Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Nyilatkozik ax építésügyi minimier Településhálózat, koncentrált lakásépítés és a házgyárak rekonstrukciója — Miniszter elvtárs szeretnénk ha a településháiózat-fejlesztés közeli terveiről, távlatairól, elképzelésekről részletes tájékoztatást adna: — A kormány 1006/1971. (III. 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő Irány­elveket, amelyeket a területek és a települések arányos fej- leszitése érdekében kívánunk elérni. A fő célkitűzések; biz­tosítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a te­lepüléshálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; a terü­letek foglalkoztatottsági és ter­melékenységi színvonalának közelítésével mérsékelni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvo­nalában mutatkozó különbsé­geket. A területfejlesztési cél­kitűzések csak a termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztésének terv­szerű összehangolásával telje­sülhetnek. Ennek megfelelően alakult ki az országos telepü­léshálózat-fejlesztés kocepció- ja. A településeket 5 kategó­riába sorolták, így az orszá­gos központ, Budapest; felső­fokú központok 24 város, ame­lyek közül 5 kiemelt felső­fokú központ (Miskolc, Deb­recen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakosságát a vonzásterületek lakosságával együtt 130—300 ezerben irá­nyozta elő a terv, egy-egy ki­emelt felsőfokú központhoz tartozó népességet perspektí­vában egy-másfél millióban. A középfokú központok körében a városokból és a községekből 65 középfokú és 39 részleges középfokú központot jelöltek "ki. Mintegy 1000—1100 alsó­fokú központ kialakítását Ls előirányozta a koncepció és az egyéb településre is gondolva kimondta; valamennyi telepü­lésünkön meg kell gyorsítani az ottélők körülményeinek ja­vítását. A beszélgetés kereteit meghaladná, ha a település­hálózat-fejlesztés egészét érin­tenénk. Azt azonban feltétle­nül el szeretném mondánk hogy a településhálózat-fejlesz­tés nemcsak műszaki tevé­kenység hanem ennél sokkal összetettebb. A területrende­zésnek egyrészt a területi ter­vezés céljainak megvalósítását kell elősegíteni; ugyanakkor a településrendezésnek — mű­szaki megoldások segítségével — az emberek szociális, fizioló­giai, pszichológiai igényeit kell kielégítenie. E komplexi­tásra való törekvés eredmé­nye, hogy a felsőfokú köz­pontok, de már a középfokú központok többsége is az el­múlt években elkészítette táv­lati fejlesztési terveit. Az ál­talános rendezési tervek jól segítik az urbanizációs törek­vések megvalósítását Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elmaradása miatt, amely megnyilvánult a króni­kus lakáshiányban, a meglévő lakások korszerűtlenségében, a közművek és az infrastruktu­rális ellátás elégtelenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellett töre­kednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedésé­ből adódó új feladatokat is. A településhálózat fejlesztése te­hát összehangolt munkát igé­nyelt, nemcsak a tervezőktől, hanem a városok tanácsaitól, s az ott élőktől is, különösen fontos közös tevékenységünk a lakásépítésben. . — A tol*pOU*hólót«t-f*nMil«s •Ifü !«•" font©* )*■■• © tgbbi k#- lött a lakátkórdói. A kormán, «rí­nak idején olyan határozatot holott, hogy 1963 ét 73 ISiMt 1 millió la­kd»* kall felépíteni. Vajon or át­ér ha td-o ói távlatéban a lakó©* kórdói mikor I©k ma©oldott* — A kérdést több részre kell bontani. Először az 1 mil­lió lakás építéséről szólnék. Ezt teljesítjük. Sőt talán sike­rül túl is teljesítésű. 1973 vé­géig 860 ezer lakás épült fel hazánkban —, ebből a IV. öt­éves terv első három évében 231 ezer — ilyen arányú épít­kezésre még nem volt példa. 1975-ben 100 lakásra országo­san előreláthatóan 111; a vá­rosokban 119, a községekben 104 család jut Az igények teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a városi lakásépítés mértéke, egyelőre a fokozott ütem ellenére sem képes lépést tartani az igé­nyekkel A jövőben e2ért mind a tervezésben, mind a beruhá­zások előkészítésében fokoz­nunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erő­források optimális kihasználá­sát. Ezért hangsúlyoznám, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alap- területének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tud­juk kielégíteni. Törekvésünk azonban az, hogy a házgyárak most végrehajtott és sorra- kerülő rekonstrukciójával új kapacitások létesítésével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új négyes házgyár felépítésével — még korsze­rűbb, még jobb lakásokat épít­sünk. A magyar városok fej­lődése az utóbbi 25 esztendő­ben soha nem látott mértékű eredményt, korszerűsödést ho­zott, és ezt a folyamatot kí­vánjuk folytatni — mondotta befejezésül Bon'dor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi- niszter. Mínusz száz Tegnap reggel ismét „el­loptak" a gyerektől száz négyzetméter zöldterületet, parkot, a szekszárdi Tartsay lakótelepen. Fél hétkor nagy sietve munkához fo­gott tíz munkás és ásni kezdték a harminc méter hosszúságú és három méter szélességű parkrészen a gyepet, azt a gyepet, ame­lyet sok-sok forintért tele­pítettek. s melynek felét el­eddig a gépkocsik már ki­taposták. Szekszárdon fogynak a parkok, a gyepes területek ■száma egyre csökken. Ha rcsak” ellopnak egy-egy parkból néhány száz négy­zetmétert, a telepen lakók veszik, .észre, azok, akik másútt éVnek nem. így egy területtel ha szegényebbek leszünk, s gazdagabbak az autók, csak néhány száz család érzi.- Több alkalommal elmon­dottuk már lapunkban, hogy a lakótelepek zöldterülete kicsi. Sokszor az jut az em­ber eszébe, hogy akik a tervezőknek a megbízást adják, nem is ismerik vá. rosunkat, mért oly szűkén méreteztetik a zöldterüle­tet, a parkot, a járdát. Nemrég készült el például á Kölcsey lakótelep — az autók részére csodálatos­képpen nagyobb területet hagytak, mint a gyerekek­nek, az embereknek. Az autómánia már kimegy a divatból, mindenki tudja, hogy az autó nem luxus­cikk, hanem munkaeszköz, ennek ellenére nem szük­séges ilyen megkülönböz. tetett gonddal kezelni az autók elhelyezésének ügyét. Például, szintén a Tartsay Bosnyák lakodalom Átán FELICE CHILAIVn: Ritkaságnak számító bosnyák lakodalom volt vasárnap Bara­nyában, a délszláv lakosú Atán, ahova 300 vendég gyűlt össze, legalább hat-hét község­ből. A falu országos hírű nem­zetiségi tánccsoportja tanárje­lölt tagjának, Kovacsevics Ibolykának az esküvőjén ele­venítették fel a Pécs környé­kén megtelepedett horvátság régi lakodalmas szokását. A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres SZERSZÁMKÉSZÍTŐ, SZERSZÁMMABÖS, SZERSZÄMKÖSZÖRÜS SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet a válla­lat központjában Kese­ly űsi út 8. szám alulit (541) amelyhez hasonlót mindössze kétszer tartottak az utóbbi másfél évtized alatt A menyasszony alapító tag­ja az átai együttesnek. Nyolc­esztendős kora óta táncol. 14 éve segít ápolni, továbbadni a táncot, dalt. amit a szülőktől nagyszülőktől látott, hallott. Élete e fontos állomását is a néphagyomány életre keltésével kívánta ünnepélyesebbé, emlé­kezetesebbé tenni csoporttár­sai, a rokonok és barátok se. gítségével A násznép egy ré­sze is nemzetiségi viseletbe öl­tözött, Az esemény szépségét nö­velte. hogy csupán a fiatal pár­ra adott áldás szavai hangzot­tak el „prózában**, a többi sok­sok mondanivaló bosnyák nyel­ven. dalstrófában szőtt a leá­nyok ajkáról A menyasszony, nak ügyességi próbát kellett tenni Népviseletbe öltözött kisbabát ültetWt az ölébe, akit gazdagon megajándékozott bábbal cseoRbeonéttcL A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kezdeményezésén in Magyar Tudományos Akadémia zene­tudományi intézots él n Nép­művelési Intését ss egész la­kodalmat. a több mint két órát kitöltő zenét és táncokat hangosfilmen örökítette meg. 30. A kronométer csak üti üti a másodperceket. Az emelvényről elhangzó hí­vásra gyülekezni kezdenek már a parasztok Barba to köve körül Az ünneplő tömeg nagy része azonban szétszóródott, családok, barátok, munkatár­sak csoportjai beszélgetnek. Giuliano kronométere csak üti. üti a másodperceket. A bemondó bemutatta már a szónokot, Sdhirót, aki elkezd beszélni a több száz ember előtt Hangja az ünneplő zsi­vajjal összevegyülve ér föl a begyre. Giuliano elnyomja a szik­lán utolsó cigarettáját: a má­sodpercmutató & vérfürdő ide­jéig kitűzött ponthoz ér. Megnyomja a géppuska ra^ vaszátr eldördül az első soro­zat. Néhány lövedék Francesca, a gyümölcsárus kocsijába csa­pódik. Az asszonyból ki­szakad a kiáltás. Mellette Fi­lippo, egy negyvenéves nap­számos megfordul felpillant a hegyre, de máris eltalálja egy golyó a száján. Kvágódík. Fe­lesége, Vinceaza zábocul a haldoklóra» Am a völgyneE a hegykö­zei! részén ünnepélyes kiál­tozás hallatszik! — A tűzijáték! A púkkal nók! A lovak körül játszadozó gyerekek a Pizzuta-hegy lej­tője felé szaladnak. Giuliano lejjebb ereszti a fegyver csövét: az első soro­zat túl magasra sikerült. Pa­rancsoló mozdulattal int csa­patának: nyissanak tüzet. A golyószórók leadják so­rozatukat. A fiúk csukott szemmel nyomják a ravaszt. A tizenkét éves Giovanni Grifo is elindul a többiekkel kiabálva a hegy felé: „A tű­zijáték! A tűzijáték!” Aztán megfordul és látja. hogy szépséges lova meginog, és elterül a földön — egy golyó eltalálta. Az örömkláltás egy szemí pillanat alatt kétségbeesett kiabálásba csap át. A hatalmas tömeg össze­vissza kavarog a völgyszoros­ban. A megzavarodott embe­rek ide-oda rohangálnak nyög­ve, kiabálva, könyörögve, Krisztust hívják, a Szüzet meg a szenteket, és közben egy kö­vet keresnek, amely mögött elbújhatnának. Az anyák tes­tükkel védik gyermekeiket. A fiúk szerelmesükre vetik ma­gukat. és egy szikla mögé, vagy egy mélyedésbe hurcol­ják ékel négyzetméter lakótelepen egyik napról a másikra szorgos kezű iparo­sok négy garázst felépítet­tek olyan helyen, amely korábban parknak volt ki­jelölve — városi tanácsi engedéllyel. És ha kifogy egy homokozóból a homok, hónapok, évek múltán töl­tik csak fel, ha eltörik egy hinta, csak a télen, a nagy­javítások idején renovál­ják ... Tegnap reggel tíz mun­kás nagy sietve a gyepet kezdte vágni a parkban, hogy majd grünbetont le­rakva, parkolóhelyet készít­senek. Néhány hónappal ez­előtt ezen a telepen egy rendőr őrmester minden olyan gépjármű-tulajdonost megbüntetett — nagyon he. * lyesen —, aki a zöldben parkolt — mert itt az a „szokás”, hogy az autósok a gyepen parkolnak, ott mossák a kocsit, engedik az olajat stb. — azután egy hónapig nem mertek a ti­losban autót tartani. Ma már elfeledték a büntető cédulát lobogtató rendőrt. A munkások, akik a parkot tönkreteszik — nem fizet­nek büntetést.., Az, aki a parkszűkütést elrendelte, nyilván könnyen adta ki az utasítást, hisz városunkban már szokássá kezd válni, hogy nagyobb tisztelete van egy gépnek, autónak, mint a homoko­zónak ... Egyébként a szó­ban forgó területtől ötven méterre van autók parko­lására kiépített hely... Igaz, ez nem a lépcsőház előtt, hanem ötven méterrel távolabb van... Már any. nyit sem tudunk gyalog megtenni?-*}­A lovak is megbokrosodvá menekülnek. A lövöldözés egyre tart Giuliano hátrafordul, ellen­őrizni akarja embereit, tekin­tete félelmetes. Az öklében szorongatott pisztoly ugyanoda irányul, ahová a tekintete. És amin a szeme nyugszik, arra lőnek az előbb még hallgató fegyverek: az előbb még föl­felé tartott fegyverek most a tömegre irányulnak. Prowidenzát, a szép tizen­három éves kislányt arcán ta­lálták el. Fájdalmasan fölkiál­tott, aztán kezét szétroncsolt arcára szorította, és nyögve- jajgatva elindult lassan, azzal se törődve, hogy halálos ve­szélynek teszi ki magát. Egy fiatalember kapja del rékon. és egy kő mögé kényi szeri ti. (Folytatjuk) Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat bftto- széki Cserép- és Vixke- rámia Gyára GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ BÉRELSZAMOLÚKAT AZONNALI HATÁLLYAL FELVESZ. Bérezés megegyezés sze­rint. Jelentkezés személyesen a bátaszéki gyáregysé­günknél (542)

Next

/
Oldalképek
Tartalom