Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
I 1 1 t 4 a Gépkocsival indultunk Bogyiszlóiból a községhez tartozó Dankó-telepre. Nem jutunk messzire, akkora a sár, hogy azon csak gyalogosan lehet átjutni. Megyünk a tartalék- futballpályának kinevezett legelőn, előttünk két cigányasszony halad. Az öltözetük inkább valamilyen paraszti népviselethez hasonlít, semmint ahhoz amit a cigányokon megszoktunk. Egyikük lábán hosszú fehér harisnya. Tisztább 'már nem is lehetne. Ezek az első benyomásaink a Dankó-telepről. A szabályos, tervezőasztalon megrajzolt házsorok az 1950-os jeges árvíz után épültek. A épületek többsége még vakolatlan, messzire virítanak a vöröstéglás csupasz falak. Az udvarokon azonban kukoricával telt górék, disznóólak, kötélen száradó műszálas fehérnemű. Kövesút nincs, csak betonlapokkal kirakott járda az egyik oldalon. A Dankó-telepen szinte kizárólag cigánycsaládok élnek. A tanköteles korú gyerekek szálba 51. Felőlük kérdeztük .Diófási János iskolaigazgatót, meg arról a kezdeményezésről, melynek eredményeképpen a telepen sikerült létrehozni az úgynevezett cigányiskolát és a cigányóvodát. Mindkettőt egy épületben helyezték el. Az iskolában 1958-tól folyik az oktatás, az óvodába pedig 1965- től járhatnak a 3—6 éves gyerekek. Hogy ezekre az „intézményekre” miért volt és van szükség, azt talán fölösleges részletezni, hiszen köztudott, mennyit küszködnek az alsó tagozatos nevelők az általános iskolába kerülő kis cigány- gyerekekkel, akiknek nagy része nemhogy számolni, de m g magyarul beszélni sem tud megfelelően. Ha van hátrányos helyzetű tanuló, akkor ők igazán azok. A kezdeti lern iradást pedig nagyon nehéz „behozni”, többnyire nem is lehet. — Két osztályban kezdődött a tanítás, még 1958-ban — mondja Diófási János. — Akkor valamennyi cigány tanuló, az elsőstől a nyolcadikosig ezekbe az osztályokba járt. Aztán a nagyobbak fokozatosan kimaradtak, ahogy elérték az iskolaköteles kor felső határát. Végül az elsősök és a másodikosok maradtak a Dankó-telepi I—II, összevont osztályban. így kisebb lett a létszám is, többet foglalkozhatott a nevelő egy-egy gyerekkel. A második osztály elvégzése után már a községben lévő iskolába járhattak, együtt — Inkább csak a felső tagozatosoknál. Azonban elég, ha néhány szülőt évente egyszer- kétszer megbírságol a tanács, és a nevelő jellegű pénzbüntetés eléri a célját. Az osztályban nyolc fekete szemű, hajú apróság, egy sor pad. rengeteg házilag készült szemléltető kép, eszköz, a szekrény tetején televíziókészülék, a sarokban víztartály, mosdótál, néhány tiszta törülköző. Ez utóbbiakat a gyerekek hozzák. Megvehetné ugyan az iskola is. de így nagyobb a nevelőhatás. Az elsősöknek úgynevezett önálló órájuk van, a másodikosokkal a tanító, Ka- sziba István foglalkozik. — önként vállalta, hogy itt tanít. Miért? — Kevesebb a gyerek. — A munka viszont ugyanannyi, mint egy másik osztályban vagy még több. —, Hát igen. Én nem egész évre készítem a tanításhoz a manuális készségüket, koncent-' rálóképességüket. Indulunk vissza a faluba. Friss szántáson vezet a keskeny csapás, de Diófási János elmondja, hogy nemsokára megkezdik egy betonút építését. amely majd nemcsak a tsz üzemegységét, hanem a Dankó-telepet is összeköti Bo- gyiszló belterületével. A távolság nem lesz kisebb, a Dankó-telepiek azonban mégis közelebb kerülnek a közságtanulhattak a többi gyerekkel. Természetesen a hátrányos helyzet nem szűnt meg, de a tanítás, tanulás feltételei ösz- szehasonlíthatatlanul jobbak lettek. — Ez bizonyára megmutatkozik az iskolában folyó oktató-nevelő munka hatékonyságában is. — Néhány kivétellel elvégzik a nyolc osztályt, és ketten már középiskolába is jelentkeztek. Igaz. az egyik kimaradt, a másik is csak levelező úton szerezte meg az érettségit. Zömmel szakmunkásképzőbe mennek, mégpedig a fővárosba. Ez több szempontból is jó, mindenekelőtt azért, mert így elszakadnak az itthoni, többnyire visszahúzó környezettől. Nincsenek látványos eredményeink, de az a tény, hogy a Dankó-telepi lakosság harminc éven aluli része már nem analfabéta, mindenképpen a cigányiskola meg a cigányóvoda létjogosultságát igazolja. Nem kell arra törekednünk. hogy a sok nevelési, oktatási gondot okozó cigány- tanulóinkat minél előbb felmentsük az iskolába járás kötervet. hanem egy hétre. Nem kis munka, ha figyelembe vesszük, hogy egyszerre két osztállyal kell foglalkoznom. — Kezdetben váltották egymást a nevelők, aztán Nagy István egyfolytában több évig a Dankó-telepen tanított. Az ő munkáját némi túlzással korszakalkotónak mondhatjuk — tájékoztat bennünket Diófási János. — Kasziba Istvánnak már csak tartania kell a színvonalat, persze ez sem könnyű. Anyagilag, erkölcsileg el is ismerjük ezt a munkát. hez. Ez pedig nem csak a leendő műútnak. hanem többek között a telepi iskolának, óvodának is köszönhető... GYURICZA MIHÁLY FOTO: KOMAROMI TOLNA MEQYEI CIQÁNYDALOK Elindult, az asszony, hogy lovat itasson. Hej, dehogy is itatta, magát csinosította! Istenem, istenem, add meg, amit kérek, uraság sem kell, csak adj jó egészséget, hogy azon a ringyón kitölthessem bosszúm, ha addig is élek! Mikor mondom, akkor tedd, a poharat ragadd meg, azt a szép lányt forgasd meg! Ez bizony nem csapszék, ahol bort ihatnék, a tömiöcben vagyok, hervadok, sorvadok. Kiengedtem csikóimat messze, a nagy zöld mezőre. Eltörött egynek a lába, legszebb csikóm lába tört ai. Hej, amikor hírül hozták bőrkabátom összetéptem! — Ne törd magad, ne öld mugad, legény vagyok, megfizetem! KÉT BOGYISZLÓI VERS A faágon tyúk énekel. Daloljon csak, énekeljen, hirdesse, hogy itt van a nyár, tudja meg ezt a nagy világ. * Vettem egy új kendőt, tettem rá virágot. Szagos lesz az utca, ha ott járok, még jobban szeretnek a legények. Csányi László fordításai Az iskolával egy épületben van az óvoda is. Ide húsz gyereket írattak be. Tiszták, rendesek, elevenek. Velük Fazekas Istvánná óvónő és Orsós Já- nosné dajka foglalkozik. Előkészítik őket az iskolába járásra. Az óvónő, a dajka sincs könnyebb helyzetben, mint a tanító, hiszen a legtöbb apróság ingerszegény környezetből érkezik az óvodába néhányu- kat otthon sem a legpozitívabb hatások érik. Fejleszteni kell — Van-e gond a Dankó- telepi gyerekek iskolába járásával? telezettsége alól, megszabaduljunk tőlük. Azért néha szükség van a felmentésre is. hiszen nem járhat iskolába például olyan lány, akinek már élettársa van. Iskola
