Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

Célunk a KISZ-fagok politikai aktivitásának növelése Beszélgetés Varjas Jánossal, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával — Az elmúlt héten kétnapos ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. Melyek voltak azok a fontosabb témakörök, amelyek­ről a kibővített ülés résztvevői tárgyaltak? — A KISZ időszerű fel­adatairól volt szó. ezerf be­lül elsősorban azzal foglal­koztunk. hogyan lehet tovább növelni alapszervezeteink ön- tevékenységét, erősíteni a ta­gok aktivitását, harcos, poli­tikai kiállását. E célok eléré­se érdekében bevezetjük az egyéni feladatvállalások rend­szerét. A központi bizottság idén a „Felszabadulási be­számoló” módszerét ajánlja a KISZ-szervezeteknek. Ennek alapvető célja, hogy a VIIL KlSZ-korígresszus határozatai­nak teljesítésével, a szocia­lista építésben elért újabb eredményekkel készüljön KISZ-tagságunk hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára és pártunk XI. kongresz- szusára. — Mi a felszabadulási beszá­molók lényeget — Az. hogy minden KISZ- tagnak legyen a taggyűlés ál­tal elfogadott egyéni vállalá­sa. megbízatása és ennek tel­jesítéséről 1975. tavaszán ad­jon számot a közösségitek. A felszabadulási beszámoló min­den KISZ-tagtól megkívánja a közösség életében való aktív részvételt.' a rendszeres ön­képzést. A vállalások tartal­ma, jellege mindenütt függ a helyi lehetőségektől, a tagok felkészültségétől, élet­korától és jelenlegi megbíza­tásától. A lérfyeg az, hogy mindenki képességei és lehe­tőségei szerint tegyen többet a közösségért és önmagáért. Sokfajta vállalási lehetőséget biztosít az 1974—75-re elfoga­dott akcióprogram. Jó. ha KISZ-tagjaink jelentős része eittiek alapján vállal feladato­kat. Kiváló lehetőség kínál­kozik a KISZ-en kívül végzett közéleti tevékenység területén is, például az úttörőcsapatok­ban, klubokban vállalt vezetői feladatok, vagy a szakszerve­zeti. tanácstagi munka megfe­lelő ellátásával. Jó. ha az önkéozés során tagságunk megismeri hazánk harminc év alatt megtett útját és a Szovjetunió szerepét hazánk történelmi felemelkedésében. Erre kiváló lehetőséget biz­tosít az idei KTRZ-oktatásban. illetve a párt-. étlpmi. vagy más mozgalmi képzés- beit való részvétel. Szük­séges^ hogy a KISZ tagjai határozzák meg azokat a fel­adatokat is. melyeket önma­guk erkölcsi, politikai, szak­mai. kulturális és testi fej­lődése érdekében akarnak vál­lalni. — Milyen formában történ­jenek ezek a vállalások: — Az ifjúkommunisták az alapszervezeti taggyűléseken vállaljanak feladatokat, mi­után a vezetőség ismertette az akcióprogramot. Ezt követően a vállalásokat a taggyűlés emelje a megbízatás rangjá­ra. A számonkérhetőség érde­kében célszerűnek tartom, ha mindezt valamilyen formában nyilvántartják. (Ennek többfé­le módja lehet, de el kell kerülni a bürokratikus, sta­tisztikus szemlélet kialakulá­sát!) Az egyéni vállalások év közben természetesen tovább gyarapíthatók, és szükséges az elvégzett munka folyamatos értékelése is. Néhány sajátos helyzetben lévő KlSZ-szerve- zet esetében nem célszerű, hogy most sor kerüljön ezek­re a vállalásokra. Itt elsősor­ban a középiskolák érettségiző tanulóira, a végző szakmun­kástanulókra. valamint az új — a vertikális — szervezeti formára áttérő középiskolák alapszervezeteire gondolok. — Mikor és hogyan történik az értékelés? — Erre a jövő év február­jában1, márciusában kerül sor az alapszervezeti taggyűlése­ken. Fontos, hogy a végzett munkát vitában, a közösség minősítse. A nagy létszámú alapszervezeteknél ezt KISZ- csoportonként is el lehet vé­gezni. Itt dől majd el. ki veszi komolyan a KISZ-tag- sággal járó kötelességeit és ki az, aki passzivitásával „tű­nik ki” társai közül, vagyis alkalmatlan a KlSZ-tagság- ra. — A tagfelvételi követeimé­nvek növelése érdekében a kö­zépfokú oktatási intézménvek- ben bevezetik a Kilián-próbát. Mit jelent ez » gyakorlatban? — ügy gondolom, hogy a kérdés megválaszolása össze­függ a korábban elmondottak­kal. Ha a KISZ-en belül nö­veljük a követelményeket, nyilvánvaló, hogy a belépők­kel szemben is fokozott kö­vetelményeket kell támaszta­nunk. Azok a középiskolások, akik a KISZ tagjai akarnak lenni. megismerkednek • a KISZ történetével, szervezeti szabályzatával, Kilián György életével. Erről azonban sem­miféle vizsgát nem kell ten­niük, hanem társaik javasla­tára kerülnek az ifjúsági szövetségbe. Az úttörőcsapa­tokban végzett munka elisme­rését szolgálja — többek kö­zött —. hogy azok. akik a csapatban vezető tisztséget töl­töttek be. illetve „Kiváló Ut- törőmunkáért” kitüntetést kaptak, a Kilián-próba letéte­le nélkül lehetnek a KISZ tagjai. Dolgozói területen nem lesz Kilián-próba. hanem ezt a felkészítést a KISZ-szervezet egy régebbi, mozgalmi mun­kában jártas tagja végzi eL — A KISZ Központi Bizottságá­nak legutóbbi — tegyük hozzá: nagyon jelentős — határozatát a KISZ-tagok hogyan, milyen úton, formában ismerik meg? — Az intéző bizottság dön­tése alapján a határozat meg­ismertetését három lépcsőben tervezzük. Először a KISZ- apparátus, a testületek, vala­mint a titkárok felkészítésére kerül sor. Ezt követően a nyári vezetőképzés valameny- nyi turnusában kötelező té­maként feldolgozzuk és meg­értetjük a különböző KISZ-ve- zetőkkel szeptemberben, ok­tóberben pedig minden alap­szervezet taggyűlésen tárgyal­ja meg. Az alaposabb meg­értést, jobb végrehajtást segí­ti. hogy az 1974—75-ös KISZ- ok tatás ban is kötelező téma­ként szerepel. Ezenkívül vala­mennyi ifjúsági lapunk folya­matosan foglalkozik a határo­zat megismertetésével, a vég­rehajtás tapasztalataival. Vé­gezetül szeretném hangsúlyoz­ni azt a meggyőződésemet, hogy a határozat következetes végrehajtása nagymértékben elősegíti az alapsaervezetek munkájának erősödését. ak­tív, politizáló légkör kialaku­lását, ~ü -y Törvényjavaslat a Ház asztalán A házasságról, a családról és a gyámságról szóló tört vény módosításáról készült javaslat — amelyet most. ad ors'zággyülés tavaszi ülésszakán tesznek le a Ház asztalár» — újabb bizonyítéka törvényalkotásunk mind szélesebb kö­rű demokratizmusának. A törvénytervezet nem csupán nagy társadalmi érdeklődés közepette, hanem jelentős társadalmi közreműködéssel született, végső formába öntését társadalmi viták, a népfront, a nőtanács, a szakszervezetek, társadalmi és állami szervek rendezte eszmecserék előzték meg. Ez c.a eljárás is jól illeszkedik az állami élet, a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének követelményeit szem előtt tartó gyakorlatba, abba a sorba, amely az ifjúsági törvény terve­zetének társadalmi vitára bocsátásával kezdődött, s amely oá alkotmánymódosítás szövegének — még az országgyűlés összehívását megelőzően — nyilvánosságra hozatalával folyj tatódott. A törvénytervezet természetesen megjárta az ország gyű J lés bizottságainak fórumát is, az ott elhangzott javaslatot kát, véleményeket éppúgy hasznosították a paragrafusok ősz: szeállítói, mint a korábbi társadalmi viták során felmerült sok száz észrevétel, indítvány közül jó néhányat. Az „érdekeld tek” a népfrontfórumon felszó laló családanya, vagy a nő- tanács ankétjén hozzászóló, családalapításra készülő fiatat véleménye egybevágott a törvényalkotók. a képviselők meg­állapításaival: a családjogi törvény készülő módosítása áll«* műnk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfo­gásnak megfelelően szabályozza, védi a házasságot, a csalóé intézményét, biztosítja a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért érzett felelősséget. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: az 1952-ben megalkotott családjogi törvény rendelkezései az elmúlt több mint két évtized alatt beváltak, jól szolgálták a családi viszonyok szocialista tartalmának erősítését, fejlesztését. 1952 óta azon­ban gyökeres változások történtek társadalmunk politikai} gazdasági és kulturális életében, s e változásokkal párhuza­mosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükségessé vált te­hát, hogy megteremtődjék az összhang a családi viszonyokat egységesen rendező törvény és a szocializmust építő társada­lom családi viszonyainak továbbfejlesztése során felmerült követelmények között. Minthogy a jelenlegi törvény számos rendelkezése időtállónak bizonyult, nincs szükség új alkotá­sára, csupán különböző mélységű módosításokra, kiegészítés sekre. A tervezett módosítások főbb célja: a házasság intéz­ményének fokozott védelme, a házasulok és a házastársak egymás és a társadalom iránti felelősségének növelése, a családi kapcsolatok, a társadalmi fejlődéssel összhangban álló családi közösség további erősítése, a családtagok felelőssé­gének növelése, a női egyenjogúság elvének további fejlesz­tése a családon belül, a gyermek érdekeinek fokozott védeU me. családi környezetben való nevelésének hatékonyabb biz­tosítása, testi és szellemi fejlődésének előmozdítása. Ennek megfelelően a tervezet új elvi megoldásokat is tartalmaz • könnyelmű, meggondolatlan házasságkötések megelőzése, a családi kapcsolatok erősítése és a gyermek fokozott védelme érdekében. A módosító javaslatok a családjogi viszonyok széles kö­rét ölelik fel, nem lépnek fel azonban azzal az igénnyel, hogy minden részterületet szabályozzanak. A családjogi törvény­hez szorosan kapcsolódó anyakönyvi, gyámügyi és egyéb jog­szabályok feladata azoknak a részletkérdéseknek a megoldá­sa., amelyek a javaslat átfogó rendelkezésein alapulnak. A tervezetet elemző országgyűlési bizottsági ülésen mondotta dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter: a törvényjavaslat előterjesztésekor figyelemmel voltak arra isi hogy a családi viszonyok szabályozása, a felmerülő viták megoldása téré» a jog csak az egyik eszköz. A házasság, a család intézménye, a szülő-gyermek kapcsolata olyan mélyen gyökerezik társa­dalmi életünkben, hogy e téren a jogi szabályozás mellett kiemelkedő jelentőségű a szocialista erkölcs normája, az ál­lampolgárok társadalmi felelőssége, jogtudatunk fejlesztése és erősítése is. 1974. április 23. Városi tanácsülés Szekszárdon Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. A tanácsülésen, megjelent Sza- bópál Antal, a megyei tanács elnöke. Rúzsa János, a váro­si pártbizottság első titkára és dr. Polgár Ferenc, a me­gyei tanács vb-titkána is. A lejárt határidejű határozatok és a két tanácsülés által, a vb által tett intézkedések ismer­tetése. illetve jóváhagyó tudo­másul vétele után, a tanács­tagok összevont napirendi pontként (tárgyalták a város tavalyi költségvetési és fej­lesztési alapját. Riebling Fe­renc ismertette a számvizs­gáló bizottság véleményét. Eszerint a zárszámadás szám­szakilag és tartalmilag meg­felelő. A város tavalv a me­gyének ilyen célra rendelke­zésre álló kerete mintegy húsz százalékát használta fel, ami súlyának és nagyságrendjének megfelel. A bevételek a ko­rábbi évekhez képest mérsék­lődtek, a bevételi többlet mindössze 88 ezer forint- Kis hátralék mutatkozott a la­kossági adóknál, a vállalati befizetéseknél pedig lemara­dást okozott a szekszárdi Tö­VÁT.T. megszűnése is. Vi­szonylag nagy az egyes költ­séghelyek közti szóródás, a lövőben jobb tervezésre kell törekedni. Az utóbbi három év — az ötéves terv első ré­sze — mérlege azonban jó. Mintegy 11 millió forint, 6,9 százalékos bevételi többlet mutatkozik, ami a megyei és országos ilyen mutatóknál jobb arányokat tükröz és azt bizonyítja, hogy a szabályozó rendszerek beváltak. Bár a költségvetésben tervezett fel­adatok általában megvalósul­tak és a megye dinamikus fej­lődése nem csökkent, akadtak problémák: — elsősorban mintegy 2,8 millió forint kivi­telezői kapacitás hiánya mi­att. A télen szerencsére nem kellett hóval küzdeni. Éppen ezért kétséges, hogy megfele­lő átcsoportosítással ne lehe­tett volna más, hasonló célra felhasználni a köztisztasági kiadásoknál maradt 660 ezer forintot. Császár József ta­nácselnök kiegészítő hozzászó­lásában utalt arra, hogv az ötéves terv időarányos részé­re jutó elmaradásokból vala­melyest sikerült behozni, de a tervidőszak következő ré­szében feszített munkára lesz szükség. A tanácsülés a be­számolót elfogadta. Második napirendi pontként a tanácstagok az egészségügyi és művelődésügyi tanácsi bi­zottság beszámolóját tárgyal­ták meg, mely a városi gyer­mekélelmezés higiénjére vo­natkozott. szabó József ta­nácstag kérte, hogy a tanács időben, foglalkozzon a Garay táti általános iskola felújítá­sával. átni az iskola fennállá­sának, 1978-ban esedékes százéves jubileuma alkalmá­val különösen időszerű lesz. Szultos Jánosné tanácstag a hiáfo os napközis étkeztetés megoldására tétt figyelemre érdemes javaslatot. Javasolta, hogy a Hármas-hídnál 1976. szeptember 1-i megnyitásra tervezett V. sz. általános is-' kola olyan konyhával készül­jön, mel.y legalább az ellátat- las felső tagozatosok ebédelte­tését biztosítani tudja. Addig is a közeljövőben működni kezdő Arany János utcai konyha is átmeneti segítséget adhatna a napköziből kiszo­rult általános iskolások ellátá­sában. Ä tanácstagok a hasa» nos adatokat tartalmazó be» számolót azzal a kiegészítés­sel fogadták eh hogy a szük­séges intézkedésekre egy jövő évi tanácsülésen számonkérő* leg visszatérnek. A harmadik napirendi pon­tot a tanácsülés zárt ülésen tárgyalta. Dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára javaslatot tett dr. Wéner Já­nos városi vb-titkár felmenté­sére. A javas» a I tal, egyetlen hozzászólóként, az érintett is egyetértett. Megköszönte a tanácstagok eddigi támogatá­sát, kérte azt utódja számára is és egyben kérte a javaslat egyhangú elfogadását. A ta­nácsülés a javaslatot egyhan­gúlag elfogadta és ugyancsak elfogadta Császár József ta­nácselnök előterjesztését, aki a városi tanács vb-titkári tisztségbe, meghatározatlan időre dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka kinevezésének jóváhagyását kérte. A kineve­zés jóváhagyása után. dr. Bősz Endréné letette a hivatali es­küt és megköszönte a tanács­tagok előlegezett bizalmát A tanácsülés következő részében interpellációkra került soc, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom