Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

* f f Dóczi László úgy ostromolja az ATI-t. mint a török E górt — eredménytelenül. Eddig egyszáznegyvennégy egyest, azaz bukást jelents osztályza­tot kapóit. Es 0410 forintjába került 1972. november IC-a óta a gépjárművezetői enged 'lyért való küzdelem. Motorkerék­pár-, személygépkocsi- ás te­hergépkocsi-vezetői engedélyt akar szerezni. Negyvennyolc vizepgnapjáka tellett odáig ez az igencsak eg voids’ inak és eredménytelennek tűnj haj­sza. Az újabb csekk és az ér­tesítés részére már m:g ' 'né­zett: Ismét mehet az Autóköz­lekedési Tanintézethez a .kö­vetkező vizsgára. £ imbatsn Kovács János ötvenedszer tett kíséretet arra. hogy a-, iksze- ket jó kockákba tegye. Sze­rencséje volt? Véletlen? Át­ment a KRESZ- és műszaki vizreán, jöhet a gyakorlati. Kedden neyyvennyo1 c jelöltet vizsgára hívtak, Bába István nem jelent meg és csak negy­venhetén ültek az teszí-Iaook- hoz, és közülük huszonheten rossz helyre rakták az ikszet, hiba" on tjeik számi elvan ma­gas lett, hogy ismétlő vizsgát kell tenniük. Idén 990 jelölt képrése vár az ATI szekszár­di részlegére — ennél, vala­mivel többen az MHSZ-nél tanulnak — összesen azonban több mint húszezren lesznek, akik vizsgát, pótvizsgát tesz­nek, akik gén j á‘'művezetésre jogosító okmányt akarnak szerezni. Autót vezetni is meg kell tanulni, --’-an azonban olyan felületesen fognak hozzá, hogy az első két óra után az oktató már tudja: ismétlő vizsga lesz a következmény. A hallgatók nem félnek az is­métlő vizsgától, nem félnek a géptől, a közlekedéstől. Az emberekben .nincs meg az az érzés, hogy a gép az gép és mire képes, hova viszi, mi­lyen bajt okoz másoknak. Nem ritka az olyan nő, aki még autóban sem ült, de ie- lentkezett tanfolyamra. Ha valakinek van pénze és türel­me, eljárogat szépen a vizs­gákra és egyszer maid csak a nagy számok törvénye alapján eltalálja, hova kell tenni az ikszet. Az ilyen ember aztán örök életében veszélyt jelent mindenkire, aki az országúira hajt. T. József szászvári bá­nyász, amikor már hatodszor jött pótvizsgára, így fakadt ki: „Tudják maguk egyálta­lán. hogy nekem egy napi mu­lasztásom milyen kárral jár? A népgazdaság minden hiány­zásom miatt tizennégy csille szénnel kevesebbet kap.” A A vizsgabiztosnak ezt nem kell tudni, azt azonban igen, hogy aki a KRE3Z-t a teszt­láp kérdései alapján sem is­meri, nem ülhet volán mos?A A tanítvány a szükséges nyomtatvány beszerzése után, elmegy orvosi vizsgára, befi­zeti a 2100 forint tand’"°t és hetvenkét órán keresztül KRESZ- és műszaki előadáso­kat hallgat — majd harminc órán. át kocsit vezet, és jöhet a vizsga. Az igazság az. hogy a tanulót nem lehet kötelezni arra, hogy minden órán részt VgcfVQv! <?' OZZCl élnek.'Abban bízr.sk, maid a könyvből. vagy , ■ állomásból megtánuKák a közlekedés sza­bálya': és ez e'éby3 lesz a teszt-lap kitölt lséhez. Egy fiatalember a hatodik s:'- .'té­lén vizsga után bevctUo'.ta, hegy irk kezébe írni vette a könyvei, r.'jer.n ti. hogy eltalálja, hova kell az ikszet. tenni. Az ATI v" r TíHSZ f’í- lalko.zik rindere?:: :en aü! vc- zetek 1:5nzésível. Az MKG3 s ■' .—’.érdi S”ervee.Áo ertzéeo- sr.ti is kUr.zt'.-eMi c : . ’ ­kei r- el; —. / TT -* 11" az oktatási körülmények nem azonosak. — és rém a leg­jobbak — 'a ‘'mulék’-'o’- mégis mód van rá mindenütt., hogy a viasgáhce r- '" séges ' ere­teket elsajátítsák. A főfog­lalkozású ok’at ók különleges Vizseit tsr-msV hogy autóve­zetést taníthassanak — oa- nasz ritkán érkezik rájuk. A járművek alkalmsunk oktatás­ra. az egváb szemléltető esz­közök úgyszintén. Tehát a technikai feltételek megvan­nak ahhoz, hogy a gép-jármű­re t vezetni tudó, a fory n­>an jól kötekedő emberek­nek adhass'-'"*. ki a i-tos-'"- ványt. A fiatalok — húsz év törüli férfiak — inkább haj- amosak arra. hogy félvállról megyék az oktatók intelmeit, ők azok. akik fries jogosít­vánnyal száguldoznak az or­szágúton, és ' ők azok. akik szem'e’enkednek a vizsgán, kétségbe von iák a vizsgabiz­tos objektivitását stb. Ped? g a köz’ekedést mindenkinek meg kell tanulni. Aki vizsgát tesz az 2 salát és mások éle­tét is veszélynek. teszi. ki, mert a gépjármű 'veszélyes üzem. Persze az oktatókon is múlik, a , jelölt milyen ered­ménnyel végez. Dombóvárról például mindig jobb felké­szültségű tanfolyamisták jön­nek Szekszárdra vizsgázni, mint Tamásiból, A hallgatók közlekedési szabályra — ille­tőleg a vizsgakövetelményre — nem panaszkodnak, inkább a vizsgáztatókra. Holott. ép­pen ott bizonyíthatja tudását a jelölt, hisz „csak” úgy keli közlekednie, mint ahogy a KRESZ előírja. Volt alkal­munk T. G. és J. E. vizsgabiz­tosokkal néhány jelölt munká­ját végigizgulni. Sajnos na­gyon sokan elbizonytalanod­nak. amikor a volán mögé ül­1?t.V :-<o4 __ Tyrr'<-*+ ohh^k Xl^V ke1! elől ' t. a fel \ " sér d ■ 1" .... :• dik a báj. A-r „V-i-l "1 __ nem tud „rom itt gvr kor'oltrm”. ha nem á’l meg .•> r'-n táblánál — 1rt-''-dem”, ha iv'”- ‘ ' s, r.r ivót vél­toz^a•• . p r m -í ” *J- ■ r : ^ ?r-i r.c—*­ki” — M a vl"- 'rnr.k r-* o fi''10!?. 1 '~zz' 'V n pon+cV-»*- £s - lök­tél. rmkot kelt pót*1 ■'•“gma m°nni, f”.'1y.'rbaAiá : a jpg*es(tv? nyb kA von pl -y> ml /-»I "f ,r- -1 *‘>’*1: - ' l"' ’ ' ~ -.= • lett a vége. Tava’y egy s-m- mé!y h'”’r ir*"',''?lt v’-’sfá.Kn re ,1?”—n a- 0 t°'’ '■ — •' — 'n^Y. -- c1­b^í’őja. vizsgán ?t>. rro-b-— v'ik a t'1 ­r>Y'tn—n pn--­- ’-'Sa (O ­SS ---- -'"■■■O’ ------'-"á-y'a’-a-j 3 t ats a i- -—e - l ai ezáirf'thatő, Yf^f-ír P'7 . ^TQ2*'-0^Q s p-'irt V3Vr'~°?5’’ — rn'h.r ^ 2 % POI0- RZ ATI P"ro1’'^7g}Vr3’ Y0— 7^-'’^, A'7'*?, e^cs r>v<--’4- V'-n p -r^?^ kor­c'ot?? st'1,;oR stb. VisTopt azt tani, bo.0y T”ínek, m-^nnvi. idő­re volna ni^fc^ ább.-oz« hoffv oktata mßtteXy tanulj a az ál?-'') Vrv-r.' ' -AL Hatvan eav- órd^a — »I kötelező harminc- órán fe­lül •—Rí T-bctŰ*» av»>» se^ —— de” Tne.s^rt' iífetátók ''in­ká Vo k”’"1 ön órát. mintsern pótd?taí Pzee^.erek f)7.idrnéPödö v'z^^'ákn. kent nem ‘vezetnek statv^tikát orról, honv a viza'ára ielent- kez?ttev hánv szá"o1/1’a km átkn1 rv. p f1 an mb %ff ^s t. követ- kezépk-éön az sóm érdeke a vizsgábiz^esnak ^■'tatónak. ^a n^zv fiámban buktassa a je­löl teket. Egyetlen cél vm a vi’zsna- hizWok, oktatók'előtt* > köz- le-kedé^t alaposan i?rvi,=,"o sze­mélyek kezébe kerüljön, csak jogosítvány. Fs ez m’^dannyi­unk érdeke. EVy jelölt — B- kateyóriá. azaz .úrvezető — KRESZ és műszaki tesztlapot tölt kit ha hibapontjai, száma nem érik el a bukást jelentő szintet, jöhet a gyakorlati vizsgára. Az a tapasztalat. ho»v a tanfolyam, a sikeres KRESZ-vizsga után n hallga­tók már nemigen f - ógatják a KREfjZ-t. —- egyébként ez tapasztalható, a régebben jogo­sítványt szerzett embereknél is. Nyiírai László, r.z ATI szekszárdi kiíendéltáég ATTk helyettes vezetője. majdnem két évtizede ‘foglalkozik1 gép- kocaiyezctő-lzmzér ő mond-' ja:. ,,T."obször próbár? ízáönk már jel ős gépkocsivezetőket, nem isnierilí n KRESZ-t. há­rom Alapvető kérdést teszünk fel, kat-tqre nem tudnalsi vála- s" )l*'v A k UU viz rí péidá- .u>-h'ápóm olyan Gzcmály kar ivóit egyes Osztályzatot, akik évek óta szákmrdtoft jogosít- • vánnVHl vezetnek, és hiba­pontjuk száma nagyobb, mint akik először töltöttek ki teszt- , lapot”. Az A.TI nyolc főhivatású oktatóval, az MHSZ valami­vel többel képzi a jövő autó­vezetőit. Az oktatók nagy ré­sze azonban szerződéses ala­pon dolgozik, tizenhat, tizen­hét forintos órabérért. Az órabér igen kevés, gondoljuk meg: egy segédmunkás tizen­két forintot kap. egy i jó kő- művef tizenhetet. Egy oktató teljes j anyagi és erkölcsi fele­lősséggel tartozik, amíg a ko­csi jobb’Cddáli ülésében tanít­ja a jelöltet. Persze az oktatók bére is differenciált, iskolai végzettjéé, szakmai gyakorlat stb. alapján, ki többet, ki ke­vesebbet kap. Ä. J. főhivatá­sú oktató 10 forintos órabérért. M. T. szerződéses oktató 17 forintért oktatja az autókat vezetni akaró embereket. Tavaly az ATI — mint vizsgáztató hatóság — a me­gyében huszonegyezer vizsgát bonyolított le. Azaz. nem eny- nyí személy, hanem ennyi vizsgára küldött értesítést, szedett he pénzt, ennyi vizs­gáztatást bonyolított le. Ta­valy egyébként összesen 5157 személy vállalkozott arra, hogy vizsgát tesz autóvezetés­ből, 3010 fő kapott jogosít­ványt. A többi isméiéi, pót­vizsgát tesz. abban a remény­ben, hogy majd csak egyszer sikerül. Kovács Jánosnak öt­venedik alkalomra sikerült, Dócűinak ki tud.ia mikor? És hány kovács, meg dóczi van, aki vizsgát akar tenni. mert ehhez joga van, joga vanszáz- szor-ötszázszor. kísérletet ten- nii — De nincs olyan szerv, hatóság, bizottság, amely ki­mondaná : „ön uram, — . asz- szonyom — sainos az autóve­zetésre alkalmatlan.” Ilyen bizottság nincs. PÁLKOVÁCS JENŐ „Várható időjárás ... felsza­kadó felhőzet, délen és dél­nyugaton egy-líét héíyen ziva­tarral, helyenként erős dél­keleti szél.” Ismerősen csengő ' .mondat.. Naponta többször is hallj űk, olvashatjuk az . .újságokban, más-más „körítésben’;. A - me­teorológiai szakkifej eztseknok azonban - csak- elenyésző réázét — elsősorban a. hőmérsékleti értékeket — értjük, ■ túlnyomó többségükről pedig csak,azt hisszük, hogy értjük. Mert bi­zony nagyon nagy 'különbség van szél és szél, vihar és vi­har. eső és eső között. Hogy a különböző fokozatoknak mi a pontos jelentése, arról adunk most tájékoztatót, népszerű magyarázatot, az Országos Me­teorológiai Intézet felvilágosí­tása alapján. A szélfokozatok megállapítá­sára az úgynevezett Benutfort- fáip skála szolgál, tulajdonsá­guk szerint ez csoportosítja a szeleket. Eszerint 11-féle szél j ’étszik. a szél óránkénti sebes- j ' »ének megfelelően. Syél- , clrA1 cs^k akk”” b^zz'dho- 1 tflnV, hg a füst függőlegesen 1 száll feL Gyenge ■ szellő (maximális sebessége 5 kilométer):'ebben az, esetben a széézászló, még. nem mozdul, a füst: azopban- már ferdén száll, irányát' te; hát csak erről lehet, megáll-a;- pítani. Könnyűészéi (5—11 km); a ‘levelek megmozdulnak.- s ar­cunkon isi érezzük. Gyenge szél (11—20 km): a vékony törzsű fák- hajladoznak, ez a, szél már kifeszíti ' a 'könnyű zászlókat. 'Mérsékelt'szél <20— 30 km): a’ vízen tarajos hullá­itok jelennek' meg; vastagabb fák ágairól lehűli‘k a' 'levél. Éiénk szél (30—40 -km) : nehéz kinyitni az esernyőt. - még. ne­hezebb megtartani, ' a távíró- drótok szinte fütyülnek, kifeje­zetten kellemetlen érzés. Erős szél (40—50. km): letöri a fák ágait, gyalogosan is nehezeb­bé yálik a közlekedés — repül a kalap! — gépkocsiban ülve is érezhető, gyakran megbil­lenti rz autót. Közepes vihar (50—*30 km): az esernyőt ki­csavarja a- kézből, nagyobb 'tárgyakat. így . például kerti széket, .c._ampirigágyat görget . maga ; előtt, . dobálja a gépko­csit. Élénk, vihar (GO—75. km): ■ hulladék a' csdre'p.ek, ledőlnek a kémények, ilyenkor, már nem ’ténácáoTs a , szabadban tartóz- ‘kodnij különösén 'gyerekeknek '-nem. Et'ő:í vihar' (75—90 km): gyökeBcstőli tépi ki a fákat, a füredi Thagore sétányt ez a fajta’ vihar - tette tönkre. Or­kán. (1-00 • 1;:' i felüli): hazahkb2n--nem túlzottan' gya­kori, Jjlsösorban -tengereken é-s tágas.!szabad-területen tapasz- . talh'ató. -Közepes -nagyságú ha­júk-tűnnek Ti a- hullámok kö­zött. Hurrikán (200 -km-en fe- lüli): JpázEás tárcvakat-ős „fel- szippájit” pusztítóra közben. A raeteórólógiái 'ál'lóraás«k a Wi’.d-fÉle nyom '!•■ nos' s'/"- ' zászlóról álla bítiáic.mcg a s” 11 irányát, és .sebességét! r meg­jelölésnél pedig azt ’•'; ahonnan fúj a szél. Vagyis: -melyik égtáj felőL Hasonló elv alapján kell megkülönböztetést tenni a kü­lönböző csapadékíajták között is. Csendes idő: fokozatos bo­rulás' előzi rrfeg, közben szél­csend van. Szitáló eső: a fél milliméternél kisebb átmérő­jű vízcseppek látszólag úsz­nak a levegőben. Záporeső,-zi­vatar: a leeső csapadék meny- nyisége hirtelen változik. Jég­eső: kizárólag hosszan tartó és heves zivatarok esetén hullik. Jégdara: általában 5 millimé­ter átmérőjű, fénylő szemek­ből álló. Önos eső (mert „ól- mcs” nem létezik): a talajra érve megfagy és a földét sí­kos jégréteggé) vonja be. Hó-, títtra:^ 5 milliméternél kisebb és kúpos alakú. Az érdes fe­lületű csapadék a talajra hull­va. szétes’k. Havazás: hatszög a:ol:ú kr:s’.őly, néha jégkris­tállyal vegyesen hullik. Gyakran esik sző párásság­ról és l., - ül. Párásság .annyit jelent, hegy 1 kilométer távol­ságnál meg messzebbre, lehet látni, míg köd esetés.n a látó­távolság egy kilómé.érnél ki­sebb. 1974. március 31. P. S. Tanuliimk. autót vezeáá j N '-minc új CTF :' ?or!: ’ :i !r?-ós készült Simontornyón. A nogy- kSzs igi. tnrtk. • • i:i üzr mének dolgozói egy.'z.srro öt, egyen-térit hat-het lakásos épü letet készítenek a Vak Bottyán lakót. ;:cn. A i : i kir.ül kettőn már a befejező munkála­taiét v :j ih s ’ : rj ez óv véeán nem lesz ncgyon mostoha az iSöjá.úi, még ebben az essíen dőhen átadják a további hármat is. Fotó: Komáromi .HfaHenki meieérelé^áfa o J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom