Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

I I I ■ n M f Oicni urugyen r S megyében még játsszák 0 japán kardforgató lányról szóló második filmet, melynek a „Fogják el Oichit elevenen, vagy holtan” vonzó címet ad­ták a filmforgalmazás szakem­berei. A feudális korban ját­szódó, japán filmköltemény joggal vonz telt házat, van benne mindenből, ami szív­dobogtató. Szépség, tragikus szerelem, jó útra térő bérgyil­kos és a büntetését végül el­vevő gálád rendőrfőnök, ezen­kívül pedig harc a végtelensé­gig. Lehet, hogy túl szerény becslésem szerint a film két­harmad részében csattognak a világ talán legjobb pengéi, a szamuráj kardok. A szamuráj vívásmód külön tanulmány, ugyanis a véres kezű hűbére­sek ebben az egyben „gavallé­rok” voltak. Ugráljanak bár tizen a megtámadott körül, pengét-pengével mindig csak egv mér össze. Sőt arra is ud­variasan időt adnak, hogy egy- egy haldokló felett ki-ki ked­vére kibúsonghassa magát. Mindez egyáltalán nem akar gúnyolódás lenni. A japán filmművészet egy más törté­nelmi múltat, más világot hoz közeibe, és mert a színészek játéka kitűnő, a vak kardfor­gató lány vívói képességein se tűnődik senki. Végtére is ő a szegények védelmezője, aki megmenekül a fogságból, szik. lahasadékból. megerőszakolta- tástól. tengerbe dobatástói és a halászfalu ügyét rendbe hoz­va. jutalmat se várva távozik. Nagyon valószínű azonban, hogy az évente látott két-há- rom japán film elsősorban nem művészi kvalitásai miatt vonz akkora közönséget, amekkorának együtt örven­dünk a Moziüzemi VállalattaL Ezért érdemes Oichi ürügyén kissé elgondolkodni más té­mán is. Nevezetesen az erő­szakén, a vérén. Ugyanis ez az érdeklődés fő tárgya, ez a közönséget vonzó. A közönség érdeklődését meg lehet érteni. 'A hazai sajtó bűnügyi rovatai, más „fejlettebb" országokhoz mérten ugyan csak itt-ott ad­nak hírt egv-egv gyilkosságról, taxivezető lemészárlásáról, ki- adósabb kocsmai verekedésről; de a világ amelyben élünk, még Jóakarattal se mondható jámbornak. Néhány évvel ez­előtt meddő kísérletet tettem arra. hogv jegyezzem a repü­lőgép-eltérítéseket -felrobban­tásokat. túszok szedését, diplo­maták és sportolók lemészár­lását. aztán letepertek a szá­mok.' Az, hogy egy milliomos — fizetési sürgetésül —_ pos-' tán kapja meg az unokája le­vágott fülét, szinte épp olyan mindennapi hír már. mint a Belfastban robbanó bombák, yagy a chilei terror. A világ eseményeiről, a szenzációkról hírt adni min­dig is az újságírók kötelessége volt. Társadalmi rendszertől, világfelfogástól függ, hogy me­lyik lapnál milyen „tálalásban" teszik ezt Kétséges azonban, hogy a hazai filmforgalmazás kötelessége-e ilyen, irányokban (méghozzá állami pénzen, te­hát a dolgozók pénzén) propa­gálni az erőszakot, mint aho­gyan mi. békeszerető magya­rok tesszük? A megyei Mozi­üzemi Vállalat szívességéből meglehetősen sűrűn járok mo­ziba. Tanúsíthatom, hogy egy nagyközség temetőjének sírjait be lehetett volna népesíteni azokkal, akik csak a Panorá­ma filmszínház vásznán elhul­lottak az utóbbi fél esztendő­ben. Volt akit szakadékba ta­szítottak, másnak nyílvessző csapódott a homlokába, de működött a kés, a bárd, a kö­tél, méreg és a revolverhősök soha újratöltésre nem szoruló pisztolya is. Magyarországon a lőfegyverek tulajdona korláto­zott, így a „Volt egyszer egy vadnyugat" bárgyúságai senkit se készítethettek arra. hogy Colt-harcot vívjon a roman­tikus szekszárdi Utasellátó ter­mében. Egy ideje királyunk sincs, akinek a láb alól elté- telére Madbeht nyomán lehe­tett volna receptet találni. An­nak a pofonnak azonban szem­tanúja voltam, amit az említett vadnyugati giccsről kijövet, a mozitól talán ötven méterre adott egy barna bőrű fiatalem­ber a társaságában lévő nőnek. Tenyerünk, ökleink, bicskáink ugyanis vannak és nem egy orvos-piszchológus ismerősöm egyetért abban, hogy a zöm­mel vizuális típusú primití­vebb nézőre a látott filmbeli példa Igenis „példamutató* hatással van, ha nem is min­denkire a mondotthoz hasonló gyorsasággal. Épp oly kevéssé érzem ma­gam prűdnek, mint pacifistá­nak és eszembe sincs, hogy máriakongreganista mondani­valóid filmeket sürgessek az említettek helyett. Háborús filmeket bajos úgy készíteni, hogy fegyverek ne dörögje­nek, márpedig a háborús fil­mekre éppen háborúellenes mondanivalójuk miatt szükség van. Az olyan remek társadal­mi drámákra is, mint az „Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek", vagy a még jobb „A rendőrség megköszö­ni”. A vért a vérért, a gyil­kosságot a gyilkosságért ma­gáért propagáló filmek árada­tának azonban valamelyest gá­tat kellene vetni Tizennégy éven és tizenhat éven felülj kategóriában egyaránt. a L Rövid határidővel vállaljuk: H01-H05-IG BOVARSZIVATTYÜ, 150 kW-ig VILLANYMOTOR, HEGA—SCH HEGESZTŐ-EGYENIRÁNYÍTÓ, HEGESZTŐDINAMŐj GENERATOR JAVÍTÁSÁT, TEKERCSELÉSÉT, „Damjanich" Mg. Tsz. Kozármisleny Tel: Koiármisleny S. (448) Ma a képernyőn Tévések Regölyben A Kossuth Könyvkiadó újdonságai LENDVAI—NYÍRI} A FILOZÓFIA RÖVID TÖRTÉNETE A kézikönyvnek színt rövid munka a Marx előtti filozófia történetét és a mái főbb pol­gári irányzatokat mutatja be példás tömörséggel, alig há­romszáz oldalon. Olyan terje­delemben, amelynél jóval vas­kosabb művekben is jobbára csak egy-egy filozófiatörténeti részprobléma feldolgozására futja. A hatalmas anyag szelektá­lását, felépítését az szabja meg. hogy a szerzők a filozófia tár­sadalomtörténetét foglalják össze. Az egységes társadalom, alakulatok alapvető fejlődés- irányaiból, a valóságos törté­neti viszonyokat kifejező min­denkori kortudat általános szerkezetéből indulnak ki. Eb­ben a közegben mutatják meg a filozófiai gondolkodás fejlő­désének főbb irányait. ANCSEL ÉVA: A MEGRENDÜLT ÖNTUDAT MÍTOSZAI A megrendült öntudat tév­út jóinak közös forrása a két­ségbeesés, amire se a század történelmi katasztrófái, se a progresszív mozgalmak valósá­gos nehézségei önmagukban nem adnák magyarázatot. A reményvesztésből egyaránt ve­zet út a tehetetlen lemondás és az anarchisztikus tiltakozás felé. Megoldást jelentenek-e ezek a magatartástípusok? Jó he­lyen keresnek-e védelmet, akik a teljes szenvtelenség mene­tlékébe vonulnak, vagy azok, akik az eksztázishoz folyamod­nak? Igazuk van-e azoknak, akik úgy vélik, hogy csak az abszurd műalkotás létjogosult? Választ keresve ezekre a kér­désekre, a könyv megvizsgálja hogyan él, hogyan élhet az egyén a mai polgári társada­lom egyéniséget nyomorító vi­szonyai között, és melyek an­nak a forradalmi folyamatnak az útjai, amelyben az ember, társadalmi valóságát átalakít­va, újrateremti önmagát is. Február végén ígértük meg olvasóinknak, hogy ismételten foglalkozunk azzal, hogyan fo­gadta a falu népe a Galgóczi Erzsébet kisregényéből készült. Pókháló című magyar filmet. Kedden este kínálkozott erre kitűnő lehetőség. A regölyi Népakarat Tsz meghívta gaz­dáit a film vetítésére; Péti József tsz-elnök pedig az al­kotók közül Újhelyi János dra­maturgot invitálta meg. Újhe­lyi János neve jól ismert Re­gölyben. Megérkezésekor —* némi késéssel — többen gra­tuláltak neki abból az alka­lomból. hogy a Magyar írok Szövetsége tavaly az Első­könyves írók legjobb könyve címmel az ő, Svédország irresz- eze van című kötetét tüntette ki. A tévések Gál Jolán szer­kesztő vezetésével érkeztek meg a községbe. A művelődési házban tartott találkozón Újhelyi János el­mondott egyet-mást a film. csinál ás kulisszatitkaiból. Töb­bek között azt. hogy a Húsz óra és a Tízezer nap készítése idején annyiból könnyű hely­zetben voltak az alkotók, hogy egy lezárt korszakot ábrázol­tak határozott vonásokkal; a Pókháló azonban napjaink egyik — falun és városon egy­aránt jelentkezhető — problé­máját tárgyalja. A filmnek különös akutalitást ad az MSZMP Központi Bizottságá­nak káderpolitikai határozata. — Folyamatában megragad, ni. ábrázolni égy kort. hely­zetet. ez a legnehezebb, leg- felelősségteljesebb alkotó fel­adat, mivel ennek megoldása­kor a legnagyobb a tévedés ve­szélye, — mondotta többek kö­zött Újhelyi János író. dra­maturg. A Pókhálót eddig megyénk mozilátogató közönségének kö­rülbelül féle tekintette meg. — Semmi kétségem, hogy a nézők között több helyütt akad­tak. akik a filmen ugyan be nem mutatott „hal-elfogadók­ban” magukra ismertek, — je­gyezte meg Újhelyi János. — Az egyik faluban több. talált mondhatom így; notabilitás volt hivatalos a vetítésre, majd az utána tervezett vacsorára. Nos. voltak közöttük, akik (dicséretes önkritikával) a film megtekintése után angolosan távoztak, messzi elkerülve a terített asztalt... — A szerda esti tévé-híradó műsorába terveztük a regölyi néző—alkotó találkozót. — tá­jékoztatott Gál Jolán szerkesz­tő — Ha váratlan szenzáció nem fut be, a regölyiek a kép­ernyő előtt győződhetnek meg arról, hogy nem csupán a Pókháló volt sikeres, de" az ankét is. Bizonyára az érezhető lelke­sedéssel készített tévé-riport szintén az lesz. Remélhetőleg meglátjuk ma este. — borvárő — A uSzokóiy testvérek” Épí­tőipari Szövetkezet (elvesz: GÉPÉSZTECHNIKUST, ÉPÍTŐIPARI MŰVEZETŐT, valamint ÁCS SZAKMUNKÁST. ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, öntő- és lakatosműhelybe, SZÖVŐNŐKET és betanított szövőnőket. Jelentkezni lehet: a szövet­kezet központjában Szek- szórd, Rákóczi a. 15. mun­kaügyi osztály, (577) M. A négyéves Rigotta a golyó­záporban szaladgál össze­vissza, szülei után sír. Apja messziről meglátja, fölkel, és a nevét kiabálva rohan felé­je. Rigotta odaszalad hozzá, összeszorított öklében rongy­baba. Egy golyó szétroncsolja a babát & vele a kislány ke­zét A kisfiú, aki látta, amint lova elpusztul, apjához szalad. — Papa, papa, megölték a lovunkat! A férfi azonban felesége élettelen teste mellett térdek — Fiacskám, kisfiacskám, sokkal nagyobb szerencsétlen­ség ért bennünket. És a fiúcska már halott any­ját öleli. Az egyik fiatalember meg­ragadta menyasszonyát, és egy kő mögé bújva testére borult. Ám egy sorozat a há­tába fúródott, és ő szerelme­sére borulva halt meg. Giuli-no arcának már nincs f-rr-tJa. A lövöldözés egyre tart. A banditák arcán ugyanaz az őrjöngő vigyor. Badalamentién pedig örökös agyalágyult mosolya. Pisciot- tát elfogta egy köhögési ro­ham, pár pillanatra leengedi a fegyvert, és két kezével szá­jához szorítja a zsebkendőt amelyet aztán véresen tesz el. Ki is köp egy kis vért, az­tán újra lövéshez lát. Carmelo, az öreg fényképész nem keresett menedéket. Ott áll, nem messze a kőtől, kör- be-körbe jár a tekintete, mi- közben a lövöldözés egyre tart Halottakat és sebesülte­ket lát; hallja az asszonyok szívet tépő zokogását, a fér­fiak átkozódásót. Látja az egész tömeget, amely az előbb még a földre telepedve ün­nepelt: mellette egy mélyedés­be kuporodva a fiatal Állotta házaspár ápolja hároméves kis­fiát. Vitőt a nyakán találta el egy golyó. Nem tudják, ho­gyan kössék be a sebet, ho­gyan állítsák el a vérzést. Lát­ja az anya kezét, amint két­ségbeesetten igyekszik eltöm­ni a nvílást amelyen át a kisfiú élete elillan. ' Äz öreg Carmelo ünnepélyed fohászra emeli égnek a kar­ját. Aztán elindul a hegy fe­lé, ahonnan a lövések jön­nek. És teljes erőből kiáltja föl a banditáknak: — Rám lőjetek, én már öreg vagyok! Engem öljetek meg! Kik vagytok, kígyói ajza- tok? És sírva-körfyörögve megy tovább, körülötte fütyülnek a golyók, de nem találják el. És megy, megy. amíg ereje en­gedi. aztán térdre esik. és reményvesztett zokogásban tör ki, A kilencedik hónapjában! levő terhes asszony, Eleonóra férje karjában keresett mene­déket Barbato köve mögött. Ott van mellette a darabka bárány, nem volt már ide­je megenni. A lövöldözés irn-j már tizerfhárom perce tart. Most mintha csillapodna. Rt>- vid szünetek állnak be. Min­den szünet azt a reményt kelti, hogy vége. Ám azonnal újabb lövések. Eleonóra és a férje gyölrel- mes pillanatokat él át, egy­mást szorosan átölelve. Most rövid szünet: a férfi már ép­pen rá akar mosolyogni Eleo­nórára, amikor újabb sortűz ropog. A lövedékek csak úgy porzanak körülöttük, és egy­se szűkebb körberf. Eleonórát eltalálják az oldalán. Rövid nyögés: férje látja, amint ru­hájára vér csorog, és az ászé szony hasához kapja kezét. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom