Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

I t f r l Nyár a télben, tél a nyárban »Ősmeieorülógiai” feljegyzésekből Neheztelünk az időjárásra: csöppet sem tiszteli az évsza­kokat; a hőmérő higanyszála hol mélyen alatta, hol maga­san fölötte jár a meteoroló­gusok kimutatta sokévi átlag­nak. Az idei esztendő is jócs­kán hozott már időjárási ki­lengéseket — ám a sárguló annalesek megerősítik a régi igazságot: nincs új a Nap alatt... Idézzünk meg tanúként néhány följegyzést a létűnt korok „időjárásjelentéseiből”. A legrégibb „meteorológiai” feljegyzés 1288—89-ből való: „Karácsonykor virágzottak a fák, februárban érett eper volt kapható, ugyanabban _a_ hó­napban virágzott a szőlő. A szőlő január 13-án kezdett már fakadni.” Réthív Antal, a régi időjárási észlelések tudós gyűj­tője és rendszerezője megjegy­zi: lehet, hogy az eredeti fel­jegyzés Ausztriából ered, de ha ott ilyen korai enyheséget tapasztaltak, akkor nálunk még inkább így volt. 1420: A fák kétszer virágoztak és ter­mettek gyümölcsöt. A gaboná­nak április 7-én kifejlett ka­lásza volt. A cseresznye ápri­lisban, a szőlő májusban kez­dett érni. Sopron, 1473: Februárban a mezők oly zöldek voltak, a fák annyira virágoztak, mint máskor májusban. 1478—79: Magyarországon olyan enyhe volt a tél, hogy karácsonytól vízkeresztig minden éjjel mennydörgések voltak bő eső­vel és nagyon meleg széllel: igen korai volt a tavasz és az ősz. A XVI. század elején a Dél- Dunántúlon jegyezték fel 1524-ben: A karácsony jég he­lyett ibolyát, hó helyett száz­szorszép virágot hozott. 1556- ban Erdélyben március végé­től április 27-ig olyan hőség volt, hogy az időjárás június­hoz volt hasonlatos. A későbbi századokban sem voltak ritkák a télben kezdődő tavaszok. A soproni króniká­sok szerint rendkívül szép, de­rült és meleg március volt 1688-ban, ami mindent korán érlelt. Április 4-én szőlősze­mek voltak láthatók. 1696. januárjában Szaniszló Zsig- mond Torda város jegyzője észlelte: „hallatlan tavaszi idők jártak úgy, hogy szántottak és vetettek egynéhány helyt.” 1728-ban Magyarpolyánon je­gyezték fel: „Szentpálkor (ja­nuár 25.) olyan szép idő volt. hogy a méhek csapatostól hordták a mézet az erdőben és a réteken.” Miskolcon — kétszáz évvel ezelőtt — Benkő Sámuel orvos készített időjá­rási feljegyzéseket. 1783 már­ciusából származó jelentése szerint mérsékelten meleg és nedves idő volt. A hernyók petéi a fákon, a cserebogarak a földben kikeltek. 1786. már­cius: „Enyheség. A csereboga­rak bábjai kifejlődtek.” 1792. március: ..Enyhe idő, a lepkék röpdöstek” — írja Benkő Mis­kolcon. Egy érdekes feljegy­zés a Dunántúlról 1781-ből: Somogy megyében a déli szél a havat eloszlatta. A Dráva az idén nem állott be, csak a felsőbb folyása mentén. 1791. január 20: enyhe idő, a bodza virágzik, helyenként végzik a tavaszi szántást — jegyezte fel Dömsödön egy amatőr meteo­rológus. A tranzisztoros öt hónapja kószál egy far­kas az Abruzzókban, tranzisz­torral a nyakában. Európában első ízben sikerült az etológu- soknak nyomon követniük en­nek a kihalófélben levő állat­nak minden mozdulatát. Fáj­dalommentes csapda segítsé­gével befogtak egy farkast és most a nyakára szerelt be­rendezés segítségével „kilesik titkait”. A farkashadművelet irányítója Luigi Boitani és Erik Ziemen, a müncheni Max Planck Intézet munkatársai. A két tudós már évekkel ez­előtt részt vett az Appenni- nekben a farkas-népszámlálá­son. Az eredmény akkoriban igen lesújtó volt. Megállapí­tották, hogy a hordák létszá­ma ijesztően megcsappant, az olaszországi farkasok száma nem haladja meg a százat. 1973-ban végre megszületett a védetté nyilvánító kormány- határozat. A tudósok kimutat­ták, hogy fele sem igaz a farkasokról szóló számtalan legendának. Piroska és a far­Gin-párbaj Hármas halállal végződött az amerikai Floridában két nagy­torkú kötekedő ginivó verse- senye. A két vetélkedő nem­csak mennyiségre, hanem idő. re is folytatta a párbajt, amely röviddel a viadal abbahagyása után mindkettőjük mérgezésé- sével és halálával végződött. A bíró szerepét, szerencsétlen­ségére, a bár szívbajos tulaj­donosa vállalta, akit annyira megviselt a tragikus kimenete­lű vetélkedés, hogy sokkot ka­pott és szintén meghalt. kas története-' is csak mese, tehát felesleges a farkasok tervszerű irtása. A „tranzisztoros” farkast fájdalommentes csapda segít­ségével ejtették rabul. A vé­res húsra kiéhezetten rácsapó, az előző napi fergeteges hó­viharban félig megfagyott far­kas rémülten kussolt a csap­dában. A két tudós megsimo­gatta az ijedt állatot, nyaká­ra bőrszíjat kapcsolt, amelybe tranzisztoros készüléket sze­reltek. Ezután szabadon bo­csátották kísérleti alanyukat. Az előbb kissé meglepetten várt egy darabig, majd hasa alá kapva farkát elviharzott a magas hóban. Azóta rendsze­resen kapnak jelzéseket az állat nyakára szerelt készülék­ből. Pontosan tudják, hány kilométert tesz meg naponta, mennyit pihen, hányszor eszik egy nap, stb. Gyakorlatilag nyomon követhetik egész éle­tét. Az első adatok megle­pőek: az állat naponta átlago­san 100 kilométert tesz meg. Majdnem mindig tisztes tá­volban marad a lakott terüle­tektől. Kevés táplálékot szerez magának, gyakran keresi fel azokat az etetőket, ahová a nemzeti park őrei húst he­lyeznek eb Sajnálatos módon megbom­lott az olasz hegyvidék öko­lógiai egyensúlya, kipusztultak a növényevők, < a szarvas és az őz, így a farltas nem juthat hagyományos táplálékhoz, kénytelen beérni azzal, amit talál — mondja Boitani. A szakemberek most min­dent megtesznek azért, hogy az ökológiai egyensúly helyre­állítása érdekében ismét meg­Á hóhért akasztják Ludwig Ensson svéd lel­kész hosszú esztendőkön út tartott a rádióban konzul­tációkat fiatal házasokkal, és számos családi konflik­tust sikerült rendeznie. Ez a sorozat volt az egyik leg­népszerűbb műsor Svéd­országban. A lelkész főtaná­csai révén sok házaspár­nak sikerült elkerülnie a válást meg tudtak marad­ni a közös családi tűzhely­nél. Ugyanilyen munkássá­got fejtett ki Ensson dok­tor felesége is. Egy sor könyvecskét adtak ki kö­zösen arról, hogyan lehet meglelni a családi boldog­ságot. Házasságuk huszonkette­dik évében azonban bekö­vetkezett a csőd: oda fu­tottak, hogy be kellett ad­niuk a válókeresetet. A. csa­lódott hívek kérdezősködé- sére a lelkész megjegyezte: „Nem volt más megoldás. Más dolog tanácsokat adni, s menint más. ha mamink kerülünk hasonló helyzet­be.” A jövő a latin nyelvé Nyugat-Európában ? „Nem ugyanazt a nyelvet beszélik.” Átvitt értelemben ez a mondat azt jelenti, hogy a kát beszélgető fél túlságosan ellentétes nézeteket vall, sem­hogy megértenék egymást. Konkrét értelemben szintén azt jelenti, hogy nem értik meg egymást: két embercso­port, vagy akárcsak két em­ber is, aki nem érti a miisik nyelvét, tolmács segítségére szorul. A keresztény középkorban az értelmiségiek, az egyháziak, a tollforgatók és diákok kö­zös nyelvet beszéltek: a latint. A XVI. század végéig ugyan­az a professzor minden ne­hézség nélkül adhatott elő Oxford, Párizs, Salamanca, Bo­logna, Heidelberg egyetemein. Mindenütt egyformán megér­tették. Minden komoly tudo­mányos könyv latin nyelven látott napvilágot. A latin nyelv egyetemessé­ge akkor szenvedte az első csapást, amikor a vallási ber­kekben is bevezették a világi nyelvek használatát. A kobraméreg titka Az Üzbég Tudományos Aka­démia Biokémiai Intézetének tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a kobra mérge olyan fehérje, amelyet a többi fehérjétől az aminósavak el­helyezkedése különböztet meg. A taskenti tudósoknak sike­rült teljesen feltárniok a kígyóméreg molekulájának fel­építését. Kiderült, hogv a szer­vezet élete szempontjából lét- fontosságú aminósavak kom­binációja a lényeg. Ha ezek farkas az honosítsák a szarvast és őzet az Abruzzók vidékén. A farkasokkal kapcsolatban talán a legelterjedtebb legen­da éppen vadságukról és ke­gyetlenségükről szól. Pedig a tudósok számtalan alkalommal tapasztalták, hogy ha a farkas­horda megtámadja a szarvaso­kat. mindig a leggyengébb, leghitványabb példányokat vá­lasztják ki. Nemsokára megkezdődik a farkasok párzási időszaka. Mint ismeretes, csak a hordavezér választ párt magának, még­pedig a legerősebb nőstényt. A farkasok életének ebbe a mind ez ideig titokzatos rész­leteibe is bepillanthatnak a tudósok a tranzisztoros készü­lék segítségével. (La Stampa) Föld alatti rakéták elhelyezkedését megváltoztat­juk, a szervezet pillanatok alatt elpusztul. Az üzbég bio­kémikusoknak sikerült meg­fejteniük a méreg hatásmecha­nizmusát is. Amikor a kobra megmar egy embert, azonnal megbénulnak azok a pontok, ahol az idegszál az izmokhoz csatlakozik. Az agy által kül­dött jelzések már nem jutnak el az izmokhoz, nem tudják azokat mozgásba hozni, beáll a bénulás. A kobraméreg felépítésének és hatásának ismerete módot ad az üzbég szakembereknek arra, hogy a veszélyes mole­kula felépítésének irányított átalakításával kísérletezzenek, vagyis, hatékonyabb kígyó­marás elleni oltóanyagot és számos más gyógyszert készít­hessenek. A latin hosszú időn át a katolikus egyház nyelve ma­radt, és a francia nyelv vált Európában az udvar, a jó tár­saságok és egyben a diplomá­cia nyelvévé is. Azóta sok. nyelv vonult be a diplomá­cia történetébe. Az ENSZ; az UNESCO, az OECD, az Euró­pa Bizottság és ki tudja, már. hány szervezet vált valóságos Bábel-tornyává. ahol az em­ber csak egy seregnyi tolmács segítségével értheti meg a má­sik felet. >’ . > Nyugat-Európában a politi­kai integráció problémái kö­zött felmerült a kérdés: ‘ i ­Melyik nyelv lenne a kör-,, zös? A francia, a német ' és,, az angol egyformán erős ver­senytársnak bizonyult. Talán legnagyobb esélye az angolnak van. Az angolnak, vagy pon­tosabban az amerikainak. (Os­car Wilde nem hiába mondta: „Az angoloknak és az • ameri­kaiaknak mindenük közös, ki­véve a nyelvüket.”) Csakhogy az amerikai nyelv nem eléj£“- pontos és elfogadtatása nehéz1 ségekbe ütközik. Hát akkor mi legyen a teendő? Vajon miért ne térnének* vissza a latinhoz, amely oly sok"'évszázadon át tett jó szol- ; gálatot az emberiségnek és amelynek a legtöbb éurópai , nyelv oly sokat köszönhet? Azt- mondhatná valaki, hogy a la­tin nyelv. feledésbe 'merüli.' ■ Erre csak azt' Válaszolhatjuk!*1! hogy ez a feledés' • egy'éítaláMe'ű nem teljes. ' Természetesen '' ''ftfen ' • arra gondolunk, hogy a Cicerq- féle latinhoz kellene vissza­térnünk. Csupán azt kellené; elérni, hogy nemzetközi' szer-, vezeteinkben és a tárgyalása-; , kon latinul beszéljenek, adja-“ ■ nak ki latin nyelvű újságokat*).( latin nyelvű rádió- és televí­ziós adások is legyenek. És ■ mindenekelőtt azt kellene .el-i( érni, hogy az iskolákban a latint — egyszerűsített mon­dattannal — kötelező . nyelv­ként oktassák! Mesebeli kék lovak Az ősi orosz mesék „égi pa­ripái”, a kék szőrű lovak való­ban léteztek, erre a megálla­pításra jutott N. Malcev lenin- grádi művészettörténész. A ré­gi festményeket, orosz króni­kákat és levéltári történelmi okmányokat tanulmányozva, arra a következtetésre jutott, hogy szokatlanul gyakran em­legetik ezeket a furcsa for­májú lovakat. A Glinszkij hercegek ősnemesi végrende­lete például úgy ír a kék szí­nű lovakról, mint a legbecse­sebb értékről. Visnyij-Voloesek várcska egyik 1556-ból kelté- zett okmányában pedig 30 nemes paripa között említik: a kék lovakat. Rendkívül drá­ga volt az ilyen hátasló, aZ okirat tanúsága szeript 19- ször annyiba került, mint á legritkább vörösessárga ne­mes fajta. Egyelőre még nem sikerült megállapítani hogy miért tűn­tek el a csodálatos kék lovak; a XVI. század végén. (APN—KB) Hangos bélyegek Óránként 8-tól 80 méteres sebességgel halad a föld alatt az a légvédelmi rakétához ha­sonló berendezés, amelyet a Szovjet Tudományos Akadé­mia szibériai tagozatának bá­nyászati kutatóintézetében fej­lesztettek ki. Az új berende­zés kitűnően alkalmazható a közművek építésénél. Segítsé­gével autópályák, vasúti pálya­testek, várcci útkereszteződé­sek és repülőtéri kifutópályák alatt készíthetők 90—400 min­es átmérőjű sima, megerősített falazatú alagutak, amelyekben a kommunikációs kábelek és berendezések kaphatnak he­lyet. A novoszihjrszki beren­dezés széles körben alkalmaz­ható. Régi megfigyelés, hogy mi­nél kisebb és szegényebb egy állam annál pompásabbak és változatosabbak a forgalomba hozott postabélyegei. A posta­bélyegek kibocsátása tetemes jövedelmet biztosít az állam- kincstár számára, minthogy a bélyegeket a gyűjtők nagy összegekért vásárolják fel. Az utóbbi években már textíliá­ra, bőrre nyomott bélyegek is megjelentek! Mindezek a filatéliai furcsaságok eltörpül­nek azonban amellett a cikk mellett, amelyet Bhutan Ki­rályság postai hatóságai hoz­tak forgalomba. Olyan bélye­geket bocsátottak ki, amelyek parányi, fémből készült hang­lemezek s rögzítették rajtuk Bhutan nemzeti dalait, vala­mint a himnuszt. A „gangos bélyegek” azon- . ban nem kerültek fel egyet­len levélre. sem. A gyűjtője már előzetesen megvásároltak, őket, jelentős bevételt bizto- • sitim a királyság postája szái mára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom