Tolna Megyei Népújság, 1974. július (24. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

f

í

*

f Hajdanában, amikor még

! így beszélt a magyar ember;

Ha per. úgymond, hadd j legyen per!

(Ami nem volt éppen oly

rég) —”

(Arany János: A fülemile)

Csakugyan nem volt éppen oly rég. Igyekszünk visszapergetni egy — fülemile méretűnek tűnő — jogvita dokumentumainak lapjait, amennyire lehet.

Úgy kezdődött, hogy D. F. és M. M. Szekszárd, Kiss János utcai lakosok jóban voltak, amiként az telekszomszédokhoz illő és normális is. Később M. M. feltöltötte udvarát és a víz, szokása szerint a lejtő irányába folyva, áztatta D. F. falát. Pontosabban:

1. 1968. július 30-án a városi tanács vb ék. osztálya 18.032/1968. szám alatt engedélyt adott M. M.-nek egy melléképület részbeni lebontás útján való újjáépítésére.

2. D. F. kifogásolta, hogy M. M. teljesen új éoületet húz fel,

3. később az is kiderült, hogy engedély nélkül szennyvíztárolót is épít.

4—5. Ez utóbbi tény megállapításához két ügyirat volt szültséges.

6. Ezután az előbbi osztály 19.046'2./1968. november 30-án kelt határozatával elrendelte, hogy M. M. azonnal számolja fel a szennyvíztárolót és az új épületet a D. F. felőli oldalon lássa el ereszcsatornával, továbbá gondoskodjon a lefolyó csapadékvíz elvezetéséről. Határidő 1969. január 10. A melléképület 1975. június 1-ig lebontandó.

7. Mindkét oldalról fellebbezés, melyek közül D. F.-ét elfogadták, és elrendelték az épület 1969. márc. 15-re történő lebontását.

8. M. M. ismét fellebbezett, de fellebbezését a megyei tanács elnöke 1969. március 18- án kelt 204—3/1969. elutasította.

Szeretnénk remélni, hogy a helyzet idáig érthető. Maradjunk Arany János idézett versének egyik sorának:

„Ez sem enged,

az se hagyja,”

A két szomszéd viszonya ekkor már korántsem mondható barátinak, amit egy aprócska jel is bizonyít. Péterfi Kálmán igazgatási osztályvezető

3950/1969. számú határozatával elutasítja M. M. feljelentését, aki kifogásolja, hogy D.-ék udvarából galambok estek át hozzá.

Fordulat:

9. Most M. M. jelenti fel D. F.-et, hogy a városi tanács kötelezze ez esetben őt a saját melléképülete tetejének kijavítására, mert onnan cserepek hullanak át a telkére, továbbá itt is hiba van az esőcsatornával.

10. A városi tanács ék. osztálya ezt 17.541/1969. szám alatt elrendeli.

11. D. F. fellebbez.' r*r~"

12. Fellebbezését részbén elfogadják, csatornát nem kell készíttetnie, de az épületet 1969. szeptember 15-ig hozza rendbe.

13. D. F. panasszal fordul az MSZMP Központi Bizottsága irodájához.

14. A panaszt kivizsgálásra megkapja a megyei főügyészség.

15. Ä főügyészség meghallgatja D. F-et, aki a határozattal egyetért, de a javításra egyelőre nincs pénze.

16. Ä megyei főügyészség 1969. szeptember 30-án Á. 203/1969. szám alatt három sűrűn gépelt oldalon összegezi az eddigi helyzetet és javasolja D. F.-nek, hogy kérjen határidő-halasztást. Az eddig ismertetett adatok a főügyészségi iratból származnak.

17. Hogy D. F. megfogadja-e a tanácsot, annak nincs nyoma. Ha igen, nem kap halasztást, mert a városi tanács illetékes osztálya 18.054/2/1969. szám alatt 500 forint pénzbírsággal sújtja.

18. Nincs változás, D. F. a 17.958/1970. számú határozat alapján ismét 800 forintot fizet.

Közben viszont M. M. telkéről a fizikai törvényeknek kegyetlenül engedelmeskedő csapadékvíz tovább mossa D. F. szerény, kétszobás háza falát. A lakás napjainkra már egészségtelenül vizes, a falon méternyi ázásnyomok. Itt a történelmi sorrend egy időre nem követhető, de az ügy folyik tovább. A hangulat kicsiben olyan, mint napjainkban Cipruson lehet.

19. 1974. elején D. F. helyszíni szemlét kér, annak igazolására, hogy lakása M. M. „jóvoltából” tönkremegy. A helyszíni szemle csak másodízben

20. 1974. május 30-án, rendőri segédlettel sikerül, mert M. M. másként nem engedte be szomszédját a telkére.

21. 1974. április 10-én D. F. bontási engedélyt kér a sokat emlegetett melléképületre.

22. 1974. július 1-én megszületik a 18.892/1974. számú engedélyező határozat, melyet D. F.

23. csak július 10-én kap kézhez. Fellebbezési határidő 15 nap, a jelek szerint csak az ég tudja, hogy a szomszéd fellebbez-e, vagy sem. D. F. addig nem mer munkához kezdeni és ebben alighanem igaza van. A feltöltött telek mindettől függetlenül áztatja D. F. falát. Meddig?

D. F.-nél egy ügyvédi munkaközösségnek is elegendő irat hever. Feltehetőleg M. M.-nél is. Most D. F. ismét a Központi Bizottsághoz készül beadvánnyal fordulni.

Arany János kívánsága a kis szekszárdi utcában nem teljesült. Hogyan is írta a költő?

„Milyen szép dolog, hogy már ma

Nem történik ilyes lárma, össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság,

Magyar ember fél a portul— Nincsen osztály, nincs

egyesség

Hogy szépszóval meg ne essék.”

Befejezésül még egy idézet dr. Bősz Endréné vb-titkár- nak 1974. július 12-i kelettel a végrehajtó bizottságnak készített beszámolójából:

„ ... jelentős a késedelmesen — a törvényes határidőn túl intézett — ügyek száma. A hatósági munka színvonalának általános javulása ellenére még több tartalmi és eljárási hiányossággal találkozhatunk. A megvizsgált építési engedélyek jelentős része műszakilag hibás, vagy formai szempontból esik kifogás alá és több eljárásjogi törvénysértés is tapasztalható. Sok a 30 napon túl intézett ügyek száEgyik oldalról egy fülemile- per, a másikon egy beismerés. Mindkettőn érdemes elgondolkodni.

ORDAS IVÁN

’ v *ÜK■ VjJPP' ? » pT . ' > ~ ..... >

___ ...........................

■ - - . ./f

■ ■■ '■ -A

> «•*

s'tsö. \. .• ..«%;•&£. «irwn

]•. «<*••• v < ff/."-:

■ ■■'/ :/ A*.

* * ä :. -e ... íio'.v.x*, />v;

•:í®

„ v;■ ; f .

■ * -tZűmí ^

Lucernaszéna-gyűjtés a leveli határban.

Foto: GotívaíS

Tanácsi dolgozók utánpótlása

a megyében

A megyei tanács személyzeti osztályvezetőjétől kértünk információt arról, hogy milyen a tanácsok munkaerőhelyzete. Fülöp Lajos elmondta, hogy a munkaerő-utánpótlást a tanácsakadémiáról kikerültek köréből oldják meg, hiszen az akadémián végzettek előzőleg is a helyi tanácsoknál dolgoztak, továbbtanulásra a járási, illetve a megyei szervek javasolták őket. Az 1974/1975. tanévre az írásbeli és szóbeli felvételik már megtörténtek. A felvételi vizsgák eredményét az érdekeltek csak később tudják meg, mert július 15-én még utófelvételi volt azoknak, akik a szóbeli felvételi vizsgán indokolt okból nem tudtak megjelenni. Tizenkét igazgatási gyakornok felvételizett, közülük tizenegyen szeptemberben nappali tagozaton kezdik meg a kétéves tanács- akadémiát. Velük együtt négyen tanulnak még. Három oktatási intézményben, Veszprémben, Szombathelyen, Budapesten képezik a hallgatókat, az iskola felsőfokú képesítést ad. A tanácsakadémia levelező tagozatának beindítását a káderszükséglettől teszik függővé. 1971-ben indult az első levelező tagozat, a tanulmányi idő hat féléves, a hetedik félévben képesítő vizsgát kell a hallgatóknak tenniük. A most induló levelező tagozatot a megyék szervezik. Tolna megyében két kihelyezett tagozat indul. Ennek célja az, hogy 1976 végére a tanácsakadémiához kötött állásokat már a végzettséggel rendelkezőkkel töltsék be. A tanácsakadémia

Űj orvosiár&aság alakult az érrendszeri betegségek kutatására

1974. július 23.

Hazánkban — a fejlett ipari országokhoz hasonlóan — az utóbbi két évtizedben a halálozási statisztika első helyére kerültek az érelmeszesedési betegségek. Jelenleg a halálozások több mint fele szív- és érrendszeri betegségekre ve- _ zethető vissza. Az érbetegsé- ’ gek, ezen belül az érelmeszesedés kialakulásának, keletkezésének folyamata azonban még ma sem teljesen ismert.

A budapesti III a számú Belgyógyászati Klinikán több mint húsz éve kutatják az érelmeszesedés keletkezésében szerepet játszó biológiai folyamatokat. A betegség okát az érfalak kötőszövetében levő fontos ,.tömítő”-anyag. az úgynevezett mukopolisszacharidok felhalmozódásában és elváltozásaiban látják. A kutatócsoport Gerő Sándor professzor vezetésével kimutatta, hogy a vérnek az érfalba jutó alkotóelemei közül az úgynevezett bétalipoproteidek kémiai kötő dsssel komplex vegyületeket alkotnak az érfalak már említett tömörítőanyagával. Az így keletkezett vegyületek túlzott elszaporodása okozza az érfal szerkezetének elváltozását.

— Ezek a változások — különösen a koszorús erekben — már kisgyermek korban is létrejöhetnek — mondja a professzor. — A kórkép kifejlődéséhez azonban hozzá tartozik az érfalban működő zsírbontó enzimfolyamatok hatékonyságának csökkenése is, amelynek következtében a zsírok lerakódása meggyorsul. Ezeket a vegyi változásokat az érelmeszesedésre hajlamos állatfajták verőereiben is sikerült kimutatnunk.

A kutatócsoport egy másik vizsgálattal azt is bizonyította. hogy bizonyos immunológiai tényezők is szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában. A különböző betegségek, mérgező anyagok, sérülések is megváltoztatják ugyanis az érfal szerkezeti elemeit, és a szervezetnek a káros hatások ellen fellépő védekezőrendszere a betegek vérében is kimutatható antitesteket termel, amelyek ugyancsak elindíthatják a kóros folyamatot. Gerő professzor szerint azonban az érelmeszesedés kialakulásának csak egyik tényezője.

— A dohányzás, a helytelen táplálkozás, az állati zsiradékokban gazdag ételek fogyasztása, ma már tudjuk, hogy a különböző stresszhatások is több biológiai folyamatot indítanak meg a szervezetben.

A közelmúltban e kutatások kiszélesítésére hozták létre a Magyar Arteriosclerosis Társaságot, amely a különböző tudományágak területén működő szakemberek tevékenységét hangolja össze. Az új társaság munkájába egyebek között szociológusokat, szociálpszichológusokat és mentalhigiéniku- sokat ist bevonnak;

Az érelmeszesedés gyógyításának kilátásai — Gerő professzor szerint — elsősorban a gyógyszerkutatás területén biztatóak. Már sikerült olyan medicinákat kikísérletezni, amelyek normalizálják a szervezetbe épülő zsír összetételét és gátolják a zsírlerakódást. Ezek az eredmények különösen a szívinfarktus gyógyításában ígéretesek. (MTI)

zárt iskola, ahová a tanács! apparátusokban munkaviszonnyal rendelkezők járhatnak. A különböző végzettsé-' gű tanácsi állások betöltésére a más felsőfokú iskolákban tanulóknak ösztöndíjat adnak, azonkívül minden évben pályázatot is hirdetnek. Sajnos a szakképzett fiatalok, mérnökök, jogászok és pénzügyi emberek egy kicsit ma is idegenkednek még a közigazgatás területén való elhelyezkedéstől.

1973-ban a tanácsi dolgozók: 70 százaléka csak középiskolai végzettséggel rendelkezett. Ezap a téren az elmúlt időszak jelentős fejlődést hozott. A nyugdíjkorhatárt elértek utánpótlását a közgazdasági szakközépiskolában végzettekből oldják meg a helyi tanácsok. A bonyhádi szakközép- iskola pénzügyi tagozatán 31- en végeztek az idén. Jelenleg a megyében 16 újabb gyakornoki állás van. amelyet 1975. augusztus 31-ig folyamatosan kell betölteni. A járási hivataloknál 13 üres állásból 10 helyet már be is töltöttek. Fülöp Lajos, azt is elmondta, hogy a régi bizalmatlanság a fiatalokkal szemben íöloldó- dott. A tanácsok szívesen látják a fiatalokat, akik elméletileg jól képzettek. A középiskolát végzettek lehetőséget kapnak a tanácsoknál a továbbtanulásra, megszerezhetik a pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséget, elvégezhetik a közgazdasági és jogi egyetemet is és természetesen közülük kerülnek ki a tanács- akadémia jövőbeli hallgatói is.

A jövőre gondoltak akkor is, amikor harminchat 8. általános iskolát végzett kisdiák beiskolázására került sor a bonyhádi közgazdasági szakközép- iskolában. Ezek a fiatalok érettségi után a tanácsoknál állhatnak munkába. 1975-ben végez az első olyan osztály, ahol már államigazgatást is tanulnak. Mellettük azonban pénzügyi és számviteli, gaz- dálkpdási, igazgatási és ügyviteli középkádereket is ad a tanácsoknak ez a szakközép- ískala.