Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Primőr Fantázia szakcsoport Zöldségtanácskozás Medinán Közvetlenül a kertészetből jut a zöldség az elárusítóhelyre A vendegek a szövetkezet üvegházá ban. A medinai Béke Tsz nem most, — amikor már kormányhatározat, miniszteri rendeletek is születtek a „zöldségügyben” — kezdte meg a nagyüzemi zöldségtermesztést, hanem négy-öt évvel ezelőtt. Amellett, hogy szállítója a Paksi Konzervgyárnak és a TOLNAKER-nek, rendszeresen szállít friss zöldséget Szek- szárdra, a Népbolt és az ÁFÉSZ üzleteibe, valamint a TESZKERV-nek, a Népbolt- nak. Paksra és Bonyhádra. Nemrég úgy döntött a szövetkezet, hogy — felhasználva a fejlesztéshez az 50, illetve 70 százalékos állami támogatást — növeli a zöldségtermesztést. Míg tavaly mintegy négymillió forint értékben termelt burgonyát és zöldséget, az idén — anélkül, hogy számítana az áremelkedésre, még- kevésbé arra, hogy maga próbálná felhajtani az árakat — hat-hét millió forint értékű burgonyát és zöldséget termel és értékesít. A közvetlenül kiskereskedelem részére történő szállítást megduplázza. Egy szövetkezet nem válthatja meg a világot, mágcsak arra sem vállalkozhat, hogy egy város teljes ellátását biztosítja és nem is ez a cél. A választék bővítésével és üzlet- politikájával azonban beleszólhat még az árak alakulásába is. A medinai szövetkezet többet fog termelni, főleg különféle primőrárukból. Üvegházi és fóliával fedett területét 20 ezer négyzetméterről 26 ezerre növeli, ezen belül a fűtött felületet '3000-ről 8000 négyzetméterre. Megtermeli a többet — ez azonban nem elég. A friss zöldségnek el is kell jutnia a fogyasztóhoz, mégpedig anélkül. hogy elfonnyadna, meg- romlana. Itt rnár nemcsak a szövetkezeten áll a vásár, hanem a forgalmazókon is. Ezért invitálta meg a .szövetkezet vezetősége tanácskozásra az érdekelt kereskedelmi szerveket, a városi és a megyei tanács képviselőit. Miklós József elnök és Deli István vezető kertész tájékoztatta a kereskedelem szakembereit a szövetkezet terveiről, elképzeléseiről és a forgalmazókkal kapcsolatos igényéiről. A tanácskozás úgy indult, mint a medinai tsz és a Népbolt—ÁFÉSZ közötti problémák megbeszélése, azonban a vita túlnőtt ezen, felvetve a még megoldandó kérdéseket is. Tavaly nemegyszer előfordult. hogy a szövetkezet elnöke Szekszárdon olyan zöldségfélékben tapasztalt hiányt, amiből nálunk volt készlet — vagy inkább felesleg, de a „túl óvatos” rendelés miatt nem jutott el az üzletbe. Persze, a kereskedő óvatos, ha nincs megfelelő hűvös, ventillátorral állandó légmozgást biztosító tárolóhely, csajc annyit rendel salátából, retekből, ami aznap biztosan elfogy. A kertészetben ott a petrezselyemgyökér és a sárgarépa, de hányszor előfordul, hogy a vásárló csak az egyiket kapja meg a boltban. A kereskedők a szállítás pontosságát, megbízhatóságát hiányolták, mert mi tagadás, i tavaly bizony előfordult, hogy egyik-másik bolt a medinai tsz-re épített — ezért nem biztosította be magát más forrásból, majd a medinaiaktól nem kapott árut. mert jöttek a kertészethez „szemfülesebbek”, távolabbról, de ők teherautóval jöttek, és vitték az árut. A tsz-nek pedig nem volt elegendő járműve, különben is a fuvar rendkívüli módon megdrágította a zöldségtermelést — a tsz nem kap dotációt a fuvarra, ami csak a forgalmazóknak jár, így ami jövedelem képződne a termelésen, a- ‘ elviszi a fuvar. Nyílván annak adja az árut. aki helyből viszi. Az idén ez megoldódik: Miklós József bejelentette, hogy Szekszárdra naponta kétszer is tudnak szállítani újonnan beszerzett öttonnás kocsijukkal friss zöldséget, Bonyhádra és Paksra hetenkint két-két alkalommal. „Túrajáratokat” szerveznek. így például a Népbolt szekszárdi 25-ös ÁBC- áruháza. de a többi is, minden nap azonos időben számíthat a szállítmányra. — A város teljes ellátására nem vállalkozhatunk — mondta az elnök — de primőr jellegű zöldségfélékből, ha a szezon legelején nem is. de a közepén teljes mértékben fedezni tudjuk a város szükségletét. — Erről egyébként meg is győződhettek a vendégek, amikor a kertészetben megmutatták nekik az „üzemet”, az elektromos talajfűtésű 1080 négyzetméteres üvegházat, ahol az egyik oldalon tápkockákat gyártanak palántázáshoz, de a másik végében már bimbózik a paradicsom, kívül pedig újabb fóliasátrakat állítanak fel. Elismerően szólt a szekszárdi ÁFÉSZ elnökhelyettese a tsz önzetlen segítségéről, hogy télre biztosította az ősszel beszerzett zöldségfélék • tárolását, így egész télen el lehetett látni a boltokat. A tsz-elnök azonban felvetette, hogy az idén nem vállalkozhatnak téli tárolásra, legfeljebb november 15-ig tudnak zöldségféléket tárolni, — a burgonyát azonban egész télen. A zöldségfélékre a nagykereskedelmi szervezetek a téli tároláshoz állami szubvenciót kapnak, ez a tsz- nek nem jár. Pedig jogos lenne. hiszen tetemes többletköltség merül fel. Többen elmondták; mennyire hasznos a ..több csatornás” 'ellátás. Á rttédinaiak kezdeményezése ezt szolgálja. Legyen verseny a piacon, verseny a lakosság jobb ellátásáért és ebben nagy előny, ha — a nagykereskedelem kiiktatásával —; közvetlenül a kertészet, bői jut az elárusítóhelyekre a zöldség. A TESZKERV-áruház sikere ezzel is -magyarázható. Vita volt akörül, hogy lehet-e a kereskedelmi hálózaton keresztül nagy tömegben palántát forgalmazni. Ettől húzódozik a kereskedelem, mert a palánta „egynapos” áru, ha aznap nem kél el, másnap már el lehet dobni. Márpedig az egységes, garantált fajtával való ellátás igen fontos, hiszen most már bekapcsolódnak a házikertek is az ellátásba. magasabb színvonalon. Az ÁFÉSZ keretében megalakult 17 taggal a „Primőr Fantázia” szakcsoport, a szövetkezet négyzetméterenként 50 forint fejlesztési előleget ad a tagoknak, ellátja egységes szaporítóanyaggal. vetőmaggal, palántával, szakmai tanácsokkal őket. „Cserébe” szerződésben vállalják a tagok bizonyos mennyiségű primőráru szállítását. Ez esetben a kölcsön felét elengedik. Ezek palántaellátását vállal ia a tsz. De megoldandó a többi kiskerttulajdonos palántae'.látása is, hiszen- nagy tömegű árut ezektől felvásárolni akkor érdemes, ha egyöntetű a fajta és, s minőség. A kereskedelem ösz- szegyűjtheti a megrendeléseket és akkor szállíthat a tsz. A tsz erre kénes is lesz. az idén terven felül tánkockás palántából 50 ezer. egyéb palántából pedig százezer darabot tud majd szállítani. Újszerű kezdeményezés volt a tsz és a vele kapcsolatban álló kereskedelmi szakemberek tanácskozása. Sokan vélték úgy, hogy ennek haszna az ellátásban mutatkozik meg. Majd meglátjuk. IttÉl-rendelet a középfokú szakemberek továbbképzéséről A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelettel szabályozta az' ágazat területen dolgozó középfokú szakemberek továbbképzését. A rendelet szerint a mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az erdőgazdaság és faipari, a mezőgazdasági gépipari és a földügyi továbbképzést szakosítják, s mintegy. 50 ezer középfokú szakemiber továbbtómilását, oktatását teszik lehetővé. Az oktatási programot a MÉM mérnök- és vezetőtovábbképző intézete fogja össze; az oktatás színhelyéül az élelmiszergazdasági középiskolákat, oktatási intézményeket: illetve több vállalati • központot jelöltek ki. A ^ rendelet előírta, hogy az üzemek és a vállalatok évente továbbképzési ter^ vet kötelesek készíteni. A megyei tanácsok illetékes . szakigazgatási szervei a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szak--, embereinek továbbképzését az ok-- tatás koordinálásával segítik. Szorgalmas üzemi és társadalmi munka A hét végén üzemrészenként ismertették a Rákospalotai Bőr- és Műanya gíeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárának dolgozóival az elmúlt év eredményeit és az idei feladatokat. A szekszárdi gyár — a vállalat legnagyobb termelési volumenű egysége — 1973. évi 192,7 millió forintos’ tervét 95,5 százalékra teljesítette. Az, hogy csupán ennyire, nem a dolgozókon múlott, ellenben az, hogy ennyire is, nagyon a dolgozókon: Az esztendő folyamán, több importanyag — ragasztó, kellék — rendszertelenül. nem egyszer késve érkezett.. Az asszonyok, leányok áldozatkészségének és az ötletes szervezésnek köszönhető, hogy az igen nagy nehézségek ellenére sikerült mind a tavalyi,. mind az eddigi, idei exporttervet maradéktalanul teljesíteni. A „Virágos Saekszárdért” mozgalomban a szekszárdi gyár szocialista brigádjai há-‘ romezer társadalmi munka- 1 órát teljesítettek. Az önkéntes munkában a vidékről bejárók sem nyújtottak kevesebbet a helybelieknél. A tanácskozások során sok hasznos javaslat hangzott el. Az 1. számú üzemben Kosztolányi Sándomé • javasolta,. hogy az üzemek között szervezzenek minőségi versenyt. Ez a kezdeményezés annak ellenére jé- lentős, hogy a szekszárdi gyár termékei között csak néhány ezreléket tesz ki a kissé kifogásolható gyártmány.. Az újítómozgalom elevenségére jellemző, hogy tavaly a szabászat átszervezésével kapcsolatban tett 34' újítási javallat közül 28-at fogadtak el. Kéményseprők termelési tanácskozása A Garay Szálló nagytermé- be.i ti.-tóttá összeverni termelési értekezletét a Tolna me- li «jgl Kérp,énjseprőf,.YáM?í- \., Esküdt Lajos a vállalat igazgatója értékelte' áz I978?as . esztendő eredményeit. fil- ' mdri'dti'-h'dgy‘186' ezér TÉéiWéHtf~ kötelező munkáit végezték el. Az árbevétel 3 millió 842 ezer forint Volt. ISittéf tette áz idei- terveket. Bomynádon szeretnének átadni égy korszerű m jnkásszáLlást. hasonló épülne később Pakson. Szerte-az országban nő a központi és o' r jCitásek. .száma,- kevesebb kéményseprőre van szükség, de így is gondot jelent az uí énpótlás. A vállalatnál 48 munkás dolgozik, 13 alkalímzóttuk van. Különös gondot fordítanak arra, 'hogy akik még nein fejezték he. a '8 általánost, le- , véfeo 'attSJf'ÖvI^Éifóssék. ‘ •be'i‘,í> tanított rrtUnloásaik pedig száké munkásbizonyítványt kaphas-' sahalt Azev itiäMk felében« szeretnék bevezetni a 44 órás munkahétét. Bízik abban.'hogy' kölcsönös segítséggel megváló- ' sítják terveiket, kiterjesztik szolgáltatásaikat ß. lakosig körében, nem csupán kémény- seprést, de kályha javító munkákat is végeznek. A vállalati szakszervezeti bizottság ismertette műit évi munkáját. Megvitatták a kői- , lektív szerződés módosítását is a termelési tanácskozáson. \ ... PETRÓ *74 Csinos családi házat épí‘tett a sZedresl Táncsics utcall. számú telken Orsós János állami gazdasági dolgozó. Takarékosan, szépen él a háromgyermekes család. Az asszony és a férj keresetéből — Iám — 250- es Pannónia motorra is futotta’ Orsóséknál nem az anyagi gyarapodás, ami egyedül fontos. Legnagyobb gyermekük négyesre áll az általános iskolában. A két kicsi még csak készülődik az általános ismeretek elsajátításának hajlékába. gz az Orsós János kérte Tibai Sándort, a községi tanács elnökét, vezettesse el házához a villanyt. Főként azért, hogy a gyerek ne pislogó Petránál kényszerüljön a tankönyv betűit silabizátni;. de- azért is, hogy mire letudják a házépítésre felvett kölcsönt, legyen áram a tévéhez, háztartási gépekhez. A tanács megtudakolta, mennyibe kerülne a száz- hatvanegy méteres hálózatbővítés. Harmincezer forintba. A vízmű, az iskola annyi pénzébe került a tanácsnak, hogy ennyit — magyarán szólva — képtelen kiszorítani. Ezen kívül azt is fontolóra kellett venni, mennyire méltányos a többi szedresi lakos érdekeit tekintve, hogy egyetlen család kulturáltabb életkörülményeinek megteremtésére harmincezer forintot költsenek. Pontosabban: 29 ezret, mivel egy ezres erejéig Orsósék be tudnának segíteni. Dehát, az is sok... Úgy ígérkezik, hogy Pel- hős Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének jóindulatából eljut a villany Orsósékhoz, Az ö házuk e$. a legközelebbi porta között három házhely kialakítására alkalmas terület nyújtózik. Ez a tsz földje. Pelhős István amondó, hogy mivel a szövetkezetiek közül is többen szeretnének építkezni. ott kínál számukra telket. Olcsón, részletre: talán még " hálózatbővítés költségeihez is hozzájárul, ha a fészekrakók a maguk erejéből nem bírnának. Nem ritkán esik szó az államhatalmi és a gazdasági vezetők együttműködéséről. Ez a néhány szó annak példázatára esett., hogy ilyen együttműködéssel hogyan lehet nem env, de három-négy család életét megszépíteni. — h. r. —
