Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
„Mennyei show” a Népligetben Új planetárium A Népligetben ez év első felében megkezdődik egy új nagy planetárium építéseikét éven belül pedig már a közönség is tanúja lehet az égbolt csodáinak. Impozáns építmény lesz a planetárium. Körülbelül 19 méterre magasodik a pázsit szintje fölé. Ügy' tervezik, hogy hatalmas külső kupoláját műanyagbevonat takarja majd. Ez alatt helyezkedik el a 23 méter átmérőjű belső kupola, amelynek alsó, homorú felülete tölti be a vetítővászon szerepét. A belső kupola alkotja ugyanis az 500 személyre méretezett, köralakú bemutatóterem mennyezetét. A terem közepén elhelyezendő 160 vetítőkészülékkel „festi fél” a mennyizetre a csillagászok által beprogramozott látnivalót. Egy-egy ilyen bemutató valóságos csillagászati show lesz: magyarázóelőadás, szín- fény- és zenei aláfestés kísérj majd. A belső kupolán fúrt 50 millió apró lyuk és a mögötte lévő han,gszigetelő réteg tökéletes akusztikát teremt maid. A vetítőrendszer láthatóvá teszi az északi és déli félgömb csillagképeit, a Nap. a Hold és az öt látható bolygó korongjait, illetve fénypontjait és látszólagos mozgásait, mindezt annyiféle változatban. ahogy a Föld felszínének bármely pontjáról látni lehet A planetáriumban be tudják mutatni majd a hullócsil- lagrajókat, a Tejútrendszert, a régi elképzelések szerinti csillagképeket, az ési egyenlítőt, a nap- és holdfogyatkozásokat stb. A vetítőrendszer — a mától elszakadva — éppen úgy meg tudja mutatni. hogy milyen lesz az égbolt 13 ezer fejen, — avagy a fodrászoknál is elkel némi kertészeti ismeret. öngyújtó Piesoelektromo» cipő Napenergiával működő Kosár a épül év múlva, amikor már a Vega lesz a sarkcsillag. mint azt, hogy időszámításunk kezdetekor mi vezette Betlehembe a „napkeleti bölcseket” — azaz valójában a keleti asztrológusokat. Az egyik vetítési program meg éppenséggel 200 ezer évvel viszi majd vissza a múltba a nézőt, bemutatva az akkori égboltot, de az akkori Földet is a maga sűrű légkörével, buja növényzetével, állatóriásaival, a működő vulkánokkal. A népligeti „csillagda’", amelynek a teljes vetítőberendezését a jénai ZEISS Művektől rendelték meg kétségkívül egyike lesz a világ legnagyobb és legkorszerűbb planetáriumainak. Dr. Török Zoltán Földünk „rezervátum” a világegyetemben? A más bolygókon élő értelmes lények létezésének problémája, a földi emberekkel való találkozásuk kérdése már régóta vita tárgya. Egyáltalán nem valószínű, hogy a Földön kívüli civilizációk azon a fejlettségi fokon állnának, mint a mi civilizációnk ; az ilyen civilizációk többségének több millió évvel meg keli előznie bennünket a fejlődésben. Ha ez íw van, akkor felmerül a kérdés; a más bolygókon élő értelmes lények óriási műszaki lehetőségeik birtokában miért nem léptek eddig érintkezésbe velünk? Erre a kérdésre mulatságos és meglepő választ adott. J. Boll amerikai tudós, az Ikarus című folyóiratban megjelent cikkében. (Az Ikarus — a naprendszer tanulmányozásával foglalkozó nemzetközi folyóirat.) Boll szerint a Földön kívüli értelmes élet nagyon elterjedt a világegyetemben, de szándékosan nem lép velünk kapcsolatba, mert a világegyetem általunk birtokolt részét meghagyta afféle „kozmikus rezervátumnak”. Boll hipotézise szerint a földi tudósok sohasem lesznek képesek arra. hogy Földön kívüli civilizációt fedezzenek fel, mivel a koczmikte értelem képviselői nem akarják ezt: műszaki lehetőségeiket felhasználva megakadályozzák a kapcsolatteremtés minden lehetőségét, azért, hogy bolygónk valóban a világegyetem érintetlen, más civilizációk befolyása nélkül, önállóan fejlődő része legyen. J. Boll cikkében megjegyezte. hogy hipotézisét, amelyet „a rezervátum hipotézisének” nevezett el. nem lehet semmilyen megfigyeléssel sem igazolni, sem megcáfolni, mivel a világegyetem más bolygóin élő értelmes lények megakadályozzák ezt. Már-már úgy látszott, hogy a napenergiát fenntartják speciális területek igényeinek kielégítésére (műholdak táplálására), vagy nagyméretű berendezések (lakóházak, városok) energiaigényeinek fedezésére. A napenergia nem elhanyagolható tényező, hiszen évente annyi energiát biztosít a Földnek, amennyit 100 000 milliárd tonna kőolajból állíthatnának elő. Ez pedig 40 000-szer annyi, mint a világ jelenlegi évi energia- szükséglete. A Rowenta cég most olyan asztali öngyújtóval jelentkezik. amely a napenergiát hasznosítja. A konstrukció merőben újszerű, nemcsak azért, mert a gyújtást napelemek biztosítják, hanem azért is, mert új eljárás bevezetését tette lehetővé mind a száraz akkumulátorok, mind pedig a 2 voltos feszültségű egyenáram magas váltakozó feszültségű árammá alakítása tarén, A gáztöltésű öngyújtóba négy vékony réteges fotocellát építettek be. Minthogy ezeknek a rendkívül nagy teljesítményű celláknak az érzékenysége az infravörös tartomány közelében helyezkedik el, az akkumulátorok -töltése nemcsak a napfény, hanem a villanyfény. gyertyafény, esetleg egy nagykohó fénye mellett is lehetséges. Az akkumulátor töltése végtelen sokszor lehetséges. Kapacitása 30 000 mikrowatt/óra. Egy gyújtáshoz pedig mindössze 20 mikrowatt griiimé- ges. Nem Tolt szerencséje Könnyű dolga volt a Los Angeles-i rendőrségnek, ami-; kor ismét le kellett fülelnie a 25 éves Avion Garrisont. A fiatalembert olcirathamisítá- sért 3 évi börtönre ítélték. Megszökött a börtönből, de nem gondolt arra, hogy a kabátja hátáról nagy betűkkel virít a felirat: „Kerületi börtön, Los Angeles’!’,. ", C. Érwin, amerikai kutatS újfajta meleg cipő gyártására kapott szabadalmat. A találmány alapját képező fizikai jelenség — a piezoelektromos- ság—régóta ismeretes. A pie- zokróstély kicsiny nyomás hatására is elektromos energiát tud gerjeszteni. C. Erwin ezt az elektromosságot használja fel a cipő „fűtésére”. A cipó sarkába speciális pieaolcrietá- lyokat helyez. Amikor aa ilyen cipővel az ember lép egyet, a kristályok nyomás alá kerülnék. A pieeokristá- lyokban keletkező feszültség villamos áramot fejleszt a talpba szerelt vezetékekben.' így a járás közben kifejtett energia egy része, amely ed-; dig kárba veszett, most a cipőt (melegítő hővé alakul áS A feltaláló szerint a „piezo- elektromos cipő” alig valamivel drágább a hagyományos bélelt cipőnél, de sokkal job? ban melegíti a lábalt j Portré: a „magányos” kardkovácsról Drake kapitány nyomában Erzsébet királynő kalózának nevezték Sir Francis Drake tengerjárót, „a siker gentlemanjét”. akit a brit korona dicsőségére végrehajtott rablóTűzoltó zselé Svédországiban új vegyi anyagot dolgoztak ki tüzek oltárára. Ez az anyag egy felületaktív vegyidet — a po- lietilénoxid — és néhány illóolaj keveréke. Ha ebből a keverékből egy kis mennyiség (kb. 2—4 százalék) vízbe kerül, több, mint húszszorosára növeli a tűzoltás hatékonyságát, mivel ragadóssá teszi a vizet. Az ilyen vízzel oltott égő tárgy felületén kocsonyás réteg képződik. Ez sokkal gyorsabban oltja el a tüzet és hűd le az izzó felületet, mint a tiszta víz. Az új anyag másik előnyös tulajdonsága az, hogy sokkal kisebb kárt tesz az égő tárgyakban. mint a tűzoltócsövekből nagy nyomással kiáramló víz- sugár. hőstetteiért emeltek lovagi rangra. Drake hajóinak útvonala nemegyszer az amerikai partok mentén vezetett el. A történészek sokat vitáztak arról, hol vetett horgonyt javítás céljából az öt hajó közül az egyetlen épségben maradt „Golden Hind ’, amelyen Drake 1579-ben Amerika nyugati partvidékére jutott. Ezt a titkot hamarosan megfejtik, jelentette ki nemrég O. Nashem, a Kaliforniai Egyetem tanára és W. Prichard archeológus. San Franciscótól 10 mérföldnyire északra kiásták egy angjol erőd maradványait. A tudósok állítása szerint ezt csakis a „Golden Hind” legénysége emelhette, mintegy 400 évvél ezelőtt. Az ásatások helyén a kutatók kátránya arabokra bukkantak, és ez a kátrány hasonlít ahhoz, amellyel Q XVI. században a tengerészek a hajók testét bevonták. Már csak azt kell bebizonyítani, hogy ez a kátrány olyan fáidból való, amelyek abban az időben Angliában nőttek — és akkor vége a vitának. Józsefvárosi pinceműhelyben dolgozik az ország egyetlen fegyverkovács-iparművésze: Zágon Rezső. Á harmincas években üvegfestőként indult az iparművészeti főiskolán, de végül fémműves-ötvös szakon diplomázott. A ma már őszülő „magányos" kardkovács a könnyűipar kiváló dolgozója, s kétszer nyerte el az ipar kiváló mestere címet. Vannak azonban más szakmai sikerei is. — Igen, büszke vagyok, hogy a színpadról, a filmekről, a fajátékokból, a művészegyüttesek harci táncaiból kiszorítottam a háború előtt Bécsből importált kellékfegyvereket, pajzsokat, vérteket és páncélokat. Jómagam csináltam Hamlet kardját, Richárd koronáját, felfegyvereztem a török Majort és az egri hős Sinko- vitsot az Egri csillagok soksok harcosával együtt. Olyan kardokat készítettem az Állami Népi Együttesnek, amelyek ugyanúgy szikráznak — nem én állítom, mondja — mint a grúz kardtáncosoké. — Mint a színházakkal együttdolgozó embernek, voltak-e beugrásai? — Nem is egyszer.. . Megesett, hogy az előadás napjának délelőttjén vigyázatlanul eltörték Gábor Miklós, azaz 111. Richárd koronáját. Estére ismét teljes fényében ragyogott a hatalmi jelvény. A Szent Johanna előadása előtt viszont Rúttkai Éva kardját egyszerűen ellopta valaki. Este már új kardtLl harcolt Galliáért az orleansi szűzi — Elárulna-e néhány '„Pinceműhely-titkot?” — Szívesen. Az ötvösmunka elkészülte után különböző eljárásokkal, elsősorban vegyi fürdőkkel megrágatom a friss fémet az „idő vasfogával”. Így azután fegyvereim 7—8 óra alatt évszázadokat öregednek, s csak a szakember tudja megállapítani, hogy nem egykorú leletről van szó. — Készítek trükk-tőröket, handzsárokat is: ezek visszacsúsznak önmagukba, s a néző úgy látja, hogy behatoltak a ledöfött színész testébe. Ha a forgatókönyv úgy kívánja, a tőr a sebből kiragadva „vért” is csorgat magából. Csináltam már — egy olasz megrendelőnek — olyan hobby-sisakot, amely a zsebben elrejtett gomb nyomására valóságos tűzijátékot szikráztat elő, ha a far? tangi hangulat úgy kívánja. Két éve rendezett római él brüsszeli kiállítása hatására a nyugatnémet tv színes filmet készített műhelyéről. Azóta nemcsak • baráti országokba, hanem nyugatra is sűrűbben indulnak a Józsefvárosból Zágon Rezső békés fegyverszáltít- mázivaL CSORNA BÉLA Csövek palackokból Hagyományosnak egyáltalán nem mondható anyagból készült néhány csatornázási cső az Egyesült Államokbeli Huntingdon városban. Minden ilyen egy méter hosszú és 20 centiméter átmérőjű csőhöz 118 porrá őrölt sörösüveget használtak, úgy, hogy az üvegtörmelékeket kis menynyiségű műgyantával keverték össze. Az „üvegcsövek” minden műszaki szabványnak megfelelnek. A tervezők remélik, hogy az ilyen csövek gyártása megoldja a felesleggé vált üveggöngyöleg hasa- noátárának problémáját HKg&tiw ‘magazin • magazin
