Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Ahol a Nap a Földre szállt A Csendes-óceán és a Távol-Kelet térképe. Á polinéziai szigetvilág ős- lakéi között egy monda él: fehér istenség száll majd a Földre, magával ho^za a Na­pot és megteremti a boldogság korszakát e tájon. Nos, a monda az elmúlt évszázadban lényegében valóra vált: a fe­hérbőrű istenség megjelent a ' Csendes-óceán térségében és a Nap is felragyogott egyik szigetén. De az istenség csak­hamar hódítóvá változott. a Nap pedig nukleáris energia formájában a pusztítás szolgá­latába szegődött. Úgy tűnik, a boldogság még várat magá­ra Földünknek ezen a részén. • Az elmúlt évtizedekben a nagyhatalmak a Csendes-óceán 174 millió négyzetkilométer kiterjedésű víztükrét a politi­kai és katonai események egyik legfontosabb színterének tekintették. A hatalmas térsé­get határoló koninensek part­vidéke, a nagy számú sziget és a mély tengerek figyelem­re méltó szerepet töltöttek be a világpolitikai események alakulásában. Az óceán jelen­tőségét csak növelte, hogy ten­gerszorosai az Indiai-óceán­hoz, az Északi-Jeges-tenger- hez, a másik oldalon pedig a Hoorn-fokon és a Panama-csa­tornán keresztül az Atlanti- óceánhoz vezetnek. Ezzel magyarázható, hogy a második világháborút követő­en az Egyesült Államok jelen­léte nagymértékben megnőtt ebben a térségben- Alaszka és Hawaij bevonása a szövetségi államok sorába jó okot szol­gáltatott arra, hogy az Egye­sült Államok érdekeinek vé­delme ürügyén fenntartsák az amerikai fennhatóságot a Csendes-óceán egyes részein. Amerikai zászló leng még ma is a Szamoa szigetcsoport ke­leti oldalán (Amerikai Sza­moa). Honolulutól délnyugat­ra; 4500 kilométerre, továbbá számos kis szigetcsoporton, a 150. nyugati hosszúsági foktól a 165. keleti hosszúsági fokig. Az Egyesült Államok fennha­tósága nyugaton emellett ki­terjed egészen a Guam-szige- tekig és gyámsági területének tekintheti a Csendes-óceáni Szigetek néven nyilvántartott körzetet ist Az itt húzódó tengeri útvo­nalak igen fontosak az ameri­kaiak számára. Hosszú lenne a listája azoknak a nyers­anyagoknak, amelyek a Csen­des-óceánon keresztül jutnak el az Egyesült Államokba, és amelyek nélkül ma már el­képzelhetetlen a korszerű ipa­ri termelés és haditechnika. A Pentagon szakemberei jS rendkívül fontosnak tartják Földünknek e legnagyobb víz­tükrét A néhai Douglas Mac Arthur tábornok nyomán még ma is az alaszkai Aleut-szige- tektől, a Kuril-, a Japán- és a í’ ü lop - szi geteken át Indoné­ziáig húzódó vonatot tekintik az Egyesült Államok ..előre­tolt nyugati védelmi sávjá­nak”. Számukra e szigetek fontossága két vonatkozásban jelentkezik: az egyik, hogy a partmenti tengerektől a Csen­des-óceánba vezető keskeny tengerszorosokat és tengeri át­járókat ellenőrizhessék, a má­sik pedig, hogy ezeket a szige­teket ugródeszkául használ­hassák fel a kontinentális te­rületek elleni hadműveletek­hez. A többi között ilyen megfontolások húzódtak meg az 1950-ben kirobbant koreai háború mögött, de ezzel indo­kolták a vietnami háborúba való beavatkozás szükségessé­gét is. Lényegében ilyen elképzelé­sekkel, az amerikai befolyás biztosítása és fenntartása céljából hívták életre 1951- ben az ANZUS-t, majd 1954- ben a SEATO-t. A másik fő, és egyben nö­vekvő fontosságú gazdasági és politikai erő ebben a térség­ben. Japán. A szigetország százmillió lakosának óriási energiája és fejlett technikai színvonala egyre nagyobb ha­tással van az események ala­kulására. Ehhez járul még, hogy Japán nyersanyagokban szegény ország: kőolajának mintegy 90 százalékát a Kö­zel-Keletről importálja, a vas­ércet Ausztráliából, számos más nélkülözhetetlen ipari nyersanyagot pedig Latin- Amerikából és a világ más tá­jairól. Az elmúlt években Japán némileg csökkentette a máso­dik világháború után kiala­kult függőségét az Egyesült Államoktól, de a folyamat to­vábbi erősödésének ma még számos akadálya van. Minde­nekelőtt az, hogy a japán szi­getek még napjainkban is fontos kapcsot képeznek az Ázsiát szegélyező szigetlánc­ban és így a politikai önálló­sodás az Egyesült Államok csendes-óceáni érdekeit köz­vetlenül érinti. Sőt fontossága még növekedett is azóta, ami­óta Okinawa szigetének státu­szában változás történt. Közismert, hogy Japán vi­szonylag keveset fordít költ­ségvetéséből katonai célokra, hár ez a helyzet az utóbbi időben némileg módosult Az úgynevezett önvédelmi erők fokozatos kiépítése és erősíté­se a közeli változások lehető­ségét veti fel- Különösen ér­dekes ebből a szempontból egyes japán vezetők nyilatko­zata, akik kifejtik, hogy a szigetország ma nem képes a Közel-Kelettől a Malakka-szo- roson keresztül Japánba veze­tő életbevágóan fontos után­szállítási útvonalakat biztosí­tani és nem tudnak szembe­szállni az országot fenyegető esetleges veszélyekkel szem­ben sem. Feltehetően ilyen in­dokolás alapján született meg 1972-ben az a döntés, hogy nö­velik a védelmi kiadásokat és a haditengerészet fejlesztését is fontos tényezőnek tekintik. A japán felfegyverzés hívei­nek nyilván kapóra iönnek az olyan konfliktusok, mint ami­lyennek a legutóbb a Dél-kí- aai-tenger térségében voltunk tanúi. Az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság igényt tart a Hajnan közelében fekvő Paracel (Hszisatao)-szigetekre, sőt a Bomeótól északra húzó­dó Spratly (Nansatao)-szige­tekre is, új helyzetet terem­tett ebben a körzetben. Leszá­mítva azt. hogy ez a lépés a saigoni kormány helyzetét erősítheti, komoly aggodalmat keltett a Fülöp-szigeteken, Malaysiában és Indonéziában. Nehéz megállapítani, hoPy ha­sonló esetek ismétlődése esetén az érintett országok milyen lépésre szánják el magukat. Az új helyzetet feltehetően Japán sem hagyja figyelmen kívül, hiszen itt haladnak ót az Indiai-óceán felöl érkező fő energiautánpótlási útvonalai. S ebben a kérdésben érdekei megegyeznek az Egyesült Ál­lamokéval. amely a Csendes­óceán és az Indiai-óceán kö­zött őrjáratozó 7. flottájának szabad mozgását látja veszé­lyeztetve. A rendőrség előtt nagy tö­meg áll. parasztasszonyok, pa­rasztemberek. — Igazságot! Igazságot aka­runk! A házak árnyékából, a fé­lig bezárt ajtók mögül sírás, jajgatás hallatszik, a halot­takat virág borítja, a sebesül­tek szalmazsákon fekszenek a lovak és az öszvérek mel­lett. Csendőrök kíséretében lép a rendőrség épületébe a, há­rom vadász, akiket a bandi­ták fönt a hegyen fogtak el, jön a prostituált is a három fiatalemberrel. JöttUkre a tömeg izgatot­tan kiabál: — Beszéljetek! Beszéljetek! — Adjátok föl a gyalázató-, sakat! — Ne féljetek! — Vigyázni fogurík rátok! Két bandita. Cucinella és Candela most ér Montelep- rébe. Egy kihalt tanyán hagy­ták a lovakat, gyalog indul­nak haza. Találkoznak egy kecskepásztorral, aki szintén hazafelé tart: . — Szomjasak vagyunk, paj­tás. Adj egy csésze tejet — kéri Cucinella. — Honnan jöttök, keresz­tények? — A Portellából. A pásztor ijedten néz kö­rül. Aztán lehajol, és meg­fej egy kecskét, a keze re­meg. — Sokat fecsegsz, pajtás — morogja Candela Cucinellá­nak. • Az ezredes körözöttek és szökevények fényképét mu­tatja a vadászoknak. A lány meg a fiatalemberek is meg­nézik. Végül az egyik vadász A Szovjetunió, amely távol­keleti országrészeit figyelem­be véve közvetlenül is érdekelt a Csendes-óceán vizein kiala­kult helyzet normális fejlődé­sében, a korábbiakhoz hason­lóan most is a békés megoldá­sok lehetőségeit kutatja- Brezsnyev 1969-ben elhangzott felhívása az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megterem, tésére. ehhez jó alapot szol­gáltat. Számol az ázsiai tér­ség sajátos történelmi viszo­nyaival. emellett abból indul megáll az egyik körözött fény­képénél. Giuüano az. Az ezredes a fényképek fö­lé hajló három férfit szemléli. Mintha tétováznának. Ráis­mertek a képre, de nem me­rik megmondani. A tiszt biz­tatja őket, beszéljenek. És pár pillanatnyi súlyos csend után az egyik vadász húzódozva megjegyzi. — ű volt a vezérük. — Látni akarta az igazolvá­nyunkat — teszi hozzá a má­sik. — Világos esőköpeny volt rajta. A csendőr ezredes csöggedt mozdulattal simítja végig homlokát. Aztán elengedi a kikérdezetteket. Amikor egye­dül marad, a fiatal tiszthez fordul, oki a jegyzőkönyvet vezette. — Hát Salvatore Giuliano az, Mon teleprébüL Az elfogha­tatlan. — Igazságot! Igazságot aka­runk! — Rajong a tömeg egy­re hatalmasabban­— Szegény emberek! Egy­ezer kiderül persze az igazság­tok, dé mikor 1— dünnyöai a tiszt inkább csak magának. — Egyelőre kísértetekkel állunk szemben. Isten tudja, mennyi akadályt, ellenállást, protek­ciót kell legyőznünk* amíg rá­tehet j ük kezünket ezekre a vadállatokra. A helybeli zsokék a mon- reali főutcán vágtatnak, sző­rén ülik meg az arabé méne­ket, készülnek a hagyományos versenyre. A kétoldalt sorako­zó tömeg kiáltozva biztatja kedvenceit. A tömegbe ve­gyülve kiabál - Giulaino, Pisciotta, Badalamenti és né­hány másik bandita, is: mind ünneplőben, mint a többi fia­talember a városkában. Leszáll az est. Giuliano és Pisciotta a sikátor végi kis ki, hogy minden népnek jo­ga van saját sorsának intézé­sére, megengedhetetlen az ag­resszió útján elért területszer­zés és senki sem akadályoz­hat meg más államokat ab­ban, hogy a nekik tetsző tár­sadalmi és gazdasági reformo­kat végrehajtsák. A Csendes­óceán térségének népei pedig csakis ilyen elvek alapján te­remthetik meg az együttmű­ködés és biztonság tartós alap- jatt. TOLNAY LÁSZLÓ házban várja Gnazio bátyám látogatását. Már elmúlt ki­lenc óra. — Nem jön! ■— mondja Pisciotta dühösen- — Nem fog jönnj — ismétli. Pianában egy csecsemő kö­szönti sírva az életet Sok asszony gyűlt Eleonora háza elé, aki világra hozta gyerme­két. A tóba magasra emeli az apró kis testét, megmutatja a kint állóknak: a kicsi ordítása behaüatszák abba a házba is, ahol a portellai áldozatokat virrasztják. Az imádkozásba merült asszonyok fölpillanta­nak a halottak mellől, megné­zik az újszülöttet, és az öreg anyakezek áldásra emelked­nek. A tragikus nap véget ért Giuliano és Pisciotta egy ma­gányos villába menekültek egy magaslatra, ahonnan látni a palermo—trapani országutat Giuliano már lefeküdt, éspe­dig háttal Pisciottának. aki a félig behúzott ablakból föl- ßzegzett géppisztollyal fürké­szi a villa környékét — Fáradt vagyok — mor­mogja Giuliano — nagyon fá­radt­— Aludj, majd két-három óra múlva fölébresztelek. — Csak ébressz föl amikor akarsz. Aztán majd én őrkö­döm. és te alhatsz reggelig, Gáspár ino. — Aludj. — Holnap minden újság Portelláról fog írni. Az egész Világon... És ez figyelmezte­tés is volt azoknak az urak­nak. Ha nem tartják be, amit ígértek, akkor mind kinyírjuk őket. mint a kutyákat- Nem igaz, Gasparino? — Aludj! Pisciotta idegesen cigarettá­zik. A trikóban fekvő Giuliano félmeztelen hátát nézi, aztán égő tekintetét az éjszakai csöndbe fúrja. — Fölkötjük őket, nem is lesz elég olajfa, hogy mindet felkössük. Giuliano előérzete azt súg­ta, hogy a végén kiderül: ez a harmadik zászló is csalás. Pedig véghezvitték „a nagy dolgot” a nehéz kő elrepült. A vérfürdőt követő napokban a nép mindent elsöprő tilta­kozó hulláma láttán — amely az Alpoktól Szicíliáig egész Olaszországot megrázta —, Crozza Black és felbujtói, tá­mogatói rájöttek, hogy hibát követtek eL (Folytatjuk) * ' ' ___ * F evcsün Államok hadiflottájának hadgyakorlata aCsea­Az Egye u des_óceáa nvu?atl térségében FELICE CHILANTI; in zászlót More mm 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom