Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

í ,1 •\ b Gyorslisía a IV. békekölcsön utolsó sorsolásáról Sorozat Szám Ft 20080 01—50 200 20335 01—50 200 20459 13 25 000 20459 01—50 200 20779 01—50 200 20801 01—50 200 20908 01—50 200 20990 01—50 2Cw 210^3 «Ü—59 200 21465 01—50 200 21483 01—50 200 21516 01—50 200 21517 01—50 • 200 21534 01—50 500 21583 01—50 200 21615 0*1—50 200 21718 45 5000 21718 01—50 200 21852 01—50 200 21999 01—50 200 22023 01—50 200 22198 01—50 200 22337 01—50 200 22341 01—50 200 22393 17 5000 22393 01—50 200 23058 01—50 500 23256 01—50 200 23643 01—50 200 23681 01—50 200 23711 45 5000 23711 01—50 200 23733 0 1—50 200 23951 01—50 200 24009 01—50 200 24029 01—50 200 24262 01—50 200 24361 01—50 200 24117 01—50 500 24414 01—50 200 24446 01—50 200 24520 01—50 200 24702 01—50 200 24759 01—50 200 24856 01—50 200 25042 01—50 200 25042 16 10 000 25184 01—50 200 25203 01—50 200 25271 01—50 200 25399 01—50 200 25432 01—50 200 25436 01—50 200 25445 01—50 200 25497 01—50 200 25568 48 50 000 25568 01—50 200 25653 01—50 200 25677 01—50 200 25682 01—50 200 25768 01—50 200 25849 01—50 200 25871 01—50 200 25915 01—50 200 26174 01—50 200 26206 01—50 200 26284 01—50 200 26444 01—50 200 26530 01—50 200 26680 01—50 200 26714 01—50 200 26841 01—50 200 26887 01—50 200 26986 01—50 200 27032 01—50 200 Sorozat Szára Ft 27059 01—50 200 27119 01—50 200 27224 01—50 200 27247 01—50 200 27736 01—50 200 27751 01—50 200 27884 01—50 200 27926 01—50 200 27943 01—50 200 28018 01—50 200 28282 01—50 500 28348 01—50 200 28366 01—50 200 28457 01—50 200 28862 01—50 1000 28890 01—50 200 28930 01—50 200 29230 01—50 500 29475 01—50 200 29868 01—50 200 29911 01—50 500 30119 01—50 200 30220 01—50 500 30329 01—50 200 39501 01—50 200 30615 01—50 200 30737 s i rH o 2 00 30904 01—05 200 30S28 01—50 200 31167 01—50 200 31185 01—50 200 31872 01—50 500 32023 01—50 200 32034 01—50 200 32278 14 10 000 32278 01—50 200 32373 01—50 200 32423 01—50 200 32537 01—50 500 32762 01—50 200 32862 01—50 200 32875 01—50 200 32908 0----50 2 00 32917 01—50 200 32947 01—50 200 33085 01—50 200 33105 01—50 500 33144 01—50 500 33154 01—50 200 33225 01—50 200 33396 01—50 200 33500 01—50 200 33507 01—50 200 33572 01—50 200 33654 01—50 200 34069 45 5000 34069 01—50 200 34212 01—50 200 34290 01—50 200 34296 01—50 200 34469 01—50 200 34574 01—50 200 34593 01—50 500 34892 01—50 200 34943 01—50 200 35032 01—50 200 35257 05 5000 35257 01—50 200 35269 01—50 500 35295 01—50 200 35379 01—50 200 35622 01—50 200 35687 01—50 200 35689 o T o 200 Sorozat Szám Ft 35739 01—50 200 35895 43 5000 35895 01—50 200 315940 01—50 200 36084 01—50 200 36103 01—50 200 36808 01—50 200 36890 01—50 200 37029 01—50 200 37066 01—50 200 37340 01—50 200 37340 01—50 200 37445 01—50 200 37458 01—50 200 37506 01—50 200 37550 01—50 200 37677 01—50 200 37906 01—50 200 38109 01—50 200 38136 01—50 200 38262 01—50 200 38275' 01—50 200 38487 01—50 200 38536 01—50 200 38713 01—50 200 38928 01—50 200 39168 01—50 200 ötödik osztály 39312 22 100 000 39-312 01—50 200 39610 01—50 200 39631 01—50 200 39789 01—50 200 39934 01—50 200 39953 01—50 200 39972 01—50 200 A gyorslista 20 979 800 forint ösz- szegű nyeremény- sorsolás adatait tar­talmazza. Ezen felül névértékben vissza­fizetésre kerül 75 320 200 forint, ami az 1974. évi törlesz­tés összege. A kötvények be­váltása 3974. július 16-án Iftezdődik az addig elkészülő ösz- szesített nyeremény­jegyzék alapján. Et­től az időponttól a takarékpénztári fió­kok. postahivatalok és takarékszövetke­zetek minden negye­dik békekölcsön­kötvényt beváltanak a bármikor történt kisorsolásnak meg­felelő összegű nye­reménnyel, vagy névértékben. Július 1 -tői kezdő­dően a Magyar Nép- köztársaság 4 száza­lékkal kamatozó törlesztéses kölcsö- nének kötvényei ugyancsak beváltha­tók. ZSEBPÉNZ — Egyre jobban kezdesz hasonlítani az anyádra, kis­lányom... ! REKLAMÁCIÓ FELVÉTELRE KERESÜNK BETANÍTOTT MUNKÁRA nődolgozókat. Jelentkezni lehet a Szek­szárdi Nyomdában. (422) FELVESZÜNK LAKATOS, MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ, AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐ MUNKAKÖRRE DOLGOZÓKAT. Belépés azonnal. Jelentkezés Lenti József műhelyvezetőnél. „Haladás” Mg. Tsz Nagy- kónyi. (454) MOZI BONYHÁD: Sötét Torlnó. (Olasz —francia film.) (14.) SZEKSZARD. PANORAMA : Nyíl­hegy és aranyöv. (Sioviet film.) SZEKSZARD, NAGYVILÁG: An­na és a farkasok. (Spanyol film.) (16.) Visszhang •• Ötvenöt év után... Egy költemény nyomában Kissé megkésve jutott el hozzám a Tolna megyei Nép­újság 1974. április 14-i száma, a Magyar Hirdető Sajtófigye­lő szolgálata segítségével. Ab­ban olvastam Érsekújvár;/ Lajos Vöröskatona című, há­rom versszakos, megkapó köl­teményét. 1919. nyarát idézi benne, s így fejezi be az is­meretlen bajtársra való emlé­kezését : Napok múltán, hogy estére hajlott, búcsúzni ültünk körül az asztalt, ő küzdeni ment, tovább — a célért, engem az anyai könny marasztalt. Képe most is úgy él a szívemben, mert nem láttam őt azóta soha, ahogy búcsút intett akkor este a váci nyomdász vöröskatona. S alatta a költő megjegyzé­se: „Szeretném, ha ez a kis versem rátalálna arra a nyomdászra, aki 1919. pün­kösdjén Aranyosmaróton, egy istálló mögött élte le életének legborzalmasabb perceit. Ha pedig lángja a harcokban el­lobbant, legyen a dalom sír­dombján egy kis virágcso­kor. ..” * Megkapott a vers és a hoz­zá fűzött néhány sor. Vajon 55 év múltán sikerül-e rátalál­nom a keresett váci nyom­dászra? A régi helyi könyvnyomta­tó üzemek — Pestvidéki Nyomda, a két Széchenyi ut­cai, a Köztársaság úti — ma már nem léteznek. A Ka- pisztrán Nyomda a húszas évek végén kezdte meg a működését. A Pest megyei Nyomda Vállalat dolgozóinak a zöme fiatal. Még nem is élt az említett aranyosmaróti ta­lálkozás idején. A nyugdíjas nyomdászokat faggatom. — Ki jöhetne szóba? Orosz­ki József gépmester szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején, de ő nem hagyta el Vácot. 1949-ben elhunyt. Koz­ma Gyula, a váci nyomdászok doyenje él, túl van a nyolcva­nadik évén. Ű is végig Vácott dolgozott a dicsőséges 133 nap idején. Kortársuk volt még Farkass Károly, aki az alsó- városi temetőben pihen, de ő nem lehetett az, ahogy élet- történetét ismerjük. Cser Sándorné, a nyugdíjas berakónő segítségével kaptam választ a kérdésre. — Bánfi Gyula volt. A Pestvidéki Nyomdában dolgo­zott betűszedőként. Tudom, hogy ő harcolt 1919 tavaszán az említett felvidéki helyen. Később visszajött Vácra. Bát­ran kiállt a Tanácsköztársa­ság eszméi mellett. Egyévi börtönre ítélték. A harmincas években meghalt. * így tehát Érsekújváry La­jos verse valóban már csak kis virágcsokor lehet a meg- énekelt váci nyomdász sírján. Papp Rezső Vác PAPP ZOLTÁN : Lépcső az alagsorba 33. Minden úgy történt, ahogy Bódi megjósolta. Délelőtt tíz óra felé értek a városba. A hídnál álló őr igazította útba őket. — Menjenek a hadtestpa­rancsnokságra. Ott meg fog­ják találni zászlóaljparancs­nokukat. A város tán százezer lako­sú lehetett, s utrasze.kezotc is meglehetősen áttekinthető volt. De azért elcsalinkáztak délig, mire ráleltek a hadtest­parancsnokság zömök, még a múlt század hetvenes éveiben létesült épületére. Az utcák kihaltak voltak, alig bukkant fel néha itt-ott egy-egy járókelő. Itt már óvatosabbak lettek az emberek. Akik el akartak menekülni, azok már két nap­pal előbb elhagyták a várost. Egy vasárnapi napon futott ki az állomásról az utolsó vasúti szerelvény. Az ország­úton pedig valóságos autó- és szekérkaraván indult el Budapest felé. Akik pedig itthon marad­tak, jobbnak látták, ha laká­sukba visszahúzódva várják ki a további fejleményeket. Noha a házak falán hatal­mas plakátok virítottak, ame­lyek közmunkára, sáncásásra és nem utolsósorban fegyve­res ellenállásra szólították fel a lakosságot. Wenkheim, aki meglehető­sen gondterhelt volt — a tá­bori csendőrök ugyanis ered­ménytelenül, tehát a páncélka­zetta nélkül tértek vissza por­tyájukról —, ugyancsak meg­örült, amikor a hadtestpa­rancsnokság udvarán megpjl- lantotta a szekeret, — Pihenj — mondta nekik, s vállon veregette Frankot. — Már azt hittem, elvesztek. Persze tudhatnám, hogy ma­guk nem vesznek el. A gróf úr is jobban tette volna, ha... Egy pillanatra elhallgatott, s végigfutott agyán, tulajdon­képpen miért is áll le komáz- ni ő ezzel a két emberrel. Az is igaz viszont, hogy ezek ügyes legények, sokat köszön­het nekik. Meg aztán hátha. .. — Képzelje Frank — mond­ta ezért. — Valami disznó el­lopta a gróf úr ékszereit. Egy egész ládányit. Még nem hal­lottak a dologról?... Szóval nem. .. Hát akkor füleljenek, figyeljenek. .. Maguk ügyes emberek, sokat forgolódnak a legénység között, hátha meg­tudnak valamit. .. Akkor azonnal jelentsék. . . Majd a maga ügyeire tért át. — Minden megvan épség­ben? — Igenis. — Na jó. Akkor maradja­nak itt az udvarban. Egyikő­jük vigyázzon a kocsira. A másik addig pihenhet. Bódi vigyázzba vágta ma­gát. — Alezredes úr, alázatosan jelentem, nem tetszik nekem ez az udvar... — Mit beszél? — Alázatosan jelentem,' nem tetszik... Ide néhány óra múlva meg fog érkezni a zászlóalj. Sőt, már móst is tartózkodnak itt idegen egy­ségek, ahogy tapasztaltam. .. Itt nem fog biztonságban len­ni az alezredes úr holmija... Akárhogy vigyázunk rá... — Frank, magának mi a véleménye? A szakaszvezető is jobban érezte volna magát a hadtest- parancsnokság börtönnek tű­nő falain kívül. — Alázatosan jelentem, al­ezredes úr, szerintem Bódi honvédnak igaza van. Másutt kellene biztonságba helyez­nünk az alezredes úr holmi­ját. — Mire gondol? / — Hát valami jó magán­házra. Biztos akad egy ekko­ra városban egy üres ház. Például valami zsidóé, akit elvittek a németek. öt perccel később kezük­ben volt a lepecsételt nyílt parancs az alezredes aláírá­sával. A nyílt parancs, amely felhatalmazta Frank Róbert karpaszományos szakaszveze­tőt, hogy egy magánházat rek- viráljon a 9. zászlóalj száma­ra. — Köszönöm, hogy mellém állt a szakaszvezető úr — mondta Bódi, amikor már kí­vül voltak az. épületen. —Ha nem tetszik helyeselni, az alezredes úr biztos nem egye­zett volna bele a dologba. — Csak azért — mondta Frank —, mert úgy éreztem, hogy most az egyszer kivéte­lesen igaza van. És J nem azért mondja, amit javasolt, mert már megint valami kü­lönleges disznóságon töri azt az agyafúrt eszét... Bódi csak később szólalt meg, amikor már több utcá- nyi távolságra maguk mögött hagyták a hadtestparancsnok­ságot. — Alázatosan jelentem, ez egyszer tévedni tetsz.k a sza­kaszvezető úr. — Hogyhogy? — Tudniillik — nyelt na­gyot Bódi —, a láda, amiről az alezredes úr beszélt, ná­lunk van... — Micsoda? Miket beszel? És hol? — ordított rá Frank. — Itt a szekéren. Rajta tet­szik ülni a szakaszvezető úr... Már tegnap este óta. — Atyaúristen! — kapott a fejéhez mindkét kezével két­ségbeesetten Frank. — Főbe fognak lőni mindkettőnket íFoly tatjuk) | &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom