Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
agazin * magazin agazm Négy „nyelven” beszélő elefánt A jereváni állatkert gondozója „kivételes tehetségű” tanítvá. nyával. (APN fotó: M. Kalantár felvétele — KS) Különleges vizsga tanúi lehettek a közelmúltban a jereváni állatkert látogatói. A vizsgázó — az állatkert Vova nevű elefántja — Afrikából érkezett a kaukázusi köztársaságba. A vizsgabizottság előtt kivétel nélkül minden feladatot megoldott — de nem akárhogyan — angol, német, orosz és örmény nyelven. Az elefánt Jerevánba érkezése előtt néhány hónapig Londonban vendégeskedett. A jereváni állatkert gondozója, Iván Scserbány kezdetben azt tapasztalta, hogy Vova elefánt nem érti meg az örmény szavakat. Kiderült, hogy az angol és német nyelvet viszont kiválóan elsajátította. Az utóbbit kéthetes NDK-beli tartózkodása során tanulta meg. Amikor Iván Scserbány meggyőződött az újonc kivételes tehetségéről, nagy, türelemmel és kitartással orosz és örmény „nyelvórákat” kezdett adni Vovának. A kiváló tanítvány két hónap múlva már 25 különféle utasítást végrehajtott — természetesen valamennyit négy nyelven. (APN—KS) Mődvecirkusz Valentyin Filatov medvecirkusza fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Medvékkel már korábban is felléptek, de csupán egyes számokban. Filatov a cirkuszon belül ala- ' pított egy sajátos cirkuszt. A kurtalábú „művészek” debütálása nagyszerűen sikerült: mesterien mutattak be egy kivételesen nehéz motorkerékpár-számot, amelyet az idomító öt évig készített velük elő. A medvecirkuszban állat bohócokat, akrobatákat, zsonglőröket, tornászokat, bokszolókat, kerékpár- és motorkerékpár-zsonglőröket, táncosokat lehet látni. ..Alakulóban’’ van egy zenekar, amelyben a zenész medvék balalaj- kán, harmonikán és dobon játszanak majd. Őslények „rajzai” — tatai sírköveken A tetői Óváros régi temetőjének akad néhány olyan sajátos ritkasága, ami talán az ország többi településének egyetlen sír- kertjében sem található. A síremlékek jó részét a messzi földön híres tordesi vörös márványból faragták. Ám az itteni „tar- dosi kő” gyakori előfordulása tulajdonképpen rendhagyó eset. A kövek alapenyaga tudniillik nem Tardosról származik, hanem a közeli Kálvária-domb fehér sziklái alatt „terem"; illetve termett, amikor még a múlt században, századunk első évtizedeiben Tatán is rendszeresen bányásztak vörös márványt. A tardosi vörös márvány íqy hót vérbeli tatai, s ez a helybéli származás adja a temető másik különlegességét. A szépen csiszolt vagy éppen rusztikusán megmunkált sírkövek felületén uny"n- is gyakran látni furcsa, spiráli1974. július 7. san csavarodó rajzolatokat, amelyeket nem a kőfaragók, hanem a távoli földtörténeti események róttak a kövekbe. E csigaházakhoz hasonló rajzolatok, mint a geológiai jura-korszak őstengerének sok millió éve kihalt puhatestű lakói, illetve ezek mész- maradványának kővé vált lenyomatai. A természettudósok az egyiptomi Amon istenség nevéről ammonitáknak, ammoniteseknek nevezték el ezeket a lábasfejűek rendjébe tartozó őslényeket. A tatai vörös márvány így zárta magába a távoli múlt relikviáit, s így vált a tatai régi temető egy nem mindennapi „őslénymúzeummá". Ha a kegyelet nem gátolná, legszívesebben múzeumba szállítanák a természetbúvárok azt a sírkövet, amelynek felületén egy rendkívüli méretű, óriásnak számító ammonita tökéletesen konzerválódott rajzolata látható. A kapitális őslény külső mészvázá- nak, „házának” karéjdsan osztott kamráit híven megőrizte a már- ványfelület, valóban tankönyvbe, tárlóba kívánkozik a ritka lelet. Ez a veszély azonban nem fenyegeti az ammoniteszes sírkövek „nagy öregiét": a tudomány ez egyszer beéri néhány fotóval, s nem háboraatja a tatai régi temető csendjét. Valóban kerek-e a Föld ? Milyen a Föld formája, melyek