Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
Szuez a legendás vízi út A fáraóktól Leaaepaig Eugénia császárnő ünnepélyesen megnyitja a csatornát. (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Társaság helyiségében.) (MTI Fotó: Szávay Edit felvétele — KS) I. Hosszú ájultság után március 5-én újra életre kel a Szuezi-csatoma. Pontosabban: megkapja az első injekciókat, bogy bénultsága feloldódjék. Az „injekciós tűk” szerepét a jugoszláv Brodoszpasz és a nyugatnémet Ulrich-Helms cég hatalmas kotrógépei és darui játsszák. Az egyiptomi kormány számításai szerint július 5-ére kell kikotorríi a csatorna medrét és kiemelni az elsüllyedt hajókat. A 161 kilométer hosszú, de legszűkebb pontjain alig néhányszor tíz méter szélességű csatorna medrében az 1967-es háború óta, tehát immár majdnem h-M éve négy angol, két ame- r'kai, két svéd, két lengyel, két nyugatnémet, egy bolgár, e«y csehszlovák és egy francia teherhajó rozsdásodik mozdulatlanságra ítélve. El kell tisztítani a forró sivatagi szél által évek óta a csatorna medrébe hordott homokot — s azokat a csatornán keresztül épített földeátakat is, amelyeken az 1973. októberi háború utolsó napjaiban az izraeli tankosztagok átkeltek a csatorna nyugati partjára. A rendezés első lépésének tekinthető csapatszétválasztási egyezmény azt jelenti, hogy a vízi út mindkét partja visz- szakerül teljes hosszúságában Egyiptom birtokába — ez a stratégiai feltétele a munkák megkezdésének. Ha a menetrendet sikerül betartani és 1974. július 5-én újra megindul a hajózás a csatornán — ezzel úi és remélhetőleg az eddigieknél nvugalmasabb fejezet kezdődik a legendás vízi út történetében. • A Szuezi-csatorna története egyike a világpolitika legizgalmasabb „regényeinek”. A Földközi-tengert a Vörös-tengerhez kapcsoló csatorna építésének első tervei jóformán az ősidők homályából bukkannak elő. Az egyiptomi hagyományok szerint Sesostris, a XIT. dinasztia fáraója volt az első, aki a Vörös-tengert a Nílus egyik ágával összekötötte és ezzel közvetett kapcsolatot létesített a két Keresünk tervezőjogosultsággal rendelkező ÉPÍTÉSZ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ MÉRNÖKÖT, gyakorlattal rendelkező szerkesztőt, építőipari előkalkulátort. Fizetés me^egvezés szerint. AGROBER Tolna megyei kirendeltsége, Szekszárd, Borkombinát. (136) A Szekszárdi Műszergyár felvételre keres: szakmunkásokat és betanított munkásokat műszeripari munkára. Jelentkezés a Szekszárdi Műszergyár munkaügyi osztályán. (155) tenger között. Ennek a csatornának a történetét a távolság köde homályosítja el — annyit azonban tudunk, hogy „A fáraók csatornájának” nevezték és több mint ezer esztendeig működött különböző megszakításokkal! Utoljára egy ilyen szünet után az időszámításunk előtti VII. században Necho fáraó fogott hozzá 120 ezer rabszolgával a csatorna medrének kivágásához. Az ősi legendák szerint „mennyei jóslatra” maradt abba a munka, mert az egyiptomi papok figyelmeztették az uralkodót, hogy a csatorna újjáépítésével „a hódítók számára egyengeti az utat”. Hódítókban nem is volt hiánv. Közülük a legnevezetesebb. Dárius perzsa király állította helyre és bővítette ki a Fáraók csatornáiét. Ettől kezdve ez egymást követő évszázadokban (sokszor ember- öltőnyi szünetekkel) ez. a csatorna a Vörös-tenger és a Nílus között mindig működött. A két tengert közvetlenül összekötő vízi út létesítésére, tehát a szuezi földszoros átvágására sohasem történt kísérlet. Nemcsak és rtem is elsősorban technikai okokból. Rabszolga és hadifogoly százezrével nkadt volna. A szoros átvágását azért nem kísérelték meg, mert tévesen úgy hitték: a Vörös-tenger szintié annyival magasabb a Földközi-tengerénél. hogv elöntené az országot. A Fáraók csatornája akkor veszítette el jelentőségét, amikor a török hódítások miatt a Nyugat izmosodó kapitalista országai más utakat kerestek. A XITT. és XIV. században megnyílt az Irfdia és Kína felé vezető szárazföldi út. majd a portugálok körülhajózták Afrikát. A Fáraók csatornáját immár végleg befújta az évszázados homok és ma már nyomai sem fedezhetők fel. A Szuezi-csatoma történelmének modern homokviharai akkor kezdődtek, amikor a XIII. században Anglia és Franciaország kezdett birkózni a világhatalomért, a gyarmati zsákmányért, a tengeri kereskedelem elsőbbségéért. Az Alsópéii Állami Gazdaság Sárszentlőrinc HEGESZTŐ, HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐ, FÉNYEZŐ SZAKMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés a gazdaság központjában. (108) Egészségügyi szakiskola Szekszárd (kórház mellett) FELVESZ AZONNALI BELÉPÉSRE kétműszakos üzemi konyhájába KONYHALÁNYT. Jelentkezés személyesen az iskola gazdasági hivatalánál. (166) Napóleon ezért szállt partra Alexandriában és foglalta el az országot. Anglia nyombarí fegyverre — és tengerre kapott. Nelson szétverte a francia flottát és Napóleon voltaképpen bukásáig nem tudott új kísérletet tenni Egyiptom elfoglalására. A politikából azonban csak a császárt száműzték — a francia tőkét nem. A franciák tudomásul vették, hogy tengeren rfem mérkőzhetnek az angolokkal, s ezért a francia burzsoázia arra törekedett, hogy az Afrika körüli útnál rövidebb és védettebb vízi ösvényt vágjon India és a Távol-Kelet irányéba. A történelem egyik tragikomikus fintora, hogy a Szuezi-csatornát a franciák — az angolok ellen építették. Lesseps Ferdináfíd francia mérnök Párizs és a francia bankok teljes támogatásával engedélyt kapott Szaid egyiptomi pasától a Szuezi-csatorna megépítésére és 200 millió frank alaptőkével megalapíAz utóbbi években — az idén is — alkalmunk volt élvezni a februári tavaszt, s átélni a novemberi februárt, vagy akár az áprilisi telet. Mintha felborulna a természet kialakult rendje, és bizony szervezetünk is nem kis igény- bevételnek van ilyenkor kitéve. Mi az oka ezeknek a szélsőségeknek és hogyan lehet, hogy hazánkban — amelynek területe Európának csupán egy százaléka — kis távolságokon is nagy időjárásbeli különbségek alakulnak ki. A Meteorológiai Intézet jelentései naponta közlik, hogy 1871. a rendszeres megfigyelés kezdete óta azon a napon, hány fok volt a legnagyobb meleg és a legerősebb hideg. E két szélső érték között jelentős különbségek lehetnek: nyáron 25—30 fok. télen és tavasszal 30—36 fok. Volt már például olyan június 3-a, amikor 35 fokos kánikula volt (1947). de olyan is. amikor mindössze 3 fokig „melegedett fel” (1928). 1920. március 5-én plusz 22 fok volt a legmelegebb. 1890-ben mínusz 14 fok pedig a leghidegebb. Egy hónapon belül még nagyobbak lehetnek az eltérések: 1927. február 14-én az ideihez hasonló plusz 18-ra emelkedett a higanyszál. 1929. február 11- én viszont mínusz 23 fokra süllyedt: a különbség 41 fok! A szélsőségek megjelenéséhez azonban nincs szükség évekre, vagy hónapokra: néha néhány óra leforgása alatt is előfordulnak hőmérsékleti különbségek. 1963. február 3-án például n Dunántúl délnyugati részén reggel mínusz 5 fok hideg volt. majd óránként 3 fokkal emelkedett, és délre plusz tóttá a később hírhedtté vált „Szuezi-csatorna Társaságot”. A koncessziós szerződést 1856-ban kötötték meg, s az az eredeti megállapodás szerint a csatorna megnyitásától számított 99 esztendeig volt érvényben. (Már ez a szerződés is leszögezte, hogy a csatorna egyértelműen Egyiptomé. amelynek irányítása „az egvintomi törvényeknek és szokásoknak megfelelően történik”!) Lessens terve kétségkívül zseniális volt. A csatornát azonban (akárcsak a ködös múltban a Fáraók csatornáiét) nz egyiptomi parasztok vájták ki a földből, jóformán két kezükkel. Kényszermunkára hajtott fellahok járványok és betegségek által tizedelve, vérükkel és verejtékükkel építették meg a század legjelentősebb vízi útiét. Néhány év múlva a Vöröstenger sárgás és a Földközi- teneer kékeszöld vize összeölelkezett egymással a csator17 fokig melegedett fel. Ugyanakkor Orosháza térségében mínusz 19 fokról plusz 6-ra, Szegeden mínusz 24 fokról plusz 3-ra emelkedett a hőmérséklet. Ilyen szempontból a világrekordot az Egyesült Államokban jegyezték fel: a Montana állambeli Browingban 1916. április 23-án plusz 7 fokról mínusz 49-re hűlt le a levegő néhány óra alatt. Hazánkban a rendszeres megfigyelések óta 1950. július 5-én Pécsett mérték eddig a legnagyobb meleget: 41,3 fokot — ez megfelel Afrika földközi-tengeri partjai hőmérsékletének. A legnagyobb hideget. mínusz 34,1 fokot Baján észlelték 1942. január 24-én,— ez Finnország északi tájain normális érték. A két szélsőérték között tehát 75 fok a különbség. A Földön a legnagyobb meleget a mexikói San Luis-ban mérték 1933. augusztus 11-én: plusz 58 fokot, a legnagyobb hideget viszont- a déü-sarki Vosztok kutatóállomáson, 1960. augusztus 24-én: mínusz 88 fokot. A különbség tehát világviszonylatban 146 fok. csaknem kétszerese annak, ami nálunk előfordult. Néha ugyanabban a pillanatban egymástól aránylag kis távolságra is nagy különbségek alakulhatnak k‘. 1957. március 17-én például Somogybán plusz 19—20 fokra emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor Borsodban mindössze 2—3 fokot mértek. 1960, április 8-án Somogybán és Zalában 24—25 fok volt. Borsodban pedig csak 8—9 fok. Ennek a földrajzi helyzetnek a fordítottja is előfordult: 1962. május 20-án a Dunántúlon csak 10—15 fok alakult ki. az Alföldön viszont nában és a víz sima tükrén császári hajók siklottak. 1869 novemberének 17. napján 67 fellobogózott hajó felvonulása nyitotta meg a csatornát, a kairói új operaházban pedig az Aida díszelőadásával ünnepeltek. A csatornán végigvonuló hajók között volt Ferenc József, az osztrák—magyar monarchia urának jachtja is, a karavánt az „Aigle” (Sas) nevű francia császári jacht vezette, fedélzetén Eugénia császárnővel, III. Napóleon feleségével és Lessens Ferdinánddal, a csatorna építőjével. Az Aigle fedélzetén a korlátnak támaszkodva tekintett p kék vízszalagot szegélvező homoktenger felé Ernest Renan francia író és történész. A díszfelvonulás közepette Renan Lessepshez fordulva így szólt: „Uram, a földkerekségnek ez a pontja a jövendő nagy csatáinak és szenvedésetek színtere lesz”... (Folytatjuk) 28—30 fok, tehát csaknem 300 km-es távolságon belül 20 fok volt a különbség ugyanabban a pillanatban. A szeszélyesség úgy jön létre. hogy hazánk különböző ég- hajlatmódosító tényezők — Atlanti-óceán, Földközi-tenger, a hatalmas kontinentális szovjet síkság — középpontjában fekszik, és hol az egyik, hol a másik hatása jut túlsúlyra. De nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék terén is nagy a „következetlenség”. Néha — szerencsére csak ritkán — trópusi eső is előfordul nálunk, ilyen volt például 1953. június 9-én a Komárom megyei Dad községben: 12 óra leforgása alatt 260 milliméter csapadék hullott. Ez a mennyiség egy csapédék- szegény évben 8—10 hónap alatt hull le. A víz súlyos károkat okozott, tönkretette a vasutat és az utakat, házakat döntött romba, lemosta a termőföldet. A Földön eddig nyilvántartott 24 órás csapadékrekord 1952. március 16-án a Réunion-szi- geten hullott: 1870 mm volt. Hazánk évi átlagos csapadéka 500—600 mm. Ezen bélül is előfordulnak szélsőségek, például 1937-ben Pécs-Misina- tetőn 1290 mm csapadékot mértek. Ugyanabban az évben hullott le Budapesten is a legtöbb csapadék: 1000 mm. Az éghajlati szélsőségek tehat hazánkban elég gyakoriak. A mezőgazdaságban sokszor gondot okoznak, de számos terményünknek (paprika, paradicsom, szőlő, gyümölcs stb.) éppen ezek az éghajlati sajátságok adják meg a máshol elő nem forduló kiváló m' ""’get és speciális jelleget.
