátával. A hússzeleteket alaposan kiverjük, néhány percig kevés tejben áztatjuk, utána besózzuk, majd lisztben meg­forgatjuk és hirtelen kisütjük. Közben személyenként számítva 4—5 szem bur­gonyát megfőzünk, ha puha, megtisz­títjuk és nagyobb kockákra vágjuk. A pecsenyezsírból annyit hagyunk az edényben, amennyi a burgonya elké­szítéséhez szükséges. A zsírban kevés vöröshagymát rózsaszínűre párolunk, beletesszük a burgonyát, kissé átsük- jük, ha levettük a tűzről, apróra vágott petrezselyemzöldjét keverünk bele. Joghurtos saláta. A tisztára mosott salátát csíkokra vágjuk, üvegtálba tesszük, egy vékony karikára vágott újhagymát is ^ledo­bunk és leöntjük joghurttal, alaposan összekeverjük, fél órára hűtőbe tesz- szük. (A salátát levével együtt fo­gyasszuk el, met az összevágott salá­tából sok vitamin és ásványi anyag, kioldódik.) A saláta közepét paradi­csomszeletekkel, virág alakú formára dí­szítjük. Cseresznyés sütemény. Nagy szemű, kemény, húsos cseresz­nyét kimoggzunk és fél kjj-at lemérve* megvajazott, zománcozott sütőtepsíben szétterítünk úgy, hogy mindenütt le­gyen cseresznye. Megszórjuk 10 dkg gorombára vágott dióval. Egy tálba kimérünk 12 dkg porcukrot, adunk hoz­zá még 12 dkg lisztet. 2 dl hideg tejet, végül hozzákeverjük a három tojás ke­ményre felvert habját. A tésztát a cse­resznyére öntjük és előmelegített sütő­ben 8—10 percig sütjük. Ha felvágtuk, hintsük meg fahéjas porcukowaL Málnás túrókrénis 30 dkg málnát megmosunk, szitán lecsepegtetünk. 25 dkg tehéntúrót át­törünk, egy tálba tesszük. Két dl tej­színhabbal elkeverünk 5 dkg vaníliás porcukrot és összekeverjük a túróval. A felét talpas poharakba osztjuk el. Erre rakjuk a málnát (egy keveset visszahagyunk a díszítésre), megszór­juk 5 dkg porcukorral, majd rárak­juk a túrókrém másik részét. A tetejét tejszínhabbal és málrfaszemekkel dí­szítjük. Hűtőszekrénybe tesszük és hi­degen kínáljuk. (Ez a krém málna he­lyett eperrel vagy ribizlivel is készít­hetők Máfnakrém tejszínhabbal. 15 dkg málnát megmosunk, szitán lecsepegtetünk és áttörünk. Fél liter tejszínhabba 10 dkg porcukrot keverünk. Ebből egy keveset visszahagyunk a dí­szítésre, a többihez habverővel hozzá­keverjük a gyümölcslevet, és egyen­letesen talpas poharakba osztjuk el úgy, hogy háromnegyed részig leljen meg a pohár. Ezután málnaszemeket rakunk a pohárban lévő habra, por­cukorral megszórjuk, a tetejét a meg­maradt tejszínhabbal és málnaszemefer kel díszítjük- Hidegen tói aljuk» étkezések összetételében, mind pedig napi ritmusában. Gon­dolunk itt a beszerzési nehéz­ségekkel küzdő falusi lakosság­ra, a lakásuktól munkahelyü­kig naponta több órát utazók sokaságára; a hajnali felkelés­re, amikor az ember gyomra görcsöt kap, még csak az_ evés gondolatára is, és a késő esti hazaérkezésre, mikor nemcsak kimerültén, de farkaséhesen támolygunk haza. Ezek igen nagy nehézségek, mégis töre­kednünk kell táplálkozásunk javítására, s ezzel egészségünk megóvására. Az eddigi szempontokhoz még csak annyit; nem csupán többszöri és elegendő — tehát se nem túl sok, se nem túl ke­vés — hanem naponta változa­tos ételfogyasztásra töreked­jünk. Ez jelenti egyrészt: mi­nél többfajta húsfélét, tejter­méket, zöldséget, gyümölcsöt, főzeléket együnk, másrészt, le­hetőleg minden napszakban tartalmazzon ételünk elegendő fehérjét, zsírt, szénhidrátot, és — zöldség vagy gyümölcs ré­vén — ásványi sót és vitamint Külön kell foglalkoznunk a fejlődésben lévő szervezet, s a terhes és szoptatós anyák táplálkozásával. Mind a gyer­mekeknek, mind a várandós és szoptatós mamáknak több táplálékot, főként több állati fehérjét és vitaminban, ásványi sóban gazdag zöldséget, gyü­mölcsöt, színesfőzeléket kell fogyasztaniok. Öva intünk vi­szont a szénhidrátok, főleg a cukrok túlzott fogyasztásától. Ez gyermekeknél az egyoldalú táplálkozás, majd az elhízás alapja, márpedig a kövér gyer­mekből az esetek 90 százaléká­ban kövér felnőtt válik! Ter­hességben és szülés után pe­dig a beálló hormonális válto­zások igen kedvező alapot teremtenek 10—20 kg testsúly­felesleg rövid idő alatti felsze­déséhez. Ha ilyenkor édesség­gel, tésztával, cukros gyümölcs- készítményekkel tömjük, sok szörppel itatjuk a kismamát, az elhízás többnyire elkerül­hetetlen. Márpedig ez megne­hezíti a szülést, rontja a mag­zat életkilátásait, és további súlygyarapodás közvetlen elő­idézőjévé válik. Dr. fövenyi József Ingblúzból — nyári blúz unt ingblúzból a következő módon:. A blúz ujját kifejtjük, felf ejtjük az alsó varrást isi és szétvasaljuk. Ebből szabjuk a tűzéssel és farkasfoggal díszített bő, húzott ujjat. Derékvonalon a blúz belső ol­dalára egy 5 cm széles pántot varrunk (a blúz levágott aljából vagy más vékony mosóanyagból) és középen is (2,5 cm) megtűzzük. Az így kialakult gumiházba gumi. szalagot fűzünk be. A gumizástól lefelé 10 cm-re levágd, juk a blúz szélét, behajtjuk és ugyancsak farkasfoggal és tűzéssel díszítjük. (Mindkettő lehet színes.) Az ingblúz gallérját, gomboláspántját, egyszóval a „legkényesebb ré­szeit” nem kell átalakítani, csak a derékba befűzött gu­mipántnál kössünk még egy gomblyukat, hogy jobban tartson. Szoknyával, nadrággal is viselhető, üde, friss nyári blúzunk lesz. H­___ >■' ' ...'■■■ ■■■■■! m in m K isfaludi Stróbl Zsigmond Kisfalud! Stróbl Zsigmond, ne­ves szobrászunk a napokban üli 90. születésnapját. Ez alkalom­ból négy alkotásának címét he­lyeztük el rejtvényünk vízszintes 1., 67., függőleges 12* ML szá­mú soraiban. VÍZSZINTES: r Ezt aa akt­szobrát 1922-ben alkotta« (Zárt betűk; T, A, Z, Y.) 12. Japán nemzeti viselet. 13. Shakespeare egyik király alak ja. 14. Félig el­különít. 15. Utolsó posta EÖV«, 16. Kétkerekű versenykocsi a régi rómaiaknál. 17. A foszfor és a jód vegyjele. 18. A régi egyiptomiak főistene. 19. Anyagi. veszteség. 21. Fordított névelő. 22. Épületrész. 23. Mesealak. 25» . . „ Hari (az első világháború hírhedt kémnője.j 27. Mezőgaz­dasági munkát végez' 29: Ba­ráti állam fővárosa1 30: Váráról és taváról ismert dunántúli yáv rosunk. 31.' Svájci ütíülőhely. 33.' Borítósüveg. 34. Fen. 35. Római 101. 37. Beszámoló. 39. Szovjet repülőgéptípus. 40. Törökország, fővárosa. 42. Orosz férfinév. 45, Régi magyar ruhadarab. 46. Hint. 47. Francia regényíró (Pierre* 1850—1926X. 49. Mesefilm. 50. Bi­zony. 51. Kérődző háziállat. 53«, Jól megfenték. 54. Helyrag. 55, Helyhatározó névutó. 56. Ennél egészségesebb az olaj. 58. Víz­mozgás. 59. EL 6i. Rangjelző: 62. Latyak. 63. Kúszónövény. 65, Támlás fekvő-, ülőbútor. 67. Ez a szobra 1954-bea készült. (Zárt betűk: S, K.) FÜGGŐLEGES? T.' Szicíliától északra fekvő szigetek. 2. Kötő­szó. 3. Verseny szánkó. 4. Keleti eredetű fűszernövény. 5. A régi rómaiak felsőruhája. 6. Gyilkol» 7. Ismétlés, az ételből. 8. A Du­na mellékvize az osztják ha-* tárnál. 2. Valamire felügyel. 10. Csiszolt. 11. Ebből „ért az em­ber”. 12. Ezt a szobrot 1912-ben alkotta. (Zárt betűk: I* R, O.) 20. Énekes madár. 22. Helyre- állítás. 24. Egymást előző betűk a teljes ábécében. 25. Satu . . « (Szatmár), Szamos-parti város. 26. Numizmatikusok gyűjtik. 27. Almos. 28. Tárgytartó szerszám. 30. Törmelék-kőzet. 31. „A” ha­muzsír. 32. Az ozmium vegyje­le. 33. Csere-... 34. Gőze altató- szer. 36. Női szerep „A truba­dúr” című operában. 37. Orosz vadászgéptípus az első világ­háborúban. 38. Alvással járhat együtt. 41. Ikon egynemű betűi. 43. Nedves helyet kedvelő nö­vény. 44. Híres, hármas aktból álló bronzszobra. (Zárt betű: F.) 46. Török palota. 47. A föld felé. 48. December 6-án epedve várják a gyerekek. 50. Parafái. 51. Évszak. 52. Kivet. 54. A láb része. 57. Nyakkendő. 60. Kanál közepe. 63. Skálahang. 64. Ele­ge van belőle (ford.) 66. Mint a vízszintes 61. szám alatti. BEKÜLDENDŐ SOROK: Víz­szintes 1., 67., függőleges 12., 44. számú sorok megfejtébe. A június 23-i rejtvény helyei megfejtése: Mözsi-Szabó István* Csellózó, Marokszedő, Simsay Il­dikó, öregasszony. Könyvjutalmat nyertek: Ber­kics Józsefné, 7083 Tolnanémedi, Széchenyi u. 29., Portás Jánosné, 7200 Dombóvár, VI. u. 23., Raj­nai Ferenc, 7101 Szekszárd, PL: 146., Szenczy Béla, 7090. Tamási* Szabadság ú. 4.. Szíjártó József* 7054 Tengelic, Gindli u. 10. A könyveket postán küldjük eL SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom