Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
Idos apa — zseniális gyerek Van-e összefüggés az utódok tehetsége és a szülök életkora között? A kiemelkedően tehetséges embereknek mintegy 70 százaléka akkor született, amikor apjuk életkora 30 és 50 között, anyjuké pedig 29 alatt volt Statisztikai tanulmányok alap. ján ezt a következtetést vonták le Igor Alekszahin és Alekszander Tkacsenko dnye- propetrovszki számítástechnikai szakemberek. Ez — szerintük — azt jelenti. hogy az apa kora (nem pedig az anyáé) lényegesen magasabb annál az átlagéletkornál. amelyre az apává válás általában jellemző. Amikor egy férfi elérte „érettsége csúcspontját” (körülbelül a 40. életévét), akkor a legalkalmasabb gyermeke lelki alkatában a tehetség csúcspontjának kialakítására. Kézenfekvő a gondolat. hogy az utóbbi „csúcspont” genetikailag valamiképpen összefügg az előbbivel. Alekszahin és Tkacsenko beszámolója kutatásaikról így hangzik: A LISTÁN: VILÁGHÍRESSÉGEK! Az ENSZ által kibocsátott Demográfiai Évkönyvek adatai szerint kortársaink 70 százaié- ka 35 éven aluli apától származik. A leggyakoribb kor a családalapításra az apáknál 27, az anyáknál 26 év. ' Munkánkban különböző századok kiemelkedő alakjainak — tudósoknak, mérnököknek, festőknek. íróknak, zenészeknek stb. — egyazon életrajzi adatait gyűjtöttük össze és vizsgáltuk: változatos kép tárult elénk. Azok esetében, akik örökre szóló alkotásokat hagy. tak maguk után. az apák életkora általában 10 évvei volt magasabb a szokásosnál: az esetek 41 százalékánál 30 és 40 között. 27 százalékánál pedig 40 és 50 között mozgott. Az anyák életkorát tekintve az index alig tért el az átlagtól. A Fővárosi Öra- és Ékszeripari V. szekszárdi gyáregysége felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: BELSŐ ELLENŐR, érettségizett lányok részére ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE, GÉPLAKATOS, MŰSZERÉSZ, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKÁSOK, férfi és női munkaerőt BETANÍTOTT MUNKÁRA. (98) 14 évet betöltött DIAKOKAT nyári foglalkoztatásra, parkfenntartási, ültetési munkára FELVESZÜNK Iskolalátogatási igazolványt jelentkezéskor kérjük, hozzák magukkal. Jelentkezést Szekszárd, Tartsay u. 8. munkaügyi osztályon (58) Leonardo da Vinci kora 25 kora 22 Mihail Lermontov 27 17 Charles Dickens 27 23 Alekszander Puskin 29 24 Nyikolajtogol 32 18 Albert Einstein 32 21 Ludwig van Beethoven 32 22 Heinrich Heine 34 26 Anton Csehov 36 25 ■ Mark Twain 36 32 Irene Joliot-Cürie 38 30 J. Wolfgang Goethe 39 17 Richard Wagner 43 39 Pjotr Csajkovszkij 45 27 Bernard Shaw 45 28 Honoré de Balzac 53 21 Jack London 53 29 Alekszander Borogvln 59 24 Georg Friedrich Händel 63 34 Konfucius 70 16 Felmérésünkben természetesen több ezer név szerepel; a táblázat csak a statisztikai anyag jellegét kívánja érzékeltetni a számok növekvő sorrendjében. Eléggé különös, hogy a tehetségek legnagyobb hányada apjuk 37—39. életéve idején született. És ezt nem tekinthetjük véletlennek. Az ősi Görögországban a 40. évet az élet csúcsának tekintették. Sok szovjet tudós ugyanezen a véleményen van. Természetesen más a tapasz, tálát és tudás, melyet mindannyian megszerezhetünk és más a tehetség, a tálentum, ami már távolról sem mindenki dolga. Mi hát akkor a tehetség? Sajnos. bármiféle meghatározása csak ideiglenes lehet. De bármelyiket fogadjuk is el, a kérdést mindenképpen az ismeretek mennyiségének oldaláról kell megközelítenünk. A tehetség foka annál magasabb, minél nagyobb a kapott és feldolgozott, információk mennyisége. Ez természetesen szorosan összefügg az életkorral, kulminálása a „csúcspontra”, az apa 40 éves korára tehető. MIÉRT AZ APA? Felmerül a kérdés, miért az apa és nem pedig az anya a mérvadó? Vlagyimir Geodakijan. szovjet tudós hipotézise: a férfinem az „operatív memóriáért”, a női nem pedig a „permanens memóriáért felelős. Más szóval: a homo sapiens a férfiúi ágnak köszönheti a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodóképességét. A nő szerepe, hogy megőrizze és továbbadja a. felhalmozódott genetikai információmennyiséget arról. ami a múltban lezajlott (ezt nevezik „konzerváló” funkciónak.) Ez a magyarázata tehát annak. hogy az anya személyes tapasztalatai miért nem befolyásolják a gyermek tehetségének szintjét. Mindez azonban nem bizonyítja az apa döntő szerepét a potenciális tehetség formálásában. E hipotézis szerint az anya genotípusa, az „öröklött készlete” az. amely koncentrálja az eljövendő tehetség pozitív tulajdonságait — vagyis azokat, melyek nemzedékeken át felhalmozódtak az anyai ágon. Ezeknek a tényeknek az ismeretében azt mondhatjuk, hogy a természet igazságos. Mind az. apa. mind pedig az anya képes adottságokat átörökíteni a gyermekre: az anya a múltból, az apa a jelenből. Ha Geodakijan feltevése helyes. azt kell hinnünk, hogy az életkori csúcsponton meglévő információs képesség biológiailag „száll” az apáról a gyermekre. De hogyan? A személyes tapasztalatok genetikai öröklődése a tudományban még nyitott kérdés. A tehetség forrását nemcsak az öröklődésben, de a környezet hatásában is keresnünk kell. A géneken kívül figyelembe kell venni a nevelést. a társadalmi-pszichológiai tényezőket — vallja Alekszander Malinovszkij moszkvai tudós. A neveléstől függ ugyanis a gyermeki tehetség kibontakozása. Az apai érettség kora nyújtja a gyermek rügyező tehetsége számára a legkedvezőbb „intellektuális klímát”. Egyébként több tudós hangoztatja. hogy a nagy emberek életében gyakori jelenség a konfliktus, különösen gyermekkorban. Amennyiben a lelki sérülés valóban hatással van a tehetség sorsára, az megmagyarázhatja Alekszahin és Tkacsenko munkájának néhány állítását. Nem titok, hogy gyakoribbak, a családi drámák az olyan házasságokban, ahol a férj és feleség között nagy a korkülönbség. S az idősebb férfi és fiatal nő közötti házasságok gyakoriak voltak a XVII.. XIX. században, sőt, még korábban is — a két tudós pedig különösen ebből a korból említett példákat. De ez még nem minden. ABNORM ALITÁS ÉS ZSENIALITÁS Híres emberek életrajzát tanulmányozva, J. A. Filipcsen- ko genetikus alátámasztotta azt a közismert megfigyelést, hogy a zsenik között gyakrabban fordulnak elő mindenféle szellemi abnormitások. Igaz ugyan, hogy egy zseni különcségei felkeltik az emberek érdeklődését. jobban odafigyelnek rájuk, mint egy „köznapi halandóra”. Bárhogy is van ez, a tudósnak nem szabad figyel; men kívül hagyni azt a feltételezett összefüggést, mely fennáll az emberi "tehetség és a viselkedési normától való eltérés között. Miért jár együtt az abnor-' malitás és a tehetség? Erre a kérdésre L. V. Krusinszkij fi- ziológus eay állatokon végzett kísérletsorozattal adott választ: ahhoz, hogy a jellemző genetikai vonások kifejezésre juthassanak, bizonyos ingerlékenységre van szükség. így érthető hát. hogy a tehetség gyakran ..társul” az érzelmi instabilitással. De hogy iön mindez ide? In.- gerlékenységre hajlamos gyermekek valószínűleg gyakrabban születnek idősebb apától, mint fiataltól. Amint múlnak az évek, mindenkiben nő a mutációk valószínűsége, értve alatta a véletlen változásokat a szülőktől kapott kezdeti genetikai programban. Ezek a változások persze nyomot hagynak az utódban. Nevezetesen, fokozhatják az egyén ingerlékenységét és reakcióinak élességét és mélységét a környezet behatásaira. Az eddigiekből úgy tűnik,', hogy talán jobb volna, ha az apák csúcsperiódusban nemzenének gyermeket? Ezt bajos megmondani. Kétségtelen, egy érett, tapasztalt férfi felkészültebb a gyermeknevelés-0 mint például egy húszéves. Másrészről viszont a mutációk melyek idővel megsokszorozód-' nak. rendszerint ártalmas hatással vannak az ifjabb nemzedékre. Sok esetben ismertek már fel örökölt betegséget egészen váratlanul, amikor megállapítást nyert, hogy a szülők nem is szenvedtek tőlük. A statisztikai adatok persze megváltoztathatatlanok. Az ENSZ statisztikái azonban a jelenről szólnak, míg a híres emberek adatai a múlté, amikor a férfiak később házasodtak. mint manapság. Más idők. más szokások... Mindenesetre eléggé megalapozottnak látszik az a megállapítás: van összefüggés az apa életkora és a gyermek tehetsége között! (BUDAPRESS—APN) PÁPP ZOLTÁN: Lépcső az alapiba 13. A férfi lassan, komótosan baktatott át a hídon. Ügyet se vetve rá. hogy buszok, személykocsik száguldanak el, olykor alig néhány deciméternyire tőle az eléggé keskeny- re méretezett úttesten. 1970 nyara különösen forró volt. És ezen a napon mintha minden erejét meg akarta volna mutatni a kánikula. Még itt, a víz fölött, ahol különben erősen huzatos szokott lenni a levegő, sem rebbent meg a hűsítő légáram. Voltak, akik utánafordultak a lassan lépegető férfinak. Egyesek még fejüket is megcsóválták Mindenki szenvedett a hőségtől. S aki tehette, övig gombolta magán a rövid ujjú inget A komótos járókelő viszont sötétszürke ruhában volt. Sőt, a zakót se gombolta kL És még nyakkendőt is kötött Ami valóságos istenkísértésnek számított De őt ez a beöltözöttség szemmel láthatólag egyáltalán nem zavarta. Mint ahogy a pillantások se. Amikor átért a hídon, elballagott a sétány első padjáig, ott letelepedett. Ide már nem tűzött a fény. Nyugtatóan hűs árnyékot vetettek a magasra burjánzott bokrok és a hosszú időt megélt platánfák. A templomban éppen harangozni kezdtek, amikor a férfi újságot vett elő. végiglapoz- gátta, majd megállapodott az egyik oldalnál, és elkezdte tüzetesen tanulmányozni. Először úgy tűnt, mintha várna valakire. Ám ha így volt, akkor igen hamar elveszthette a türelmét, mert alig telt bele néhány perc, és máris befejezte az újságolvasást. Fölállt. átvágott a sétányon, elkanyarodott a kis szökőkút mellett, hogy aztán a széles, kibetonozott közlekedőúton haladjon tovább. Magas, nyúlánk férfi volt. Széles vállú. ruganyosán lépkedő. Mozdulatai olyan emberre vallottak, aki fiatalabb korában sokat sportolhatott. És most. amikor a „legszebb férfikorba ért” — olyan negyvenöt évesnek látszott — sem szakította meg kapcsolatát a rendszeres testedzéssel. Haja már erősen deresedett a halántéka körül, és barnára sült arca fiatalos volt. Csak a szeme sarkában összefutó pókhálóráncok árulkodtak némiképp koráról. Arca szabályos volt, szája keskeny. Álla vonala élesen előreugró. orra kissé tömpe. Mindez így együtt, összhatásában energikusságot. határozottságot, kemény akaratot sejtetett. Az ilyen típusú férfiakra szokták szívesen rábízni sorsukat a gyengédségre, irányítottságra vágyó nők. Akik állandóan attól rettegnek, hogy egyedül — vagy egy pipogya férj oldalán — aligha tudnának megbirkózni az élet időnként mindenkit meg-megost- romló gondjaival, bajaival, problémáival. E rövid úton nem sok nővel’ akadt össze, de közülük kettő is utánafordult. A férfit azonban szemmel láthatólag nem izgatta különösképpen az iránta megnyilvánuló női érdeklődés. Nem viszonozta azt. Közömbösen ment tovább, majd a következő sarkon befordult, és hirtelen megállt. Ez a mellékutca nem merőlegesen. hanem kissé elfordított síkban ágazott ki a betonos közlekedőútból. S talán nem is egészen a véletlen mű- ve volt ez az asszimetria. Hiszen aki a sarkon állt, innen nézve egyetlen pillantással látómezejébe vonhatta a hat villa együttes képét. Nem volt csúnya látvány. Mert idővel ezek a házak valahogy beidomultak a környezetbe — vagy az idomult hozzájuk. A titok nyitja valószínűleg az volt. hogy mentői több. és mentői dúsabb zöld növényzettel kellett őket körülfogni ég .vonni. Ez aztán olyan méltó keretet adott nékik, amelyből előnyösen kiviríthattak. A férfi itt már még lassab-' ban ballagott. Minden háznál megállt, hosz- szasan szemlélődött. Néha előre is ment néhány lépést. Másutt hátrált ugyanennyit. Ilyenkor, ebben a hőséggel bélelt kánikulai délutánon bizony eléggé kihalt volt ez a környék is. pedig itt jó árnyékot vetettek ^ fák. így hát semmi nem zavarta a szemlélődésben. Végigsétált az utcán. A túlsó sarkon megállt, mintha ki akarná fújni magát, vagy föl szeretné dolgozná az eddig szerzett impressziókat. Aztán mégis elindult visszafelé. Hogy megtegye új fent ugyanazt az utat, amit elébb már bejárt. Csak a kettes számú villa előtt időzött el megint néháty pillanatig. Ekkor szólította meg Czékus- né. Aki különben nevezetes személyiség volt. A hat villa alkotta kis lakótömb házfelügyelője. Amikor Gedeonék elhurcol- kodtak — mert azt talán mondani sem kell, hogy egyetlen pillanatig sem akartak tovább maradni abban a lakásban, ahol egy halottat találtak —, akkor költöztette ide őket az ingatlankezelő vállalat, amely már réges-rég szeretett volna egy házfelügyelőt ide telepíteni. Csak hát eddig nem volt lakás. — Keresni tetszik valakit? — fordult szembe a férfival (F oly tatjuk) i t