méretei? — amilyen régi, olyan korszerű is egyúttal ez a kérdés. Most, a mesterséges holdak fellövésével sokkal pontosabb választ kaphatunk a kérdésre, mint a megelőző 2—3 évszázadban. El kellett hagynunk a Földet s a kozmikus térségből kellett meghatároznunk annak a planétának a formáját és méreteit, ahol élünk. Időszámításunk előtt a VI. században Pitagoras a történelemben elsőként adott hangot annak a sejtésének, hogy a Föld alakja gömbölyű. A francia csillagász, Richet, a Párizsi Tudományos Akadémia A szemorvos felszólítja a beteget, olvassa el a be. tűket a táblán. A beteg hallgat. Az orvos döbbenten: — De hiszen maga egyáltalán nem lát! — Már hogyne látnék! Csak éppen nem tudok olvasni. 500 éves földrajzi atlaszok ••• Az első litván nyelvű, nyomtatott könyvet: Mazsvidas Katekizmusát tekinthették meg a vilniuszi egyetem könyvtárának kiállításán a látogatók. A tárlaton más ritkaságok is bemutatásra kerültek: a XVII. században kiadott litván szótár és nyelvtan, F. Szkorin Apostol című műve, amely az első vilniuszi orosz nyelvű könyvek közé tartozik. Nagy érdeklődést keltettek a XIV. századból származó kézzel írott kották és a XV. században nyomtatott földrajzi atlaszok. Az egyetem könyvtára jelenleg több, mint 3 millió kötettel rendelkezik, ezek közül 160 000 ősnyomtatvány és könyvritkaság. A világ számos országából mintegy 500 könyvtárral tartanak könyvtárközi cserekapcsolatot. tagja, miután 1673-ban visszatért Caen szigetéről (Dél-Ame- rika), ahol csillagászati megfigyeléseket végzett, jelentésében azt írta, hogy a Föld nem gömb. hanem ellipszoid (a sarkoknál benyomódott és az Egyenlítőnél kidudorodik). E forma következtében az óra ingáját Caen szigetén 2,88 milliméterrel meg kellett rövidíteni, míg Párizsban az inga hosz- sza megmaradt. Ezt támasztotta alá Newton zseniális törvénye a tömegvonzásról. Az ezután következő esztendők a mérések, számítások, viták esztendei: állításokat fogadtak, majd vetettek el, hogy I737-re eljussanak a következtetéshez: a földgolyó a sarkoknál nyomott, az Egyenlítőnél kidomborodik. A Föld mesterséges holdjai nemcsak új utakat fedeztek fel, de a tudósoknak újabb lehetőségeket nyújtottak, hogy pontosabban válaszoljanak a Föld alakját és méreteit illető kérdésekre. Felhasználják e célból azt a jelenséget, hogy a mesterséges hold mozgás közben eltér az előzetesen elméletileg meghatározott röppályától. Az eltérést kizárólag a Föld gravitációs mezője okozza (a Földet körülvevő övezet, amelyben még működik a vonzóerő). A megfigyeléseknél nagy pontossággal veszik számba az atmoszféra, a Hold, a Nap és a többi bolygók, valamint az egyéb tényezők befolyását a mesterséges hold orbitális mozgására. Ezért a célra leginkább azok a mesterséges égitestek a legalkalmasabbak,. amelyek 1000—3000 kilométer magasságban, kör alakú pályán mozognak. Az a tény tehát, hogy a Föld nem gömbölyű, ahhoz vezetett, hogy a mesterséges hold kénytelen állandóan változtatni röppályáját. Abban az esetben; ha mérik e valóságos röppálya paramétereit, megállapítható bolygónk nagy féltengelye és lapultsága. Ezen, a dinamikusnak nevezett módszeren kívül a gyakorlatban geometriai módszereket is alkalmaznak, amelyek fényképezőgépekkel, vagy lézer- berendezésekkel felszerelt speciális mesterséges holdak vizuális megfigyelésein alapulnak. A megfigyelések, a számítások eredményeképpen a tudósok megállapították, hogy a Föld alakja olyan, mint a körte, vagyis az Északi-sark az Egyenlítőtől 15—30 méterrel messzebb van, mint a Délisark. Megállapították azt is, hogy az Egyenlítő nem kör, hanem ellipszis alakú, melynek nagyobb féltengelye 305 méterrel hosszabb, mint a kisebbik féltengelye. Mindezeknek értelmében fogadtak al 1971-ben, a geodéták és geofizikusok XV. nemzetközi közgyűlésén Moszkvában új referens-rendszert, amely a mesterséges holdak nyújtotta adatok alapján megadja a Föld új paramétereit. Két elmegyógyász beszélget. — Ma volt egy páciensem, aki azt állította, hogy lenyelt egy telefonkészüléket. — No és te a hipotézi- ses gyógyítást alkalmaztad, s máris megszabadítottad komplexusától. — Nem máris . . . Majd holnap . . . Ma este még egy fontos telefonhívást vár. Leonardo-kéziratok A New York-1 McGraw- Hill kiadó közlése szerint Leonardo da Vincinek azt a két kéziratát, amelyet 1965- ben fedeztek fel a madridi nemzeti könyvtárban, idén Évente húsz új illat a „szag-piacon” A . szakmák, foglalkozások rengetegében a legkülönöseb. bek egyike kétségkívül a szagok mesteréé, az illatkom- pozitőré. Legfőbb munkaeszköze, nélkülözhetetlen „műszere” az orra, pontosabban: kifinomult szaglása. E sajátos hivatás egyik legismertebb hazai képviselőjétől kérdeztük: valójában hányféle illatot tartanak számon a ..szag-szakemberek” ? — Manapság ezt már senki nem tudná pontosan megmondani. Korábban ugyanis csak természetes alapanyagok álltak az illatszerészek rendelkezésére, így aránylag ke. vés volt a kombinációs lehetőség. A mesterséges illatnyersanyagok „betörésével” azonban a kombinációs skála rendkívüli módon Íriszéle. sedett. Hazánkban jelenleg — különféle formákban — többszáz illat van forgalomban, ami nem is olyan túl sok; hiszen az illatok terén nagy hagyományokkal rendelkezünk. Érdemes megjegyezni, hogy az „illatfamiiia” annak ellenére sem gyarapszik, hogv évente körülbelül 20 új illat jelenik meg a „rz.-”. piacor". Feltűnésükkel egyidejűleg tudniillik körülbelül ugyanennyi kikerül a forgalomból, divatjamúlttá válik. A divat egyébként az illat- világban is nagyhatalom. A század elején még az édeskés, nehéz, lassan párolgó szagosítószerek voltak kedveltek. Napjainkban viszont, in. kább a friss, fűszeres illatok a sztárok, amelyek szappanokban, kölnikben, spraykben, mosószerekben és egyebekben lengenek körül bennünket. Persze, a „szagigényt” meghatározhatja a kor, a nem, sőt még az égtáj is. — Hogyan készül az illatkompozíció? — A mesterséges és természetes anyagok együttes fel- használásával. A más-más arányban összekevert „szag- alapanyagok” együttesen olyan illatot adhatnak, amelyet külön-külön egyik „alkatrészben” sem találhatunk meg. Általában 20—30 féle anyag egy keverék. Nem elhanyagolható tehát a fantázia- és a kombinációs készség sem. Az ember idővel már annyira megismeri az illatanyagokat, hogy akár gondolatban is megtervezheti az új kombinációt. ősszel publikálják első ízben több nyelven is. Többek között német fordítását is tervezik, amely az S. Fischer Verlag kiadásában jelenik meg. Az úgynevezett madridi kódexek Leonardo da Vinci' illusztrált „jegyzettömbjei”. Találmányainak részletei és feljegyzései találhatók benne, valamint a mindennapi élet eseményeinek leírása. Az amerikai kiadó összesen öt kötet publikálását tervezi, köztük az eredeti kéziratok kétkötetes fakszimile kiadá. sát, egy harmadik kötetet a kódexek felfedezéséről és jelentőségéről, valamint két kötetet angol és olasz nyelvű fordítással. Az öt kötet 500 dollárba fog kerülni, és szép. tember végén jelenik meg a piacon. McGraw-Hill ezenkívül Az ismeretlen Leonardo címen könyvet tervez, amely tíz tudós szerkesztette Leo- nardo-antológia lenne, részben az újonnan felfedezett kéziratok alapján: Mr. Smiles-nek meghalt a fele* sége, oki fiatal és szép asszony volt. Mr. Smiles férfias bátorsággal viselkedett a temetésen. Feleségének vo.'t szeretője azonban hangosan zokogott és nyíltan beszélt arról, mek.':ora veszteség érte. Mr. Smiles nyugodtan figyelte a jelenetet, a temetés után pedig odament a zokogó fiatalemberhez és szívhez szóló hangon így szólt hozzá: — Ne búsuljon, kedves barátom, hamarosan újra megnősülök...
