Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-06 / 54. szám
Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71ÖN KÉRDEZ Válasz a válaszra Karlovits János, a RAMOVILL Szolgáltató Szövetkezet elnöke . így kezdte a levelét: „1974. január 17-én megjelent lapjuk ön kérdez — Mi válaszolunk című rovat foglalkozott Kisander János Szekszárd, Kövendi u. 11. sz. alatti lakos panaszával, amely két bolgár készülék garanciális javítására vonatkozott. Közölték Tóth József GELKA-kirendelt- ségvezető nyilatkozatát is, a megyében és Szekszárd városában lévő RAMOVILL. szervizhálózatról. Erre a következőket válaszolom. A vidéki nagykereskedelmi vállalatok az importból származó híradástechnikai készülékeket (rádió, lemezjátszó, magnetofon, stb.) és egyéb más termékeket RAMOVILL jótállási jegygyei hozzák forgalomba a kiskereskedelmi vállalatok és ÁFÉSZ-ek üzlethálózatán keresztül. A jótállási jegyen megyei bontásban közöljük a garanciális javítást végző szervizek, valamint felvevő- és begyűjtőhelyek tevékenységét, pontos címét, teleíonszámát. A készüléktulajdonos, hiba esetén, a jótállási jegyen közölt és a lakóhelyéhez legközelebb lévő szervizt vagy felvevőhelyet keresheti fel. Kisander János készüléktulajdonossal folytatott helyszíni megbeszélés alapján beigazolódott, hogy a kapott jótállási jegyen nem nézte meg a címjegyzéket. A szekszárdi GELKA-t kereste fel, ahol közölték vele. hogy Tolnára kell niennie (a GÉM szervizébe), mert csak ott javítanak RAMOVILL jótállási jegygyei ellátott híradástechnikai készüléket. Ezúton kívánom a GELKA kirendeltségvezetőjének nyilatkozatát megcáfolni amely szerint a RAMOVILL-nak Szekszárdon nincs kiépített javítóbázisa — sajnos a levélben foglaltak szerint — még felvevőhelye sem. a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet 1973-ban Bony- hádon megnyitotta híradás- technikai szervizét és ezzel egy időben Szekszárdon, a Garay tér 6. szóm alatt felvevőhelyet létesített. A szerviz és a felvevőhely címe a jótállási jegyen fel van tüntetve. A szolgáltató szövetkezet egyébként 1974- ben Szekszárdon is megnyitja szervizét a lakossági szolgáltatás további javításának érdekében. Tájékoztatásul közlöm még. hogy a RAMOVILL a lakossági szolgáltatás jobb ellátásának érdekében Tolna megyében a szolgáltató szövetkezeteken és tanácsi vállalatokon keresztül a következő helységekben alakította ki szervizhálózatát: Bonyhád, Dombóvár, Duna- földvár. Gyönk, Iregszem- cse, Németkér, Paks, Szekszárd. Simontornya, Tamási, Tolna. A szervizek az egész megye területén széles körű felvevő- és begyűjtőhálózattal rendelkeznek. A felsorolt városokban és községekben lévő szervizek megfelelő helyiséggel, műszerezettséggel, szakemberekkel és gépkocsival vannak ellátva. Szövetkezetünk, a szolgáltatás érdekében a szervizeket megfelelő menynyiségű alkatrésszel látja el és folyamatosan gondoskodik az alkatrész-megrendelések kielégítéséről/’ Vadásztanuió Bodó István Kisszékely, Kossuth L. u. 30. szám alatti olvasónk érdekes kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz. Levelében megírta: fia, kisgyerek korától lelkesen segit az erdészeti munkában. Most negyedikes gimnazista. Bár családjuk erdészdinasztia, korábban, a gyerek gyenge alkata miatt nem szánták erdésznek, ezért nem engedték erdészeti technikumba. Most vadőr szeretne lenni. Szombathelyen a szakmunkás- képző iskola igazgatója a felvételét biztosította, szerződtetnie kellene azonban egy vadásztársaságnak. Hogyan lehetne ezt elintézni? A kérdésre Tarlós István, megyei vadászati felügyelő válaszolt: — A vadászterületekre kötelezően előírt hivatásos vadászi (vadőri) létszámot valamennyi Tolna megyében működő vadásztársaság betöltötte. Vadásztanuló szerződtetésére a vadász- társaságok nincsenek kötelezve. Énnek ellenére ajánlatos — különösen ott, ahol a vadászterület nagysága a 6000 hektárt lényegesen meghaladja — a feladatok jobb ellátása érdekében a már meglévő hivatásos vadász mellett vadásztanulót is szerződtetni. Indokolt ez azoknál a vadásztársaságoknál is, ahol a jelenleg szolgálatot teljesítő hivatásos1 vadász már idős, így vadásztanuló szerződtetése útján kellő időben gondoskodni tudnak megfelelő szakember biztosításáról. — Javaslom, hogy Bodó István a problémájával keresse fel az ozorai, a gyön- ki, vagy a tamási Széchenyi Vadásztársaság elnökei. Tájékoztatásul közlöm, hogy a tamási járás területén a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, valamint a Tamási Állami Gazdaság is foglalkozik vadgazdálkodással, ezért javaslom, hogy esetleg ezen üzemek vezetőit is keresse fel és kérje segítségüket a probléma megoldásihoz. Özvegyi járadék Özvegy Balázs Sándorné Nagykónyi, Nagy út 75. szám alatti olvasónk irta: „1970- ben halt meg a férjem, ö a nagykónyi termelőszövetkezetben dolgozott, egy év nyolc hónapja hiányzott a nyugdíjévéiből, de sajnos nem tudta folytatni a munkát, megbetegedett és öt évig leszázalékolt volt. Senki nem okosított fel, hogy utána részemre egy évig özvegyi járadék járt volna. Most hallom, hogy ez érvényes volt már 1969-ben is. Én termelőszövetkezetben dolgoztam és egy éve leszázalékoltak a lábammal. Semmit nem dolgozhatok. 54 éves vagyok. Jó lenne, ha utólag az akkori járandóságomat megfizetnék. írtam a nyugdíj- intézethez is, de semmit nem feleltek eddig." A kérdésre dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész a következőket válaszolta: — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyug- biztosításáról szóló jogszabályok az özvegyi járadék tekintetében a következőképpen rendelkeznek: „Özvegyi járadékra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szülcséges nyugdíjévek megszerzése előtt, de legalább háromévi szövetkezeti tagság fennállása után meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos özvegye, ha házas- társának halálakor a.) a hatvanötödik — özvegyen maradt férje a hetvenedik — életévét betöltötte, vagy b) I. vagv II. csoportba tartozó rokkant, feltéve, hogy az özvegynek számottevő jövedelme nincs. A hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévének a betöltésétől. illetőleg munkaképtelenségének bekövetkezésétől özvegyi, járadékra jogosult az is, aki házastársa elhalálozását követő tizenkét hónapon belül elérni a hatvanötödik — özvegyen maradt férj a hetvenedik — életévét, iletőleg az I. vagy II. csoportba tartozó rokkanté válik." Kimondja az e tárgykörben megjelent végrehajtási rendelet azt is, hogy: „A tsz-tag halála esetén a házastárs özvegyi járadékra a fenti jogszabály alapján akkor jogosult, ha .. .az igénylőnek az öregségi járadék összegét meghaladó keresete, jövedelme nincs." Az ideiglenes özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban pedig ezt mondja a’ jogszabály: „özvegyi nyugdíjra jogosult a férj halálától számított egy éven át az a feleség, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte. illetőleg üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj).” A fentiekből is kitűnően néhány soros tanácskérő levélben közöltek nem elegendők, hogy egyértelmű .választ lehessen adni a kérdésre és meggyőződésünk, hogy a nyugdíjintézet — amelyhez ön ugyancsak fordult — a körülmények megfelelő tisztázása után kielégítő választ fog önnel közölni. Kérdések a VOLÁN-hoz Két kérdés is érkezett a Volánhoz. Az elsőt Kövesi Ferenc Decs, Haladás u. 7. szám alatti olvasónk tette fel. Problémája a következő: „Naponta van Szekszárdról becsen keresztül olyan autó- buszjárat, amely Harkányig megy. Nagy ritkán ezzel a Decsröl 7 árakor induló autóbusszal leutazom Bátaszékre. Kérdésem, hogy 1974. január 23-án reggel 7 órakor ennek az autóbusznak a kalauza miért nem engedett fel a buszra? 1974. január 21-én ugyancsak ezzel a busszal utaztam le Bátaszékre, amikor az tele volt munkasokkal és diákokkal. 1974. január 23-án viszont a busz telítettsége 50 százalékos volt, és akkor is ugyanazok a diákok utaztak Bátaszékre. Erre a kérdésre is, a következőre is Hajnal Gyula, a Volán 11. ez. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt. — A Szekszárd—Decs— Harkányfürdő járatunkat eredetileg fürdőjáratként indítottuk. Időközben azonban — kedvező közlekedése miatt — a három sárközi községből körülbelül 65 középiskolás diák váltott a járatra bérletet és naponta ezzel jár Bátaszékre iskolába. — Szekszárdról is, de főleg a Sárközből több bérletes utas is utazik a járattal Bátaszékre a munkahelyére. Ennek következtében járatunk mindennap zsúfoltan közlekedik, és bizony előfordul. hogy az esetenként utazni szándékozók részére nem jut férőhely. Ez történhetett január 23-án Kövesi Ferenc olvasójukkal is. Az az állítása miszerint az autóbusz 50 százalékos kihasználtsággal közlekedett a fent leírt nagyszámú bérletes utas miatt. Kőműves Ferenc Gyulai, Széchenyi u. 21. szám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Gyulaj községnek nincs vasútállomása. A szomszédos kurdi o mi vasútállomásunk is. Nem is lenne ez idáig baj. A baj ott kezdődik, hogy az utolsó busz Gyulajra este 19 órakor érkezik. Ez Gyönkröl jön. Dombóvárról 19 óra 3 perckor indul egy személyvonat, amely csatlakozik a péc.si vonathoz. Aki Pécsről a későbbi vonattal érkezik Gyulajra, nem tud másképp eljutni, mint gyalog. Én is Pécsre járok hetente és minden alkalommal gyalog teszem meg az utat. Este kilenc óra felé érek haza. A busz megvárja a Pest felől érkező vonatot, a Dombóvár felőlit pedig nem. Arra szeretnék magyarázatot kérni, hogy miért kell este későn nyolc kilométert gyalogolni, amikor a busznak csak harminc percet kellene várnia?” — A kérdésre azt tudjuk válaszolni, hogy a jövőben sem áll módunkban a Pécs felől érkező vonatot megvárni. A harmincperces várakozás azt eredményezné, hogy járati személyzetünk foglalkoztatása a néhány, esetenként jelentkező utas miatt teljesen indokolatlan lenne. A várakozás továbbá az autóbuszban lévő más utasok rovására történhetne csak. ami további jogos elégedetlenséget válthatna ki. Kézbesítés Hajoson A levelet a majosi Veres Péter utca valamennyi lakója aláírta. Ezt Írták: „Majoson, a Veres Péter utcában lakunk. Nem értjük az okát, miért nem kapunk újságot, folyóiratot? Utcánkban a postás nem hordja ki, legjobb esetben 2—3 napi elmaradással leteszik egyetlen házhoz, és onnan széthordhatjuk mi előfizetők. Február elsejétől már ezt a furcsa kihordási módot is megszüntették. Utcánkba semmiféle újságot nem hoznak.” A kérdésre Kántor Sándor a Pécsi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese' válaszolt: — Majoson a Veres Péter, a Csokonai és a Fazekas utca újoftnan épült. A terület bővülését a hivatal helytelenül csak késedelmesen jelentette, így a kézbesítés terjesztése iránt is csak késedelmesen tudtam intézkedni. A kézbesítő túlterhelése miatt járásához az új részt már nem tudtam odacsatolni, hanem engedélyt adtam a hivatalnak egy dolgozó felvételére. Ezzel a folyamatos házhoz kézbesítés megoldódik. Házasság szovjet állampolgárral Péter István Sióagárd, Zrínyi u. 21. szám alatti olvasónk problémája nem mindennapi: „Külföldi állampolgárral kötendő házasságommal kapcsolatos tennivalóimról szeretnék érdeklődni. Ha szovjet nő kötne ide, Magyar- országra házasságot, elég-e | a születési, házassági anyakönyvi kivonat, vagy más igazolás is szükséges? Házasság, kötéskor feltétlenül haza kell-e mennie a kivándorlási útlevél megszerzéséig? Vagy van lehetősége, hogy mindjárt itt maradjon? Ottani munkaviszonyát beszámitják-e itt nálunk a nyugdíjévéibe, esetleg szülés esetén az ottani munkaviszonyára jár-e szülési szabadság, gyermek- gondozási segély?" A kérdésre dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyésztől a következő választ kaptuk: — Ha szovjet állampolgár magyar állampolgárral Magyarországon házasságot kíván kötni, szükséges, hogy az anyakönyvvezető előtt felmutassa születési anyakönyvi kivonatát és a Szovjetunióban volt lakóhelye szerinti tanácstól olyan értelmű tanúsítványt, amely szerint házasságkötésének a saját hazája joga szerint törvényes akadálya nincs. A születési anyagkönyvi kivonatot és az említett tanúsítványt tehát saját hazájából kell beszereznie, azt az Országos Fordító és Fordítás Hitelesítő Irodánál (Budapest, VII„ Damjanich u. 12.) magyar nyelvre kell lefordíttatnia. A végleges letelepedési engedélyért kénytelen lesz hazautazni, addig is azonban, amíg a végleges letelepedési engedélyért hazautazik. itt kérheti itteni tartózkodásának meghosszabbítását. Ezt az engedélyt 30 napra a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal) adja meg, s e hivatalt felkeresheti Szekszárdon a BM. Tolna megyei Rendőr-főkapitányság épületében. További tájékoztatásul közöljük, hogy a Szovjetunióval fennálló jogsegélyegyezmény alapján a házasulandónak a saját hazájában fennállott munkaviszonyát itt beszámítják, beszámítják azt nyugdíjeveinek megállapításánál, szabadsága számításánál, szülési szabadsága és a gyermekgondozási segély szempontjából is. A végleges letelepedés engedélyezése iránti eljárás mikénti lebonyolításával kapcsolatban javasoljuk, forduljon a KEOKH-hoz. Mi VÁLRSZOLUNK Telefonszámaink : 129—01, 123—61
