Tolna Megyei Népújság, 1974. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

A munkahelyi ifjúsági parlamentek tapasztalatai /TQ'7T\/r'D "fi R í TA+t- fi»rnwTT/\1r1rrt1 i «1 +X*«/YTrn1+ A mn lrrtt « triírWrtVi o4fn íi P/\r»"ín SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK MEGYÉNK PEDAGÓGUSAIT! 40 millió forint a belföldi idegenforgalom fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970-es ifjúságpoliti­kai határozatát követően 1971- ben megjelent az , ifjúságról szóló törvény. Az ezzel kap­csolatos végrehajtási utasítá­sok, rendeletek előírják, hogy kétévenként — első ízben 1974- ben — ifjúsági parlamenteket kell tartani azokon a helyeken, ahol legalább ötven fiatal dol­gozik, illetve tanul. Ennek megfelelően megyénkben már­cius 11. és május 10. között 192 mukahelyi parlamentet tartot­tak. Ezek tapasztalatairól kér­deztük Benizs- Sándort, a Tol­na megyei KISZ-bizottság tit­kárát. — A parlamentek sikere jelentős mértékben oi előkészítésen múlott. Ebben a periódusban megyei szinten hogyan valósult meq az együttmű­ködés a párt-, tanácsi, szakszerve­zeti és KI5Z-szervek között? — A KISZ Tolna megyei Bi- zattsága a központi irányelvek­nek megfelelően, februárban egyeztette a feladatokat a ta­náccsal és a szakszervezettel, de ezekről a kérdésekről más szakigazgatási és felügyeleti Olvastam a Tolna megyei Népújság 1974. évi május 26-i számában „Igaz-e egy paksi munkásasszony igazsága?” cí­mű cikket. Az életből merített írás a valóságot tárja fel és mind­végig a realitás talaján ma­rad. Az élet vet fel néha olyan problémákat, amelyek egy- egy ember életét megkeserí­tik. Jelen esetben Udvardi Györgyné dolgozónk esete ta­nulság, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell eljárnunk a munkabérek meg­állapításánál, nem utolsó­sorban az évről évre immár folyamatos bérfejlesztések jó­váhagyásánál. Vállalatunknál a paksi üzem kiemelt bérfejlesztésében ré­szesült 1974-ben. Az okot eh­hez az szolgáltatta, hogy az atomerőmű napról napra egyre több embert foglalkoz­tat és e hatástól nem men­tes paksi üzemünk sem. Mi is tisztában vagyunk az erő­mű jelentőségével, de azt is látjuk, hogy Paks térségében olyan téglaigény jelentkezik, amelyet kötelességünknek érzünk kielégíteni. Ehhez vi­szont paksi üzemünknek is dolgozókra van szüksége. Mindez indokolja, hogy pak­si üzemünket kiemeljük a többi hasonló nagyságrendű üzemünk sorából. mind irá­nyítás, ^ mind gazdálkodás szempontjából, értve alatta a bérgazdálkodást is. Ezért sajnálatos Udvardi Györgyné sérelme, mert az üzem dolgozóinak hangulatá­ra, munkakedvére kihat. Ha az üzem gazdasági vagy moz­galmi szervei e problémát a vállalat vezetői előtt szóvá tették volna, nem hiszem, hogy elzárkózunk e vállalati visztínylatban nem jelentős összeget kitevő bérfejlesztés­től. különösen a cikkben is részletesen felsorolt indokok alapján. ra———m ■BE! 1974. június 2. szervekkel is tárgyalt. A me­gyei irányelvek kialakításánál figyelembe vettük az OXOT ide vonatkozó állásfoglalását, mely szerint az ifjúsági parlamentek nemcsak a KISZ fórumai. A parlamenteken valamennyi fia­tal kifejtheti véleményét, ja­vaslatot tehet. A szervezésért a KISZ felel, az összehívásért viszont a gazdasági vezetés. Az előkészítés általában megfelelő volt. Az eredményhez hozzájá- rultak a pártszervek, a szak- szervezetek és a szövetkezeti bizottságok. — A munkahelyek qciidasóqi veze­tése fontosnak tirtotta-e, komolyan vette-e az ifjúsági parlamenteket? — Igen, olyan fórumnak te­kintették, ahol a fiatalokkal közvetlenül találkozhatnak, vé­leményt cserélhetnek, elbeszél­gethetnek eredményeikről, gondjaikról. Többségük nagyon komolyan készült a parlament­re, és számot adott az ifjúság­politikai határozat, az ifjúság­ról szóló törvény végrehajtásá­ról. őszintén feltárták azokat a hiányosságokat is, amelvek­Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy a felelősséget az üzem vezetőire hárítom át, és azt sem, ha olyan véle­mény alakulna kj Tolna me­gyében a vállalat vezetéséről, hogy — lámcsak a sajtóban meg kell szellőztetni és mind­járt lehet találni megoldást. Köszönöm, hogy felhívta fi­gyelmünket a paksi problé­mára és sajnálom, hogy neip mi vettük észre, rjiert. feltehe­tően intézkedtünk volna. A jövőre mindenképpen ta­nulság számunkra, hogy még nagyobb körültekintéssel hajt­suk végre a bérfejlesztéseket. Udvardi Györgyné alapóra­bérét 0,40 forinttal 1974. áp­rilis 1-től megemeltem, me­lyet levélben közöltem az üzem vezetőivel és egyben kértem az üzem vezetőjét, közölje, hogy panaszának helvt adtam és alapórabérét 7 80 forintban állapítottam meg. Kiadók és terjesztők jól összehangolt munkája. így jel­lemezhetjük már a kezdet kezdetén az idei ünnepi könyvhét megyei rendezvény- sorozatát. Már a hivatalos megnyitó előtt pénteken dél­után nagy sikerű könyvárusí­tást, író—olvasó találkozót rendeztek a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szek­szárdi boltjai a műszergyár­ban. A könyv egyhetes ünne­pének első eseménye felülmúl­ta a várakozást, hiszen a gyár­ban bemutatott és árusított mintegy 10 ezer forint értékű könyvnek oly nagy volt a sikere, hogy az igények miatt újabb szállításokkal lehetett csak biztosítani a további el­látást. Tegnap, szombaton délelőtt kiállítás nyílt a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont előcsarnokában, a Szép- irodalmi Könyvkiadó és a megyei könyvtár rendezésében. Sajátos Tolna megyei hagyó-. kel a végrehajtás során lehe­tett találkozni. — Ei utóbbiakra mondana néhány példát? — A helyi intézkedési ter­vek — amelyeket az ifjúsági törvény értelmében már ko­rábban el kellett volna készí­teni — több helyen késtek. — Ebből milyen gondok szármái­tok? — A fiatalok úgy érezték — hadd tegyem hozzá: joggal —, hogy nem foglalkoznak velük megfelelően. Ugyanis az ifjú­sági parlamentek egyik célja az volt, hogy megvitassák: az intézkedési tervekben foglaltak megvalósulnak-e. Ahol szük­ségessé vált, a különböző fel­ügyeleti és pártszervek közbe­léptek. Általában ott késtek az intézkedési tervek, ahol a gaz­dasági vezetés — ebben a vo­natkozásban — nem állt a helyzet magaslatán. Ezeken a helyeken a parlamenteknek is inkább termelési tanácskozás jellegük volt. A legtöbb válla­latnál, intézménynél azonban nem merült fel kifogás az if­júsági parlamenttel kapcsolat­ban. Már az intézkedési tervek összeállításánál megkérdezték a fiatalokat, kíváncsiak voltak a KISZ-szervezet véleményére. Tervszerűen foglalkoztak az if­júsággal kapcsolatos kérdések­kel — tehát nem tekintették kamoánviellegű feladatnak a fiatalokkal való foglalkozást. Az ilyen munkahelyeken ez az ifjúsági parlamentek összehí­vásakor is kiderült: sokan vet­tek részt a fórumon, nagy volt az érdeklődők száma. — Végit! arra leérünk választ, mi­lyen tanulságokat, tapasztalatokat le­het levonni ax 1974-es ifjúsági parla­mentekkel kaoc'olatban, mik a to­vábbi tennivalók? — A már említett néhány gond ellenére mindenképpen pozitiven ítélhetjük meg az idei ifjúsági parlamenteket. Ez annál inkább figyelemre mél­tó, mivel a parlamentekre idén került sor első ízben. Viszont mindenképpen szükséges, hogy egyetlen munkahelyen se fog­lalkozzanak kampányszerűen a fiatalokkal, hanem rendszere­sen, tervszerűen. Az intézke­dési terveket a fiatalok véle­ményére alapozva, a helyi sa­játosságokat figyelembe véve dolgozzák ki, és évenként ér­tékeljék azok végrehajtását. A beszámolók elsősorban az in­tézkedési tervek végrehajtásá­ról, az ezekkel összefüggő fel­adatokról, és ne a gazdaság? eredményekről adjanak számot. KXSZ-szervezeteink oedig az eddigieknél jobban éljenek ja­vaslattevő, véleményező joguk­kal. -a -y mány, hogy egy-egy ünnepi könyvhéten valamely kiadónk munkáját állítják az esemé­nyek középpontjába. így tör­tént ez most is, s a művelő­dési házban megrendezett ki­állításon a Szépirodalmi Könyv­kiadó tevékenységét. követhet­jük nyomon 1969-től napjain­kig. A rendezők mintegy 300 művet állítottak ki. köztük sok nénszerű sorozatot. Láthatjuk a Szépirodalmi Kiadó gondo­zásában megjelent Magvar El­beszélők sorozat néhány alko­tását. p. nénszerű Szépirodalmi Zsebkönyvtár sorozatban meg­jelent műveket. Mc-gvénket az egy hétig tar­tó rendezvénysorozat alkalmá­ból a mai magyar irodalom jó néhány je'es képviselője is meg7áto®atia. Megyénkben kö­szönthetjük többek között Weöres Sándort. Károlyi Amvt. Örkény Istvánt. Fodor Andrást. Czakó Gábort. Tüskés Tibort is. író és költő vendégeink kö­zül is néhányan részt vettek Június elejétől megkezdődik az idegenforgalmi főszezon. Az Országos Idegenforgalmi Ta­nács titkára. Budai András, az idegenforgalom ez évi fejlesz­téséről és a tervekről tájélmz- tatta az MTI munkatársát. El- mondotta: Figyelembe véve a belföldi turizmus erőteljes fellendülé­sét. a tanács az idén 40 mil­lió forint bankhitellel segíti a Minisztertanácsnalc a belföldi idegenforgalom fejlesztésére hozott határozatainak megva­lósítását. Ennek keretében az idén 1700 hellyel bővül az ol­csó szálláshelyek száma, töb­bek között Balatonmáriafür- dőn. Tihanyban. Kiliántelepen és Tatán építenek — vagy már létrehoztak — új bungalow- kat. A program keretében új ABC-áruházakat' is át-adnak idén, például Tapolcán és Sop­tegnap este azon az ünnepi megnyitó esten, amelyet a Szépirodalmi Kiadó, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Babits Mihály megyei művelő­dési központ és a megyei könyvtár rendezett este 7 órai kezdettel a megyei művelődési házban. Az ünnepi könyvhét kap­csán érdemes megjegyezni, hogy összesen mintegy negy­ven író—olvasó találkozóra, s közel félszáz könyvárusításra kerül sor megyénkben. Az ünnepi könyvhét kereté­ben hétfőn a Tartsay lakóte­lepi klubkönyvtárban rendez­nek író—olvasó találkozót Czakó Gábor íróval, délután 4 órai kezdettel. A megyei könyvtár olvasótermében ugyancsak hétfőn a Korunk problémái ankétsorozat kere­tében Czakó Gábor íróval és Domokos Mátyás irodalomtör­ténésszel találkozhatnak az ér­deklődők. — vj — ronban. Tatabányán, Kősze-' gén és a budapesti Római­parton pedig éttermekkel bő­vül a vendéglátóipar hálózata a külföldi és a hazai turisták jobb ellátására. A Balaton nagy forgalmú üdülőhelyein idén. négy. egyen­ként 200 autó elhelyezésére al­kalmas parkolóhely kialakítá­sához nyújt az ÓIT támoga­tást, előreláthatólag Siófokon,- Balatonfüreden. Balatonszepez­den és Balatonmáriafürdőn. A szabad idő hasznos, eltöltésé­nek megkönnyítésére a tanács segíti az üdülőhelyi klubháló­zat továbbfejlesztését. Az első klub Balatonföldváron nyűt meg, s különösen borús idő­ben kedvelt látogatóhelyévé vált a nyaralóknak. Most Sió­fokon. Keszthelyen és Hévízen terveznek hasonló klubokat. A kölcsönzők hálózata is mint­egy 20 újabb egységgel bővül idén a tó partján. Az idegenforgalom komplex fejlesztésére jelenleg 14 táj­egységi intéző bizottság is te­vékenykedik. amelyek feltárják az idegenforgalom fejlesztésé­nek helyi lehetőségeit. Az ÓIT ez évben összesen 35 millió forinttal járul hozzá közvetle­nül a tájegységek fejlesztésé­hez. Ezeken a helyeken rend­szerint a csatornahálózat épí­tésével. a higiénia feltételeinek megteremtésével, új utak.’ sé­tányok létesítésével alakítják ki az üdülőközpontokat. Pél­dául a Duna-kanyar Intéző Bi. zotíság segítésére Zebegényben a vízparti strandlejáró kiépíté­sére, a Duna—Tisza-közi Inté­ző Bizottságnak Bugáson az úthálózat javítására, a Meceek- vidékj Intéző Bizottságnak a sellyei arborétum karbantartá­sára aőott már eddig az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács anyagi hozzájárulást. — A még kulturáltabb üdülés feltételeinek megteremtésével előreláthatóan ■ nemcsak a fő­szezonban. hanem az év többi hónapjaiban is kényelmes pi­henést leh°t biztosítani a -tu­ristáknak. így a tavaly bekül­dőn üdült, mintegy 3 millió ha­zai vendég és a több mint 7 millió Magyarországon megfor­dult külföldiek száma idén to­vább növekedhet, — fejezte t>e nyilatkozatát az ÓIT titkára. Visszhang Rendezték a paksi munkásagszony ügyét Zaccomer János igazgató Ünnepi könyvhét ’74 Megnyitó a megyei művelődési központban Kiadók és terjesztők jól összehangolt munkája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom