Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
f f f magazin agazin Az üstökösökre repülés — lehetséges Egy űrhajós és egy tudós nyilatkozata Űrkutatási berendezések segítségével az üstökösök csóvájából éppen úgy lehet gáz- és pormintát venni, mint a Hold talajából. Ez az elképzelés nem tűnik fantasztikusnak Jevgenyij Hrunov űrhajós és Mihail Tyihonravov professzor; űrhajózási szakember számára. A két specialista az Aciaci- ja-i Koszmonavtyika című folyóiratban az ilyen űrrepüléssel kapcsolatos különféle problémákat vizsgálja. „Ha az űrhajó feladata csupán az, hogy az üstökös csóvájában levő gázból és porból vegyen mintát, a csóvát bármilyen irányban átszelheti” — vélekedik Hrunov. „Bonyolultabb a dolog, ha arra szánjuk magunkat, hogy a berendezés megközelítse az üstökös magját, lefényképezze és egyéb vizsgálatokat végezzen. Ebben az esetben attól függ minden, mennyi ideig kell az űrhajónak az üstökös-mag közelében tartózkodnia. Az is elég lehet, ha csak elrepül a mag mellett.” Ha egy űrhajót az üstökösre küldünk, jelentősen megnövekednek az irányítással kapcsolatos követelmények. „Minthogy az üstökös magja a Holdhoz és a bolygólehoz viszonyítva igen kicsiny test, az űrhajónak a Földről irányítása a jelenlegi módszerek segítségével megoldhatat- lán. önálló navigációs rendszerre van tehát szükség” — hangsúlyozza az űrhajós. , Tyihonravov szerint '„az automatikus berendezésnek az üstökös felé tartó pályáját úgy célszerű megválasztani, hogy ne a Nap közelébe haladjon — ez esetben ugyanis az űrhajó megóvása céljából igen jelentős hővédelmi berendezésekre volna szükség”. A tudós abban sem kételkedik, hogy az üstökösök pi-, Húszmilliárdos szeszély Paul Getty, a 82 éves ameri kai milliárdos, akit a világ leggazdagabb emberének tartanak, a kaliforniai Malibuban csodálatos magánmúzeumot építtetett- Itt kívánja elhelyezni -több mint 15 milliárd lírát érő magángyűjteményét. A kü. lonleges épület a herculaneumi papirusz-villa tökéletes mása. Mint ismeretes, a papirusz-vilA helyszínrajz Verdünnet kezdődik Franciaországban az or. szagos műemlékvédelmi felügyelőség leltározza a műemlékieket és a művészi értékeket. s a leltározás után több kötetben kiadja az or. szög „monumentális és művészeti helyszínrajzát.’’ Az első kötet, amelyben Ver- dunt és környékét fogják feldolgozni. térképeket, tervrajzokat és fényképeket, s a műemlék jellegű helyekről szóló leírásokat tartalmaz majd. lát is lerombolta a Vezúv kitörése amely lávával árasztotta el Pompeji városát A Kaliforniában felépített papirusz-villa egyik átriumában a római Mattei-wűjte- ményből- szármaizó Kübelé szobor látható. A villa egyik legszebb szobája egy régence-stí- lusban berendezett szalon. A falakat díszítő freskók 1730- ban készültek, 1936-ig a párizsi Hotel Herlaut falát díszítették, Ugyanebben a szalonban a Kang Hszi korszakban készült kék-fehér díszítésű . kínai porcelánvázák találhatók. A villa legszebb része talán a kert. A kerengőt dór oszlopok takarják, a bejárati oszlopok viszont korintuszi stílusúak. Egyébként a kert is hű másolata a herculaneumi papirusz-villa kertjének. Különös gondot fordítottak a növények és virágok megválasztására. Arra törekedtek, hogy ugyanolyan növényzetet telepítsenek ebbe a kertbe, mint amilyet a régi rómaiak ültethettek Her- culaneumban. Maga Paul Getty, aki .22 év óta nem járt Kaliforniában, meg sem jelent a villamúzeum megnyitásán. Kimonóba öltözött robotok Á robotok egyre szélesebb körű tevékenységet fejtenek ki Japánban. Így például a tonhalászok hajóját robotokkal szerelték fel, amelyek addig tartják a horgászbotot, amíg a hal ráharap. A tokiói forgalmat robotrendőr irányítja. A nagyvárosok utcáin százával állnak automaták, amelyek meleg szendvicstől oxigénig min. dent. árusítanak. Akad olyan automata is, amely udvariasan köszönetét mond, amikor visz- szaadja a visszajáró pénzt. Az idegenforgalmi központok többségében rbbot fogadja • az érkezőket mégpedjg 1 a' memóriaegységébe betáplált- üdvözlő szavakkal. Av egyik szálloda igazgatósága a vendégek fogadására kimonóba öltöztetett robotot „szerződtetett”. Gyógyvíz: — csővezetéken Befejezték az észak-kaukázusi Pjatyigorszk új ásványvíz-forrásának komplex vizsgálatát, s kidolgozták a hasznosítási javaslatokat. Az alig több, mint egy éve felfedezett forrás naponta 15 millió liter gyógyvizet ad. Két és félszeresét a Minyeralnije Vodi kaukázusi üdülőhely összes működő forráséinak. Kémiai összetétele közel áll a széles körben ismert Jusz- szen.tuki — 17. gyógyvízhez. Az új forrás vízét a tervek szerint a népszerű gyógyhely — Jesszentuki — ellátására fordítják. A 40 kilométeres távolságra a vizet csővezetéken kell eljuttatni, mivel a» felszínre jutó vízből a levegő hatására azonnal ásványi sók válnak ki. lóták vezette űrhajókkal megközelítése is reális elképzelés — bár ez még az előbbinél is sokkalta bonyolultabb feladat. „A jelenlegi űrhajók erre nem alkalmasak. Mindenekelőtt jelentősen meg kell növelni energiakészletüket, énéi-' kül az üstököst sem elérni,' sem megközelíteni nem lehet” — hangoztatja' Tyihonravov. „Az üstökösre való rárepü- lés megközelítőleg olyan bonyolult, mintha az ’ember egy másik bolygóra, mondjuk a Marsra repülne. De ha komolyan foglalkozunk a feladattal, viszonylag hamar megoldhatjuk” •— véli a tudós. Ha űrhajókat küldünk az üstökösre, ezzel a Naprendszer tanulmányozását célzó űrhajózás esy úiabb lehetőségét használjuk ki. A csillagászok becslése szerint a Naprendszerben lévő üstökösök száma eléri a 100 .milliárdot. Igaz, hogy közülük’ csak az a kevés figyelhető meg. amely .a Jupiter pályáján halad el. Eddig körülbelül 600 üstökös pályaadatait számították ki. A korszerű elképzelések szerint az üstökösöknek szilárd felszínük van. s ezt különböző szénhidrogén-vegyüle- tekből képződött jégtakaró fedi. A Szovjetunióban tekintélyes tudósok foglalkoznak ezeknek az égitesteknek a kutatásaival. Nemrégiben Ukrajnában létrehozták a világ első speciális üstökösobszervatóriumát. - * Az űrhajózás fejlődésével lehetségessé vált, hogy automatikus berendezéseket juttassanak el a földi légkörön túlra. Idén már a nagyszámú földi megfigyelőállomáson és csillagvizsgálón kívül első ízben földünk mesterséges holdjairól és a Skylab űrállomásról is folyt a Kohoutek üstökös megfigyelése. Ezeréves óriás fa Üzbegisztánban Ezeréves priási arcsát (Ju- niperus zeravschanica) csodálnak Üzbegisztán Tim nevű településén. A Timben viruló gigantikus fa nemcsak Üzbegisztán, hahem valamennyi közép-ázsiai köztársaság legöregebb borókafája. Él az ókori emlékeiről híres Bu- hárában néhány 350 éves se- lyemfá (Morus alba), Szajrob faluban pedig fennmaradt egy 800 éves platán is. . Üzbegisztán vadon élő flórájában" több. mint 400 fajta fát és bokrot tartanak nyilván. Sok közülük — a keleti platán, á mezei szil, selyemfák; arcsák — matuzsálem-, korú. Botanikusok szerint ezek a fák több száz évesek. Üzbegisztán természetvédő'!-- mi társasága már évék óta’ felkutatja és nyilvántartja a fa-matuzsálemeket és a köztársaság növényvilágának más1 értékes képviselőit. Az egye-’ dülálló és értékes növény-j zet megőrzése érdekében állami rezervátumokat, .védett; területeket létesítenek. A 12,5 millió lakosú Üzbegisztánban évente közel 10Q millió fát és bokrot ültetnek, — főleg hosszú életű fajúikat. Az ezeréves óriás (APN-fotó) Tengeriborj ú-tenyészet Guyanában ; Több Ország kutatói nemzetközi kutatóközpontban kívánjak tanulmányozni a -lamantin ('tengeriborjú) ' életmódját. A tengeri borjú , a ,ma élő állatok egyik legbékjésebb, legokosabb, és leghasznosabb fajtája. És egyben az egyik legnagyobb testű emlős is. Megnőhet. 3 méter' hosszúra, súlya pedig eléri, sőt meg is haladja, az egy tonnát. A, la- ma-ntint igen . erősen fenyegeti a kipusztulás veszélye, mégpedig egyetlen ellensége, az ember részéről. A kutatóközpontot Guyanában létesítik. íjint „ismeretes. Kolumbusz Kristóf 1493- ban, néhány hónappal az új világ felfedezése után az Antillák vidékén számos tengeriborjúval találkozott, és sziréneknek nevezte el őket. Meg kell mondanunk, hogy ez a felettébb rút á'lat, amelyről sokáig azt hittük, hogy egy prehisztorikus elefántfajta leszármazottja, nem nagyon mutogatja magát. Leg- többnyire csak hatalmas, húsos száját, bajuszát és szuszogó orrlyukait látjuk, amint rövid időközönként kibukkan a vízből, hogy levegőt vegyen. Hatalmas szája remekül alkalmazkodik nem mindennapi falánkságához. A lamantin órákon át falatozik a vízinövényekből, amelyekből naponta 50—100 kilogrammot is bekebelez a lakóhelyéit képező folyómeder széléről. A régi brit Guyanában és Floridában éppen a falánkságát használják fel arra, hogy megtisztítsák a folyók, valamint az öntözőcsatornák medrét, amelyet sok esetben valósággal eltorlaszol a bu-, ján tenyésző vízinövényzet. Csakhogy a tengeriborjúnak kiváló húsa van, ezért — bár elméletben védett állattá nyilvánították — az orvvadászok kíméletlenül pusztítják. Az orvvadászat főként Guyanában, Brazíliában, Kolumbiában, Venezuelában és Peruban virágzik. A kíméletlen pusztítás következtében igen gyorsan csökken, a tengeriborjú-állomány száma. Ez annál is tragikusabb, mert minden egyes nőstény csak háromévenként hoz egy utódot a világra.» Kanadában egy megszelídített lamantin olyan tanulé: konyságról tett tanúságot, amire a kutatók gondolni sem mertek. A Gömböcnek keresztelt állat válaszolt a hangjelekre (egyébként a tengeriborjú hangja leginkább la- mentálásra emlékeztet, innen a neve is!), különböző tárgyakkal játszik, szívesen fogadja, ha medencéjében emberi társasága van. Diana Megor véleménye szerint a tengeriborjú egyszerűbb feladatok teljesítésére is betanítható. A februárban Georgetown* ban összeült konferencia résztvevői elhatározták, hogy a kihalás küszöbén levő fajtát megmentik és létrehoznak egy tenyésztelepet. Az itt tenyésztett tengeriborjúkat részben állati proteinforrásként kívánják felhasználni. A Guyanában létesített kísérheti telep dolgozói egy érdekes felfedezést már tettek a tengeriborjúval kapcsolatban. Korábban azt hitték, hogy a pandamackókhoz hasonlóan a lamantin sem szaporodik a fogságban. Mekkora volt a meglepetésük, amikor egy szép napon a felnőtt lamantinpár medencéjében egy bébit vettek észre)