Tolna Megyei Népújság, 1974. május (24. évfolyam, 124-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

Tapaszfalatok és feladatok a pártoktatásban A politikai oktatás az 1973— 74-es tanévben is a megyei pártbizottság oktatási terve alapján folyt. A terv alapján fő feladat volt a párt X. kong­resszusa határozatából, vala­mint a központi bizottsági és megyei pártbizottsági határo­zatokból ismert számos tenni­való alapos, átfogó megérteté­se. A tartalmi kérdéseknél az volt a fő törekvés, hogy a pro­pagandamunka közvetlenül kapcsolódjék a párt és a tár­sadalom előtt álló feladatok­hoz, erősítse a hallgatókban az önálló gondolkolás képességét, biztosítson nagyobb teret a helyi politika megismertetésé­re, megértetésére. A tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy továbbra is jelentős érdeklődést válta­nak ki a gazdaságpolitikai kér­dések. Ezen belül is elsősorban olyanok, mint a termelés és an­nak! hatékonysága, a munka­termelékenység emelésének feltételei, az érdekviszoyok. az egyéni és a társadalmi érdek összefüggései és így tovább. Általánosan vitatott kérdés volt a szocialista demokratiz­mus, azon belül is a munka­helyi demokrácia alakulása. A társadalompolitikai kérdések között központi helyet a mun­kásosztály a párt vezető szere­pének vizsgálata foglalta el. A különböző oktatási formá­kon felmerültek továbbá olyan kérdések is, mint a szocialista hazafiság, internacionalizmus, a nemzetiségek helyzete ha­zánkban, a vallásos ideológia kérdései, a kispolgáriság. Még mindig elég gyakori a kispol­gáriság kérdésének leszűkítése csupán az anyagiasságra. A politikai oktatás hatékony­ságának növelését eredményez­heti és eredményezte is, a meg­felelő oktatási forma kiválasz­tása a hallgatók esetében és a körültekintő beiskolázás. Az elmúlt oktatási évben sem tö­rekedtek a létszámnövelésre, annál inkább a színvonaltar­tás, illetve -emelés került elő­térbe. Mintegy tizennégyezren vettek részt pártoktatásban eb­ben az időszakban, a szakszer­vezeti és KISZ-oktatásban ez a Szám megközelítette a húsz­ezret. A politikai vitakörökről* tekintettel arra, hogy az nem pártoktatási forma, munkájá­ról most nem szólunk, csupán annyit kell megjegyezni, hogy irántuk az érdeklődés nagy, és állandóan növekszik. Megyék párttagságának kö­zel háromnegyede vett részt pártoktatásban az 1973—74-es tanévben. Az összhallgatóság- nak mintegy fele fizikai dol­gozó. A nők egyharmadát tet­ték ki a hallgatólétszámnak. A hallgatók tanulmányi fe­gyelme javult. Az esti egyete­men például alig három szá­zalékos volt a lemorzsolódás. A pártoktatásban a megjele­nés átlagosan mintegy nyolc­van százalékos volt. Ami a rendszeres felkészülést illeti, a propagandisták úgy ítélik meg, hogy előrelépés történt a tan­anyag elsajátításában, általá­ban a közepesnél jobb felké­szültségről tettek tanúságot. Ami a propagandisták fel- készültségét illeti, figyelemre méltó, hogy 41,3 százalékuk Agrokémiai központok Somogybán Somogy megyében a külföl­di és hazai tapasztalatok alap­ján korszerű agrokémiai köz­pontokat hoznak létre A köz­pontokban több mint 300 ezer tonna növényvédő szert tárol­hatnak majd szakszerűen, veszteségmentesen. A tervek szerint 1980-ig alakítják ki a centrumokat, minteg; 400 mil­lió forintos költséggel. Az el­ső műtrágyaraktárat Barcson még ebben az évben, megépí­tik. (MTI), egyetemi, főiskolai végzettsé­gű, húsz százalékuk felsőfokú, 57,3 százalékuk pedig középfo­kú politikai végzettséggel- ren­delkezik. Az elmúlt oktatási év sikerének egyik megteremtője volt a propagandisták gondos felkészítése. A részükre szer­vezett tanfolyamok előadói a megyei, járási, városi pártbi­zottságok titkárai és az okta­tási igazgatóság tanárai voltak. A propagandisták mind a te­matikát, mind az előadásokat és az azt követő konzultáció­kat tartalmasnak, hasznosnak ítélték. Ami a további feladatokat, tennivalókat illeti, a megyei pártbizottság végrehajtó bi­zottsága a következők megva­lósítását látja kívánatosnak: A tartalmi munkát a X. kong­resszus határozatainak megva­lósítása és a XI. kongresszus­ra való készülés határozza meg. A következő évben vissza kell térni néhány, már tár­gyalt, de hosszú távon felada­tot jelentő kérdésre. Ilyen pél­dául a munkásosztály vezető szerepe, az üzemi demokrácia A könnyűiparban napjaink­ban mintegy 370 ezer munkás — zömmel nő — dolgozik. To­vábbképzésükről intézkedik az ágazat miniszterének most megjelent rendeleté. Az intézkedést különösen időszerűvé teszi, hogy a köny- nyűijjar korszerűsítésére öt év alatt csaknem harminc millár. dot költenek, s az üzembe ál­ló új gépek, az alkalmazásra kerülő új technológiák haté­konysága nem nélkülözheti a munkások szakmai ismeretei­nek felújítását, gyarapítását, korszerűsítését. A miniszter a továbbképzés alapvető formájaként a tan­folyami oktatást jelölte meg, A szocialista országokban folyó honvédelmi, hazafias nevelő munka céljai ugyan­azok, módszerei, formái vi­szont eltérőek: az adott ország történelmi hagyományaihoz, politikai, gazdasági, társadal­mi rendszeréhez igazodnak. Ez a tény egyáltalán nem zárja ki — sőt, kínálja — a haza­fias nevelés, a honvédelmi fel­készítés hasznos tapasztalatai­nak. jó módszereinek átvéte­lét. Ezért alakultak ki jó kapcsolatok a testvéri szocia­lista országok honvédelmi szö­vetségei. szervezetei között. Az elmúlt napokban a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség vendégeként érkezett hazánk­ba a lengyel testvérszervezet — a Liga Obrony Kraju — delegációja: Zenon Zetagorsz- kij ezredes, a LÓK KV. ki­adói osztályának vezetője, és Jozef Pasztuha alezredes, a LÓK kielevei vajdasági veze­tősége irodájának vezetője. A lengye] vendégek elláto­gattak Tolna megyébe is, Magdolnái Mihály alezredes­nek. az MHSZ Országos Köz­pontja agitációs és propagan­daosztályának vezetője, és he­lyettese, Radácg Gyula alezre­des kíséretében. Megyénkben elsősorban az foglalkoztatta őket. hogy a párt honvédelmi politikája hogyan valósul meg a gyakorlatban, az MHSZ-ben továbbfejlesztése, -a közéleti te. vékenység fokozása. A városi, járási pártbizottsá­goknak oda kell hatolok, hogy a megyei pártbizottság határo­zata alapján a megye párttag­ságának zöme végezze el a „Pártirányítás” és a „Kulturá­lis élet kérdései” tanfolyamo­kat A beiskolázásoknál töreked­ni kell a jobb munkamegosz­tásra a párt- és a tömegszer­vezetek között. A pártoktatás­ba elsősorban a párttagokat és a párton kívüli gazdasági, tö­megszervezeti és társadalmi vezetőket, aktivistákat kívána­tos bevonni. Egyidejűleg töre­kedni kell a fifcikai dolgozók és a nők arányszámának növe­lésére. Ezek a tennivalók ter­mészetesen vonatkoznak a szakszervezeti és a KlSZ-okta- tásra is. Az elmúlt oktatási év ered­ményei és tanulságai lehetővé teszik, hogy a következőben előrelépjünk, mind a tartalmi munka, mind a szervezettség és tanulmányi fegyelem tekin­tetében. L. Gy. de lehetővé teszi a tananyag egyéni tanulással történő el­sajátítását is. amit a vállala­toknak konzultációk szervezé­sével, beszámolók tartásával kell elősegíteniük. A továbbképzésben nemcsak a szakmunkás-képesítéssel rendelkezők vehetnek részt, hanem az adott tanfolyamon, a megjelölt feltételek mellett betanított munkások és más fizikai dolgozók is. akiknek részvételét a művezető java­solja. A szervezeti kereteket, illet­ve a széles körű oktatás fel­tételeit 1975*ig kell megterem­teni. (MTI). érvényre jutó egyszemélyi ve­zetést hogyan segítik az álla­mi szervek, a társadalmi szer­vezetek. mi a szerepe a me­gyei, a járási, a helyi tanács­adó testületeknek. Az MHSZ szekszárdi szék­hazában Takács András me­gyei titkárhelyettes mondott rövid ismertetőt Tolna megyé­ről. majd a Politikai Bizott­ság 1967-es. a honvédelmi ne­velésről hozott határozatából kiindulva adott választ a len­gyel elvtársak kérdéseire. Ezután bemutatták a me­gye) gépjárműiskolát, a mo­dellező-műhelyt — amely az ország modellezőklubjait ellát­ja lécanyaggal —, és a rá­diósklub kollektív adóállomá­sát. Bátaszéken azt tanulmá- . nyozták a lengyei vendégek, hogyan folyik egy nagyközség­ben a honvédelmi nevelő mun­ka. Szántó Pál MHSZ-titkár, Hegedűs János tanácselnök, Vincze József tsz-elnök és Szűcs Imre községi párttitkár részletesen ismertették az együttműködés, a segítség- adás. és az anyagi támoga­tás részletkérdéseit. A szakmai kérdések mellett nagy érdek­lődéssel hallgatták a termelő- szövetkezet termelési eredmé­nyeit. Szinte meglepődtek an­nak az összegnek hallatán, amelyet a szövetkezet szociá­lis, kulturális célokra fordít, FBI - KtSZ Baráti találkozó Az FDJ Központi Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága áltai 1973-ban kötött megálla­podás értelmében ez évben is megrendezik a Cottbus megyei Knappensee mellett aZ FDJ— KISZ baráti találkozót. Az idei találkozó holnap kezdődik és 3-ig tart. A találkozón részt vesznek az 1967-ben kötött kétoldalú államközi egyezmény értelmé­1972-ben hozott határozatot a kormány a kapacitáskihasz­nálás növeléséről, elsősorban is a korszerű, nagy értékű gé­pek működtetésének javításá­ról. Legutóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését tárgyalva — már a kezdeti ta­pasztalatokat összegezhette, s bár ezek elbizakodottságra nem adnak okot, kedvező változá­sok első jeleiről mindenképpen tanúskodnak. A hatékonyabb gazdálkodás lényeges eleméről van szó, hi­szen a népgazdaság szocialista szektora negyedévente 8—11 milliárd forint értékben vásá­rol bel. és külföldről gépeket, berendezéseket. A befektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép teljesítőképessége, s a gép valóságos teljesítménye minél közelebb legyen egymás­hoz. Van erre lehetőség. Mint a most tárgyalt jelentést meg­előző vizsgálat bizonyította, át­gondolt szervezési intézkedé­sekkel á hagy termelékenysé­gű, korszerű gépek, berendezé­sek kihasználtságát például a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a textilipar néhány ágában 20—25 százalékkal ja­vították egy esztendő alatt. Ugyanakkor sok területen még mindig jelentős az eltérés — nemcsak az iparban, hanem az építőiparban is — a gépek le­és amellyel anyagiakkal is tá­mogatja a községben folyó honvédelmi nevelő munkát. Ugyancsak meglepetést oko­zott számukra a gimnázium­ban berendezett nyelvi labo­ratórium — amely más tan­tárgyak programozott oktatá- tására is alkalmas. Fokozta a vendégek meglepetését, ami­kor Kunos Ferenc igazgató el­mondotta, hogy az egymillió forintnál nagyobb értékű be­rendezést a gimnázium egyik tanára tervezte, elkészítésében pedig közreműködtek az MHSZ rádiósklub tagjai és a termelőszövetkezet szakembe­rei. — Úgy látszik, itt a terme­lőszövetkezet nemcsak búzát, kukoricát tud termelni, hanem oktatási berendezést is — je­gyezte meg tréfásan Jozef Pasztuha alezredes. — Vincze elvtárs Lengyelországba is el­jöhetne szövetkezeti elnöknek­Kérdésére. hogy dolgoznak-e lengyel gyártmányú gépekkel, Vincze József nemmel vála­szolt. viszont dicsérte a len­gyel gyármányú növényvédő repülőgépeket, amelyek a ter­melőszövetkezetnek nagy szol­gálatot tesznek a növényvéde­lem ben. A lengyel LOK-delegáció tegnap utazott el Tolna me­Knappenseeben ben az NDK-ban dolgozó éS tanuló magyar munkásfiata­lok és az NDK felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar ösztöndíjasok képviselői. A találkozó középpontjában az NDK megalakulásának 253 évfordulójára történő fel­készülés eddigi tapasztalat o*J nak kicserélése, illetve a feU. készülés további segítése áll. hetséges és tényleges működr tetési ideje között. Tavaly október végén, a há« romnapos országos üzem- és munkaszervezési tapasztalat- cserén dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese — a sokszor emlegetett munkaerő- hiánnyal kapcsolatban — erő-» teljesen figyelmeztetett arraj hogy hatalmas tartalékok rej­lenek a korszerű eszközök jobb hasznosításában, de ehhez a szervezéssel kell megteremte­ni a feltételeket. A KNEB el­nökének a kormány elé ter­jesztett jelentése mb6t szintén azt hangsúlyozta, hogy a váH la lati üzem- és munkaszerve­zési tevékenység megítélésénél az eddigieknél fokozottabban szükséges mérlegelni az ésszerű kapacitáskihasználást, illetve az annak érdekében tett in­tézkedéseket. 1 Indokoltan ösztökéli a kor^ mány e határozatával is a vál­lalatokat, hiszen például a gép­iparban 1,33 az átlagos mű­szakszám, s valamivel jobb, de nem sokkal, a korszerű, nagy értékű, termelékeny berendel zéseké. A gépipar azért emlí­tésre érdemes eset, mert itt —7 a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium kezdeményezte pályázat keretében, mely bérkedvezméu nyékét nyújtott a legfontosabb termelőberendezések kihasz­náltságát javító vállalatoknak ■— tények tanúskodnak a lehe­tőségekről. Több gépipari nagy­üzem ugyanis 80—120 millió forintos terven felüli termelést ért el, pedig „csak” annyit csi­nált, hogy a korábbinál jobban hasznosította korszerű eszkö­zeit. Amihez persze szervezni kellett. Átcsoportosítani, egyen­letesebbé tenni az anyagellár* tást, bérben, pótlékban von­zóbbá a három műszakot.. 4 Megérte? De még mennyire! , Sajnos, nem ritkán lehetünk tanúi annak, hogy a vállalatoki még veszni hagyják az ilyen forrásokat. Tavaly — egyetlen mozzanatot kiemelve — 1,5* milliárd forint hitellehetőség szolgálta a szocialista gépim­portot; 600 milliót vettek csak igénybe a termelők. Folytat­hatjuk azzal, hogy sűrűn ugyan megvásárolják bel- vagy kül­földről a korszerű gépet, de „elfelejtik” a kiegészítő be­rendezéseket, az előírt anyag biztosítását, s a következmény akadozó termelés, alacsony gépkihasználtság, a kiadott ősz- szeg lassú megtérülése. S az sem ritka, hogy minden együt# van, pusztán a képzett mun­kás hiányzik. A népgazdaságunkban hasz­nált gépek, gépi berendezések 9,5 százaléka elavult, amorti­zálódott. E tény mindennél, be­szédesebben tanúskodik amel­lett, hogy nagy szükség van a korszerű eszközök képességei­nek jobb hasznosítására. Ennek alapja — mint a kormány ha­tározata rámutatott — a fo­kozódó szervezettség. Célja, értelme pedig az, hogy a tár­sadalom befektetett javainak e7 az értékes része is úgy ka­matozzék, hogy kisebb és na­gyobb közösség egyaránt meg­kapja a maga részét, hasznát,' <KS) Rendelet a könnyűipari ágazat munkásainak továbbképzéséről Lengyel honvédelmi delegáció látogatott Tolna megyébe Szekszárdim, Bátaszéken tanulmányozták: hogyan valósul meg a párt honvédelmi politikája? A Minisztertanács megtárgyalta... Gép, idő, szervezettség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom