Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
Egy fiatal munkás házat épít Nem mindennapi esemény a dán Hansen család négyes ikreinek látogatása Gdanskban a Rychert ötös ikreknél. Bár nem értették egymás nyelvét és korkülönbség is van köztük, igen jól érezték m,agukat egymás társaságában. A képen: Az ikrek az óváros egyik hóval fedett terén a Neptun szökőkút előtt. Az ötös ikrek májusban lesznek háromévesek. A dán ikrek, Allan, Brian, Carsten és Dan hatévesek, koppenhágaiak. (Fotó — CAF — MTI — KS) —Korábban járt a Hermahn Ottó lakótelepen? '■’-L- Nem. ' Amikor egy éve- először idejöttem, ' meglepőd-■’ tem: , Ez . itt új •• városrész, a- dombon. — Mekkora a telek? — Hatvanhat négyszögöl. Nem mondom, hogy nagy, de' azért a házon kívül kis kert- . re, még kisebb hátsó udvarra is futja belőle. — Mennyibe került? — Tizenkilencezer forint,1 de ezt nem számíthatom, mivel • anyósoméktól kaptuk ■ ajándékba.-— Ajándékba? — Ne lepődjön meg. Van olyan ismerősöm, akinek autót vettek az esküvőjére. Mi a telket kaptuk és egy szülői tanácsit — építsünk. A több mint két esztendővel iezelőtt a nők érdekében hozott ^párthatározatnak talán legfonto. >sabb eredménye, hogy tudatossá tette a problémát, a tényt, hogy l— van, hogy foglalkozni kell vele, figyelni kell rá. És — foglalkoznak vele — figyelnek rá. Sok üzemben forgattam összefoglalók lapjait: értekezleteken, megbeszéléseken zületett elgondolások eredmé- yeit— megvalósult és megváló-' Sülő intézkedésekről — hogyan- hozzák be a nők bérének lema- fadását, hogyan igyekeznek javé1 tani a munkakörülményeken, hogyan könnyítik még a nehéz fizikai munkát. Jártam olyan üzemekben, ahol nemrég még asszonyok tolták- vonták a textilbálákkal rakott targoncákat. — Ma villamos szállítóeszközök könnyítik a nehéz munkát Sokszor látogattam el ebbe a gyárba, éveken át — a folyosót, ahol a targoncákat húzták-tolták á nők — a sóhajok folyosójának neveztem magamban. Ma már csak az emlékek őrzik a ziháló tüdő, az aritmiásan dobogó szív fáradalmait... Sorolhatnám az eredményeket: mindazokat a helyeket, ahol korszerűsítettek, automatizáltak, jobb, kedvezőbb munkafeltételeket teremtettek a nőknek. Számos üzemben mentesítették a családanyákat az éjszakai műszak alól. És mindenütt az országban a szolgáltatás javításával, új gyermekintézmények létesítésével, a régiek befogadóképességének emelésével igyekeznek valamit könnyíteni a dolgozó nők vállára nehezedő terheken. Folytathatnám tovább az eredmények sorolását — a világosabb, tágasabb üzemeket, a kellemesebb munkafeltételeket. Az intézkedéseket,: amelyek azt célozzák, hogy: a nők jobban részt vehessenek a szakmai képzésben, a művelődésben.. A Központi Bizottság határozata nyofnán a társadalom igyekszik. megteremteni' a feltételeket, hogyífa nők egyenrangúsága — és - ,egyeníjogúsága mindinkább valódi'tartalommal teljék meg De van még-tennivaló és nem is kévés.-. Hány, nő áll például irányító posztéit? Milyen-régi a párthatározat,; hogy a fontos, irányító 1914. február 10. — Lassan múlt időben beszélhetek az építkezésről... — Igen, lassan megélem azt is. Mindenesetre meggondolnám, hogy belevágjak-e, ha most lennék a kezdés előtt. — Miért? — Az ember naponta nyolc órát dolgozik. Miből gazdálkodik? Csak ami a munkaidő után marad a napból, azután a szabad szombatból, ünnepekből, vasárnapokból. Megmondom, úgy ahogy van, nekem is majdnem embert kellett fogadnom, aki a papírügyeket intézi. Higgye el nekem, hogy annyi a futkosni való egy építkezés miatt, hogy sok. Engedély innen, engedély onnan. És hány esetben megtörténik, hogy hiába megy az ember. Kérem, délután nem foglalkozunk ezzel, jöjjön délelőtt. Sokszor hallottam ezt. munkakörökben is növelni kell a nők számát Megvalósul-e ez a gyakorlatban? Attól félek — nem úgy, ahogy szeretnénk. Az előítéletek mélyen gyökerez, nek. És az a vezető, akinek dönteni kell a fontos munkakör betöltéséről, az esetek többségében — a férfit választja. Az előítéletek sajnos épp olyan mélyen élnek . a nőkben, mint a férfiakban, önbizalom hiányában a másik nő tudásg, képessége iránti bizalmatlanságban nyilvánulnak meg. A nő helyzete a családon belül is nagyon lassan változik. És megváltozott a gazdasági; társadalmi helyzetének tettekben való elfogadása és méltánylása, — amit vulgárisán így szoktak kifejezni — mosogasson a férj is, „segítsen" a férj is — árnyaltabban pedig így mondhatnánk: a terhek méltányos és megfelelő elosztása a családtagok között, — ritkán, nehezen valósul megy ......... A statisztika. szerint. az asszonyok szabad idejének jó részét „felfalja” a háztartás. A nő egyenrangúsága az otthon, a családi ház területén valósul meg legkevésbé. Ott még mindig makacsul tartják magukat a régi normák, a régi előítéletek. Pedig — a társadalmi és a magánélet szoros egységet alkot. Hat és visszahat egymásra. És ha a családon belül a teher zöme a nő vállára nehezedik, ha ő felelős a család minden gondjáért, bajáért, még érzelmi egységéért is, — akkor a társadalom könnyítései, intézkedései nem érhetnek igazán célt KERTÉSZ MAGDA — Miost elégedett? ' — Most igen. De tudja, hogy vart. Elégedett vágyói? és leszek egy ideig, amíg meg nem szokom, hogy házam van. Akkor más következik. Újabb ■ .. elégedetlenség, újabb célok. Az ember mindig kitűz valamit maga elé, amit szeretne elérni. o A Hermann .Ottó lakótelep 19-es számú ház Vanitsek Istváné, a fiatal, huszonnégy éves munkásé. Már körbejártuk a házat, átnézegettünk a szomszéd portára, szemrevételeztük a kisebb újítással is felérő pvc- esőcsatomát, s most megállunk a legfelső szintért, a majdani hálószobában. — Húsz év miilvn mi jut eszébe az építkezésről? — A villanyoszlop. Hogy megértse, mire kellett, tudnia kell, hogy ide daru nem jöhetett, Pontosan a domboldal közepén van a ház; sem az egyik oldalról, sem a másikról nem érhetett volna ide a daru gémjei így azután nem volt mit tenni, mint mindent a magam erejével felszállítani az építkezéshez. Villanyoszlopot képeztem ki feljárónak, . úgy, hpgy deszkákat szegeltem • rá, egymás gnellé, s olyan lett . az egész, mint egy létra. Azon egyensúlyoztam a cementtel, malterral, téglával. Sosem felejtem el, hogy az egyik va- .sámap délelőtt, mikor két vöt dörrel hordtam felfelé a maltert. a szomszédasszony.,, átszólt, hogy Pista, én, nem tudom tovább nézni, ezt az akro- batásdit, azzal becsukta az ablakot, rriég a rolót is leeresztette: - ' ■: ■. >.?’■■■ v; :S V'V. ' ■ > A ház.' Vanitsek István- elöl megy: és megmutatja az, épületet. ,• ! — Ez a földszint. Kis előszoba, ebédlő, főzőfülk'e,’’ kamra, WC, ez a 'kicsi helyiség meg a kazánház. Hogy központi fűtéses lesz? Hát persze. Olajjal fogok tüzelni — mondja. ......s ___________________ A z első emeletre kétágú létrán , egyensúlyozunk,,, lépcső még nífic’s,'' csák'ja' feljáró majdani karfái állnak egymás mellett, egyformára szabva,’lefestve. — Itt más nincs, mint a nagyszoba meg a fürdőszoba. . — Kívülről nagyobbnak látszik a lakás. — Semmi luxus nincs ebben. Egy háromszobás, összkomfortos háznak felel meg ez is, azzal a különbséggel, hogy emeletes. A második emeletre még veszélyesebb a feljutás. Irtog, mozog az egyágú létra. —Ez a két hálószoba, itt á sarki részén meg a ruhaszárító lesz, mivel lapos tetejű az épület, padlás nincs. De ugyanígy nincs pince sem. — Nagyjából kész a ház. Mikor költöznek? — Ősszel. De azt megünnepeljük. Akik segítettek, azok is itt lesznek akkor. o Akik segítettek: — Mindenekelőtt a feleségem. Nem mondanám, hogy erős fizikumú, de nagy akaratereje van, az biztos. Ha látta volna, amikor itt nyáron ketten hordtuk fel vele a kétezer blokktéglát, aminek darabja négy kiló.,. Azután kézikocsin hordtuk fel a TÜZÉP-ről az ajtókat, ablakokat. Hogy kik segítettek még? Mindkét részről a szülők. Na és a kollégák. En az ÉPFÜ-nál vagyok gépjárművillamossági műszerész, s nálunk jó a közszellem, a kollegialitás. Mondom a munkatársaknak, hogy kezdem az alapozást, jól jönne a segítség. Mit gondol, hártyán jöttek? Nem találja ki. Volt olyan nap, hogy tizenketten ástuk a földet. Ha már a segítségnél tartunk, csak szólni kell arról a nyolcvanezer forintos kamatmentes kölcsönről, amit a vállalatomtól kaptam, de megemlítem az ötvenezer forintos OTP-kölcsönt is. Na meg nagyanyámat is, neki is tartozunk pár ezerrel. — Es a többi pénz? —, Feleségemmel kétéves házasságunk alatt hatvanezer forintot gyűjtöttünk. Azt mondják sokan, hogy azt nem lehet. De lehet! , Ép megcsi- . náltam, semmi ördöngösség sem volt benne. Igaz, a szülőknél ettünk, és magunknak zoknin, tpeg a legszükségesebb fehérneműn kívül nem vettünk semmit ( • — Hány, ruhája van? —'Nem részletezem. Any- nyi, amennyit még legénykoromban vettem. — Mennyi a fizetése? — A feleségemé ezerkilertc, az enyém kettőezernyolc. — Kiadások? — Hogy mondjam csak.;: Semmi kiadás nincs, de mégis az egészet kiadjuk a házra. Tehát nem fizetünk albérletet, élelemre sem kell költenünk, mivel anyósoméknál lakunk. Azt mondja Vanitsek István, nincs az a pénz, amiért a házat eladná valamikor. — Nem tudnák megfizetni azt a munkát, amit mi itt véghezvittünk. Rövid számolgatás. Vanitsek István 1973. május 14-én kezdte a ház alapozását. Azóta minden ünnepet, vasárnapot végigdolgozott, s hétköznapokon, műszak után legalább hat órát munkálkodott a házon. Egy kis szorzás, és a végeredmény: 1600 óra, az arfnyi mint több mint hatvan nap éjjel-nappal. — Azt mondja, mindenben spórolni próbált. Hányféle szakmába kóstolt bele az építkezés alatt? — Számolja, sorolom. Voltam kőműves, üveges, villanyszerelő, lakatos, vízvezetékszerelő, kubikos, bádogos, anyag- beszerző. — Nyolc szakma, a kubikos nélkül hét. A tervekről beszélgetünk. Á költözéskor könnyű lesz. A saját készítésű székeket, asztalt körtnyű lesz elhozni, s azt a pár bútordarabot, amit még a fiatal munkásházaspár vett az elmúlt két év alatt. — Nincs baj. Részletre veszünk majd bútorokat, s állítom magának, hogy egy vagy két év alatt meglesz minden,, ami kell. — Terveik? — Júliusra kisgyereket várunk. Hármat szeretnénk. Hely van. A gyerekek kapják a legfelső szintet, mi meg a feleségemmel az elsőn maradunk. Látja, már ezt is elterveztük. Alattunk a város. Már égnek a neonok, fénycsíkok jelzik az utcák vorfalát. VARGA JÓZSEF , Film Goethéről A nyugatnémet televízió több részből álló dokumentumfilmet készít Johann Wolfgang Goethéről. A 13 rész teljes adásideje kb. tíz óra. Ez év augusztus 28-án, amiken a nagy költő születésének 225. évfordulóját ünnepük, az NSZK-ban bemutatják a sorozat egy darabját, amely annak történetét ismerteti, hogyan jött létre a „Faust" első része. A „Werthef" alkotásáról szóló részt egy hónappal később. a regény megjelenésének 200. évfordulóján fogják vetíteni. 1975 januárjában kezdik el a, filmsorozat időrendi sorrendben való közvetítését, kezdve a költő gyermek- és ifjú éveiről szóló részekkel. A szerzők elgondolása szerint a filmnek maradéktalanul eleget kell tennie a jelenkori irodalom- történet követelményeinek, ezért a szakemberek egész csoportját vonták be a munkába. A filmet részben az NSZK- ban, részben — o DEFA-val kötött megállapodás alapján — az NDK több városában (Weimarban, Lipcsében) fogják forgatni. Előítélet és egyenjogúság Négyes Herék —- ötös ikrek
