Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
ir magazin • magazin magazin Hőkörzeti térkép Magyarországról Az időjárás napjainkban már korántsem olyan ural- ' kodó tényező a mezőgazdaságbén, mint akár egy évtizeddel ezelőtt is volt. A tudományosan megalapozott termelési technológiák, a modem-gépek és más eszközök — a magashozamú vetőmagvak,- a- tökéletes növényvédő szerek, a ' itagv. hatóanyagú műtrágyák — együttesen . közömbösíteni \ tudják a kedvezőtlen időjárás káros hatásainak nagy részét;- Bebizonyosodott ez a •' mylt \ esztendőben az iparszerű Jer- ’/ Vnelési rendszereknél, ahol a technikai, tudományos- esz*- k >zök egész arzenálját sorom-' pöba állítják. E rendszerekben a kukoricahozamok nemcsak az országos átlagot haladták lényegesen túl, hanem az előző évinél is ma- r-sabbak voltak, jóllehet 1972lílcsábított szegfűk Senki sem gyanította, hogy a szentgyörgyhegyi turistaház gondnoka hibát követ el azzal, hogy szegfűt ültet a szolgálati lakása előtti kertben. A következmény később derült ki és- csafc avatott szemű botanikusoknak tűnt fel. Arra lettek ugyanis figyelmesek, hogy hazánk egyik legritkább ősi szegfűjét, a Dianthus lumnii- zerit tenyészhelyén, a Szent- györgyhegy bazaltsapkájának közepén, egyre ritkábban látni. Helyettük nagyobb, nemes szegfűk díszlettek a rendszeresen szemmel tartott körzetben. Csak alapos vizsgálatok után derült fény arra, hogy a nemes virágok „elcsábították”, beporozták és jó. részben elnemesítették az ősi szegfűfélét. A botanikusok gyors közbelépése, a nemes szegfűk eltávolítása mentette meg a fehér színű ősi szegfűt, amely a Szentgyörgyhegyen kívül csak Pilisszentlélek, határában telhető fel. A példából okulva megtiltották a Szentgyörgyhegyen a szegfűmagvak vetését, nehogy „elcivilízálódjék” az utolsó néhány ősi virág is. ben az - időjárás kifejezetten kedvező, tavaly pedig kimondottan rossz volt a kukorica szempontjából. Mindez nem - zárja ki, hogy legmesszebbmenően -a termelés szolgálatába állítsák. . -a természeti, a, klimatikus tényezőkét. Sőt: ez . a 'törekvés világszerte előtérbe került. Ez vezette a Bábolnai ‘Kukorica- tenrnjelő . (CBS) £özos : Vállalatot is árra, hogy. eddigi megfigyeléseik, - ' tapasztalataik alapján elkészítsék' Magyarország - hő-körzőti térképét. Váltósáé . éghajlatú . : tájainkon ugyanis azonos' technológia mpllett 5—30 mázsás térniés- •kütönibfiég'ft- hoztak-, az ét- múlt években az egyes fajták. A rendszerben termesztett kukoricák ‘hőigényeiit figyelembe véve hat körzetre osztották fel az országot. Meghatározták, hogy a tenyészidő alatt, vagyis április 1-től szeptem- 'ben 30-ig milyen hőmérsékletre van szükségük az egyes hibrideknek ahhoz, -hogy biztonságosan beérjenek. A „legalacsonyabb” körzetben 2900 Celsius fok alatti.' a legmagasabban 3300 Celsius“ fok feletti a hőösszeg. Ennek megfelelően dolgozták ki vetőmagajánlataikat taggazdaságok számára, amelyek 224 ezer hektár kukoricaterületen dolgoznák. Különös étvágy Az Egyesült Államokban a philadelphiai állatorvosoknak a közelmúltban kétórás' műtétet kellett végrehajtaniuk, hogy egy négy hón após ju- hászkutya-toölyökből kivegyenek egy kib. 30 centiméter hosszú kést, amelyet a kis állat lenyelt. A röntgenfelvételek kimutatták, hagy a kés a kutya minden létfontosságú szervét fenyegette, de, a műtét végül is sikerült. Az orvosok remélik, hogy aiz öpe- ráció egyszer s mindenkorra elveszi a kutya étvágyát az éles fémtárgyaktól Á konzervhúsbcm levő C-vitamin védelmet nyújt Évek óta orvosok és toxi- kólógusok egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az élelmiszeriparban széleskörűen alkalmazott konzervhús-készít- mények nitrát és nitrát tartalma súlyos veszélyt jelent az emberi szervezetre. Ezek az anyagok az emésztőrendszer aminjaival egyesülve nit- rozaminokat állítanak elő. Ezek pedig tudvalévőén rákkeltő hatásúak. Nitrátok és nitrdtek nélküli konzervipar? Ez elképzelhetetlen. Az amerikai szakemberek most a C-vitamint igyekeznek sorompóba állítani: véleményük szerint ez a vitamin nagy dózisokban adagolva késlelteti a nitrozamánok kialakulását. , Csörgőkígyóval ebédel A 33 éves dél-afrikai Trevor Krüger 31 napot töltött 24 mérgeskígyó társaságában. A transvaali Hartbeesport kígyóházban 6 mamba, 6 csörgőkígyó, 6 kobra és 6 vipera volt a társa. Ezzel a teljesítményével megdöntötte a korábbi világrekordot, amelyet egy parasztember tartott, aki 30 napot töltött egy kígyóházban. Krüger az elmúlt hónapban naponta mindössze félórára hagyta el a kígyóházat, étkezéskor is szundító „lakótársai” körében tartózkodott. Távfűtéses kígyólakosztály a tatai Kálvária-dombon Nem várt kígyókaland zökken tat te ki nyugalmukból a tatai barlangkutatókat. Feltárási területükön, a tatai Kálvária-dombon még február elején egy j őskorban eltömődött. hévforrás vájta barlangkürtő kibontásához kezdtek. Mindössze másfél méterre hatoltak a felszín alá, amikor ' jól megtermett sikló akadt a lenn dolgozó ,,vá|jér'’ kezébe. A téli álmát alvó, meggém- beredett „leletnek” megörültek a kutatók. Tudták ugyanA nemdohányzók felkelése A reklám hosszú éveken keresztül az élvezetek szimbólumaként állította be a ciga- retfcázást Ezen a téren az utóbbi időben az NSZK-ban is gyökeres.' változásoknak lehetünk tanúi. Sőt, maga a közvélemény is egyre inkább állást foglal a cigarettafogyasztással szemben, s bár az orvosok szerint az erős dohányosok önkezűleg lerövid) tik életüket, a dohányosok körében ez. a felismerés még népi váltotta ki a kívánt hatást: Eddig jóformán alig riadt vissza közülük valaki a megszokott cigarettamennyiség elszíváséitól. A dohányáruk. világkereskedelme 1962- től 50 százalékkal emelkedett. Ac^zövetségi. ..-köztársaságban 250 millió szivar és 700 tonna dohjánypn .kívül havonta kereken 10 milliárd cigarettát adnak el. Amióta köztudomású lett, hogy a döhányosok könyezetük levegőjének el- szepnyezésével közvetve is veszélyeztetik a nemdohányzók , egészségét (akik kénytelenek , beiélegezni ezt a levegőt), egyre hangosabbá vá- lijjf ; a közvélemény tiltakozó hangja. Nemcsak azok a gyerekek kapnak gyakrabban kellemetlen légcsőhurutot, akiknek szülei különösen sok cigarettát szívnak. hanem jóformán mindenkinek a tüdeje és légzőszervei ki vannak téve, mindenhol, a közlekedési eszközökön és munkahelyen egyaránt, a szomszéd cigarettafüst jenek. A nemdohányzók különösen az irodáikban szegültek szembe néhány kollégájuk makacs magatartásának és szavazással döntöttek afelől, hogy szabad-e munkaidő alatt dohányozná. A legtöbb esetben Öt kilométer, amely meghosszabbítja az életet A kardiológiai statisztikák nyilvánvalóan kimutatták, hogy a szívkoszorúér-megbetegedések sokkal gyakrabban sújtják az. ülőfoglalkozású embert, mint azt, aki munka közbe r és azon kívül is sokat mozog. Röviden szólva: aki szakmája, vagy egyszerűen nemtörődömség miatt elhanyagolja a mozgást, kiteszi magát az éi rendszeri betegségek és ami a legveszedelmesebb, az infarktus veszélyének. Amikor fizikai tétlenségről beszélünk, nem okvetlenül azokra célozunk, akik nem űznek valamiféle sportot, hanem akik felelőtlenül — lustaságból vagy merő nemtörődömségből — engedik elemyedni izmaikat. White professzor, világhírű kardiológus azt javasolta,'hogy naponta tegyünk meg gyalog 4—5 kilométert, mert. ez a legbiztosabb módja áz infarktus megelőzésének. Természetesen ezt a testmozgást módszeresen, következetesen kell végezni. Felvetődik a kérdés: vajon a fizikai tevékenység milyen módon nyújt védelmet a koszorúerek kopása ellen? A választ. — fiziopatológiai vizsgálatok alapján — a következőkben ' foglalhatjuk össze. Bebizonyosodott, hogy a mozgás következtében felgyorsul az izmok és szövetek oxigénellátása. Köztudott, hogy az infarktus és a koszorúér-megbetegedés-.élőidézője az. hogy a szívizom sejtjei nem jutnak elegendő mennyiségű oxigénhez. Érthető azután, hogy az infarktus- utókezelésében elsősorban aZ ülő életmód felszámolásáé a főszerep. Természetesen a fizikai gyakorlatokat szakember vezetésevei kell megkezdeni, különösen az idősebb korosztály tagjainak és azoknak, akiknek súlyosabb lefolyású betegsége volt. Az egészséges ember köny- nyebb helyzetben van. Bármilyen fizikai erőkifejtés hasznos. feltéve, ha nem viszi túlzásba és rendszeresen végzi. a dohányosokat kiküldik a szobából úgynevezett „ciga- rettaszünetre”, vagy teljes dohányzási tilalmat rendelnek eL A téli szemeszter kezdete óta a nyugat-borii ni műszaki egyetem tantermeiben sem szabad többé dohányozni és Hamburg helyiérdekű közlekedési járművei is kivétel nélkül -„nem dohányzó”- szakaszokká változtak át Hasonló intézkedésekre került sor az NSZK többi városaiban is. Magában az Egészségügyi Minisztériumban is elkezdődött a „plakátháború” a dohányfüst ellen. Megemlítendő.- hogy ez az intézkedés a dohányosok nem várt helyeslésére talált: a nemdohányzókon kívül a dohányosok nagy része is, 42 százaléka foglalt állást a munkahelyi dohányzási tilalom mellett. is. hogy az Eötvös gimnázium régóta szeretné siklóval kiegészíteni aiz iskola terrári Limát. Folytatták a munkát. ám amikor már a tizedik hüllő bukkant élő a megbolygatott üledékéből, sokallmi kezdték vadász-szerencséjüket. Pedig ezzel még nem ért véget a szokatlan kígyószéria. Két óra -leforgása alatt 42 „főre és farokra” szaporodott a nem- kívánt zsákmány. Mi legyen a háti-zsáknyi kígyóval? — tűnődtek. Végül t* az egyik közeli sziklahasadékba telepítették át a nem ter- ráriumi életre szánt példányokat, Az átiakoLtatás azonban nem ment könnyen: a megtermett hüllők közül néhány önállósította magát, s a tavaszias időt kihasználva kisiklott napozni a szél védett sziklákra. Ä barlangkutatók egyéb-' ként- jó jelnek vélik a kígyó- kalandot, Megáll api to-tták ugyanis, hogy a siklók jóval a fagyhatár fölött kerestek téli menedéket, s ez azt sejteti, hogy a mélyben rejtőző ismeretlen, szabad légterű barlang meleg levegője áramlik fel a kürtőt záró üledék rögei között. Ez szolgáltatta a kígyó-lakosztályok „távfűtését”, s mentette meg ridegebb napokon- a, fagy haláltól a népes siklóesáládoiL. A legrégibb reklám iilí'i- if ,S Memphis óegyiptomi város romjainak ásatásainál megtalálták a világ legrégibb reklámját. A reklám így hangzik: „Itt élek én, a. Ciprusról származó Rinosz. Az istenek kegyessége felruházott azzal a képességgel, hogy minden álmot pontosan meg tudok fejteni.” Kamcsatkai rókák A kamcsatkai tűzrőka európai akklimaitizációjával kapcsolatos kísérleteket folytatnak a károvi vadgazdálkodási és vadtenyésztési össz-szövet- ségi tudományos kutató intézet munkatársai. Elz a róka- faj-ta rendkívül életképes, prémje értékes. A tűzrókák simán átvészelték a repülőgépen való utazást és jól érzik magukat az ojatkai vad- állattenyésztő gazdaságban, ahol a kutatók a kísérleteket végzik. Tenyésztenek itt ezüstrókát, sarki rókát, rout- riát, csincsillát is. Oroszlánok a cirkuszban (MTI fotó; Balaton József felvétete^KS.)
