Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
% J Pártaservezés — pártirányttas Pártszervezetek és a művelődéspolitika Egyik gyárunkban a közelmúltban automata vezérlőtermet helyeztek üzembe. Megfigyelték. hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mesterek, idős szak. munkások idegenkednek a műszerekkel, jelzőlámpácskákkal tarkított kapcsolótábla használatától. Ahelyett, hogy kényelmesen megnyomnának egy gombot, kiballagnak az üzemcsarnokba, vagy a gyárudvarra és ott kézzel tekergetik a víz- és gőzvezetékek szabályozó csapjait. Az élet bármely területén megfigyelhető, hogy az általános műveltség alapvető elemeinek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szakismeretek bővítését is gátolja. Különösen a korábban mezőgazdasagi jellegű tájegységeken létesített ipari üzemekben, de a korszerű nagyvárosi vállalatoknál is gond, hogy a gép és kezelője között sok esetben hiányzik az összhang. A DEMOKRATIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK IS FELTÉTELE Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés érdekeire. közelítenünk kell hozzá a dolgozó emberek jogainak. lehetőségeinek oldaláról is. A szocialista demokrácia terebélyesedését. az ezzel járó társadalmi változásokat, az élet különböző színterein tapasztaljuk. Elég. ha emlékeztetünk a Munka Törvénykönyvére, a tanácstörvényre, az új választási rendszerre, a szövetkezeti törvényből fakadó jogokra, a szakszervezetek növekvő szerepére a dolgozók elet- és munkakörülményeinek javításában, vagy egyáltalán az üzemi demokratizmus fejlődésére. a munkások és al- ^alffiazottak cselekvő beleszólására a vállalatok, gazdaságok vezetésébe. A demokratikus jogok gyakorlása művelt állampolgárokat, a szükséges ismeretek birtokában lévő ítélőképes dolgozókat kíván. Érdemben és hasznosan az képes állást foglalni szukebb vagy tágabb pátriája munkahelye dolgaiban, aki’ szellemileg is felkészült erre: látóköre széles, világnézete megalapozott, ismeretei «S dalnak. Felnőttek esetében — ez nyilvánvaló — a munkahelyi környezet alkalmas leginkább ar- ía’ hogy ösztönözze, jó irányba befolyásolja a művelődési törekvéseket S mivel a dolgozók legszélesebb rétegeivel a szakszervezeti mozgalom tart ähando kapcsolatot, magától értetődő a vállalatok, gazdasá- 1I?tezrneil^e^; szakszerve- zeti alapszervezeteinek, munkahely! bizottságainak elsőrendű szerepe a műveltség, a politikai. szakmai ismeretek terjesztéseben. A SZAKSZERVEZET SZEREPE Vajon mennyire hatásosak, nulyen eredménnyel töltik be ftívilagasito, nevelő hivatásu- kat a vállalati szakszervezeti testületek? Sajnos, messze va- gyimk: az eszményi állapotokul Nap mint nap meg kell küzdeni a kultúrpolitikai munz^Í!ber lé3éveL Azzal a nézettel hogy az időszerű gazdasagi. termelési és a kunon- dottan politikai feladatok mel- aJ^,Velődé? fejlesztése csak amolyan harmadrangú kérdés. Egy átfogó vizsgálat tapasztalatait sűríti az a megállapítás, hogy a művelődési tevékenység nem mindenütt vált a szakszervezeti munka szerves részévé. A szakszervezeti bizottságok egy-egy fontosabb kultúrpolitikai határozat megjelenését követően csak ritkán foglalnak állást abban, hogy mi a tennivalója a vállalati alapszervezetnek. Általában tervszerűtlenül végzik a kultú rmunkát. amelyre az alkalomszerűség, a kampányok szervezése a jellemző. SZEMLÉLETBELI ÉS TÁRGYI AKADÁLYOK Honnan erednek a művelődés lebecsülésének gyökerei? Egyrészt bizonyos rossz értelmű gazdaságcentrikus szemléletből. Sok esetben a munkahelyi vezetők — olykor a tömegszervezeti tisztségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük támogatni, aminek hatása közvetlenül és azonnal termelési többletet eredményez. Más részről nehezítik a szakszervezeték művelődési törekvéseit külső körülmények. Számos üzemben gyakori és nagymérvű a túlórázás. Sok az ingázó, a messziről munkahelyére utazó dolgozó. S aki óráikat tölt vonaton, az örül. ha minél előbb hazaér és kipihenheti magát, s nem könnyen kapható bármilyen egyéb elfoglaltságra. A tárgyi akadályok közé tartozik, hogy nagyon sok vállalatnál — több vizsgálat derített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelően használják fel. Jut ebből a helyi futballcsapat támogatásától kezdve reprezen-' tációs célokig sok mindenre, csak éppen az üzem művelődési intézményeinek fejlesztésére nem. E helyzeten elsősorban a pártszervezetek, a szakszervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták segítségéved lehet változtatni. A párt művelődéspolitikai céljainak megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk. a pártirányítás e célokat a mindennapok gyakorlatában csak úgy képes érvényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá teszi és az élet minden területén kezdeményezően képviseli. Az üzemekben, intézményekben valamennyi társadalmi szervezet közül — az ifjúsági szövetségtől eltekintve — a szak- szervezetek tevékenysége kapcsolódik a legtöbb szállal a közművelődés teendőihez. Ezért a munkahelyi pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységében igen nagy helyet kellene hogy elfoglaljon a szakszervezetek ez irányú munkájának ösztönzése és ellenőrzése. Kérjék számon a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagoktól, hogy mit tették, mit tesznek e célok megvalósításáért, adjanak útmutatásokat a szakszervezeti művelődési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá tételéhez. kisérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést. S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb ügyeimet a szó cialista brigádok művelődési vállalásainak kidolgozására és teljesítésére. 1 VAJDA JÁNOS . Quaiifix és fiain mókus Tavaly ismét eredményes évet zárt a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat. A szőrmekonfelcciós részlegben például saját kikészitésü alapanyagból 8000 qualitix kabát készült el. A „qualilix" fantázianév, melyet a Simoníornyán kikísérletezett és előállított terméknek adtak. Elkészült továbbá 400 irhabunda is. Tőkés exportra került 2500 nemes szőrmével kombinált felsőruha és 2200 egyéb félnemes és nemesprém termék. Az idei termelési tervek között nem kevés bérmunka is szerepel. így például különböző nyugati államok megbízásából 4000 finn mókuskört dolgoznak fel táblákba és az így előkészített alapanyagot küldik vissza a megrendelőnek. Az NSZK-ból 2500 gidaprém érkezik, ezeket kész bundákká dolgozzák fel. 5000 egészbőrös, szőrmével borított autóülés-takaró is exportra kerül. Több gépkocsi a tejiparban Négy új gépkocsival bővült a Tolna megyei Tejipari Vállalat szállítóparkja. Ezzel párhuzamosan a Tejipari Szállítási. Vállalat is -növeli a me-, gyében a tejet szállító járműveinek számát. Ily módon lehetőség nyílik, hogy a koráb bi évekhez hasonlóan az idén is, további községeket kapcsoljanak be a pasztőrözött tejjel ellátott települések sorába. Ezenkívül emelkedik azoknak a boltoknak száma is, ahova hetenként több alkalommal szállítanak friss tej termékeket. Városok összefogása A városfejlesztéshez rendelkezésre álló pénzzel úgy is lehet gazdálkodni, hogy esetenként az egyik város segít a másikon. Szép példa erre Baranyában Komló, Mohács és Szigetvár együttműködés^, kihasználatlan anyagi eszközök kölcsönadása formájában. Az első kezdeményezés tavaly történt. A mecseki bányászvárosban szabad kapacitás kínálkozott a lakásépítés túlteljesítésére, de kevés volt a pénz. Fordított volt a helyzet Szigetváron és Mohácson, ahol kivitelező hiányában nem merítették ki a keretet. Ezért két város 5. illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsön nei segítette Komlót, ahol ezzel meggyorsíthatták a lakás építést. Közben változott helyzet Mohácson, javultak az építési feltételek. 1973 végén pedig Szigetvár a megyei ta nács vb hozzájárulásával a cél csoportos lakásépítési előirányzatából 3 millió forint állami támogatást átengedett Mohács nak, ez évi visszatérítés mellett. (MTI) «Vaj-vizsga“ Pécsett A vásárlók döntenek az új termék bevezetéséről 1974, február 7, „Vaj-vizsga” kezdődött szerdán Pécsett. A Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlege, a Baranya megyei Tejipari Vállalat az élelmiszer- kereskedelmi vállalattal együttműködve új rendszerű piackutatást vezetett be a fogyasztók igényének jobb megismerése érdekében. Eddig a szakembereken múlott, hogy a kutatóintézetben kikísérletezett termékeket gyártja-e az ijjar. dön hó most először a vásárlók tenek. A következő 2—3 napban négyféle technológiá val készült vajat árusítanak . mecsekaljai város két legforgal masabb üzletében. A beltartal m>i értékük azonos lesz. zamat ra azonban különböznek egy mástól. Amelyik a legjobban fogy, azt gyártja a jövőben tejipar. A piackutatási kísérlet eredményét az ország más megyéiben működő tejipari vállalatok is figyelembe veszik. Grensperger Károlyné a szőrme konfekció szabászatának az elkészült termékeket meózza. A szőrmés kabátok egyenlítése a munkafolyamat része. egyik fontos Mintanyomott bundák a végső ellenőrzés alall. Foto: G. K,
