Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

VttÄÖ MOlEiÄÄ/Jtf ■í<3?gSÜlj£T?*l TOLNA MEGYEI HTEP1JJ SAG A MAGYAR SZÖCIÁLI8TA MUNKÁSPAr'X TOLNA MEQY£I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASARNAP 1974 július 7, XXIV. évf. 157. sióin. ARAt 1.20 Ft. 1 r­Június 25-én kezdődött meg az aratás Nagydorogon. A megye nagy részén azon­ban a hagyományos Péter-Pál napi kezdés után nyolc-tíz nappal, az esőzésektől lassít­va indult meg. Nagy a vihar­kár, a gabona sok helyen megdőlt, " A megyében 6270 hektár az őszi árpa, ebből mintegy ezer hektárról takarították be a termést. A változó időjárás miatt az idén nem haladja meg az átlag a tavalyi 43,7 mázsás hektáronkénti termést. A bátaszéki Búzakatász Termelőszövetkezetben teg. nap befejezték az árpa aratá. sát. Míg tavaly csak egy, idén már hat John Deere kombájn végezte a betakarítást. Hek­táronként 43 mázsás átlagot értek el. A szeszélyes időjárás miatt nincs lehetőség a gabona teljes érésének bevárására, mert az esetleges újabb eső még nagyobb veszteséget je­lentene, Az eddigi bőséges csapadék következtében a megengedett 14,5 százalékos helyett 19 százalékos a gabo. na nedvességtartalma. A fö_ lösleges 4,5 százalékot mester­séges úton — szárítókban — vonják majd el. K. Z. Bátaszéken learatták az árifát Foktatodon a Dana menti fiatalok találkozója Szombaton a Duna menti fiatalok találkozójának ren­dezvényei között egyházpoli­tikai előadásra és fórumra került sor. Ezt követően a délutáni órákban a részt­vevők izgalmas mérkőzésnek lehettek tanúi, amelyen a Paksi Kinizsi a Szekszárdi Dózsa játékosai ellen játszott barátságos mérkőzést. Az ifjúmunkásnapok me­gyei kulturális seregszemléjét is megrendezték. A korábban meghirdetett vers. és próza­mondás kategóriában közel tizenheten vettek részt. Min­den versenyző két verssel, vagy prózai művel indulha­tott. A vers kategóriában kő. telező Váci Mihály Azokhoz tartozom című verse volt. A szabadon választott versek vagy prózai alkotások korunk Magyarországát, valamint munkásifjúságunk helyzetét mutatták be régi és ma élő írók, költők művein keresztül. Az irodalmi színpad kate­góriában Dunaszentgyörgyön versenyeztek a fiatalok az első helyért. A seregszemle győzteseit emlékplakettel, ke­rámiával, verseskötettel ju­talmazták. De nemcsak a ver­senyzők, hanem a hallgatóság is gazdagabb lett egy élmény­nyel, a bemutatott műveken keresztül pedig közelebb ke­rültek a fiatalok egymáshoz. Az est folyamán az ifjúsági klubok szervezésében, a he­lyi KISZ-szervezetek és a hazánkban tanuló külföldi diákok részvételével kigyúltak a Barátság-őrtüzek Mado- csán, Bölcskén, Dunaföldvá- ron, Dunaszentgyörgyön, Kaj- dacson, Pálfán és Pakson. Itt, Pakson őrtűz keretén belül a Los Indos bolíviai diákegyüttes szórakoztatta műsorával a tábortűz részt, vevőit. Kedves vendég volt még Dinnyés József polbeat- énekes, akit már jól isme­rünk, mivel elég gyakori lá­togatója Tolna megyének. A „Szabadság 30 éve” tábortüzeinek résztvevői a vidám játékok mellett szalon­nát sütöttek. A Duna menti fiatalok találkozójának máso­dik napja is hangulatosan telt el, a rendezvénysorozat ma folytatódik, s ennek fő eseménye az ifjúsági nagy. gyűlés lesz, amelyen megyénk több ezer ifjú kommunistája vesz részt Pakson. II szövetkezetek nemzetközi ünnepén a szövetkezeti mozgalom tagjai és dolgozói több mint fél évszázada július hó első vasárnapján ünnepük a nem­zetközi szövetkezeti napot, a szövetkezők nemzetközi ünnepét. A magyar szövetkezők is ezen a napon emlékeznek az úttörőkre, a kezdeményezőkre: a 28 rochedale-i szövőmunkásra, akik 129 évvel ezelőtt alakították meg o mai modern szövetkezet ősét, a munkás fogyasztási szövetkezetét. A rochedale-i 28-ak! Gondolták-e, gondolhatták-e akkor, hogy egy olyan mozgalom alapjain munkálkodnak, mely tíz és néhány évtizeddel később világszerte már több, mint 250 millió embert tömörít majd a szövetkezeti eszme jegyében? Bizton állít­hatjuk, hogy az első szövetkezők ilyesmiről nem is álmodhattak. Céljuk csupán annyi volt, hogy a múlt század első felében Ang­liában rohamléptekkel fejlődő kapitalizmus egyre mohóbb, egyre embertelenebb szorításából szabaduljanak, a kizsákmányolás in­tenzitásán enyhíteni igyekezzenek. E törekvésükhöz az utópista szocialistáktól, elsősorban Robert Owens-től kapták az ösztönzést. A szövetkezés eszméje és gyakorlata a kezdeti kudarcok, buk­tatók ellenére fentmaradt és terjedt. Kiteljesedéséhez azonban olyan társadalmi feltételek voltak szükségesek, melyeket kizáró­lag a szocializmus biztosíthatott.- Ezért a szövetkezés fejlődése, az adott társadalom gazdaságában elfoglalt helyének meghatározá­sa szempontjából fordulópontot jelent a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme, később a szocialista világrendszer ki­alakulása. A szövetkezeti mozgalom korunkban a szocialista or­szágokban bontakozott ki a legerőteljesebben, ezekben az orszá­gokban érinti a termelés, a fogyasztás, a takarékosság és más tevékenységek legszélesebb körét, s ezért a szocialista országok gazdaságában a legjelentősebb szerepe. a legelső és leghatalmasabb szocialista állam, a Szovjet­unió szövetkezetei e téren is kimagasló szerepet játsza­nak, tapasztalataikkal utat mutatva, sok esetben modellül szol­gálva a többi szocialista állam szövetkezeti mozgalmai számára. Bár a szocialista és a kapitalista államokban működő szö­vetkezetek között számos azonos vonás, sok azonos törekvés fe­dezhető fel, mégis: alapvető céljuk és rendeltetésük más ás más. A kapitalizmusban a szövetkezetek az osztályharc során jöt*ek létre, annak termékei és egyben eszközei is; céljuk és rendel­tetésük a monopóliumok elleni harc. A szocialista országokban a különféle típusú és rendeltetésű szövetkezetek a szocialista gaz­daság szerves részei, céljaik azonosak a társadalom egységes és általános céljaival és ezekért: a szocializmus magasabb fokon való beteljesedéséért az állami vállalatokkal vállvetve, azokkal azonos feltételek között munkálkodnak. A szocialista állam a szövetkezetek munkáját, fejlődését figyelemmel kíséri és azt min­den rendelkezésére álló eszközzel, sokoldalúan támogatja. így történik ez hazánkban is. A magyar szövetkezeti mozga­lom jelentősegét mi sem igazolja jobban, mint a tagság kétmilliót meghaladó létszáma, s hogy e tagság mintegy kétharmada dol­gozik is a szövetkezetekben, tehát az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek képezik megélhetésük forrását. A szövetkezetek a mezőgazdasági keresőknek mintegy 70 százalékát, az iparban és építőiparban dolgozóknak mintegy 12 százalékát, a kereskedelem­ben pedig az alkalmazottaknak közel 28 százalékát foglalkoztat­ják. A népgazdaság összes termelésében fontos, egyes ágaza­tokban pedig meghatározó szerepet töltenek be: a mezőgazda- sági termelés 70, az ipari termelés 7—8, az építőipari termelés 12—14 százalékát a szövetkezetek állítják elő. Egyes iparcikkek termelése, illetve szolgáltatások teljesítése terén a szövetkezetek részaránya a 60—80 százalékot is eléri. A kiskereskedelmi és ven- déglálóipari forgalom közel egyharmadát a szövetkezetek bonyo­lítják, de számos helyen — főként a kisebb telepüiéseken — ki­zárólagosan a szövetkezetek biztosítják a lakosság áruellátását. Szerepük egyre nagyobb a takarékosság és napjaink egyik köz­ponti problémája: a lakásépítés szervezése terén is. Ü a gazdaságban való ilyen mértékű részvételük mellett a magyar szövetkezetek igen fontos társadalmi-társadalompo­litikai feladatot is ellátnak. A szövetkezeti közösségek demokratikus belső rendje, a közös tevékenység és annak közös kockázatvállalása, az egymásrautaltság tudata: mindez a szocialista életforma ki­tűnő iskolája, melyben — és ezt örömmel nyugtázhatjuk — egy­re több a jeles rendű tanulók száma . , . A magyar szövetkezeti mozgalom mindazon eredményének, melyet akár a gazdaság, akár a társadalomformálás terén eddig elért; a további fejlődésnek biztos záloga és kimeríthetetlen for­rása az MSZMP következetes szövetkezetpolitikája. Ez a politika, mely a párt különféle testületéinek határozataiban ölt testet, hosszú távon és a mindennapi teendők tekintetében egyaránt el­igazítást ad, bátorít és ösztönöz. A nemzetközi szövetkezeti mozgalom táborához különféle nyelvű, politikai felfogású, vallású milliók tartoznak. Bő­rük színe is megkülönbözteti őket. Van azonban egy közös törek­vésük, amely egységbe forrasztja e sokféle népből, országból összetevődő tábort: a béke megőrzésének és biztosításának gon­dolata ez, mellyel a világ minden szövetkezője egyetért. Talán ezt fejezi ki a nemzetközi szövetkezeti mozgalom jelvénye: a sok­színű szivárvány is, mely a sokféle szín egységével e soknyelvű közösség összefogását jelképezi, s a néphit szerint egyben a béke szimbóluma is. Tündököljék soká és fényesen e szivárvány! PALÓC TAMÁS a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnöke J Nemzetközi szövetkezeti oao Tolnán szövetkezet elnöke, a szek­szárdi tsz-szövetség elnök- helyettese üdvözölte, majd át­adta a szót Biber Lászlónak, az OKISZ elnökségi tagjának, a tolnai GÉM elnökének. Bi­ber László ünnepi beszédé­ben méltatta a szövetkezeti mozgalom nemzetközi helyze­tét és jelentőségét. Hangsú­lyozta: a szövetkezeti mozga_ lom világszerte jelentős tár­sadalmi tényezővé vált. Szombaton délelőtt Tolnán, az ifjúsági házban megemlé­keztek a nemzetközi szövet­kezeti napról. A megyei jel­legű ünnepségen a megyei pártbizottság képviseletében Szakái László, a megyei párt- bizottság munkatársa jelent meg. Ä megjelenteket: a te­rületi tsz-szövetségek, a szö­vetkezeti ágazatok vezetőit és küldötteit Mónus István, a tolnai Aranykalász Termelő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom