Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

I s * f Konzervatív bébik? Beszélgetések babaholmikról Valaha a pólyából — ami­ben hónapokig tartották — olyan forma ruhákba kerül­tek a kicsik, amilyeneket a korabeli felnőttek viseltek. Járni, beszélni sem tudó ap­róságok pici felnőttként szo­rongtak a szoros, rafinált sza­bású ruhákban. Kivéve persze a szegények gyerekeit, akik­nek anyja, apja örült, hogy­ha jutott, ami melegítette a gyerek testét. Az idő múlt, és e téren is számos változás következett Jó ideje arra törekednek a szülők, hogy kényelmes, köny- nven tisztán tartható és egész­séges holmiba öltöztethessék gyermekeiket. A ruháknak a gyermek korából adódó kö­vetelményeknek is alkalmaz­kodniuk kell, jó, ha minél ol­csóbbak, hiszen tulajdonosuk egy-kettőre kinövi őket. A követelmények hosszú sorát szemlélve az ember azt gondolja, hogy az utóbbi évek igazán kedveznek a kisgyer­mekes szülőknek: olcsóbbak a műanyagok és műszálas ter­mékek, rugalmasabb a gyártá­si technológia és a kereske­delem. A bébi-igények kor­szerű kielégítése mégis csak mostanában indult meg, » iX* i Bölcs Sándorné kétgyerme­kes édesanya. Most várja a harmadikat. — Gábor fiam nyolcéves, Olga lányom négy, ebben a hónapban várjuk a legkisebb érkezését. Két-három hónap­pal ezelőtt kezdtem el az áru­házakban a bébiholmikat né­zegetni, mert minden aprósá­got újra vásárlók. Megőriztem kis inget, rugdalózót, játéko­kat a gyerekektől, de nem valószínű, hogy használom majd ezeket. Gábor és Olga születése között szinte semmi sem változott a bébiholmik minőségében, most viszont óriási javulást veszek észre. Csak az tudja igazán felmér­ni, nogy mennyire fontos a legkisebb változás, korszerű­södés ezen a téren, akinek volt kisgyereke! — A tanácsadáson láttam az első olasz cumisüveget. Drá­gább, mint a magyar és a francia üveg, amit mindenhol árusítanak, de mennyivel praktikusabb! Ebből kényel­mesen szophat a baba, nem kell levegő után kapkodnia. Szintén külföldiek azok _ az ízesített műanyag rágókák, amik segítik kibújni a foga­kat. Nagyon csinosak és prak­tikusak a kis frottír kezes­lábasok. Sajhos azonban mind­ez külföldi áru, és drága. Mondogatom is a még meg sem született picimnek; kicsi­kém, te többe kerülsz, mint a bátyád és a nővéred együtt.« * Néhány hónapja már kap­hatóak a kis frottírruhács­kák __ olcsón is. Vannak, akik e nnek ellenére pesti ismerő­söket kérnek meg, hogy „hajtson fel" olaszt vagy fran­ciát Úgy vélik, hogy az mégis jobb. Tévednek; teljesen azo­nos minőségről van szó. _ A magyar gyártmányú műszálas frottír bébiruha eddig is is­mert és keresett volt — Nyu­gaton. A békéscsabai kötött­árugyár azonban egyre na­gyobb mennyiségben szállítja hazai piacra is. Miután gyár­tásukat az állam dotálja, ezek a ruhácskák alig vala­mivel drágábbak, mint a pa­mutholmik. De sokkal^ job­bak; könnyen kezelhetőek, na­gyon jó nedvszívók, szinte egvütt nőnek a babával. És ami szintén nem mellékes, szének. Megyénk nagyobb áruházai kö-iH néhányban megérdek­lődtük, hogy árusítana1* - ezekből, vásárolhatnak-e a falusi kismamák is a prak­tikus, tetszetős frottír bébi­ruhából? A legtöbb helyen ismerik ezeket a holmikat, de az igé­nyeket nem tudják kielégíte­ni, Tamásiban csak a hagyo­mányos pamut- és cérnarug- dalózókat kínálták, vagy a drága és kényes kötött ^ ru­hákat. Dombóváron a Kisebb babáknak vásárolhatnak frot­tír kezeslábast, de csak egy fazonban, és csak pirosban és türkizkékben. Pakson is ha­sonló volt a helyzet; csak egy­féle frottíranyagú holmit mu­tattak. A megyeszékhelyen perio­dikus a kínálat: hol egyál­talán nincs, hol pedig nagy szín- és fazon választék vans De majd mindenhol árultak, olyan kis féküket, amik a legkorszerűbb öntapadós meg­oldással kapcsolhatók és szintén korszerű alapanyag­ból készülnek. Ahogy egy ked­ves paksi eladónő mondta, so­kan idegenkednek az új meg­oldásoktól, azt hiszik, hamar tönkremennek, nem értik, milyen elven működik példá­ul a „tapadókocka”. Van, aki a frottírt túl vastagnak tartja — nem nézi meg job-; ban az anyagot. Á szekszárdi Körző áruház­ban egy kismama azért mon­dott le a vásárlásról, mert rózsaszínű nem, „csak” kék, sárga és piros volt a kivá­lasztott rugdalózóból, és ugyan neki ezek a színek is tetszet­tek, de hát kislánya van .. < A falusi kismamák sok­szor azért sem ismerik meg az új, praktikus bébiruhákat, mert a nagyobb helyeken sincs önkiszolgálás, az eladók nem ajánlják — a rossz nyel­vek szerint, hogy jusson az ismerősöknek — így csak vé­letlenül jutnak hozzá. Talán a bébiételhez, táp­szerekhez hasonlóan reklám, ismertetés lenne szükséges. * Változás kezdődött; szüksé­ges változás. A kor igénye mi­nél könnyebbé tenni a gyer­mekek és az anyák dolgát, egyszerűsíteni, gyorsítani a kisbabák körüli tennivalókat. Az első lépések már megtör­téntek, de egyre sürgetőbbek a továbbiak is. Vállalkozó cé­gek kellenének, akik a kor­szerű cumisüvegeket, mű- anyage^zközöket, a gyermek- nevelés apró csínját-bínját ké­szítenék és forgalmaznák, I — virág — Msivel üzemi főorvosunk az üzemegészségügy helyzetéről Tolna megye Szemorvos! hálózatának megszervezéséről, kiszélesítéséről, távlati fej­lesztési tervéről dr. Szügyi Gyulával, megyei üzemi főorvossal beszélgettünk. A főorvos elmondta, hogy megyénkben az üzemorvosi el­látottság az ország többi, ipa­ri megyéihez viszonyítva ki­csi. Ennek oka, hogy a lakos­ság döntő többsége mezőgaz­dasági munkás. Hozzájuk vi­szonyítva alacsony azoknak a száma, akik az iparban dol­goznak. Az üzemorvosi háló­zat kialakításában pedig az érvényben lévő normatívák szerint döntő szerepet játszik a munkáslétszásn. Az üzemi orvos feladata ma már igen sokrétű — hallhat­tuk a továbbiak során. — A gyógyító munka mellett el­végzi a kötelezőként előírt előzetes és időszakos vizsgála­tokat. Megállapítja, hogy a munkába álló dolgozó milyen munkakör ellátására alkal­mas. Ahhoz, hogy az üzemi orvos eredményes munkát vén gezhessen, meg kell ismernie üzemének technológiáját ésfei Rögtönzött számvetés a betakarításról (Folytatás az I. oldalról) Mint már említettük, az üzemek időben készítették el betakarítási munkaerőmérle­geiket és bár még nem indult be teljes gőzzel a gépek ko­rábban jól bevált átcsoporto­sítása, a szakályi Kapos völgye Tsz három géppel már­is besegített a gyulaji terme­lőszövetkezetnek az aratásba, a kocsolai termelőszövetkezet pedig viszonzásos alapon a Dalmandi Állami Gazdaság­nak segített eddig. Egyszóval, ha szükségessé válik, nem éri készületlenül mezőgazdasági üzemeinket a gépek átcsopor­tosításának feladata. A gerje- ni termelőszövetkezet a ko­rábban kötött megegyezés sze­rint bedolgozik gépeivel a du- naszentgyörgyi közös gazda­ságnak, a három dunaföldvári termelőszövetkezet helyben oldja meg, egymásnak segítve a betakarítási gondjait. Itt jegyezzük meg, hogy az egész megyét behálózó kooperációs megállapodások nemcsak a gabonafélék aratására vonat­koznak, hanem a termény szükség szerinti szárítására is. A learatott gabonának az­zal a mennyiségével, amelyet a gépek a rövid életű kániku­lai napokban vágtak-csépeltek, nem volt szárítási probléma. Csak a termelőszövetkezetek háza táján 90 szárítóberende­zés kezdett el üzemelni két műszakban, amikor a csapa­dékos idő megemelte a gabo­naszemek víztartalmát. Me­gyénkben ez idő szerint 25 termelőszövetkezet nem ren­delkezik a szükséges szárító- kapacitással. E szövetkezetek gabonatermésének szárítását végzi napi 150 vagonos szárí­tókapacitású berendezéseivel a Gabonafelvásárló Vállalat. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője a továbbiak­ban elmondotta még, hogy a szárítókapacitás — kétműsza- kos üzemeltetés mellett — az össztermés 45—50 százalékát képes szárítani. Summásan szólva, ami a szárítókapaci­tást illeti, hatalmas a fejlő­dő?, föltehetően meg tudunk ízni a szükséges szárítás feladatával is. Mint azt már korábban je­leztük, mezőgazdasági üzeme­ink a májusban megejtett becslések alapján hektáron­ként 40,5 mázsás átlagtermés­re számítottak. A kérdés, hogy valóban ennyi kerül-e a zsákokba, még ezután dől el. Amit a technikai adottságok birtokában az ember megte­het, azzal a mezőgázdaság nem marad sehol az ország gazdaságának adósa. Szükség lenne azonban arra, hogy a meteorológusok szerint izlan­di eredetű esőzések és szélvi­harzások visszabújjanak a „zsákjukba”. Arra a kérdésünkre, hogy hova kellene csoportosítani a legnagyobb erőket, Somorjai Sándor azt válaszolta, hogy e kérdést üzemenként kell el­dönteniük a gazdaságok veze­tőinek, akik legjobban isme­rik a helyi adottságokat. Egy kétségtelen, a betakarítás munkájának jelenlegi szaka­szában alapvető szempont, hogy a gazdaságok minél ki­sebb veszteséggel, kieséssel zárják az aratást. Ahol az eső és a szél megdöntötte a gabo­nát, ott nyilvánvalóan sürgős beavatkozásra van szükség, mert elég egyheti késedelem és fölveri a gaz a táblát. Ta­nácsos azt is mérlegelni, még­pedig a gyors cselekvés szán­dékával, hogy a hullámterek­től veszélyeztetett gabonatáb­lákon gyorsítani lehessen az aratást. Ismeretes, hogy a Dunán árhullám van levonu­lóban, sőt Ausztriában újabb árhullám indult el. Igaz, nin­csenek ilyen árvízveszélyes helyeken számottevő nagyságú gabonatermő területeink, de ami van, azt meg kell óvni a pusztulástól! Kedvező talajadottságai mi­att várhatóan a paksi járás termelőszövetkezeteinek sike­rül ez évben befejezniük el­sőként az aratást. Nagyon nagy annak a való­színűsége, hogy a já­rásunkból indul a leghama­rabb a gépátcsoportosítás is a segítséget igénylő gazdaságok­ba. Szükség is van erre. A megyében még 36—37 ezer hek­táron vár betakarításra a ga­bona. ke!! mémfe az Szem munka­körülményeit is. A rendszeres ellenőrzés mellett a baleset­elhárításban, az üzemi első­segélynyújtásban is fontos fel­adatot lát eL Az üzemegész­ségügyet átfogni nem könnyű feladat, ennek kézben tartása teljes embert kíván. Ezért döntött korábban úgy a me­gyei tanács, hogy az eddigi félállásokat főfoglalkozású munkahelyekké szervezik át. Ennek egyetlen módja vanj ha két, vagy három üzem ala­kít ki egy üzemorvosi állást. Erre £zekszárdon már nem is egy példa van. A megyeszék­helyen az üzemorvosi ellátás közel négyezer munkást érint. Az új, most épülő Bőrdíszmű bevonásával már 4650 dolgozót látnak el üzemorvosok. 1980- ra 11 orvos 95 üzemi orvosi órában látja el feladatát, a jelenlegi 71 órával szemben. 1974-ben hat főállású üzemi orvosi munkakörből négyet már be is töltöttek. 1975 végéig a paksi alomJ erőmű építkezéséhez szervez­nek még főfoglalkozású üzem­orvosi állást, azonkívül betöl­tik a halálozás miatt megüre­sedett bonyhádi cipőgyár! üzemorvosi állást. ^ A meglévő üzemi rendelők állapota nem minden esetben felel meg a követelmények­nek, kicsik a váróhelyiségek, WC-jük nincsen. A helyzet kedvezőbbé tételére a válla­latok vezetői igyekeznek meg­oldást találni. A régi rendelő­ket korszerűsítik, ahol a fej­lesztés nem gazdaságos, ott új rendelőt építenek. Elgon­dolkoztató azonban a helyzet a Paksi Konzervgyárnál, ahol a rendelő alapterülete kicsi is és fektetője sincsen. Az üzem dolgozói zömmel nők, gyakran fordulnak panaszaikkal az üzemi orvoshoz. Végezetül a megyei üzemi főorvos azt mondta még el, hogy az orvosok nem szívesen vállalnak üzemorvosi állást. Ezen változtatni kellene, bár a változás nemcsak azon mú­lik, hogy a vállalatok megfe­lelő rendelőt bocsátanak az üzemorvosi szolgálat rendelke­zésére. Szükség lenne az üzemorvosok bérezésének rendezésére, szakképesítésé­nek felülvizsgálatára is. Re­mélhető, hogy 1980-ra Tolna megyében betöltetlen üzemóra vosi állás nem lesz. lllllll '&■ 1 mm tm'P-'MI Gépesített zöldbab-betakarítás.A mözsl Uj Élet Termelőszövetkezet egyik tábláján, 80 ka- tv.ztriliS hold területen dolgoztak az FZB betakarítógépek. Az egyik a termelőszövetkezet tulajdona, a másik .ívináról jött és a testvér-termelőszövetkezetet segíti. A zöldbabot a> Paksi Konzervgyárba szállítják. ____ ... ,■■ £ » «rSrtfc öbttvald

Next

/
Oldalképek
Tartalom