Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

\ í magazin * magazin * magazin — —■---------------------------------------------------------------------------------------------­----------------------------------------------------------------------------------------------------------------rK B efagyasztás —feltámasztás... Megvásárolható-e a halhatatlanság? Körülbelül öt évvel ezelőtt egy amerikai tudósnak, aki gyógyíthatatlan fehérvérűség­ben szenvedett, az volt a kí­vánsága, hogy halála után fa­gyasszák be testét. így akarja „kivárni” azt az időt, amikor feltalálják a betegség gyógy­módját. reménykedve abban, hogy újraélesztése nemcsak hogy sikerrel jár majd, de egészségét is visszanyerheti. A nyugati sajtó szerint csu­pán az Egyesült Államokban „több száz elhunyt vár türel­mesen a feltámasztásra’'. Earmingdale-ban néhány év óta külön klinika működik „a holtak számára”. A halál be­állta után néhány perccel a páciens teljes vérét speciális fagyálló glicerin-oldattal he­lyettesítik. A fagyasztást száraz jéggel kezdik (—79 C-fokig), majd folyékony levegővel —196 fo­kig fokozzál:, végül a „jég- pwuiTóleum” következik. Or. Vlagyimir Nyegovszkij, • Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja, a szervezet Újjáélesztésével foglalkozó laboratórium vezetője így vé­lekedik az eljárásáról: Az újraélesztés az utóbbi évtized csodája, míg a halál — ellentétben a több évszá­zados hittel — nem egy pil­lanat, hanem fiziológiai állo- «BAaokhói étíó, elnyújtott, fo­Megállapítottak; bogy a mtvmfiködés ás légzés meg- nrijnénévcl zoég nem követkéz­be azonnal végleges «*“ ____a szövetekben. Ép­P T) az időhaladék, időéi­teszi lehetővé a? újra* lilinilént. A szív több órás, a légzés pedig 40—50 perces kihagyás ■tán fe újra működésbe hoz­ható. Még az agykéreg sejtjei jB_melyek a legérzékenyeb­, az oxigiénhiány ­AzapiményagyoL Ariim Kotstier emlék- irtlqiban olvashatjuk a kö­vetkező történetet. Amikor Koestler ifjú újságíró volt, fogadta öt egy arab olaj­sejk, akitől interjút kért. A kis termetű és nagyon fiatalos arcú Koestlert a sejk elé bocsátották és csakhamar élénk beszélge­tésbe kezdtek. Egyszerre a sejk körülnézett és meg­kérdezte: — Az édesapja egyálta­lán nem jön? — Az apám? — kérdezte meglepetten Koestler. — Igen. Az az úr, aki Interjút Tűért tőlem, — De felség, az apám én magam vagyok — vála­szolta meghajolva Koestler. ra — 4—6 perces szünetet bír­nak ki. Uj fogalmak születtek: kli­nikai és biológiai halál. Uj tudomány foglalkozik a halál­lal, és az életbe való vissza- hozatallal. Az elméletet követ­te a gyakorlat: széles, körűen elterjedt és egyre gyakoribbá vált a klinikai halált követő újraélesztés. Az utóbbi időkig a legtöbb szívelégtelenség a halált jelentette, míg manap­ság a betegek százait sikerül megmenteni az életnek az új­raélesztéssel. Mindezek az eredmények persze új — részbén megvaló­sítható. részben, illuzórikus — elképzeléseket szültek. A szó­ban forgó elmélet — a befa­gyasztással történő megörökí­tés — véleményem szerint az utóbbi kategóriába sorolható. Robert Ettinger: ennek az elméletnek lelkes támogatója. 1964-ben publikált könyvében a halhatatlanság lehetőségei­vel foglalkozik! Az Egyesült Államokban egy társaság ala­kult „a feltámadás valóságos lehetőségeinek” népszerűsíté­sére. Kapcsolatokat létesítet­tek a külfölddel is, jgy jutott el laboratóriumomhoz terveik­nek és céljaiknak egyik leg­utóbbi leírása. Egyes országok­ban úgynevezett „jégklubok” alakultak. De az események ezzel''még néni zárultak léi’1- 1967-ben fehérvérűségben, el* ' hunyt James Bedford, pszicho­lógus professzor, ö volt' ;&1 első, akit a klinikai hálál ál­lapotában befagyasztottak. Et­től kezdve aztán nagyon sok ilyenfajta „konzerválást” vé­geztek az USA-ban, Francia- országban, Japánban, és dér hány más országban. A mi (szovjet tudósok — a Bzerk.) elképzelésünk erről, az eljárásról a következő: Az alacsony hőmérséklet régóta használatos a gyógyá­szatban. A hideg lassítja az anyagcserét, csökkenti az oxi­génfogyasztást és ha a szív megszűnt működni* meghosz- szabbrtja a klinikai halál ál­lapotát, vagyis késlelteti a bomlás megindulását! Ilyen irányú kutatások sok ország­ban és természetesen a Szov­jetunióban js folynak. Számos gyakorlati ered­ményt értünk eh Az alacsony hőmérséklet nagy segítség, a szívsebészetben. Néhány mű­tétnél a testhőmérsékletet +25, +28 Celsius fokra, egyes esetekben pedig még lejjebb, +10, +12 fokra kell csökken­teni. Kutyákkal folytatott kí­sérleteinkben megállapítottuk, hogy a halál utáni +8, +10 Celsius fokra történő hűtés jelentős időhaladékot ad az életműködés teljes visszaállí­tására. Az embernél — nor­mális körülmények között — a 3—5 percig tartó klinikai halál 40—60 percre hosszab­bítható meg ilyen.'eljárással. Az eredmények biztatóak és bizonyítják, hogy az alacsony hőmérsékletnek nagy jövője van az újraélesztésben. Ta­nulmányozásuk tehát feltétr lenül szükséges. Emiatt nem. js cáfolhatom teljesen a befagyasztások lel­kes támogatóinak kísérletét. Ám annak ellenére, hogy az elmélet bizonyos ésszerű, józan alapon nyugszik. egyelőre a tudományos-fantasztikum bi­rodalmába sorolnám. Az ésszerűség persze nem a felélesztésre váró fagyott holt­testekben leledzik, hanem azokban a kísérletekben, me­lyek ' biztonságossá próbálják tenni a szervezet nulla fok alatti hűtését. Ez nemcsak az újraélesztésnek biztosítana na­gyobb teret, de lehetővé ten­né az élet ideiglenes megsza­kítását, anabiózis létesítését (olyan állapot, amelyben az életfolyamatok annyira "lelas­sultak, hogy életmegnyilvánu­lás egyáltalán nem mutátko- zik). Az űrrepülésnél fellépő anabiózis (amikor csökken az anyagcsere és lassul az örege­dés) nem tűnne többé fantasz­tikumnak. • • Le kell azönbarl szögezni, hogy az évtizedek, vagy év­századok múltán történő- •• új­raélesztés elve tudományosan megalapozatlan.; A mélyía- gyasztás (a —79 Celsius, a •—196 fokról nem' is beszélve) önmagában végzetes a J szer­vezetre, amint a likvid szövet jégkristályokká .változik;1, ve­szélyezteti a sejt6tfúktúrát. Alapvetően nem ■ lehetetlen ■ egy meleg vérű állat hőmérsék­letét —5,, —10 Celsius fokra csökkenteni, maid utána; visz- szaállítani az életműködését.' Biztató eredményeket értünk el ilyen vonatkozásban. Meg­állapítottuk például, hogy a glicerin meggátolja a sejten belüli jégképződést.’ A csibe­embrió szíve — melyet glice­rinben abszolút zéróra (—273 Celsius fokra) hűtöttünk — felolvasztás után újra dobog. Ez azonban még nem tökéle­tes az egész szervezet vonat­kozásában, így az ártalmatlan fagyasztás egyelőre a jövő tit­ka. (■BUDÁPRESS — ÁPN) Edzésben a dublőzök A Magyar Filmgyártó Vállalat munkatársaként de’ , + rendszeresen Poják József és dublőzcsoportja. Színé:. . « helyettesítenek veszélyes jelenetekben. A képen; a .csoport.' a verekedést gyakorolja. (MTI foto: Balaton Jóásef felvétele y\i. Borostyán a sarkvidéken A Jugorszkij -félszigeten, a tundrái Peszcsanaja folyónál vastag borostyánmezőt tártak ffej, egészen közel a felszín­hez. A Szovjetunióban ismeri valamennyi boro6tyánfajta megtalálható ott Az Északi- Jeges-tenger partján már ré­gebben is találtak borostyán­darabkákat, de először buk­kantak az egykor élt fák meg­kövesedett gyantájából kial$jjr; kult összefüggő- lelőhelyre,'' :; A bproftty^pfj, sagles körbe»*.; alkalmazza a gyógyszer-, uy illatszer-, a lakk- és ■fes.té.k-j ipar. Az új lelőhelyen, taiu'w ható borostyán életkorát » szakértők 50—100 millió évre becsülik, (APN—KS) Illatozó autó kerestetik A Washington állambeli Oofc Harbour rendőrsége olyan autó.i után kutat, amelynek kipufogó gáza kölniillatot áraszt. A be­jelentés szerint a gépkocsi tu­lajdonosa néhány nappal ezelőtt kereken 300 liter üzemanyagot emelt el az Oak Harbour-i hadi­tengerészet! támaszpontról. .' Ab'. katonai hatóságok azonban 'Át­számítva arra, hogy a banb+ esetleg illetéktelen kezekbe kaié rül — az egész benzi ntarta lékük kot „illatosították", hogy könytt nyebben lefülelhessék a 1017010* kát. Ördögmúzeum Litvániában Kaunasban nyílt meg a Lit­ván SZSZK legújabb múzeu­ma. Ez ad otthont annak a gyűjteménynek, amelyet még életében a városnak adomá­nyozott A, Zsmujdzibavicsusz, a kiváló litván festő. Lehetet­len felsorolni a 260 figurából álló ördöggyűjtemény minden tagját, így csak néhányat em­lítünk, olyanokat, mint a „mű­vészetek mecénása”, a „kalóz- pecsétőr”, s a huncut erdei ördögfiókák egész családja. Az ördöggyűjtemény mind újabb példányokkal gazdago­dik, mert az egész országból elküldik a kaunasi múzeum­ba az újabb ördögfigurákat. A menstruációval kapcsolatos babonák „Éveken át foglalkoztatott á gondolat, hogy a menstruáció mennyiben befolyásolta a nők helyzetét a .történelem folya­mán. Ma már semmi kétségem afelől: a férfiak találtak ki olyan ferde és hamis dolgo­kat, amelyek a nőkben komp­lexusokat ébresztettek, míg végül is kezdték természet- szerűnek tartani alárendelt helyzetüket.” A menstruációval kapcsola­tos babonák gyűjtésével fog­lalkozik Ida Magli, a római és arezzói egyetem antropológu­sa. Kutatásának . eredményét könyvben, foglalta össze. Hosszú hónapokon át gyűj­tötte anyagát Toscanában, Dél- Olaszországban, és mindenütt azokat ia népi' hagyományokat és legendákat kutatta, ame­lyek segítségével alátámaszt­ja állításait. 300 oldalas mű­vében elmélyülten elemzi, mi­lyen hatása volt a- menstruá­ciónak a nők társadalmi éle­tére. Hogyan is lehetett volna egy nőből vezető, akit havon­ta 5 napon át • tisztátalannak, tehát messziről elkerülendő, nek tekintettek?” ■ „A nőket évszázadokon át háttérbe szorító babonák — jegyzi meg a szerző — a nem keresztény civilizációban is fel­lelhetők.” Indonéziában pél­dául van egy falu, amelyben a menstruáló nőket egy la­katlan kunyhóba küldik mind­addig, míg nem tisztulnak. Má­sutt a menstruáló nő nem főz­het, mert az emberek abban a hitben élnek hogy a nő ke­zében ilyenkor méreggé válik az étel. „Az évszázados pszichológiai terror alól még a mai nő sem szabadult, fel teljes egészében” — jegyzi irieg Magli és kifejti, hogy mind a mai napig a nők különböző mesterkélt kifeje­zéseket használnak a menst­ruáció kifejezése helyett. Olaszországban a különböző tartományokban más és más kifejezések divatosak: dolgom van (Calahria), megvan a magam dolga (Nápoly és vi­déke), társaságban vagyok (Eszak-Olaszország). Több kép­letes kifejezés is divatos: le­velet várok, rózsakoszorűm van, stb. De e virágos kifeje­zések mellett a nők magatar­tását is e teljesen tudomány­ban téveszme irányítja. Tanultabb nőknél is ' .éle fordul, hogy ez idő alatt nei fürdenek, nem mosnak Üaje és nem nyúlnak vlrágho; „Középkori dolgok ezek - mondja végül Ida Magli amelyek azonban nagyon go! nő életét befolyásolják. ' Mégis a gólya n hozza... A nagy francia író, Andre Gide meghívást kapott egy dúsgazdag gyároscsaládhozs A gyáros és felesége feltűnően csúnya emberpár volt,. 17, éves lányuk azonban kifejezetten szépség. Amikor ..az a.lkoHbí már egy kicsit mindenkinek a fejébe szállt, André Gidé asz-. " talszomszédja a következő' szavakkal fordult az íróhoz: ' r — Szinte hihetetlen: a szü­lők kifejezetten rútak, a lá­nyuk viszont valóságos szép­ség! André Gide alaposan meg­szemlélte a papát, majd a mamát és végül a kislányt; — Hát igen — mondta asz-- , taltársnőjének — ismét hiú-' nem kell a gólvamesében!

Next

/
Oldalképek
Tartalom