Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
Lljabb cukorrépakombájnt kap a mezőgazdaság, a CB—I-est A szekszárdi Mezőgép és az olasz Rossi-cég kooperációja Parkettaüzem Csibrákon Régen locsolták a szoba földjét, hogy söpréskor ne szálljon a por, ne telepedjen a bútorok tetejére. Aki ügyes volt; a vízzel telt; lyukas bögrével virágot, nyolcast rajzolt a földre. Szép látvány volt, de hol van ez már? Hiszen minden új ház városon és falun egyaránt parkettával készül. De az út hosszú, amíg a fából parkolta lesz. A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozóüzemében Csibrákon, egy évvel ezelőtt, parkettaüzemet kezdtek el építeni, közel négymillió forint beruházással. A pari, a hőgyészi, esetenként a bikácsi erdészetből autókkal viszik a kivágott fát Csibrákra. Gépekkel rakják le, különválogatják, osztályozzák az alapanyagot, aminek minőségét a fa vastagsága, görcsössége határozza meg. A legjobban felhasznál, ható a tölgy, utána az akác és a cserfa. Legvégül pedig a gyertyán. — Egy-két hónapra való fát raktároznak el, hiszen a munka nem állhat meg akkor sem, ha rossz az idő, ha a fakitermelés szünetel. Könnyen dolgoznak az emberek, mert nem kell tartani az anyagot. Szisszenve vág. ja, aprítja a fűrész a fát. Megy itt minden magától! Ügyesek a gépek! Egyet ide, egyet oda! Mint az inga járása, darabol hosszában az ingafűrész. Csak a sablont kell beállítani a kívánt méretre. Brigádonként nyolcan-ki- lencen dolgoznak; nők és férfiak, vegyesen. Közülük sok házaspár együtt dolgozik. — 1963-ban négy szalagfűrész mellett egy körfűrészünk volt. í967-ben jöttünk Csibrákra, most két műszakban dolgozunk. Valamikor mindent kézi erővel mozdítottunk arrébb. Igaz, még most is szükség van a fizikai erőre, de a kiskocsi és a villás targonca nagy segítség a munkánkban. Nagyon szeretem a fát, és szeretek a fával dolgozni, — mondja Szentes Géza; aki régi fűrésztelepi munkás. Kurdról jár dolgozni a feleségével. * Az asz- szony 1974-ben jó munkájáért miniszteri kitüntetést kapott. A fűrészüzem mellett a* élesítő. Száz fűrész foga élesedik a köszörű kései alatt. Feladata éppen ezért nagyon fontos. Mindig új fűrésszel kell ellátnia a gépeket. A kézi köszörűt felváltotta az automata, csak figyelni kell, hiszen a hangjáról megállapítható, elkopott-e már a köszörűkő. Kint hideg -van. Kicsit huzatos a hely, de az ember is, az anyag is védve van az időjárástól. Az újonnan épült tárolóban asszonyok válogatják; csomagolják az áryt. — A félkész árut, a frízt innen szállítottuk a kecskeméti parkettagyárba. Ott aztán szárították, parkettává vágták — mondja Hajnal József helyettes üzemvezető. — Most már nálunk is elkészült a parkettarészleg, mi fogjuk gyártani. — Amitől dimbes-dombos lesz a szoba? — Előfordul az is. ha nem jó a szárítás. A fa élő anyag, érzékeny a hőmérsékletváltozásra. Beszívja a nedvességet, ha aztán meleget kap, meg is reped. De mi nem szeretnénk,, ha panaszkodnának ránk. Nézze csak! — mutatja az új szárítót. Elindul előttünk az ajtó, kis görgőkkel; sínen nyílik ki. Belseje akár óriási kemence, torkában sorakoznak a rakodólapon a méretre vágott fák. Mint megannyi egymásra rakott gyufapálcika, amit gyerekek építenek toronynak. Jóleső meleg áramlik kifelé. — A meleg levegőt ventillátor fújja be a szárítóba. A kazánokat fűrészporral fűtjük, nagyon gazdaságos, hiszen melléktermék, hulladék a fűrészpor. A parkettát két géppel vágjuk; van itt bőven hely az osztályozásra, válogatásra, csomagolhatnak az asszonyok. Tető van felettük, nem fognak fázni. A próba- üzemeltetés jól sikerült. A műszaki átadás is megtörtént. Egy hét múlva már Csibrákon készül a parketta. Állandó vevőjük a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a TÜZÉP, de az építkezők helyben is vásárolhatnak jó minőségű parkettát. (Veres) Az udvaron sorakozó gépeken az utolsó igazításokat végzi Müller Henrik és Stauth József Bognár — Gottvald Elő- és végszerelő szalagon folyik az új cukorrépakombájnok összeszerelése Az új répakombájn munka, védelmi minősítése is megtörtént, ennek megfelelően hét olyan burkolatot szerelnek fel, amely a vele dolgozók testi épségét védi, és amelyek szintén nem szerepelnek az eredeti olasz gyártmányon. Tízórás teljesítménye 1,5— 2 hektár, tehát valóban a kis és a közepes cukorrépa^ területek célszerű betakarítógépe lesz, a betakarításban újabb kézi erőt' lehet felsza. badítani. Az elkészült gépeket próbapadon bejáratják, beállítják, műw-rrej ellenőrzik. Felelősségteljes munkát végez Jakob Áüám meós 1974. június 16. Az elmúlt években országszerte osztatlan elismerést váltott ki a szekszárdi Mezőgép Vállalat cukorrépabetakarító gépsora. A kormányhatározatot követően rövid iejő alatt kifejlesztették a géprendszert, minden évben pontosan; késedelem nélkül szállították a mezőgazdaság által megrendelt mennyiséget, országszerte példásan működő szerviz-hálózatot épí. tettek ki — és a gépek teljesítménye azonos a „márkás” külföldi gépekével. Az elmúlt évben az ország cukorrépatermésének negyven százalékát szekszárdi gépek takarították be. Ennek a géprendszernek egyetlen hátránya, hogy gaz. daságosan csak a 150—200 hektárt meghaladó területeken üzemeltethető. A kisebb területeken répát termelő gazdaságoknak kisebb teljesítményű; viszont mindent tudó gép kell. Az idén már ezt a kívánságot is teljesíti a szekszárdi Mezőgép. Több külföldi céggel folytatott tárgyalás után az olasz Rossi-céggel kötött megállapodás alapján tavasszal megkezdődött a CB— 1. típusú, egysoros, egymene- tes cukorrépakombájn gyártása. Még ebben az évben 240 gép készül a gyönki gyáregységben. , Mint Bozsó János igazgató elmondotta, az első, 35 darabos sorozat Olaszországban készült; az összeszerelést a Rossi-cég szakemberének irányításával kezdték meg Gyünkön, a második; 35 darabos szériát hasonlóan. A harmadik szériánál már hat alkatrész Mezőgép-gyártmány. A későbbiekben már vállalati kooperációban készül az alkatrészek hetven, nyolcvan százaléka. A hazai alkatrészek egy része a magyar mezőgazda- sági üzemek kívánságainak, megfelelően kiegészíti az eredeti olasz gépet Ilyen a le vél tartály nyitó automata, amely az összegyűjtött répakoronát a gabonakombájnhoz hasonlóan csomókban üríti a földre. A kerekekhez felszerelt csúszás, gátló a dombos területeken könnyíti a munkavégzést; végűi a sortakaró a répa kiemelése során keletkezett barázdát takarja vissza. A CB—1-es répakombájn munkájának menete: fejezi, tisztítja a föld feletti részt, kiemeli, tisztítókorongra dob. ja a répát; a felhordó a 20— 22 mázsa termést befogadó tartályba gyűjti. Másik tartályba gyűlik a répakorona, a levél. A répagyűjtő tartályt hidraulikával pótkocsinak, tehergépkocsinak megfelelő magasságba lehet emelni; üríte. ni. A kopabájnnak van egy űj, érdekes technikai megoldása is: a sorkereső automatika. Ha a traktoros beállt a sorra, az automatika már a soron tartja a gépet, irányítja mozgását a vonórúdhoz kapcsolódó hidraulika révén, így akár éjjel is lehet vele dolgozni. Bozsó János igazgató elmondotta azt is; hogy a második szállítmányban négy vagon alkatrész útközben néhány napra elkallódott, némi zavar támadt a folyamatos munkában. Hogy ezt a kiesést pótolják, az eredetileg tervezett napi két gép helyett hármat szerelnek össze. Az elő- és végszerelésen dolgo-- zó két szocialista brigád — a Széchenyi és az ifjúsági Ságvári — kongresszusi felajánlásában vállalta, hogy a szeptember 15-i határidő előtt elkészítik és a megrendelőknek szállítják a megrendelt 235 gépet. (A fennmaradó ötöt bemutatókra és kísérleti célokra szánják.) Ismételjük: a 235 kombájnnak már gazdája van.
