Tolna Megyei Népújság, 1974. április (24. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

* 5 I Szabó Lőrinc gyorsírásából megfejtették Babits vallomásait A Tolna megyei Népújság hasábjain az elmúlt ősszel már beszámoltam a Babits- kutatás egy szenzációjáról. Egyik legnagyobb tanítványá­nak. a költőnek és műfordí­tónak egyaránt kiváló Szabó Lőrincnek irodalmi hagyaté­kából» rendkívül jelentős és sokféle kézirati anyag került elő. Szabó Lőrinc mint fris­sen érettségizett diák. 1919. ta­vaszán Babits tanársegéde lett a pesti egyetem bölcsészeti karán, 1919. Ő6zén pedig hoz­zá is költözött Reviczky utcai lakására és mellette, vagy- két éven át a titkári szerepet is betöltötte. Babits, altkor már a Nyugat főszerkesztője és Ady halála óta a legnagyobo élő magyar költő, szabad ide­jében a kitűnően gyorsíró Szabó Lőrincnek több fontos följegyzést diktált le. Ezek egyike 16 éves koráig befeje­zett gyermek- és ifjúkori ön­életrajza, ezt a pécsi Jelenkor tavaly novemberi számában tettem közzé. Ezt Szabó Lőrinc maga még 1944 őszén diktálta le saját gyorsírásából felesé­gének és így hiteles átírásban volt hozzáférhető, ha minded­dig nem is vált létezése köz­tudomásúvá. Két másik jelen­tős iratcsomag azonban meg­fej tétlenül hevert az Akadé­mia kézirattárának páncélszo­bájában. annál az egyszerű oknál fogva, hogy a régi Ga- belsberger-féle gyorsírási rendszerrel történt föl jegyzés. A húszas évek eleje óta Ma­gyarországon a Radnai- féle gyorsírást tanították, és na­gyon nehéz volt olyan képzett, idős gyorsíróra akadni, aki még az 1920 előtti gyorsírási rendszert meg tudta fejteni. Szerencsére a Magyar Tudo­mányos Akadémia titkári hi­vatalának nyugalmazott veze­tője, dr. Gergely Pál kitartó és türelmes munkával képes volt föloldani a hieroglifákat. A két rejtélyes iratcsomag­ból az első Babits Mihály 1919. április elejétől június közepéig a modern irodalom- tudomány elméletéről tartott egyetemi előadásainak epy te­kintélyes. összefüggő szövege, körülbelül a fele. Itt nemcsak az előadó, hanem a lejegyző személye is fontos, ' hiszen Szabó Lőrinc ellenőriztethette mesterével ég professzorával saját jegyzeteinek helyességét. Eddig két változat volt ismere­tes Babits egyetemi előadásai­ból. Az egyik a teljes szöveg­nek látszik, ezt Fábry Zoltán, a csehszlovákiai magyarság szellemi vezére jegyezte le pesti diák korában. Rendkívül logikus, összefüggő, hű szöveg, de Szabó Lőrincének megvan az a sajátsága, hogy a költőta- nítvány Babits stílusát is szó szerint igyekezett visszaadni. A másik jegyzetet, eav egé­szen rövid szöveget. Barta Já­nos debreceni egyet. tanár publikálta az Irodalomtörténe­ti Közleményekben pár éve. A másik iratcsomó talán még ennél is fontosabb, és a maga nemében a magvar klasszikusok saját vallomásai között műhelytitkaikról, telje­sen egyedülálló. Babits 1910 és 1916 között írt csaknem ösz- szes versének, szám szerint negyvenötnek keletkezési tör­ténetét. helyét, idejét, él­ményanyagát, irodalmi és tör­ténelmi hátterét olyan részle­tességgel diktálta le. hogy az ennek a rendkívül értékes korszakának szinte valameny- nyi lírai alkotására megadja a rejtély megoldását. Ezek hiá­nyában az irodalomtörténészek eddig különféle kombinációkra voltak szorulva, de Babitsnak ezek a vallomásai most végleg megállapítják a versek rend­kívül érdekes hátterét, össze­függés-rendszerét és létrejöt­tének összes motívumait. Kü­lön érdekessége ennek a föl- jegyzés-gyűjteménynek, hogy nagyszámú versről derül ki, hogy ha másutt is. Budapes. ten, Szegeden vagy Fogarason kezdte megírni egyes híres verseit, azok végleges formát szülővárosában. Szekszárdon kaptak. Ezeknek a szövegek­nek az eddig ismert adatokkal együtt összeállított anyagát az Irodalomtörténet egyik idei ÉRSEKŰJVÁRY LAJOS: VÖRÖSKATONA Ifjúsága 19 nyár volt, s a dátum akkor két 19. Eszmét vitt a zászlajára tűzve, s háborgónak golyóval üzent. Egyszer százak vették üldözőbe, meghátrálni volt ő kénytelen, hozzánk tévedt, oltalmat keresve, így hozta a sors össze velem. Valamivel idősebb volt nálam, elmondta, hogy nemrég volt diák, szívében is nyíltak tavasz-álmok, benne is zsongtak melódiák. De míg én a szerelemről szóltam, ő az eszmét hintette belém, amit nemrég szívott csak magába valahol, a betűk kebelén. Napok múltán, hogy estére hajlott, búcsúzni ültük körül az asztalt, ő küzdeni ment tovább a célért, engem az anyai könny marasztalt. Képe most is úgy él a szívemben, mert nem láttam azóta soha, ahogy búcsút intett akkor este a váci nyomdász: VÖRÖSKATONA. Szeretném, ha ez a kis versem rátalálna arra a váci nyomdászra, aki 1919 pünkösdjén Aranyosmarótofl, egy istállóajtó mögött élte át életének legborzalmasabb perceit. — Ha pedig lángja a harcokban ellobbant volna, legyen e dalom sír^ombján egy kis virágcsokor. számában teszem közzé. Mind­két gyorsírásból most áttett fontos Babits-dokumentum kö­rülbelül egy év ’ múlva meg fog jelenni abban a nagy ta­nulmánykötetben, amelyet szerkesztésemben, bevezeté­semmel és jegyzeteimmel. a Szépirodalmi Kiadó fog kiad­ni. GÄL ISTVÁN BABITS MIHÁLY KÉZIRATOS TAVASZI VERSE Zeng, zeng a világ most is, és te hallgatsz lelkem! A Duna vizei, vizei duzzadva jönnek, veri a langyos szél szinte olvad és él tavasz-magvakkal viszket ez a tél S te hallgatsz, hallgatsz! Már zuhanj le. felhő, szívd el tavaszi, tavaszi, tavaszi szél (Ai Om. Széchényi Könyvtár Babits- hagyatékából) írók, művek, emlékek... Pétőfi karosszéke, Szendrey Júlia ruhája. Kassák kalapja, íróasztala. Csokonai bútorai, Dorottya legyezője. Länderer és Heckenast sajtója, amelyen a Nemzeti dalt nyomták, már­ványasztal a Pilvaxból. Bálint György könyvtára, József At­tila levelei. — a Petőfi Iro­dalmi Múzeum kincsei. Ki győzné sorolni a magyar irodalom rég. és közelmúltjá­nak sok száz. sok ezer írásos, tárgyi emlékét, írói relikviá­kat. dokumentumokat* iroda­lomtörténeti értékeket — a múzeum gazdag gyűjteményé­ből. Itt őrzik , Ady egyetlen lakásának bútorait (korábban ..kis hotelszobák” lakója volt a költő), amelyet a házassága után Csinszka apai örökségé­ből rendeztek be. József Atti­la kéziratai, könyvei mellett itt áll írógépe is. Heltai Jenő könyvtárában magyar írók müveit gyűjtötte és a szemé­lyesen neki dedikált könyve­ket, amelyeket Kner Erzsébet­tel köttetett be. Elugrd kéz­iratos verse — amelyet a Pe- tőfi-centenáriumra írt. Fest­mények. rajzok, fotók írókról, költőkről. A hungjárban mag­nószalagok — írék saját mű­vüket <5vássák ' fel. irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, irodalmi viták hangulatát őr­zik. A könyvtárban 40 ezer kő­iét — muzeális értékű első kiadások, dedikált, jegyzetelt művek, folyóiratok, irodalmi lapok, olyan ritkaságok, mint a Toll című újság teljes soro­zata. Nagy Lajos újságja. Az író beleszól. Petőfi-kötetek — korabeli kiadásban és idegen nyelveken. Bálint György tel­jes könyvtára nemcsak a könyvészeti érték — arra is utal —. mint az írókönyvtárak általában — mit olvasott, mi­ből dolgozott tulajdonosuk. A kézirattár alapját a Petőfi, Ady. Móricz Zsigmond, és Jó­zsef Attila külön gyűjtemény vetette meg. A legújabb szer­zemények közül — Füst Mi­lán, Aprily Lajos. Molnár Fe­renc, Heltai Jenő írásai. Levelezések, művek, szemé­lyes jellegű iratok, — szép kalligrafikus betűk, vagy ide­ges sorok, sokat javított kéz­iratok, s könnyedén papírra vetett szavak. — A legrégibb kéziratok a XVII. századból valók — Csokonai, Kazinczy írásai, s családtörténeti doku­mentum Jókai őseiről. Világ­irodalom-történeti érdekesség Stefan Zweig levele Horváth Henrikhez. a Nyugat fordító­jához. amelyben Zweig Ady költészetéről, s nehezen for- díthatóságáról elmélkedik, őriznek egy Zola-levelet is, amelyet magyarországi kiadó­jához írt A képzőművészeti tárban olyan alkotásokat gyűjtenek, amelyek írókat, költőket áb­rázolnak. műveiket illusztrál­ják, vagy valamiképpen kap­csolatban állnak az irodalom­mal. A múzeum szisztematikusan gyűjti tárgyait antikváriumok­ból. gyűjtőktől, az örökösöktől írói hagyatékokat vásárol. Né­ha kalandos sorsú művek, tár­gyak kerülnek elő. Néhány éve Kölcsey-kéziratokat vett a múzeum — tulajdonosai kan­dallóba rejtették, s mire rá­jöttek. hogy milyen érték van birtokukban — egy részét már el is égették. Jövőre Jókai születésének 150. évfordulójára reprezentatív kiállítással tisz­telegnek az író emlékének, s a még fellelhető Jókai-emlék- tárgyakat, iratokat gyűjtik, vá­sárolják. A múzeum most húszéves. Fennállása óta sok nagy sike­rű kiállítást láthatott a közön­ség Klasszikusaink életművét állandó kiállítások prezentál­ják — ilyen a Petőfi-, vagy az áprilisban, a költészet r.-r - jára nyílt József Attila-, ez ősszel nyíló Radnóti-kiáli Az időszaki és képzőművi' ti kiállítások írói jubileum > .- hoz. eseményekhez, évfordu­lókhoz kötődnek. A látogatók világirodalmi . tájékozottsága egy-egy külföldi írót bemrla­tó tárlaton bővülhet. Sík? es Rimbaud-, Dosztojevszkij-, Heine-, Krlezsa-, Majakovsz- kij-kiállítások színhelye volt az irodalmi múzeum. — S a Petőfi-évfordulóra ellátták a világot magyar anyaggal — Moszkvában, Tallinnban. Ber­linben, Prágában, Szófiában. Zágrábban, Olaszországban. Svájcban. Norvégiában volt Petőfi-kiállítás. 37 vidéki iro­dalmi emlékhely, emlékház, szakfelügyeletét is a múzeum látja el, s évente 2—3 vándor­kiállítással nyit kaput az or­szág különböző városaiban. A gyűjteményezés és köz­művelődési tevékenysége mel­lett az irodami múzeum a ma­gyar irodalom aktív tudomá­nyos műhelye is. Nagy ener­giával folyik a XX. századi magyar szocialista irodalom kutatása. Tanulmányok készülnek József Attiláról. Mácza Jánosról. Illés Béláról. Foglalkoznak az emigrációs és az antifasiszta irodalommal. Feldolgozzák a többi között Barta Sándor, Nagy Lajos, Barta Lajos. Karikás Frigyes hagyatékát, a XX. század pol­gári irodalmát, a Nyugat köré tömörülő írók életművét. Az MTA Irodalomtörténeti Intézetével közösen több soro­zatot jelentet meg a Petőfi Irodalmi Múzeum, — egyebek közt olyanokat, mint az Iro­dalom — szocializmus című ; tanulmányköteteket, az össze­függő írói hagyatékot felölelő Uj Magyar Múzeum sorozatot S mint legilletékesebb helyen, itt foglalkoznak az irodalmi muzeológía feladataival is — p témakörben tavaly ősszel kon­ferenciát tartottak, melynek anyagát az irodalmi muzeoió- gia kézikönyvéül kiadják. KADAR MÁRTA MÖZSI-SZABÖ ISTVÁN: SZŐNYEG ihász-kovács Éva: FEHÉR-VIRÁQÜ, SZÉP TAVASZRA. Szabolcska csöppnyi, még kisgyerek, de nála nem lehet kedvesebb: mert bár aprócska még, kisgyerek, szereti, s mondja a. verseket. Kétéves most, májusban éppen, virágos ágak idejében, előtte szüli-napi torta * e verset anyu felolvassa . .. Amíg a két szál gyertyát nézi, kérdez: — ki írta? — Évi néni? — Igen, kicsim — felel mamája, s már ballagnak az óvodába, a kisfiú arca felragyog: — a versben, — Szabolcska — én vagyok?: Nincs már hó sem, csak ágak vannak, ágakon rügyek kipattannak ... Fehér-virágú, szép tavaszra nagyra nőj), — kicsiny Szabolcska!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom