Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

Épül az új Kossuth adó ,A hazai rádiózás egy régi problémája oldódik meg 1976- ban: új adóállomás épül a Kossuth rádió műsorának su­gárzására, amelynek adását az ország minden pontján jól le­het maid venni. A több mint 500 millió forintot felemésztő beruházást az lesd szükséges­sé, hogy a Kossuth rádió vé­teli lehetősége évről évre rom­lik, és ma már csak az ország területének 55 százalékán le­het jól venni, hallani az adást. A vételi lehetőségek romlá­sát részben az idézte elő, hogy az elmúlt évtizedek során több olyan adóállomást állí­tottak üzembe Európában, amelyek a Kossuth-adóével azonos, vagy közel azonos hul­lámsávon sugároznak. Más­részt a technikai fejlődés kö­vetkeztében egyre több zavaró hatás árasztja el az étert, amelyek mind gyengítik a ve­vőkészülékek felé „igyekvő” rádióhullámokat. (A Petőfi- adó műsorának vételével kap­csolatban minid itthon, mind külföldön sok Icai kevesebb panasz hangzik el, egyszerűen azért, mivel rövidebb hullám­hosszon sugároz, amire ke­vésbé hatnak a zavaró ténye­zők.) A DICSŐSÉGES ELŐD A Kossuth rádió műsorát ma a lakihegyi nagyadó .sugá­rozza. Talán kevesen tudják, hogy 40 esztendővel ezelőtt, amikor megkezdte a „Buda­pest I.” műsor szórását. Euró­pa legnagyobb rádiótornya volt. Az óriási „szivar” magas­sága 314 méter, acélszerkeze­tének súlya 230 tonna. A to- nyot nyolc acélsodrony hor­gonyozza ki. amelyek mind­egyike egy-egy 80 tonnás, földibe ásott betontömbbe ka­paszkodik. A toronyhoz de­rékban csatlakozó sodronyok egyenkénti súlya nyolc tonna. Ha összeadjuk a vasszerkezef súlyát, a sodronykötelek ter­hét, valamint azt a feszítő­erőt. ami a toronyra hát, ki­derül, hogy 410 tonna neheze­dik arra a porcelán szigetelő­tömbre. amelyen a torony áll. Mindezt annak érzékeltetésé­re mondtuk el, hogy milyen nagy műszaki feladatot jelent egy ilyen hatalmas toronynak a megépítése. A lakihegyi nagvadó 1944- ben történt félrobbantásáig 120 kilowatt teljesítménnyel sugárzott műsort. A felszaba­dulást követő újjáépítéskor 135 kilowattra növelték a tel­jesítményét. 1968-ban felújí­tották a tornyot, és ezzel egy­idejűleg 300 kilowattra emel­ték az adóteljesítményt. (Ugyanakkor a környező kül­földi adóállomások között már szép számmal akadnak ezer kilowattosak is.) ROMLIK A VÉTEL A mérések bizonysága sze­rint a Kossuth adó műsorait 1949-ben az ország területé­nek 89, a felújítást megelőző­en 64, a teljesítmény-növelést követően 77 százalékán lehe­tett élvezhetőén fogni. Napja­inkban — mint említettük — Magyarország területének alig több mint a felén hallgatható zavarmentesen a program. Kü­lönösen éjjel, a Nyugat-Du- nántúlon, az ország déli és keleti részén rosszak a vételi lehetőségek. 1974. március 17. Bebizonyosodott, hogy az or­szág területén középhullámon csak minden eddiginél na­gyobb teljesítményű adóállo­más üzemben tartásával lehet a jelenlegi hatásfokromlást megállítani. így határozták el az új 2000 kilowattos (2 me­gawattos) adó építését. Ehhez azonban új antennatorony is kell. Enneic helyét egy föld­rajzilag megfelelőbb helyen, a Bács-KiSkun megyei Solt nagyközség határában, a tele­püléstől mintegy négy kilo­méterre jelölték ki. SZOVJET SEGÍTSÉGGEL A jelentős beruházás szov­jet segítséggel valósul meg. Hazánkban ugyanis még soha­sem gyártottak 150—300 kilo­wattnál nagyobb teljesítmé­nyű adót. Igaz, hogy ilyen kü­lönleges méretű berendezést eddig még a Szovjetunióban sem készítettek, de a szovjet szakemberek mégis elvállal­ták a speciális adóállomás terveinek elkészítését és be­rendezéseinek leszállítását. A 300 méter magas acéltorony alkatelemej 1b a Szovjetunió­ból érkeznek majd, s a Ganz- MÁVAG szakemberei fogják összeszerelni azokat. A torony — a lakihegyitől eltérően — nem szivar alakú lesz. hanem egyenletes keresztmetszetű. A 2000 kilowattos rádió- adóállomás létesítéséről szóló kormányközi megállapodást az elmúlt év derekán írták alá. Solt térségében máris fo­lyik a rádióállomás építésén:I; helyszíni előkészítése, a te­reprendezés. valamint az út­hálózat, a víz- és elektromos- energia-ellátés létesítményei­nek kiépítése. Az adó energia­ellátását 120 kilovoltos vezeté­ken — többszörös biztosítás­sal — oldják meg. A jövő év végéig két, egyenként 1000 kilowattog lerendezést szállí­tanak a Szovjetunióból. így FELICE CHILANTI: 1. A MONTELEPREI FIUK A ni nősből, a semmiből nőt­tek ki a monteleprei fiúk. A hatezer lelkes kisvárost körül­ölelte a nagybirtok. Az iskola elvégzése után — nem is mind járták ki — azoítflal rájuk sza­kadt a megélhetés gonddá. A felnőttek, akik nem vonultak be, kivittek magukkal a ha­tárba a gyerekeiket, mint aho­gyan a tővéfió kapát is kivit­ték az öszvéren. A nincsből jött, a semmiből kinőtt mon- teleprei fiúk akkor kezdték az életet, amikor körülöttük a világ — úgy látszott — szét­esik. és új korszak lép döng- ve-dübönögve a halódó helyé­be. Otthon a sötét nyomor: a tengernyi robotért cserébe éh­ség, nélkülözés. A nagybirto­kon lépten-nyomon puskás­lovas csőszökbe botlottak. Az „uraság", a bérlő jöttére az apa levette sapkáját. Az igazi úr, a herceg csak egy név volt. Egy név, egy porfelhő, az autó nyomában, vagy egv lovas társaság városi űrökből, hölgyekből a vadnyúlsaezon- ban. Akinek élt Amerikában ro­kona, az időnként kapott né­külön-külön, a főidőben pedig párhuzarhosan kapcsolva lehet majd sugározni a programot 1976-tól, az ország minden pontján jól foghatóan. A Solt közelében épülő nagyadó mellett egy kisebb adótornyot is építenek, ultra­rövid hullámú műsor sugárzá­sára. A régi lakihegyi „szi­var” pedig valami új feladatot kap, más középhullámú adást sugároz majd. Érdekes, hogy Lengyelország is hasonló gondokkal küzd a rádió-műsorszórása terén. Ne­kik is új adótornyot kell épí­teniük az ország centrumá­ban. Az ebben az évben el­készülő óriás a világ legma­gasabb rádióadó-tornya lesz (644 méter). Az észt főváros új városnegyedei Tallinhan megkezdődött a 36—37 000 lakosú Vjajke­Ijszmjae úi lakónegyed épít­kezése. A helybeli építészek tervei alapján készülő épüle­tek körformájú tömböt alkot­nak. Ez lehetővé teszi. hogy ésszerűen oldják meg a köz­lekedést : a kocsifolyamok, el­kerülve a lakótömbit, a körü­lötte lévő úton áramlanak. A tömb összkomfortos lakások­ból álló magasházak'kal épül be. A legutóbbi két év alatt Tallinn úi területein több mint 15 000 családot helyez­tek el. A tömeges méretű építkezés itt is. mint minde­nütt a Szovjetunióban, a múlt építészeti emlékeinek meg­őrzésével összhangban törté­nik. Az észt fővárosban, mint ismeretes, sok középkori épí­tészeti emlék található Tal­linn „ifjú” része jól illeszke­dik a kialakult városképbe. hány dollárt; azok is jutottak segítséghez, akiknek az ame­rikai alvilágban élt rokonuk. A polgármester nem számított, a fasiszta alapszetv is csak egy név volt: A hatalom ott, az autó kavarta porfelhőben rejtőzött; azok mögött az Amerikából érkező pénzek mögött, a bérlő meg a csőszök puskái közt. Dörzsölt fiúk lettek a mon­teleprei srácok, mintha ezer ördög lakozott voma bennük: ezek a gyerekek olyanok vol­tak, mint a rádióantenna — a világ minden eseményére fo­gékonyak. Okosat voltak, agyafúrtak, bátrak. Állomásozott Montelepré- ben egy csendőr főtörzsőrmes­ter is. akit mindenki gyűlölt: bilincsek, [behívót rendőri fel­ügyelet, a tiszteletre méltó tár­saság „barátainak” kitelepíté­se. A tiszteletre méltó társaság, vagyis a maffia is egv nagy csődtömeg volt a fiúk szemé­ben. A maffia, melvet a fasiz­mus elhallgattatott és félre- állitott. sgmmilven lehetőség­gel se kecsegtette a felnövekvő fiatalságot. Monteleprének nem volt vakmerő maffia ve­zére. Három zászlót Soloatore Mattit A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban komolyan ve­szik az iskolai köttyvtái fontosságát. Ebben a tanévben már főhivatású könyvtáros dolgozik az iskolában, valószínűleg a következő ősztől korszerű, három helyiségből álló új könyv­tárhelyiségek várják az iskola tanulóit. 450 diák és a tanári kar találja meg itt a tafymyag hoz kapcsolódó irodalmat, a kötelező olvasmányokat és szá mos folyóiratot. A szépen fejlődő könyvtárnak jelenleg 11 131 kötete van, olvasóterme (képünkön) különösen nagy szünetben, délután látogatott. Azt tudták, hogy Partjnicó- ban, Monrealéban, Álcámé­ban, Castellammaréban. Cor- leonéban. Borgettóban, Cam- poreaiéban ott vannak „uramhátyámék” meg a[ „fé­lelmetes” lovagok. Hallottak róla suttogni. Amikor május 1-én, Santo Crocifisso ünne­pén Monrealéban jártak a nagy lóversenyen, a felnőttek­től örökölt ősi félelemmel ha­ladtak el 'bizonyos házak előtt. A Mieeli család háza. vagy a C arcéin a -vil la előtt a vííiros szélén. Ám a monteleprei fi­úk a maguk módján nőttek föl: nem volt kit tisztelni szü­lővárosukban. Se dúcét, se ki­rályt, se mafiflavezért. A plébános aggódott ezért az okos és elvadult nejmze- dékért, amely a környező vi­lág minden korlátját, minden törvényét elutasítva akarta megépíteni a maga világit. Különösen egy kis csapat nyugtalanította, az a nyolc-tíz kamasz, akiket gyakran lehe­tett együtt látnj szoros barát­ságban. És egyikük — még egészen gyerek — teljesen fel­nőtt módra gondolkodott, Szin­te filozofált a világ dolgairól. A kis Turiddo. Maria Lomábar- do fia A plébános elnézte őket, amint vasárnap kettesével- hármasával összskapaszlaodva sétálgattak. Turidduzzo min­dig az élen. és, mögötte! a többiek: Gaspari’no Pisciotta. a Badalamenti testvérek. Térra- nova. Ciccio Mannino. a kis Motisi és a Cucinella meg a Pássá tempo testvérek. És köz­tük az ifjabbik Genovesi, a 'bérlőék fia. Turiddo keleset beszél, mintha inkább csak mérlegelné a szavakat: onnan is adódik a tekintélye a társai előtt, hogy mindig visszafo­gottan viselkedik, mintha va­lami feszültséget, ki nem mon­dott szorongást hordozna ma­gában. A plébános a csúfnevüket is ismerte, ezeket vagy ők adták egymásnak, vagy a családtól örökölték: Turiddo Giulianó- nak, Maria Lombardo fiának nem volt gúnyneve. Gaspare Pisciottát Sugárkának hívták, így hgjározott egy vasárnap Turiddo. mert megtetszett ne­ki a szó, és a tomplom előtt, kijelentette: „Sugárkának fog­lak nevezni”. De a városká­ban továbbra is Aspanónak nevezték Pisciottát. ez a Gas­pare szicíliai beceneve. Bada- lamentit viszont Fehéríenekű- nek csúfolták, mint a család­ját, Terranovát pedig Málé- szájúnak. mert olyan lassan beszélt, olyan hosszan gondol­kodott minden szón. hogy megaludt szájában a tej. Az ideges, nyugtalan Ciccio Manninót. aki verhetetlen volt a futásban, Villámnak nevez­ték. Aztán volt még Angyal­ka és Fattyú, meg Bubu: az Amerikai az a fiú volt. aki­nek apja az Egyesült Álla­mokban élt. Abban a városkában, ahol senkit se találtak, akit tisz­telhettek volna ők. a legerő­sebb fiúk uralták a terepet; összefogtak, számon tartották őket. A csendőr főtörzs min­dig ügyelt rájuk, a plébános igyekezett megnyerni a lelkű­ket. Ezek a modern fiúk majd­nem mind otthagyták a nagy­birtokot. nem voltak hajlan­dók elviselni a kínlódást a kapával, megunták a beadók, meg a csőszök uralmát. (Folytatjuk) Könyvtár az iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom