Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
f L 4 V * Tanulgatjuk a lakóközösségi demokráciát... As üregekért Megyénk lakóinak 18?7 százaléka hatvan év feletti A társadalom gondoskodása tovább növekszik A ház nagy. Kilenc emeletének hetvenhárom lakásában kisközségnyi létszámú lakó él. Októberben költöztek be, az otthonhoz jutás eKő öröme már elmúlt. Most már mindenki tudja, hógy nagyobb esőben a kaputól a Hűekig vezető alagút teteje jobboldalt, a levélszekrények felett beázik; a liftek olykor önálló egyéniségek módjára szeszé- lyeskednek. Már a távoli városrészek fiataljai se járnak ide nyojc-kilenc emeletnyi potya felvonózásra, mi Iáitok pedig beléptünk abba az időszakba, melyet a településtudomány művelői, kevéssé ízesen, ..belakási időnek” nevezne!;. Viszonylag kevesen vannak a házban, talán tucatnyian, akik minőségi csere révén költöztek ide. A túlnyomó többség rossz, vagy éppen gyalázatos lakás- viszonyai,; számolta fel, az idegeket és így egészséget is őrlő aibérl ősköd éssei szakított, amikor beleöltözött. Ránk is vonatkozik, amit a Társadalmi Szemle januári számának cikkírói (Bélley László—Kulcsár László) „Közélet a lakótelepeken” című írásukban megállapítottak: — „Äz új lakás, belakása, megfelelő berendezése több évig tartó — az átlagosnál nagyobb — erőfeszítésre kényszeríti a családokat; a megnövekedett anyagi teher, vagy mellékkeresetet biztosító munkák vállalására, vagy az életigé- nyek átmeneti leszállítására készteti őket". Arra csak nagyon kis mértékben, hogy fokozatosan igyekezzenek megismerni egymást. Egy kis falunak van közössége, a nagy bérháznak érthető bkokból még nem lehet, de ki kellene alakítani. Közérdekből és egyéni érdekből egyaránt. Az alább következők adalékok az első lépésekhez. * A Hazafias Népfront, a városi tanács vb és a városgazdálkodási vállalat kifogástalanul udvarias hangú levelet intéz mindenkihez. Ekkor és ekkor lakógyűlés, a lakóbizott- ság megválasztása. A választás előtt két órával az egyik lakinál csengetnek. A városi tanács egyik félig ismert képviselője jelentkezik és közli: — Úgy gondoltuk, hogy te leszel a lakóbizottság elnöke! A lakó kifejezi abbéid véleményét, hogy ez nem elgondolás, hanem választás kérdése. Egyébként esze ágába sincs elnöki posztra törekedni. Nem mintha a közös munkából ódzkodna kivenni a részét, hanem csak olyan feladatokat hajlamos vállalni, melyeket teljesíteni is képes. Rapszodi- kus munkabeosztású, elfoglalt ember, nehéz megtalálni. Nem ilyesvalaki az, aki elnöknek való. Megtörténik a választás, köztiszteletben álló, minden tekintetben alkalmas ember lesz az elnök és megválasztják a tagokat is. Egy kérdés a lakógyűlés befejezése előtt: — Ki a tanácstagunk? A városi tanács képviselője nem tudja. A Hazafias Népfront képviselője sem tudja. A városgazdálkodási vállalat küldötte még úgy se. Valószínű. hogy maga a tanácstag se tudja, hogy körzetében felépült egy Szekszárdon „torony” jelzővel is illethető népes ház. Lehet, hogy elfelejtették figyelmeztetni, bár az építkezés alighanem az Outinord-rend- szer világrekordja volt — ami a lassúságot illeti. A lakógyűlés novemberben volt, a tanácstag február 4-ón reggel még ismeretlen, neve a kapu alatt sincs kifüggesztve. * A lakóknak fokozatosan meg keil tanulniuk r” e’cmi együttélés szabó' - ' rájuk jut ) folyosórész tis . <n tartását, a szemétledobó akna rendeltetés- szerű használatát és azt, hogy kiskorú gyerekeik ne játszótérként vagy futópályaként használják a folyosókat. Vagy azt. hogy a szinte páncélököl-biztos falakba ne este kilenc tájban próbáljanak szögeket verni, és vasárnap lehetőleg no délutáni eziesztaidőben, hanem inkább délelőtt porszívózzanak. Ez annyira-amennyire lassacskán sikerül is. Szándékosan használtuk e bekezdés elején az „elemi” jelzőt. A szorosabb kapcsolatoknak építészeti akadálya Is van. Szó szerint idéz- hetően ugyanaz, amit a már említett szerzők a kelenföldi és újpalotai nagy lakótelepeken végzett vizsgálataik során leszögeztek: „ • • • a lakóházak belső kiképzésére a közösségi szempontok szinte teljes mellőzése a jellemző (az ún. belső udvarok, közös helyiségek hiánya stb.), ami izoláló hatást gyakorol az emberekre, s ezzel megnehezíti az interperszonális kapcsolatok kialakulását. Az épületek uniformizált jellege, a parkosításnak és a közösségi célokat szolgáló külső tereknek gyakori hiánya általában nem is vonzza az embereket kifelé a lakásokból”. Valószínűleg évek telnek még el, amíg a kilencedik emeleten lakó pontosan tudni fogja, hogy az I. emeleti X. Y. névhez milyen arc tartó-, zik, és fordítva. Egyelőre félbizonytalanul köszöngatünk egymásnak, ami főleg azoknak kellemetlen .akiknek arcmemóriája a sok évi használatban vagy megkopott, vagy „túltelítődött.” A városgazdálkodási vállalatnak is fokozatosan meg kellene tanulnia az elemi együttélés szabályait. Még nem épült fel e hazában olyan ház, melyben az átadás után ne akadt volna kisebb-nagyobb javítanivaló. Nagyon helyes, ha ezeket egy utólagos szemlén ősz. szeírják. Sokkal kevésbé helyes, ha a lakók értesítést kapnak, hogy ekkor és ekkor e célból legyenek otthon. Ugyanis joggal bosszúsak, ha otthon maradnak (csúsztatás, szabadnap, fizetéses vagy fizetetten szabadság terhére) és nem jön senki. Előfordult, máig emlegetik és az emlegető szavak közül hiányzik az áldó. Más. A lakó hazajön pénteken és várja a DÉDÁSZ értesítése, hogy X végösszegű áramszámláját aznap vagy szombaton 12—14 óra közt egyenlítse ki a Bezerédj utca 9. szám alatt. „Felhívjuk figyelmét, amennyiben tartozása a megadott határidőn belül nem nyer kiegyenlítést, az áramszolgáltatást kikapcsoljuk”. A lakó elgyalogol és fizet. Közben pedig azon gondolkodik, hogy nem lett volna-e jó egy előzetes értesítés. Ekkor és ekkor díjbeszedés. Szíveskedjék valaki otthon tartózkodni, vagy az X összeget szomszédjánál, esetleg a házfelügyelőnél letétbe helyezni. * A lakóbizottság megalakult. Tagjainak funkciójúkról, a választás alkalmával csak ködösen körvonalazott lehetőségéről, nagyjából-egészéből sejtelmük sincs. Jó lenne például az illetékesekkel felvenni a kapcsolatot (egyelőre tolmácsolják ezek a sorok a javaslatot), hogy fessenek a ház kijáratának tengelyébe a Mészáros Lázár utcának burkolatára „zebrát”. A lakótelepi házak közti játszóterekre irányuló gyalogosforgalom, a közismerten figyelmetlenebb gyerekek átjárása ugyanis ugrásszerűen megnőtt. A véletleneik összejátszása, hogy ismét az összehasonlításra alapúi szolgáló Társadalmi Szemlecikkből idézhetünk. Egyetértésünk ugyanis teljes: „ ... miközben a lakosság lényeges érdekét érintő problémák megoldásába maguknak a lakosoknak nincs, vagy olykor nehézkes intézményes áttételeken keresztül van beleszólásuk, a helyi szervezetek a közéleti tevékenységnek olyan formáit ,erőltetik’, amelyekhez a lakosoknak nem, vagy csak jelentéktelen érdekei fűződnek. Klasszikus következménye ennek a helyzetnek, hogy a lakosok sokszor elemi problémáikat (a házban nem működik a lift, beázik a padlás stb) nem tudják a helyi közélet intézményes fórumain (lakó- bizottság, tanácstag) keresztül megoldani, ezeket a jelölő gyűléseken vetik fel, s így a jelölő gyűlések tényleges funkciójukban deformálódva ,panasznapokká’ változnak". Való igaz. hogy: „A díszfunkcionálissá vált közéleti szerepek (a tanácstag, aki nem tud elintézni semmit, a lényegében hatáskör nélküli lakóbizottság stb.) pedig formális jellegű aktivitást termelnek ki." Nem kétséges, hogy ez így van — legalábbis sokfelé. Az sem kétséges, hogy ha így van. akkor nincs jól. Végérvényesen kétségtelen pedig, hogy ezen a helyzeten közös erőfeszítésekkel (hangsúlyozottan ideértve a közös gondolkodást, együtt gondolkodását is) kellene és kell változtatni. Vasárnap délelőtt tortotta ünnepi egységgyűlését a dombóvári városi, járási munkás- őregység. Cserép Imre, a járási pártbizottság első titkára fogadta Sörös Gyula parancsnok jelentését, ezzel vette kezdetét az ünnepség. Az elnökségben a város, a járás vezetői foglaltak helyet, azonkívül Kemény József, megyei parancsnokhelyettes, Szajkí László, a megyei párt- bizottság pto-munkatársa. és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnokai. Sörös Gyula parancsnoki beszámolójában megemlékezett arról, hogy az egység 17 évvel ezelőtt, 1957 tavaszán vette fel az 1919-es dombóvári mártír. Udvari Vince nevét. Az azóta eltelt idő alatt az egység a párt fegyelmezett, szervezett fegyveres erejévé vált. Az elmúlt éyi kiképzési és szolgálati feladatok tel.ie- s Résével növelte a Párt tekintélyét. a harckészültség követelményeinek is megfelelt, javult a fegyelmezettség, a kiképzés színvonala. Az egység tagjainak 91,8 százaléka párttag, 74,6 százaléka munkás. 88 százalék fizikai dolgozó. Megemlékezett a beszámoló arról is. hogy három pártbizottság, harmincnégy pártszervezet segítsége is benne van a kiképzés, a szolgálatellátás, a harckészültség eredményeiben. De benne van az olyan gazdasági egységek támogatása is. mint a vasúti csomópont, a Dalmandi Állami Gazdaság, a dombóvári, a szakesi termelőszövetkezet, a dombóvári ÁFÉSZ. Tolna megye lakóinak 13,7 százaléka hatvan év feletti. Az országos átlag 16,8 százalék. Megyénkben tehát főbb az idős ember, mint más megyében. Ezeket az adatokat dr. Simon Ferenctől, a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának szociálpolitikai * főelőadójától tudtuk meg, aki elmondotta még, hogy a hatvan év feletti lakosság 30 százaléka nyugdíj, vagy jövedelem nélküli. Eltartottak, akik korábban nem álltak munka- viszonyban, így nem is szerezhettek nyugdíjjogosultságot. A hatvan év feletti lakosság további 70 százalékának fele alacsony jövedelmű, mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékos. Hogyan segítenek az idős embereken és próbálják köny- nyebbé tenni számukra az életet? — kérdeztük dr. Simon Ferenctől. — A tavalyi statisztikai adatok szerint megyénkben több mint 10 ezer hatvan év feletti lakos részesült valamilyen tormában felnőttvédelmi szociális gondoskodásban. Másfél ezernél többen kaptak az elmúlt év folyamán rendszeres, havi szociális segélyt. A számukra kifizetett összeg megyei szinten megközelíti a négy és fél millió forintot. Rajtuk kívül több mint ezren részesültek egy-egy alkalommal rendkívüli szociális segélyben. Tavaly a megye szociális otthonaiban közel ezren laktak, és közülük is sokan ingyen, konyább politikai nevelest. a kövekezetes állományszervezést. az átíegyverzést, a harc- készültség fokozását, nem a kiképzési idő növelésével, hanem a kiképzés minőségének javításával. A beszámoló után piros és zöld sapkás úttörők vonultak be á terembe: az úidombóvári úttörőcsapat honvédelmi alegysége köszöntötte a munkás- őröket. Az ünnepi ülésen elnöklő Ponekker Zsigmond ezután a szocialista versenymozgalom eredményeiről, a kitüntetésekről szóló parancsokat ismertette. Cserép Imre járási első titkár és Sörös Gyula parancsnok adta át a kiváló zászlókat. jelvényeket, kitüntetéseket. A Kiváló raj címet nyerte el az első szakasz második raja, Marosi Jenő rajparancsnok pedig a kiváló parancsnoki jelvényt. A Kiváló szakasz címet a vasúti csomópont szakasza kapta. G. Kiss Mihály szakaszpararjesnok pedig ezúttal már az ötödik kiváló parancsnoki jelvényt. Ugyln- esak kiváló parancsnoki jelvényt kapott Somogyvári Pál, a parancsnok ellátóhelyettese. Kiváló munkásőr jelvényt kapott Lódi János, Berta Ferenc. Juhász László. László Péter. Pintér György. Lehőcz József. Vlncze János. Virásh László. A munka sör-s zol gá latban eltöltött 15 év után Szolgálati Érdeméremmel tüntették megemlíteni, hogy az államnak havonta 1500 forintjába kerül egy-egy idős ember teljes ellátása. Az elmúlt évben megyénkben is tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. Eddig 18 ilyen intézményt tarthattunk számon, s az idén további négy napközit létesítünk. Az elmúlt évben tovább fejlődött megyénkben a házi szociális gondozási rendszer is. Tavaly kilenc gondozónő végezte főállásban ezt a munkák- Az idén újabb négy főállású házi szociális gondozónőt állítanak munkába. A házi szociális gondozás lényege, hogy azokat az öregeket, akiket he.y hiányában nem tudnak szociális otthoni ellátásban részesíteni, vagy öregek napközi otthonába felvenni, lakásukb-' n keresik fel a gondozónők, társadalmi aktívák. Ha az előbb felsorolt gondozási formákhoz hozzá vesszük még a kevesebb szeméi;, t érintő gondozási formákat is, csökkent munkaképességűek járadéka, vaksági segélyek, elemi kársegélyek — akkor megyénkben a területi és az intézeti szociális gondoskodás jelenleg közel 10 ezer hatvan év felettire terjed ki. Ami a terveket illeti, a rendszeres szociális segélyek összegét évi félmillió forinttal növelik megyei szinten. Majd a már említett néggyel gyarapítják a megyében működő öregek napközijének számát és harminc férőhellyel bővül a gyönki szociális otthon is. 1971-ben tovább szélesedik a házi szociális gondozás hálózata is. ki Benrae Jánost, Csapó Gyulát. Iván Lászlót. Juhász Jenői. Gupcsiik Sándort, Mentz Jánost. Marosi Jenőt, Nyári Istvánt, Nyári Lászlót, Rákosfalvi Pált, Szlo- bodics I. Jánost. Pólyák Károlyt. Tiünger Györgyöt, Tóth Kálmánt. Werner Andrást. Vörös Lajost. Munkásör- omlékielvénvt kaptak az öt évf szolgálatot teljesítők, emlékérmet az öt tartalékba menő és hat leszerelő. Cserép Imre, a járási párt- bizottság első titkára köszöntötte ezután a munkásőröket, a városi és a járási pártbizottság nevében elismerését fejezte ki a múlt évben végzett murikéért, megköszönve a tartalékba menőik, a leszerelek eddigi helytállását, és „útravalóval” látta el az egység újoncait. Az ünnepi egységgyűlés az ú.1 munkásőrök eskütételével zárult. Az ünnepséget követő ebéden Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára és az egyik vendég szovjet főtiszt mondott pohárköszöntőt. Este a kiváló címet elnyelt szakasz tagjai rendeztek családi összejövetelt. B. I. 1971. február 5, vagy csökkentett mértékű gondozási díj ellenében részesül- ORDAS IVÁN tek teljes ellátásban. Érdemes A dombóvári Udvari Vince iminkásőrszázad ünnepi egyseggyülése Az idei feladatokat is vázol-
