Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
I I I ■ n M f Oicni urugyen r S megyében még játsszák 0 japán kardforgató lányról szóló második filmet, melynek a „Fogják el Oichit elevenen, vagy holtan” vonzó címet adták a filmforgalmazás szakemberei. A feudális korban játszódó, japán filmköltemény joggal vonz telt házat, van benne mindenből, ami szívdobogtató. Szépség, tragikus szerelem, jó útra térő bérgyilkos és a büntetését végül elvevő gálád rendőrfőnök, ezenkívül pedig harc a végtelenségig. Lehet, hogy túl szerény becslésem szerint a film kétharmad részében csattognak a világ talán legjobb pengéi, a szamuráj kardok. A szamuráj vívásmód külön tanulmány, ugyanis a véres kezű hűbéresek ebben az egyben „gavallérok” voltak. Ugráljanak bár tizen a megtámadott körül, pengét-pengével mindig csak egv mér össze. Sőt arra is udvariasan időt adnak, hogy egy- egy haldokló felett ki-ki kedvére kibúsonghassa magát. Mindez egyáltalán nem akar gúnyolódás lenni. A japán filmművészet egy más történelmi múltat, más világot hoz közeibe, és mert a színészek játéka kitűnő, a vak kardforgató lány vívói képességein se tűnődik senki. Végtére is ő a szegények védelmezője, aki megmenekül a fogságból, szik. lahasadékból. megerőszakolta- tástól. tengerbe dobatástói és a halászfalu ügyét rendbe hozva. jutalmat se várva távozik. Nagyon valószínű azonban, hogy az évente látott két-há- rom japán film elsősorban nem művészi kvalitásai miatt vonz akkora közönséget, amekkorának együtt örvendünk a Moziüzemi VállalattaL Ezért érdemes Oichi ürügyén kissé elgondolkodni más témán is. Nevezetesen az erőszakén, a vérén. Ugyanis ez az érdeklődés fő tárgya, ez a közönséget vonzó. A közönség érdeklődését meg lehet érteni. 'A hazai sajtó bűnügyi rovatai, más „fejlettebb" országokhoz mérten ugyan csak itt-ott adnak hírt egv-egv gyilkosságról, taxivezető lemészárlásáról, ki- adósabb kocsmai verekedésről; de a világ amelyben élünk, még Jóakarattal se mondható jámbornak. Néhány évvel ezelőtt meddő kísérletet tettem arra. hogv jegyezzem a repülőgép-eltérítéseket -felrobbantásokat. túszok szedését, diplomaták és sportolók lemészárlását. aztán letepertek a számok.' Az, hogy egy milliomos — fizetési sürgetésül —_ pos-' tán kapja meg az unokája levágott fülét, szinte épp olyan mindennapi hír már. mint a Belfastban robbanó bombák, yagy a chilei terror. A világ eseményeiről, a szenzációkról hírt adni mindig is az újságírók kötelessége volt. Társadalmi rendszertől, világfelfogástól függ, hogy melyik lapnál milyen „tálalásban" teszik ezt Kétséges azonban, hogy a hazai filmforgalmazás kötelessége-e ilyen, irányokban (méghozzá állami pénzen, tehát a dolgozók pénzén) propagálni az erőszakot, mint ahogyan mi. békeszerető magyarok tesszük? A megyei Moziüzemi Vállalat szívességéből meglehetősen sűrűn járok moziba. Tanúsíthatom, hogy egy nagyközség temetőjének sírjait be lehetett volna népesíteni azokkal, akik csak a Panoráma filmszínház vásznán elhullottak az utóbbi fél esztendőben. Volt akit szakadékba taszítottak, másnak nyílvessző csapódott a homlokába, de működött a kés, a bárd, a kötél, méreg és a revolverhősök soha újratöltésre nem szoruló pisztolya is. Magyarországon a lőfegyverek tulajdona korlátozott, így a „Volt egyszer egy vadnyugat" bárgyúságai senkit se készítethettek arra. hogy Colt-harcot vívjon a romantikus szekszárdi Utasellátó termében. Egy ideje királyunk sincs, akinek a láb alól elté- telére Madbeht nyomán lehetett volna receptet találni. Annak a pofonnak azonban szemtanúja voltam, amit az említett vadnyugati giccsről kijövet, a mozitól talán ötven méterre adott egy barna bőrű fiatalember a társaságában lévő nőnek. Tenyerünk, ökleink, bicskáink ugyanis vannak és nem egy orvos-piszchológus ismerősöm egyetért abban, hogy a zömmel vizuális típusú primitívebb nézőre a látott filmbeli példa Igenis „példamutató* hatással van, ha nem is mindenkire a mondotthoz hasonló gyorsasággal. Épp oly kevéssé érzem magam prűdnek, mint pacifistának és eszembe sincs, hogy máriakongreganista mondanivalóid filmeket sürgessek az említettek helyett. Háborús filmeket bajos úgy készíteni, hogy fegyverek ne dörögjenek, márpedig a háborús filmekre éppen háborúellenes mondanivalójuk miatt szükség van. Az olyan remek társadalmi drámákra is, mint az „Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek", vagy a még jobb „A rendőrség megköszöni”. A vért a vérért, a gyilkosságot a gyilkosságért magáért propagáló filmek áradatának azonban valamelyest gátat kellene vetni Tizennégy éven és tizenhat éven felülj kategóriában egyaránt. a L Rövid határidővel vállaljuk: H01-H05-IG BOVARSZIVATTYÜ, 150 kW-ig VILLANYMOTOR, HEGA—SCH HEGESZTŐ-EGYENIRÁNYÍTÓ, HEGESZTŐDINAMŐj GENERATOR JAVÍTÁSÁT, TEKERCSELÉSÉT, „Damjanich" Mg. Tsz. Kozármisleny Tel: Koiármisleny S. (448) Ma a képernyőn Tévések Regölyben A Kossuth Könyvkiadó újdonságai LENDVAI—NYÍRI} A FILOZÓFIA RÖVID TÖRTÉNETE A kézikönyvnek színt rövid munka a Marx előtti filozófia történetét és a mái főbb polgári irányzatokat mutatja be példás tömörséggel, alig háromszáz oldalon. Olyan terjedelemben, amelynél jóval vaskosabb művekben is jobbára csak egy-egy filozófiatörténeti részprobléma feldolgozására futja. A hatalmas anyag szelektálását, felépítését az szabja meg. hogy a szerzők a filozófia társadalomtörténetét foglalják össze. Az egységes társadalom, alakulatok alapvető fejlődés- irányaiból, a valóságos történeti viszonyokat kifejező mindenkori kortudat általános szerkezetéből indulnak ki. Ebben a közegben mutatják meg a filozófiai gondolkodás fejlődésének főbb irányait. ANCSEL ÉVA: A MEGRENDÜLT ÖNTUDAT MÍTOSZAI A megrendült öntudat tévút jóinak közös forrása a kétségbeesés, amire se a század történelmi katasztrófái, se a progresszív mozgalmak valóságos nehézségei önmagukban nem adnák magyarázatot. A reményvesztésből egyaránt vezet út a tehetetlen lemondás és az anarchisztikus tiltakozás felé. Megoldást jelentenek-e ezek a magatartástípusok? Jó helyen keresnek-e védelmet, akik a teljes szenvtelenség menetlékébe vonulnak, vagy azok, akik az eksztázishoz folyamodnak? Igazuk van-e azoknak, akik úgy vélik, hogy csak az abszurd műalkotás létjogosult? Választ keresve ezekre a kérdésekre, a könyv megvizsgálja hogyan él, hogyan élhet az egyén a mai polgári társadalom egyéniséget nyomorító viszonyai között, és melyek annak a forradalmi folyamatnak az útjai, amelyben az ember, társadalmi valóságát átalakítva, újrateremti önmagát is. Február végén ígértük meg olvasóinknak, hogy ismételten foglalkozunk azzal, hogyan fogadta a falu népe a Galgóczi Erzsébet kisregényéből készült. Pókháló című magyar filmet. Kedden este kínálkozott erre kitűnő lehetőség. A regölyi Népakarat Tsz meghívta gazdáit a film vetítésére; Péti József tsz-elnök pedig az alkotók közül Újhelyi János dramaturgot invitálta meg. Újhelyi János neve jól ismert Regölyben. Megérkezésekor —* némi késéssel — többen gratuláltak neki abból az alkalomból. hogy a Magyar írok Szövetsége tavaly az Elsőkönyves írók legjobb könyve címmel az ő, Svédország irresz- eze van című kötetét tüntette ki. A tévések Gál Jolán szerkesztő vezetésével érkeztek meg a községbe. A művelődési házban tartott találkozón Újhelyi János elmondott egyet-mást a film. csinál ás kulisszatitkaiból. Többek között azt. hogy a Húsz óra és a Tízezer nap készítése idején annyiból könnyű helyzetben voltak az alkotók, hogy egy lezárt korszakot ábrázoltak határozott vonásokkal; a Pókháló azonban napjaink egyik — falun és városon egyaránt jelentkezhető — problémáját tárgyalja. A filmnek különös akutalitást ad az MSZMP Központi Bizottságának káderpolitikai határozata. — Folyamatában megragad, ni. ábrázolni égy kort. helyzetet. ez a legnehezebb, leg- felelősségteljesebb alkotó feladat, mivel ennek megoldásakor a legnagyobb a tévedés veszélye, — mondotta többek között Újhelyi János író. dramaturg. A Pókhálót eddig megyénk mozilátogató közönségének körülbelül féle tekintette meg. — Semmi kétségem, hogy a nézők között több helyütt akadtak. akik a filmen ugyan be nem mutatott „hal-elfogadókban” magukra ismertek, — jegyezte meg Újhelyi János. — Az egyik faluban több. talált mondhatom így; notabilitás volt hivatalos a vetítésre, majd az utána tervezett vacsorára. Nos. voltak közöttük, akik (dicséretes önkritikával) a film megtekintése után angolosan távoztak, messzi elkerülve a terített asztalt... — A szerda esti tévé-híradó műsorába terveztük a regölyi néző—alkotó találkozót. — tájékoztatott Gál Jolán szerkesztő — Ha váratlan szenzáció nem fut be, a regölyiek a képernyő előtt győződhetnek meg arról, hogy nem csupán a Pókháló volt sikeres, de" az ankét is. Bizonyára az érezhető lelkesedéssel készített tévé-riport szintén az lesz. Remélhetőleg meglátjuk ma este. — borvárő — A uSzokóiy testvérek” Építőipari Szövetkezet (elvesz: GÉPÉSZTECHNIKUST, ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐT, valamint ÁCS SZAKMUNKÁST. ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, öntő- és lakatosműhelybe, SZÖVŐNŐKET és betanított szövőnőket. Jelentkezni lehet: a szövetkezet központjában Szek- szórd, Rákóczi a. 15. munkaügyi osztály, (577) M. A négyéves Rigotta a golyózáporban szaladgál összevissza, szülei után sír. Apja messziről meglátja, fölkel, és a nevét kiabálva rohan feléje. Rigotta odaszalad hozzá, összeszorított öklében rongybaba. Egy golyó szétroncsolja a babát & vele a kislány kezét A kisfiú, aki látta, amint lova elpusztul, apjához szalad. — Papa, papa, megölték a lovunkat! A férfi azonban felesége élettelen teste mellett térdek — Fiacskám, kisfiacskám, sokkal nagyobb szerencsétlenség ért bennünket. És a fiúcska már halott anyját öleli. Az egyik fiatalember megragadta menyasszonyát, és egy kő mögé bújva testére borult. Ám egy sorozat a hátába fúródott, és ő szerelmesére borulva halt meg. Giuli-no arcának már nincs f-rr-tJa. A lövöldözés egyre tart. A banditák arcán ugyanaz az őrjöngő vigyor. Badalamentién pedig örökös agyalágyult mosolya. Pisciot- tát elfogta egy köhögési roham, pár pillanatra leengedi a fegyvert, és két kezével szájához szorítja a zsebkendőt amelyet aztán véresen tesz el. Ki is köp egy kis vért, aztán újra lövéshez lát. Carmelo, az öreg fényképész nem keresett menedéket. Ott áll, nem messze a kőtől, kör- be-körbe jár a tekintete, mi- közben a lövöldözés egyre tart Halottakat és sebesülteket lát; hallja az asszonyok szívet tépő zokogását, a férfiak átkozódásót. Látja az egész tömeget, amely az előbb még a földre telepedve ünnepelt: mellette egy mélyedésbe kuporodva a fiatal Állotta házaspár ápolja hároméves kisfiát. Vitőt a nyakán találta el egy golyó. Nem tudják, hogyan kössék be a sebet, hogyan állítsák el a vérzést. Látja az anya kezét, amint kétségbeesetten igyekszik eltömni a nvílást amelyen át a kisfiú élete elillan. ' Äz öreg Carmelo ünnepélyed fohászra emeli égnek a karját. Aztán elindul a hegy felé, ahonnan a lövések jönnek. És teljes erőből kiáltja föl a banditáknak: — Rám lőjetek, én már öreg vagyok! Engem öljetek meg! Kik vagytok, kígyói ajza- tok? És sírva-körfyörögve megy tovább, körülötte fütyülnek a golyók, de nem találják el. És megy, megy. amíg ereje engedi. aztán térdre esik. és reményvesztett zokogásban tör ki, A kilencedik hónapjában! levő terhes asszony, Eleonóra férje karjában keresett menedéket Barbato köve mögött. Ott van mellette a darabka bárány, nem volt már ideje megenni. A lövöldözés irn-j már tizerfhárom perce tart. Most mintha csillapodna. Rt>- vid szünetek állnak be. Minden szünet azt a reményt kelti, hogy vége. Ám azonnal újabb lövések. Eleonóra és a férje gyölrel- mes pillanatokat él át, egymást szorosan átölelve. Most rövid szünet: a férfi már éppen rá akar mosolyogni Eleonórára, amikor újabb sortűz ropog. A lövedékek csak úgy porzanak körülöttük, és egyse szűkebb körberf. Eleonórát eltalálják az oldalán. Rövid nyögés: férje látja, amint ruhájára vér csorog, és az ászé szony hasához kapja kezét. (Folytatjuk)
