Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
T 1 t aksi képek Ha ezerötszáz munkás naponta csak egy-egy lapát földet tesz is arrébb, valóságos domb keletkezik. Pakson nem egy lapát földet, sódert rak odább egy-egy munkás. 100 lóerős traktorok, tíztonnás tehergépkocsik, döngölőhengerek, árokásó gépek, és lapátos emberek — ma még ez az „erő”, az építkezésen azonban mindig valami újat, változást fényképezhetnek azok, akik naponta itt alakítják a terepet, készítik elő az erőmű építését. Az alföldi munkás, a mezőföldi kubikos, a paksi ács, a ceglédi gépkezelő, a szekszárdi technikus, a gyönki kőműves — alakítója, formálója a tájnak. Az emberek, akik itt dolgoznak, tudják, hogy ipartörténeti folyamat részesei — az atomkor megteremtésén munkálkodnak. S nem csoda, ha mindenki mindent, nagyon megfigyel; valósággal fényképez. Képeken, jegyietekben adunk ízelítőt a paksi munkáról. Itt nemcsak építeni, hanem ;.rombolni” is kell. Ez a rombolás is építés, ’de végeredményben rombolás: szét kell szedni egy korábban — az első parancsszóra —épített víz- tartányt. Rossz helyen van, nem ott, ahol szükség volna rá — módosították az eredeti tervet A tervezők annak rendje, s módja szerint elkészítették a programot a hidro- glóbusz bontására. A bontásújjáépítés, azaz új helyen a felállítás, kb. egymillió forint körüli összegbe kerülne. Szép pénz. Ennek híre eljutott az egyik brigádhoz is. Onnan hamar érkezett a „javaslat”: adjanak nekünk tízezer forintot, mi lebontjuk a glóbuszt és félmillióért felállíthatják, ahol akarják, s megtakarítanak majd 490 ezer forintot A glóbusz ügyében még nincs döntés. • Nemrég nagy újság járta be az építkezést: jönnek a külföldi diákok. A hét elején meg is érkeztek. Elfoglalták „lakosztályaikat” — heten egy kétszoba-összkomfortos lakást kaptak, és beálltak a kubikosok közé. Fizikai munkán jöttek a szovjetunióbeli, endé- kás, cseh és lengyel mérnök- jelöltek. Műegyetemi hallgatók valamennyien, s most mégis — egy kölcsönös diákakció keretében — itt az erőműnél dolgoznak. Vezetőjük K. L., a Budapesti Műegyetem hallgatója: „öt év múlva any- nyi lesz már itt az idegen, hogy nem tűnik fel, ha orosz, vagy lengyel sző hallik egy- egy csoportból” — mondja. Persze a rácsodálkozás csak néhány óráig tart, aztán ők is ugyanúgy sorolnak az étkezde előtt, a busznál, mint a „törzs”-höz tartozó Molnár József brigádja. • Irdatlan mennyiségű gőzt termel majd az erőmű, azaz hőenergiájából bőségesen jut majd a lakótelepre is. Pillanatnyilag is kell azonban meleg víz, télen meg fűtés a munkások lakótelepére. Jő megoldásnak ígérkezik a ter- mokonténer. Ez az elmésen szerkesztett kazán szabadba telepíthető, olajjal tüzelik, és automatikusan működik. A képünkön még csak szerelték a konténerkazánt, de napjainkban már ez szolgáltatja az első épülethez a meleg vizet. Az első épülethez, amely különbözik a megszokott bérházaktól: alagsorában például klubszoba, tévéterem és csizmamosó is helyet kapott * A Kishegyen három lakótelep épül, egymás után. Valamivel több, mint háromszáz lakást kell elkészíteni, a jövő év a határidő. Az épületek, ha előbb készülnek el, hamarabb foglalhatják el a munkások — azaz nem kell nekik naponta 50—100 kilométert autóbuszban ülni, hanem csak hét végén, pénteken délután. Az építés lépcsőzetesen halad. Szinte „mérnöki pontosságúnak” mondanánk a lépcsők betartását, ha nem tudnánk, hogy itt minden panel elhelyezése ütemterv szerint történik. Pontosan rögzítették, mikor, milyen épületszerkezettel kell a kamionnak Szekszárdról indulni. Képünkön jól megfigyelhető, hogy a jobboldalt lévő kilencven lakásos ház fal- egyenben van, az előtte lévő egyik vége két szintig, másik már négy szintig felépült, míg a harmadik ház alapozását megkezdték. Az építkezés látványos. Naponta új és új emeletek kerülnek a házakra. Idejárnak a paksiak — szórakozni. Szabad időben, munkaidő után sokan eljönnek a községből, miként épül-szépül- alakul a város. Egyébként a most épülő városrésztől kissé délre majd a következő években kezdik a munkát. Ott készítik el az erőművet kezelő mérnökök, műszakiak lakótelepét Már ennek a résznek is kész a beépítési terve. •*! • Pakson az építkezés jelenlegi szakaszában azonban a legtöbb munkát az utak készítése adja. Itt nem lehet úgy dolgozni, mint más építkezéseken: itt meg kell építeni az utakat! Az óriási terheket hordó gépkocsik a földúton nem A kubikosmunka a huszadik században is nélkülözhetetlen. Bármily nagy teljesítményűek is a gépek, s pótolják az embert a legnehezebb fizikai munkáknál, az útszegélyek elkészítése még az emberre vár. Három nap alatt állították helyére a két termokonténert. A nagy kazánok beemeléséhez különlegesen nagy teherbírású darut kellett egy budapesti vállalattól kölcsönözni. A munkások lakótelepe mintegy öt hold kiterjedésű dombos részen épül. A lakóházak közötti, a szokásosnál nagyobb zöldövezet kialakítására van lehetőség. Képünkön is látni, hogy egy-egy ház kilencven lakása között és előtte milyen nagy szabad térség marad. A mini hőerőmű telepítése, szerelése példás, tanítani lehet, hogyan kell egy ilyen hoközpontot felállítani várhatóan igen nagy igény kielégítésére. járathatok. Elsüllyednének. Ezért mielőtt egy területre vonulnának a magasépítők, a mélyépítők elkészítik számukra az utat. Képünkön az útépítők már a lakótelep déli részét összekötő úton dolgoznak. Sok pepecseléssel jár itt a hegyen az út építése, mert a terep dombos. Könnyebb volt az erőmű területén az útépítés. Elkészült még 1966- ban a déli bekötő út. Alig egy hónap óta már használják az északi betonutat. És haladnak az építők az erőmű szíve felé — először úttal kötik ösz- sze, azután kezdik majd a „termelőüzem” épületeinek készítését Egyébként a hajózó utat is igénybe veszik. Már használják például a „kikötőt”. Több ezer köbméter folyami kavicsot kiraktak, és amint megkezdik az acél- és betonszerkezetek szerelését, akkor már uszályokon is hozzák az építkezéshez szükséges anyagot. * %—, *■ Pázmány Zoltán elmondhatja, hogy Pakson ő az első erőműkezelő. No nem a 440 megawattos reaktorerőmű, hanem a kis Láng „erőmű” kezelője, vezetője. Ugyanis amikor a Mátra-vidéki Szénbányák mélyépítői itt jártak a hatvanas évek közepén, végén, s a reaktorhoz vezető vízcsatornát mélyítették, ásták, berendeztek számukra egy barakklakást. A munkások megszerették a MÁSZ-telepet, és maradt minden a később jövő építőknek. A kazánház, amely a melegvizet adja a munkások fürdéséhez, a gőzt az üzemi konyhának, teljesen automatikus, alig-alig kell közbeavatkozni, felügyelni Pázmány Zoltánnak. A napokban adták át az „erőmű” szomszédságában a 22-es és 26-os ÁÉV-k részére készített Érdért típusú barakkokat. Ezeket is központi fűtéssel szerelték fel. • Sokan már s> Pakson áth?- ladó országútról felfigyelnek arra, hogy a lakótelep épületeit furcsa figurák díszítik. Nem nagyon tetszett ez a megoldás a miniszternek sem, de a tervezők, s a kivitelezők magyarázzák „bizonyítványukat”, s igazat kell nékik adni. Ugyanis még elképzelni is rossz, ha ezeket a skatulyaházakat betonszürke kivitelben építenék. A képünkön látható figura távolról szépnek tűnik. Közelről egy kicsit bizarr. De amint elkészül az zérhez hasonló minták elevenné, mozgalmassá teszik majd a lakótelepet A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei megmutatták rajzon is, miként mutat majd a sokféle figurális megoldás a szürke házakon. Egy év múlva már a helyszínen, s nem rajzon győződhetünk meg róla, hogy az épületek ilyen díszítése valóban szép, jól illeszkedik a hegyoldalba — mintha fehér fák, növények nőnének a házak között, olyan látszatot keit majd az egész művészi megoldás. A sokak által vitatott házak csupasz falát élénkítő fehér vonalak, különleges felületi kezelés, így kiragadva is jói példázza, hogy fel kellett a tervezőknek oldani a házgyári panelok egyhangúságát. összes épület, akkor az indá- PÁLKOVÁCS JENŐ hoz, lombos fához, gömbfű- FOTO: COTTVALÜ KÁROLY
