Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

ív. Az angol csapatoktól való szabadulás után a fiatal köz­társaság gazdasági független­ségének kulcsa — úgy látszott — a Nílus roppant energiájá­nak hasznosítása lett. Egyip­tom, amelyet Herodotos ókori görög történetíró joggal neve­zett a „Nílus ajándékának”, ötvenévenként megkétszerezi lakosságát, de a függetlenség pillanatában területének csak .3 százaléka volt termőföld. Az új kormány ezért terveket ké­szített. a később Aisszuani-gát néven ismertté vált „nílusi nagygát” felépítésére, hogy egyharmaddal növelje a ter­mőterületet és több milliárd kilowattóra villamos energiá­val gazdagítsa az országot. Az asszuani gát kérdése az angolok kivonulása után egy hónappal óriási nemzetközi po­litikai játszmává lett. Először London és Washington 270 • millió dolláros kölcsönt aján­lott fel Egyiptomnak, hogy a gátépítést meg lehessen kez­deni. Ez része volt annak az amerikai tervnek, hogy a fia­tal köztársaságot Washington érdekkörébe vonják. Hiszen az ajánlatot névleg ketten írták alá — de mindenki tudta, hogy a csekkfüzet Washington zse­bében van. A fordulat akkor következett be, amikor a Dulles külügy­miniszter vezette amerikai dip­lomácia megdöbbenve vette tudomásul: Nasszer, az új^ köz­társaság élén nemcsak látszó­lag. hanem ténylegesen füg­getlen politikát folytat Fő szö­vetségeseinek a harmadik vi­lág országait tartja és semleges politikát folytatva ki akar ma­radni minden hatalmi kombi­nációból. Dulles a maga módján úgy vélte, hogy egyszerű „fricská­val’* megváltoztathatja ezt a törekvést Magához rendelte a washingtoni egyiptomi kö­vetet és szinte foghegyről kö­zölte vele: Egyiptom „általá­nos politikai irányvonala” mi­att visszavonja az asszuani hi- . telt Tizenkét órával később persze az angolok is követték Dullest. Mindez az egyiptomi kormány előzetes tájékoztatá­sa nélkül — drámai hirtelen­séggel történt. Ekkor határozta el az egyip­tomi kormány a „nagy ellen­csapást”: a Szuezi-csatorna ál­lamosítását. Most vált csak igazán vilá­gossá: milyen óriási jelentősé­ge volt annak, hogy az angol helyőrséget sikerült kisöpörni a Szuezi-csatorna övezetéből. Enélkül katonailag reményte­len léit volna végrehajtani az egyiptomi fennhatóság alatt álló csatorna birtokosának, a Szuezi Csatorna Társaságnak a kisajátítását. így is óriási kockázatokkal kellett számolni. Az akciók kockázatait vál­lalva, Nasszér magához hívat­ta Egyiptom egyik legtehetsé­gesebb fiatal mérnökét és oiaj- szakértőjét Mahmud Junisz ezredest. Megbízta azzal, hogy a legnagyobb titokban készít­sen elő egy „kommandó-ak­ciót” A terv résztvevői jú­nius 26-án a királyság meg­döntésének évfordulóján, át­veszik majd Izmailiában és Szuezben a Csatorna Társaság székházait- és a legfontosabb technikai, ellátási központokat. Nasszer tudta, hogy ennek a napnak az estéjén tömeggyű­lést fog tartani. Junisz meg­bízatása úgy szólt, hogv rádión figyelje Nasszer beszédét, és akkor indítsa útnak az elő­készített kommandó-akciót, ha Nasszer a beszédben megem­líti Lesseps Ferdinándnak, a csatorna építőjének nevét. Az C'- 'ídí rni elnöknek ugyanis az utolsó pillanatig latolgat:'a kellet; az eseményeket. Ezért úgy döntöttek: ha közvetlen „Zenés vasárnap” II. Kairó lakossága diadalmámorban ünnepli Nasszer elnököt. (Foto: UPI—MTI—KS) intervenciós veszélyt lát és a tervet végrehajthatatlannak ítéli — akkor a beszédben nem hangzik el Lesseps Ferdinand neve és akkor Junisz emberei nem mozdulnak. 1956. július 26-ának estéjén az óriási alexandriai Manchia téren százezer ember ünnepel­te a reflektorok és ívlámpák fényében a korrupt Faruk-re­zsim elsöprésének évfordulóját. A tömegnek Nasszer beszélt — és közben Izmailiában Junisz egy autórádión hallgatta a tö­meggyűlést. Az óramutató már a 10-es felé közelgett, amikor Lesseps Ferdinánd neve el­hangzott az alexandriai Man­chia téren. Junisz ekkor lepe­csételt borítékot vett ki a tás­kájából. Felszakította és a tit­kos kommandó minden tagjá­nak átadta a különparancsot. Junisz emberei negyven perc alatt átvették a Szuezi Csa­torna Társaság székházait és technikai létesítményeit a meglepett hivatalnokoktól. Egy-két órával később az egyiptomi nagyvárosokban már tűzijátékok rakétái ünne­pelték a Szuezi-csatorna álla­mosítását ! Az államosítási akció után Nasszer bejelentette, hogy az érvényes nemzetközi egyezmé­nyeknek megfelelően továbbra is biztosítja a szabad hajózást a csatornán és az államosítás napján jegyzett árfolyamnak megfelelően összesen* 200 mil­lió dollár értékben kártalanít­ja a társaság részvényeseit! London és Párizs azonban mégis tombolt: elsősorban a csatorna katonai-stratégiai je­lentősége miatt, másodsorban azért, mert a vízi út akkoriban évi 50 millió dollár tiszta hasz­not csurgatott a Szuezi Csa­torna Társaság páncélszekré­nyeibe. A harc így nyomban meg­kezdődött és 1956 második fe­lében a zsarolás és a nemzet­közi nyomás Egyiptomra irá­nyított rakétái gyorsabb ütem­ben követték egymást, mint az államosítás napján az ünnepi rakéták az egyiptomi nagyvá­rosok egén. London és Párizs zárolta Egyiptom külföldi kö­veteléseit, azután kivonták a csatomaövezetből a nagyrészt angol és francia révkalauzokat, akik a szűk vízi úton a hajókat átvezették. Azt hitték, ezzel megbéníthatják a-csatorna for­galmát. Mindez hiábavalónak bizonyult. A külföldi követelé­sék zárolása nem módosította Nasszer politikáját. A révkala­uzok csatáját pedig Egyiptom megnyerte. Az egyiptomi rév­kalauzok, szovjet, jugoszláv, norvég és más önkéntes rév- kalauzok segítségévei bebizo­nyították: nemcsak az angolok és franciák értenek a hajók átvezetéséhez. A Szuezi-csatorna körül dú­ló politikai küzdelem legma­gasabb szinten végű] is a Biz­tonsági Tanácshoz került, amely 1956. október 5-én hat­pontos, ésszerű javaslatot ha­gyott jóvá. Ez törvényesítette az államosítást és ugyanakkor tekintetbe vette a Szuezi Csa­torna Társaság érdekeit. A hat­pontos javaslatot Nagy-Britan- nia. Franciaország és Egyiptom külügyminiszterei jóváhagyták ér. október 29-én Genfben kel­lett volna összeülniük a rész­letek megvitatására!. Ez azonban asak a felszín volt. A mélyben London és Párizs mér kidolgozta a fegy­veres beavatkozás teremt. Október 29-én Nasszer egyik fiának születésnapját ünnepel­ték éppen, amikor küldönc ér­kezett egy papírdarabbal, kö­zölvén. hogy az izraeli páncé­los oszlopok megindultak a Sínai-félszigeten a Szuezi-csa­torna felé. A csatorna elleni roham megkezdődött. Mi történt a háttérben? (Folytatjuk) A közelmúltban szép ér­deklődést keltett a „Zenés va­sárnap délutánok az Augusz- házban” elnevezésű sorozat beindulása. A TIT és a ze­neiskola legközelebbi hangver­senye március 10-én, vasannap délután 5 órakor lesz. A kon­certen a zeneiskola két kiváló tanára szerepel. Kovács Jó­zsef Schubert-, Brahms- és Liszt-dalokat énekel. Lányi Tv-napló Kék fény Valószínűleg a tv legnép­szerűbb adása. Legyünk őszin­téi;, nem is ok pélkül. Kitű­nő .riporterei, elsősorban Sza­bó László és Vértessy Sándor, s a közreműködő rendőrtisz­tek kitűnő példát szolgáltat­nak arra, hogyan lehet mind­végig érdekesen., a jóra nevel­ve összeállítani egy-egy órás műsort. S közben a kárvallot­tak is okulhatnak, pontosab­ban azok, akik esetleg épp a Kék fény adásai tanulsága­ként kerülhetil; el, hogy kár­vallottak legyenek. A Kék fény érdeme éppen az. hogy nem igyekszik szépíteni a va­lóságot, nem arról akar meg­győzei, hogy sikerült kiküszö­bölnünk a bűnözést. hanem arra figyelmeztet, hogy van­nak bűnözők, s vannak, aki­ket rá tudnak szedini. Nevelő hatása is ebben rejlik, s min­den bizonnyal leplezetlen, mindig az igazságot szolgáló őszinteségével szerezte nép­szerűségét. s érte el azt. amit talán egyik visszatérő műsor sem tudott elérni, hogy min­denki várja eseményszámba menő jelentkezését, A szerda esti műsor bizo­nyos szempontból fordulat a Kék fény majd félszázat el­ért adásai történetében. Ter­mészetesen most sem marad­tak el a szokásos bűnözők, fo­lyamatban lévő nyomozás, szökésben levő körözött, rej­télyes módon eltűnt a nem hivatásos „nyomozók” meg- f iigyelőképessé gét, leleményes­ségét hívta ezúttal is segítsé­gül, de valami más is volt, ami az eddigiektől eltért. Ezúttal központi szerepet kapott az alkoholizmus. Na­gyon sok tapintattal, — he­i -e 25 éves a CSEMADOK Huszonöt éve, hogv megala­kult a CSEMADOK, a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Az év­forduló alkalmából a CSEMA­DOK KB titkársága Po­zsonyban sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szö­vetség milyen munkát végzett és végez a magyar nemzetisé­gű csehszlovák' állampolgárok köréhen. A szövetséginek jelenleg 530 helyi szervezete és mintegy 62 000 tagja van. A helyi szervezetek keretében 240 színjátszó együttes. 130 eszt- rádagyübtes, 102 táncegyüttes, 48 énekkar, 36 irodalmi szín­pad és számos különféle szak­kör működik. A CSEMADOK évente mintegy 30—35 nép- művészeti jellegű szabadtéri bemutatót, valamint sok száz ismeretterjesztő előadást, író­olvasó találkozót és egyéb kulturális műsort rendez. Saját jubileuma alkalmából április 20-án Pozsonyban ün­nepi tanácskozást fart. emlék­éremmel és díszoklevéllel ju­talmazza legjobb aktivistáit. A tagtoborzási verseny kereté­ben a CSEMADOK felszólítot­ta tagjait, hogy az évforduló kapcsán vegyenek részt a szövetség; munkaformáinál; fejlesztésében. A CSEMADOK arra törekszik, hoigy min­den tekintetben javuljon is­meretterjesztő és kulturális munkája. A CSEMADOK a negyedszá­zados jubileum alkalmaiból évkönyvet is jelentet meg. A Tamási Építőipori kezet Szövet­felvételre keres HIDEGBURKOLÓ SZAKMUNKÁST Címünk: * Tamási, Rákóz-i u. 21. Telefon: Tamási 44. (299) Péter pedig Debussy- és Liszt­műveket zongorázik. Zongo­rán Bányai Irén kísér, a mű­veket Klézli Erzsébet ismerte­ti. A rendezvény egyik érde­kessége. hogy ez alkalommal kerül bemutatásra a zeneis­kola egy új. nagy értékű hang­szere. Lányi Péter csemibalc n Scarlatti- és Farkas-műveket ad elő. lyenként talán több tapints > tál is. mint amennyit garáz­da alkoholisták megérdemel­nek — de mindenképp meg­győzően. Adás közben az egyik szereplő, nagyon termé­szetesen, azt mondta. ho.ay államunk sokat költ az anti­alkoholista propagandára, mi pedig úgy éreztük, minden költséges propagandánál töb­bet mondott a* Kék fény meg­győző riportsorozata, amely drámai képekben mutatta be. milyen rombolást végezhet az iszákosság családok életé­ben. S egyetlen számadat va- lamennyiőnk felelősségére fi­gyelmeztetett: több mint 70 , ezer veszélyeztetett kisgyere : él ebben az országban. a mi társadalmunkban, akik­nek életét elsősorban a sz'l- lők iszákcssága keseríti meg, teszi pokollá jelenüket, jövő­jüket pedig bizonytalanná. Tragikus képet fest a K" : fény ? Semmiképp. A leplezet­len valóság mindig figyelme ■>.- tet, s nem azért van szük­ség őszinteségre, hogy kese­regjünk, hanem azért, hogy pontosan fölismerjük a fel­adatot. Például az. alkohol * .- mus esetében, ami nem tár­sadalmunk, hanem egyero’c betegsége, g ha más mód­szer nincs, hát adminisztra* tív eszközöket is igénybe le­het és kell venni, hogy csök­kenjen, s végül teljesen meg- - szűnjön a részegen elkövet*' t bűn cselekmények száma; Je­gyen szó gyilkosságról, vagy ittas vezetésről. Végül egy megjegyzés, a szerdai műsorral kapcsolat­ban, de távolabbi érvénnyel. A sport hovatovább minden egyéb elé kerül, ami világra­szóló sportesemények esetében nem .is baj. De mintha arány­talanul sok lett volna az el­múlt hetekben a magyar szempontból tökéletesen ér­dektelen síversenyekről szóló tudósítás — helyszíni közve­títés Svédországból! — s az sem biztos, hogy az esti idő- járásjelentés előtt hosszú per­ceken át kell-e közölni tel­jesen lokális jellegű eredmé­nyeket. S az is kérdés, hogy este kilenc ég tíz között sem­mi másra nem nvüna-e le­hetőség. mint megicrnételni egy olyan labdarúgó-mérkő­zést, aminek közvetítése is­métlés nélkül is némileg vi­tatható. De akt úgy véli, hogy ez sok, büntetésből — mint abban a bizonyos játékban — visszamegy a tizenegyesre, s még egyszer megnézi a Dó­zsa góllövését. „Így most már igazi az öröm” — kommentál­ta a tv pesti riportere. Az ízlések nagyon különbözők. Örömünk igazán nem volt igazi. Nem is volt öröm. Bősz- szúság volt. cs. 1974. március i. Szuez — a legendás vízi út Junisx-hadművelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom