Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

% J Pártaservezés — pártirányttas Pártszervezetek és a művelődéspolitika Egyik gyárunkban a közel­múltban automata vezérlőter­met helyeztek üzembe. Megfi­gyelték. hogy több évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mesterek, idős szak. munkások idegenkednek a mű­szerekkel, jelzőlámpácskákkal tarkított kapcsolótábla haszná­latától. Ahelyett, hogy kényel­mesen megnyomnának egy gombot, kiballagnak az üzem­csarnokba, vagy a gyárudvar­ra és ott kézzel tekergetik a víz- és gőzvezetékek szabályo­zó csapjait. Az élet bármely területén megfigyelhető, hogy az általá­nos műveltség alapvető elemei­nek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szakismeretek bővítését is gá­tolja. Különösen a korábban mezőgazdasagi jellegű tájegy­ségeken létesített ipari üze­mekben, de a korszerű nagy­városi vállalatoknál is gond, hogy a gép és kezelője között sok esetben hiányzik az össz­hang. A DEMOKRATIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK IS FELTÉTELE Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés ér­dekeire. közelítenünk kell hoz­zá a dolgozó emberek jogai­nak. lehetőségeinek oldaláról is. A szocialista demokrácia terebélyesedését. az ezzel já­ró társadalmi változásokat, az élet különböző színterein ta­pasztaljuk. Elég. ha emlékez­tetünk a Munka Törvényköny­vére, a tanácstörvényre, az új választási rendszerre, a szö­vetkezeti törvényből fakadó jogokra, a szakszervezetek nö­vekvő szerepére a dolgozók elet- és munkakörülményeinek javításában, vagy egyáltalán az üzemi demokratizmus fej­lődésére. a munkások és al- ^alffiazottak cselekvő beleszó­lására a vállalatok, gazdasá­gok vezetésébe. A demokratikus jogok gya­korlása művelt állampolgáro­kat, a szükséges ismeretek bir­tokában lévő ítélőképes dolgo­zókat kíván. Érdemben és hasz­nosan az képes állást foglalni szukebb vagy tágabb pátriája munkahelye dolgaiban, aki’ szellemileg is felkészült erre: látóköre széles, világnézete megalapozott, ismeretei «S dalnak. Felnőttek esetében — ez nyil­vánvaló — a munkahelyi kör­nyezet alkalmas leginkább ar- ía’ hogy ösztönözze, jó irány­ba befolyásolja a művelődési törekvéseket S mivel a dolgo­zók legszélesebb rétegeivel a szakszervezeti mozgalom tart ähando kapcsolatot, magától értetődő a vállalatok, gazdasá- 1I?tezrneil^e^; szakszerve- zeti alapszervezeteinek, mun­kahely! bizottságainak elsőren­dű szerepe a műveltség, a po­litikai. szakmai ismeretek ter­jesztéseben. A SZAKSZERVEZET SZEREPE Vajon mennyire hatásosak, nulyen eredménnyel töltik be ftívilagasito, nevelő hivatásu- kat a vállalati szakszervezeti testületek? Sajnos, messze va- gyimk: az eszményi állapotok­ul Nap mint nap meg kell küzdeni a kultúrpolitikai mun­z^Í!ber lé3éveL Azzal a né­zettel hogy az időszerű gaz­dasagi. termelési és a kunon- dottan politikai feladatok mel- aJ^,Velődé? fejlesztése csak amolyan harmadrangú kérdés. Egy átfogó vizsgálat tapasztalatait sűríti az a meg­állapítás, hogy a művelődési tevékenység nem mindenütt vált a szakszervezeti munka szerves részévé. A szakszerve­zeti bizottságok egy-egy fonto­sabb kultúrpolitikai határozat megjelenését követően csak ritkán foglalnak állást abban, hogy mi a tennivalója a vál­lalati alapszervezetnek. Álta­lában tervszerűtlenül végzik a kultú rmunkát. amelyre az al­kalomszerűség, a kampányok szervezése a jellemző. SZEMLÉLETBELI ÉS TÁRGYI AKADÁLYOK Honnan erednek a művelő­dés lebecsülésének gyökerei? Egyrészt bizonyos rossz értel­mű gazdaságcentrikus szemlé­letből. Sok esetben a munka­helyi vezetők — olykor a tö­megszervezeti tisztségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük támogatni, aminek hatása közvetlenül és azonnal termelési többletet eredményez. Más részről nehe­zítik a szakszervezeték műve­lődési törekvéseit külső körül­mények. Számos üzemben gya­kori és nagymérvű a túlórázás. Sok az ingázó, a messziről munkahelyére utazó dolgozó. S aki óráikat tölt vonaton, az örül. ha minél előbb hazaér és kipihenheti magát, s nem könnyen kapható bármilyen egyéb elfoglaltságra. A tárgyi akadályok közé tartozik, hogy nagyon sok vál­lalatnál — több vizsgálat de­rített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelően használják fel. Jut ebből a helyi futballcsapat támogatásától kezdve reprezen-' tációs célokig sok mindenre, csak éppen az üzem művelő­dési intézményeinek fejleszté­sére nem. E helyzeten elsősorban a pártszervezetek, a szakszerve­zeti mozgalomban dolgozó kommunisták segítségéved le­het változtatni. A párt műve­lődéspolitikai céljainak meg­valósulásáról csak akkor be­szélhetünk. a pártirányítás e célokat a mindennapok gya­korlatában csak úgy képes ér­vényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá te­szi és az élet minden területén kezdeményezően képviseli. Az üzemekben, intézményekben valamennyi társadalmi szer­vezet közül — az ifjúsági szö­vetségtől eltekintve — a szak- szervezetek tevékenysége kap­csolódik a legtöbb szállal a közművelődés teendőihez. Ezért a munkahelyi pártszervezetek kultúrpolitikai tevékenységé­ben igen nagy helyet kellene hogy elfoglaljon a szakszerve­zetek ez irányú munkájának ösztönzése és ellenőrzése. Kér­jék számon a szakszervezeti testületekben tevékenykedő párttagoktól, hogy mit tették, mit tesznek e célok megvaló­sításáért, adjanak útmutatáso­kat a szakszervezeti művelő­dési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá té­teléhez. kisérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést. S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb ügyeimet a szó cialista brigádok művelődési vállalásainak kidolgozására és teljesítésére. 1 VAJDA JÁNOS . Quaiifix és fiain mókus Tavaly ismét eredményes évet zárt a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat. A szőrmekonfelcciós részlegben például saját kikészitésü alapanyagból 8000 qualitix kabát készült el. A „qualilix" fantázianév, melyet a Simoníornyán kikísérletezett és előállított terméknek adtak. Elkészült továbbá 400 irhabunda is. Tőkés exportra került 2500 nemes szőrmével kombinált felső­ruha és 2200 egyéb félnemes és nemesprém termék. Az idei ter­melési tervek között nem kevés bérmunka is szerepel. így pél­dául különböző nyugati államok megbízásából 4000 finn mókus­kört dolgoznak fel táblákba és az így előkészített alapanyagot küldik vissza a megrendelőnek. Az NSZK-ból 2500 gidaprém érkezik, ezeket kész bundákká dolgozzák fel. 5000 egészbőrös, szőrmével borított autóülés-takaró is exportra kerül. Több gépkocsi a tejiparban Négy új gépkocsival bővült a Tolna megyei Tejipari Vál­lalat szállítóparkja. Ezzel pár­huzamosan a Tejipari Szállí­tási. Vállalat is -növeli a me-, gyében a tejet szállító jármű­veinek számát. Ily módon le­hetőség nyílik, hogy a koráb bi évekhez hasonlóan az idén is, további községeket kap­csoljanak be a pasztőrözött tejjel ellátott települések so­rába. Ezenkívül emelkedik azoknak a boltoknak száma is, ahova hetenként több alka­lommal szállítanak friss tej termékeket. Városok összefogása A városfejlesztéshez rendel­kezésre álló pénzzel úgy is le­het gazdálkodni, hogy eseten­ként az egyik város segít a másikon. Szép példa erre Ba­ranyában Komló, Mohács és Szigetvár együttműködés^, ki­használatlan anyagi eszközök kölcsönadása formájában. Az első kezdeményezés tavaly tör­tént. A mecseki bányászváros­ban szabad kapacitás kínálko­zott a lakásépítés túlteljesíté­sére, de kevés volt a pénz. Fordított volt a helyzet Sziget­váron és Mohácson, ahol ki­vitelező hiányában nem merí­tették ki a keretet. Ezért két város 5. illetve 7 millió forint egy évre szóló kölcsön nei segítette Komlót, ahol ez­zel meggyorsíthatták a lakás építést. Közben változott helyzet Mohácson, javultak az építési feltételek. 1973 végén pedig Szigetvár a megyei ta nács vb hozzájárulásával a cél csoportos lakásépítési előirány­zatából 3 millió forint állami támogatást átengedett Mohács nak, ez évi visszatérítés mel­lett. (MTI) «Vaj-vizsga“ Pécsett A vásárlók döntenek az új termék bevezetéséről 1974, február 7, „Vaj-vizsga” kezdődött szer­dán Pécsett. A Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet pé­csi részlege, a Baranya megyei Tejipari Vállalat az élelmiszer- kereskedelmi vállalattal együtt­működve új rendszerű piac­kutatást vezetett be a fogyasz­tók igényének jobb megisme­rése érdekében. Eddig a szak­embereken múlott, hogy a ku­tatóintézetben kikísérletezett termékeket gyártja-e az ijjar. dön hó most először a vásárlók tenek. A következő 2—3 napban négyféle technológiá val készült vajat árusítanak . mecsekaljai város két legforgal masabb üzletében. A beltartal m>i értékük azonos lesz. zamat ra azonban különböznek egy mástól. Amelyik a legjobban fogy, azt gyártja a jövőben tejipar. A piackutatási kísérlet eredményét az ország más me­gyéiben működő tejipari vál­lalatok is figyelembe veszik. Grensperger Károlyné a szőrme konfekció szabászatának az el­készült termékeket meózza. A szőrmés kabátok egyenlítése a munkafolyamat része. egyik fontos Mintanyomott bundák a végső ellenőrzés alall. Foto: G. K,

Next

/
Oldalképek
Tartalom