Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

r V Tervből valóság lesz a szekszárdi parkövezet Kirándulóhelyek — Csónakázótó — Szabad strand — Horgászvizek Sötétvölgyben máris meg­változott a tái képe. sétányok, esőbeállók. gépkocsipar kólók változtatták meg máris a meg­szokott tájat. Rózsamájban bagger katorja. a Füstös tó (bolondok vize) medrét. Kese­lyűsben két és fél száz hek­táros holt Sió-ág keletkezett a zsilip megépítésével. A me­gyei és városi vezetés felis­merte a lehetőséget, a szabad idő növekedésével párhuzamo­san jelentkező parancsoló igény kielégítésére. Kirándulóhelye­ket. parkövezetet kell létesí­teni. Bárd Flórián, a szekszár­di horgászegyesület elnöke, aki fáradhatatlan energiával mun­kálkodik azon. hogy a szek­szárdi és környékbeli horgá­szok új vizekhez jussanak, leg­el ébb is a megyei és városi tanács segítségét, támogatását, tettrekészségét hangsúlyozza. S aztán elmondja, mi történt eddig, mi folyik jelenleg, és mi lesz a jüvőben. Tovább­adjuk. hiszen nagyon sok em­bert érdekel a városban és környékén, horgászokat és nem horgászokat egyaránt. (Hogy mégis elsősorban a horgászok szempontjait vesszük figyelem­be, szolgáljon mentségül, hor­gász az informátor és horgász a cikk szerzője.) I 1 PARKERDŐ | SÖTÉTVÖLGYBEN A sötétvölgyi erdő a szek­szárdiak kedvelt kirándulóhe­lye. Feltétlenül az érdeklődést fokozza majd a bejárati völgy­ben folyó átalakítás. Hatszáz hektár területen parkerdőt lé­tesítenek. Tavaly már elké­szült az első ütem. 427 ezer forintos költséggel. Sétányokat képeztek ki, esőbeállókat állí­tottak fel. gyermekjátszótér, gépkocsiparkoló létesült. Idén, a második ütemben készül a hathektáros csónakázótó, amelybe halat is telepítenek, így horgászvíz is lesz. termé­szetesen horgászkezelésben. 30 hektáron terül el majd az arborétum, a körülbelül 8 mil­lió forintos összköltséggel lé­tesítendő parkerdő 1975-Ioen készül el teljesen. KESELYŰSI (HATFŐI) PARKERDŐ lehessen, annak elengedhetet­len feltétele, hogy a jelenle­gi vitát azzal zárják le: a víz horgászkezelésbe kerül. RENDEZNI A BONI-FOKI HORGÁSZTELEPET A Boni-fokon eddig 65 hét­végi épület áll. nem messze innen a Karászi foknál 37. To­vábbi építési engedélyeket, egyelőre nem adnak ki. a mindennemű rendezés viszont elengedhetetlen, hogy a telep valóban kulturált, az igé­nyeknek megfelelő horgászte­leppé váljék. DOLGOZIK A BAGGER RÖZSAMÄJBAN Először mondjuk el. mi lesz itt a palánki téglagyár és a Sió-csatorna közötti részen. Városi park létesül 67 hektár területen a 6-os út és a régi palánki út között. Ebből 35 hektár csónakázótó lesz. Emel­lett sétautak, játszótér a többi területen. A régi palánki út és a vasút közötti, úgyne­vezett bolondok vizének hor­gászvízzé alakítása megkezdő­dött. Dolgozik a bagger, mé­lyíti a medret, az idén már áztathatják a zsinórt a szek­szárdi horgászok. Hogy ered­ménnyel. arról a majdani hal- telepítés gondoskodik. A vasúton túli szakasz, az úgynevezett Baksa tó. kimélví- tése. rendezés,, igen nagy föld­munkát és szivattyúk beállítá­sát igényelné, ezzel kapcsolat­ban egyelőre csak elképzelé­sek vannak. Az idősebbek még emlékez­nek a Szúnyog-csárdára. A mostani Sió-csárdával szem­ben állt. nyoma sincs már, amint hogy a körülbelül két- kilométeres holt Sió-meder is feltöltődött. Az idén megkez­dik, jövőre befejezik a meder mélyítését és a környék ren­dezését. Csónakázótó, horgász- víz és szabad strand lesz ezen a területen. A rózsamáji terület átalakí­tási üteme tehát a következő: Első szakasz: a Füstös tó vi­Szüts László: zenek rendezése (1974): máso­dik szakasz: az egykori Szú­nyog-csárda környékének ren­dezése (idén kezdődik. 1975- ben befejeződik); harmadik szakasz: parkrendezés. A vi­zek természetesen horgászke­zelésbe kerülnek. ÉS A FADDI VÍZ? Egyre hangosabban kérik a horgászok és a horgászegyesü­letek a faddi holt Duna-ág horgászkezelésbe való átadá­sát. Tárgyalások, úgy tudjuk, folynak. jóslásokba azonban hiba lenne bocsátkozni. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumnak van egy állásfoglalása, amely elő­irányozza. hogy a halászati szövetkezeteket fokozatosan nagyüzemi, intenzív termelést folytató, tógazdaságokká kell fejleszteni. Az átalakuláshoz jelentős támogatást is kapnak az államtól. Megítélésünk sze­rint. semmi akadálya sincs annak, hogy a Tolnai Htsz is ilyen tógazdasággá alakuljon át és természetes vizei egy ré­szét a horgászoknak átenged­je. Erre legalkalmasabbnak a faddi holt Duna-ág kínálkozik. A horgászok élénk érdeklődés­sel várják, mit hoz a jövő. A székesfehérvári vízügyi igazgatóság két tervet is kidol­gozott az üdülővíz felfrissítésé­re. Egyik változat szivattyúte­lep felállításával látja meg­oldhatónak a vízcserét, a má­sik változat az atomerőmű hű­tővizét vezetné a paksi csa­tornán keresztül a holtágba Döntés természetesen még nincs, csak remény, amit a horgászok táplálnak. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a zöldövezet, a kirándu­ló- és ezen belül a horgász­helyek létesítése mennyire fontos a szabad idő kulturált kihasználásának, örvendetes, hogy a megyei és városi veze­tés nemcsak felismerte ezt, hanem máris nagyon sokat tett a felsorolt tervek megvalósí­tására. LETENYEI GYÖRGY A Sió-zsilin megépítésével egy holtág keletkezett. Kör- rvéke nagyon alkalmas kirán­dulóhelynek. igazi Duna-árté- r; terület. Közel a Szarvas­csárda. köves úton megközelít­hető. Természetes, hogy a 267 hektáros területet is be akar­ják kapcsolni Szekszárd park­övezetébe. Tervek készültek ál­landó vadászati kiállítás és halász-skanzen létesítésére. Kí­vánatos. a holtágat a befo­lyásnál gáttal lezárni, nehogy a Sió szennyezett vize bele­kerülhessen. Ha ez megvaló­sul kitűnő horgászvízzé válik. S hogy valóban jó horgászvíz Tolna megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Válla lat központi munkahelyre azon­nali belépéssel felvesz GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti csoportjánál. (Szek­szárd, Mártírok tere 5—7.) 057) Pofeolíűz — Kisregény — 16. — Nézze! Az emberek álta­lában nem hősök. Csetlenek- botlanak, végzik a maguk dol­gát, j ól-rosszul. Tetteik érté­két nem bennük kell mér­nünk. Amit helytállásnak szo­kás nevezni, az rendszerint nagyon kérészéletű valami, Előfordul, hogy egészen jelen­téktelen emberek egyszerre va­lami jelentősét visznek vég­hez. A tett. szempontjából mindegy, hogy egyébként ki­csodák, és milyenek, hogy előtte vagy utána hogyan él­nek. Cselekedeteik értékét azok társadalmi haszna szabja meg, nem pedig indítéka. — Hát mi ennyire nem va­gyunk fontosak? — Félreért! — mondtam. Elhallgatott. Hűvös szél szá­guldott végig a parkon, úgy láttam, kicsit megborzongott. Javasolni akartam, hogy hagy­juk abba most már, de érez­tem, valamire még kíváncsi. Mégis, mintha lemondott volna róla. — Akkor hát az se fontos! — Micsoda! — Amit még el akartam mondani. — Mit akart elmondani? — Amit maga is megírt. De nem úgy, ahogy maga megír­ta, hanem ahogy én átéltem. — Mondja el! — mondtam. késlekedés nélkül folytatta. * Mit gondol, hová vitt az utam a háztól? Nem nehéz kitalálni: egyenest a vendég­lőbe. Még csak óda se néztem, mi történik a fúrótoronynál. Mehettem nyugodtan, senki se figyelt már ott énrám. Pedig virítottam a fehér, vasalt ing­ben, akár egy vasárnapi szi- esztázó polgár. Két óra körül lehetett. El is múlt talán, mert ami­kor ittam a söntésben a fél­decit, Piri már leszámolt, s távozóban odajött hozzám. — Mi van veled? Ennyire nem érsz rá? — kérdi. Szó nélkül hagytam ott. Be­mentem az étterembe, hogy egyek valamit. Először egy üveg sört kértem. Robi is rám bámult. Kétszintes víztorony Kétszintes víztorony épül Szeged város újszegedi negye­deben. A tároló 800 köbméteres felső tartálya a mairat há­zak, az 1500 köbméteres alsó tartálya pedig az egyéb épü­letek vízellátását szolgálja majd. (MTI Foto — Tóth Béla felv. — KS4 Folklórrendezvények Dombóváron A közelmúltban rendezte meg a dombóvári Kapos tánc­együttes első táncházát. A rendezvénynek nagy sikere volt, olyannyira, hogy február 24-én megrendezik a másodikat is. A második táncház vendégei délelőtt az „aprók”, azaz az általános iskolások, este pedig az ifjúság lesz. A kis­iskolások táncháza a dombóvári művelődési központ „újítá­sa”, hasonlót a megyében még nem rendeztek. Hamarosan vendégül látják Dombóváron a Halmos— Sebő kettőst — akik mellesleg a fővárosi művelődési ház táncházában a zenét szolgáltatják együttesükkel — hogy a régi és új népi hangszerekről tartsanak bemutatót és elő­adást. A művelődési központ dolgozóinak a folklórrendezvé­nyekkel nem titkolt célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a művelődési ház énekes-, zenés-, táncoscsoportjaiba való jelentkezésre. — Bedagadt a fogad, szaki- kám!? — de láttam, hogy nem hiszi. Kivált Flóri ütése sajgött nagyon. Míg hozták az ételt, ültem ott elgondolkodva. Ben­nem sem volt kisebb a fel­fordulás, mint a fúrótorony körül. Most mit tegyek? Én itt ebben a brigádban nem dolgozhatom tovább. És mi lesz Zsuzsával ? Alighanem körü­lötte is feldúltam mindent. Gyötró gondolatok közt kezdtem az evéshez. A szomszédos asztalnál ket­ten ültek, ettek azok is, és gondolatokat váltottak azok is, csak nem éppen magukban, hanem fennhangon. Amikor már a magam gondolatait el­untam, oda figyeltem. Azt mondja az,-egyik: — így van ez, látod! Ugyan­az az erő rombol, vagy épít, aszerint, hogy kicsúszik a ke­zünkből. vagy kézben tudjuk tartani. — Még az a szerencse — mondta a másik —, hogy a gázt rengeteg vízgőz kísérte és igy a berendezések jó részét sikerült megmenteni. Emebben felismertem a tröszt főmérnökét, a másik ta­lán valami minisztériumi ki­küldött lehetett, Pestről. — Én még ilyen kitörést nem láttam — folytatta a pes­ti — Elképesztő energia tört fel. — Nem lesz könnyű lefog­ni — mondta a főmérnök. — A mesterséges köd itt semmit sem ér. Szerintem a gyorsan kötő cementtel is hiába pró­bálkozunk. No, ez engem már nem ér­dekelt. visszatértem hát a sa­ját gondolataimhoz. Mi lesz velem eztán ? Ez a kérdés gyö­tört állandóan. Hogy elfecsé­reltem az életemet, atyaúris­ten! Mit kellene most tennem? Megint a szomszédaimra kel­lett figyelnem, mert egyszer- csak azt mondja a főmérnök: — Már eddig is két sebe­sültünk van. — Ki a másik? — kérdez­te a pesti. — A helyettes vezető a Fló- rián-brigádból — mondta amaz. — Égési sebekkel vit­ték kórházba. Hárman szerel­ték az akkumulátort, a má­sik kettő sértetlen maradt. Ezért hiányzott hát az apostolok közül Kelemen! Egyre figyelmesebb lettem a szomszédaimra. Pedig nincs más — mond­ta a főmérnök —, le kell dön­tenünk a tornyot. — Elég nagy baj! —mond­ta a másik. — Hallatlan ér­ték! — De a mérnök csak sorol­ta az érveket. — Ha magától dől le, na­gyobb kráter keletkezik. Ahogy Battonyán, Hajdúszo­boszlón. Akkor pedig közelébe se juthatunk a kútnak. — Mit akarsz csinálni? — kérdezte a másik. — A me­revítőkötél az első húzásnál elszakadt. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom