Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

Gazdasági és műszaki tudományos együttműködés Tízéves a magyar—szovjet kormányközi bizottság A munka- és szociális körülmények javításáról Az idei esztendő a jubileu­mok éve a nemzetközi gazda­sági és műszaki kapcsolatok fejlesztésében. Negyed százada, hogy megalakult a KGST az év elején már megemlékeztünk róla. Az év derekán ünnepel­jük majd meg a szervezett magyar—szovjet műszaki tudo­mányos együttműködés 25. év­fordulóját is. Most, február elején, bár éveit tekintve sze­rényebb, de jelentőségében ugyancsak történelmi jubileu­mot méltathatunk: tíz éve emelkedett kormányszintre a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt, működés irányítása. Ekkor ír­ták alá a két ország kormány­közi bizottságának létrehozásá­ról szóló egyezményt. E bizott­ságban mindkét felet minisz­terelnök-helyettesek képviselik. Az első magyar—szovjet ke­reskedelmi egyezmény megkö­tése, de különösen a KGST megalakulása óta igen erőtel­jesen fejlődtek a két ország gazdasági kapcsolatai, s hazánk számára meghatározó jelentő­ségűvé váltak. A Szovjetunió első számú külkereskedelmi partnerünk, teljes külkereske­delmi forgalmunk egyharmu- dát vele bonyolítjuk le. Nyers­anyag- és energiaimportunk­nak döntő része, több mint 50 százaléka származik a Szov­jetunióból, kiviteli termékeink­nek pedig a legfőbb felvevő- .piaca ugyancsak a Szovjetunió. M. Leszecsko, a Szovjetunió ‘Minisztertanácsának elnök- helyettese, a szovjet tagozat vezetője, a kormányközi bizott­ság budapesti megalakulása­kor hangsúlyozta, a kapcsola-’ tok magasabb szintre emelése *,lehetővé teszi, hogy még eredményesebben használjuk ki a gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködés mind­azon lehetőségeit, amelyek a két ország gazdaságának nem­zeti sajátosságaiból, a gazda­ság fejlettségének színvonalá­ból, valamint Magyarország és a Szovjetunió földrajzi hely­zetéből következnek.” A kormányszintű bizottság .'nyomban megalakulásakor hozzálátott az 1966—1970-es ‘időszak sokoldalú együttmű­ködésének megalapozásához, előkészítéséhez. Közvetlen kap­csőlátók létesítését kezdemé­nyezte és szervezte a két or­szág minisztériumai, kutatóin­tézetei és vállalatai között. A kapcsolatok magasabb szint­jén vált lehetővé a közvetlen együttműködés, a nagyobb elő­relátás. a fokozott tervszerű­ség. így teremthettük meg jó időben napjaink folyamatos és egészében kiegyensúlyozott vil­lamosenergia-. fűtő- és nyers­anyagellátását, népgazdasá­gunk biztonságos és tervszerű fejlesztésének e nélkülözhetet­len feltételét. A figyelem már most az 1976—8Ó-as időszakra, sőt a még távolabbi jövőre összpon­tosul. Az áruforgalom új fe­jezeteként Magyarország 1974- ben megkezdi beruházása hoz­zájárulásainak szállításait. Az integráció jegyében, a KGST- országok összefogásával meg­kezdődik ugyanis az Uszty- Ilim-i papír- és cellulózipari kombinát, illetve a biembajevi azbesztkombinát építése. E két közös beruházást bizonyosan újabbak követik majd az ener­giahordozók és a nyersanyagok nagy eszközigényű kitermelésé­Február első napjaiban or­szágszertemegkezdődtek a ve­tőmagszállítások, 'egész sor gazdaság már át is vette a legkorábban elvetendő növé­nyek magját. Tormai Károly, a Vetőmagtérmeltető és Érté­kesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója elmondotta: a ter­melők a tavalyinál ... is job)?, egyenletes ellátásra számíthat­nak a tavaszi kalászos növé­nyekből. Az első között elve­tésre kerülő tavaszi árpából ezervágomtxs a kínálót, ebből a mezőgazdasági üzemek sa­ját készletük félújítására 650 vagonnyit szánnak, s á válla­lat raktáraiban 350 vagonrtyi tartalék, nparad, , amire pót- megrendeléseket is felvesznek. Százharminc, vagonnyi tavaszi árpát már ki is szállítottak a mezőgazdasági üzemekbe. Zabból 250 vagonos igényt je­ben. Ez biztosítja majd hazánk és a többi KGST-ország növek­vő nyersanyag- és energia­hordozó-szükségleteinek kielé­gítését a Szovjetunió távoli vidékeiről. Bővül a két ország alkatrész- és részegység-kooperációja a közúti jármű-gyártásban, a szá­mítástechnikában, a gép- és finommechanikai ipar más ágaiban, a petrolkémiában. Az eddigi- évi 10—II százalékos árucsereszint-növekedés fenn­tartása azonban csak új mód­szerek, versenyképes és világ­színvonalú termékek révén le­hetséges. Ez arra utal, hogy a magyar—szovjet gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működési , bizottság szerepe ténykedésének második évtize­dében tovább . növekszik. Uj lehetőségeket tár fel a kétol­dalú kapcsolatok elmélyítésé­ben, az árucsere-forgalom szer­kezeiének korszerűsítésében. A következő évtized kibontakozó integrációs folyamatában dön­tő lesz a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztése első számú kül­gazdasági partnerünkkel, a Szovjetunióval. lentettek be a termelők, ezt a vállalat kielégíti. A tavaszi árpa és a zab ve­tőmagját március 1-ig min­denhol átvehetik a. gazdasá­gok, a kukoricahibrideket már­cius végéig szállítják el a megrendelőkhöz. (MTI) Az év első hónapjában je­lentősen megnőtt azoknak a száma, akik lakásuk felújítá­sára, tatarozására hitelt kér­tek az OTP Tolna megyei Igazgatóságától. A magyará­zat: 1974. január 1-én lépett életbe a pénzügyminiszter, va­lamint az építési- és város- fejlesztési miniszter közös rendelete, amely módosítja és kiegészíti az egyes építési köl­csönökre vonatkozó és jelenleg is érvényben lévő rendeletet. — Mi az új rendelkezés cél­ja?— kérdeztük Gaál László­tól, az Országos Takarékpénz­tár Tolna megyei Igazgatósá­ga lakásépítési és -értékesítési osztályának vezetőjétől: — Az elmúlt évek tapaszta­latai azt bizonyították, hogy — különösen falun — az ér­vényben lévő hitelfeltételek miatt sokan inkább új házat építettek, mintsem elvégezték volna házuk felújítását, s lé­nyegesen kisebb összegből új­szerű. modern lakáshoz jut­hattak volna. Sok esetben olyan házakat ítéltek így pusz­tulásra, amelyeket még lak­hatnának. Az új rendelkezés célja éppen az, hogy kedve­zőbb hitelfeltételek biztosítá­sával minél többen korszerű­sítsék és újítsák fel lakóhá­zukat. lakásukat. Ezzel is'hoz­zájárulva az általános lakás- helyzet javításához. — Hogyan változtak a lii- telfeltátelek? — Mindenképpen kedvezőb­bek lettek, s döntő mértékben megváltoztatták — növelték az engedélyezhető kölcsön ősz- szegét és a kamatfeltételeket. A lakások, lakóházak felújí­tása, tatarozása, a nagy laká­sok műszaki megosztása, a la­A bonyhádi Pannónia Tsz olyan leltárt készít az idén, amelyet eddig még nem. Fel­mérik az üzemegységek szo­ciális körülményeit, azt. hol van javítanivaló. Ami azt il­leti, javítanivaló van, mert a mérce a tehenészeti telep szo­ciális épülete. Hasonlókat akarnak létesíteni a jövőben — tehát öltözőt, fürdőt, étke­zőhelyiséget, mindenütt ahol csak több tag rendszeresen dolgozik. Miként a bonyhádiak, más gazdaságok is eljutottak arra a felismerésre, hogy nem­csak a termelés érdekében keif beruházni, épületekre, gépek­re költeni, hanem a termelő- munkát végző ember érdeké­ben is. A korszerű állattenyész­tő telepről akár ünnepi ruhá­ban távozhat a jószággondozó, nem viszi magával az istálló- szagot. Szívesen térne haza hasonló­an a régi istállókban dolgozó vagy a gépműhelyből a szere­lő, a traktoros — nekik is meg keli teremteni. azokat a lehe­tőségeket, amelyeket más tár­saik élveznek. Az utóbbi idő­ben sokszor elhangzik, hogy a termelőszövetkezetekben csök­kent a beruházási kedv — vi­szont, mint a bonyhádiak pél­dája is mutatja, van még mit, mire beruházni. Az öltöző, a fürdő, az étke­ző csupán csak az egyik, ami hiányzik még az állattenyész­tő telepek jó részétől, de a műhelyektől, a melléküzem­ágaktól is. Igaz, hogy elsősor­ban termelő beruházásként fogják fel a géppark felújí­tását, viszont egy korszerű traktor, légkondicionált veze­tőfülkével készült új kombájn kások bővítése és a nem la­kás céljára szolgáló helységek lakássá történő átalakítása esetén az eddigi 45 ezer fo­rinttal szemben a kölcsön ösz- szege kiemelt településen el­érheti a 70 ezer forintot, egyéb településeken pedig a 60 ezret. Azonban nem haladhat­ja meg egyik esetben sem a felújítási költségek 75 százalé­kát. Ugyanígy vonatkozik a rendelkezés a lakásfenntartó szövetkezeti lakásokra, lakó­házakra, telepszerű és egyedi többszintes társasházakra, öröklakásokra, családi házak­ra. Megyénkben 10 kiemelt helységet különböztetünk meg, így Bátaszéket, Bonyhádot, Dombóvári, Dunaföldvárt, Hő- gyészt, Paksot, Simontornyát, Tamásit, Tolnát és Szekszár­dit. Említettem, hogy a kölcsö­nök összege nem haladhatja meg a felújítási költségek 75 százalékát. De életveszélyes­sé vált épület esetében vagy bauxitcément felhasználásával készített házak esetében a hi­tel összege elérheti a teljes felújítási költség 90—100 szá­zalékát is. A rendelet külön ki­emeli a lakásfenntartó szövet­kezetilakások felújítását, még­pedig úgy, hogyha a lakókö­zösség a lakásár 0,5 százalé­kának megfelelő összegű fel­újítási alapot biztosít, akkor .a korábbiaknál kedvezőbben le­het megállapítani a kölcsön összegét és a törlesztési ha­táridőt. A rendelet az állami tulaj­donban lévő lakások bérlőire is vonatkozik. Például ha va­laki állami lakóházat akar felújítani vagy komfortosíta­ni. ugyanúgy részesülhet a a vele dolgozó szociális körül­ményeit, munkakörülményeit is javítja. Nehéz lenne meg­mondani. hány traktoros egész­sége romlott meg idönap előtt, vált munkaképtelenné, vagy került kisebb keresetet adó munkakörije, de az , bizonyos, hogy a csökkent munkaképes­ségűek nagy része 'traktoros volt. Vannak olyan munkahelyek is, amelyeknél nem nagy, össze, gű beruházás, hanem elsősor­ban találékonyság kell a szo- .ciális. a munkakörülmények javításához. Ma még minden­napi látvány, hogy húsz-har- roinc-ötven tsz-tag fogyasztja reggelijét, ebédjét a tábla szé­lén, az árokparton, és ugyan­ennyit áztat egy hirtelen jött nyári zápor. A gyümölcsöst, a szőlőt bekerítik — de júszerint sehol nem találni olyan egy­szerű építményt, amely alá az eső elől behúzódhatnának a kint dolgozók, vagy amely alatt asztalok lennének az ét­kezéshez. Magyarázzuk a dol­gokat: úgy szokták meg időt­len idők óta? Feltalálták a kempingsátrat, percek alatt fel lehet áh;tani. Nem lehetne házilag is ha­sonlót összehozni, felállítani ott. ahol néhány napon keresz­tül dolgozik egy csomó, ember? A szántóföldeken, a. gyümöl­csösökben. a szőlőkben, kerté­szetekben foglalkoztatott em­berek szociális ellátását nem tartalmazza az alapszabály* nem határozza meg munka­rend. De bármiféle szabályo­zás nélkül is. az üzemek ve­zetői — kicsit nagyobb oda­figyeléssel — tényleg apró dol­gokkal, javíthatnának a kinti munkakörüdményöken is. kedvezőbb hitelfeltételekben, mint a saját házzal, lakással rendelkezők. Az elmondottakból kitűnik, hogy a felújításokra, tataro­zásra adható kölcsönök össze­ge növekedett, de ezeken túl szólni kell a korábbinál ked­vezőbb kamatfeltételekről is. Az új rendelet 20—30 ezer fo­rinttal növeli annak az öSz- szegnek a nagyságát, amelyre 2 százalékos kamatot kell’fi­zetni, de itt is különbséget te­szünk a karryjthatár megálla­pításánál a kiemelt és egyéb területek között. így a társasházak, családi házak felújítása, tatarozása esetért a 2 százalékos kamat- határ kiemelt településeken 50 ezer, egyéb településeken pe­dig 30 ezer forint. A nagy lakások* toldalék- építések esetében a ki­emelt ' településeken 35 ezer, egyéb helységekben pedig 30 ezer forintos hitel biztosítható. Az ezek feletti, kölcsönössze­gekre továbbra is r 6 siáisfré- . kos kamatot kell fizetni. A törlesztési időt is flifferenciál- ’ hatjuk, s maximálisán 15 év­ben állapíthatjuk még. , Mindezeken túl a magán­tulajdonban lévő lakások1 tu­lajdonosainak és- bérlőinek, valamint, az állami tulajdon­ban lévő lakások bértől részére közművesílési munkák eseté­ben az . építési költségek Í5 százalékáig, a korábbbi 30 ezer forint helyett 40 ezer fó- rintig nyújtható kölcsön. Eb­ben az esetben a kamat G szá­zalékos, tehát nem változott, a törlesztési idő 5 év. Alacsony jövedelműek esetében a ren­delkezés 10 évi törlesztési ha* táridőt is engedélyez. : Jegyxet Káposzta A káposztafélék fontos táplálékunk. A háziasszonyok és főleg üzemi konyhák, szívesen használják, mert a káposzta- féléből készített étel vitamindús, télen-nyáron megvásárol­ható, ebből következőn az étlapba is beállítható: töltött ká­poszta, kolozsvári káposzta, savanyú káposzta, kelkáposzta­főzelék, kelvirágleves, stb. stb. Két héttel ezelőtt Szekszárdon több háziasszony bosszú­ságát növelte a káposzta. Amákor az üzletben kiválasztották a szép, sima levelű, kemény káposztafejet, nem gondoltak arra, hogy a felvágós után az egészet el kell dobni. Ugyanis a káposzta belül barna, rohadt volt. A boltosok azonnal közölték a káposztahibát a TOLNA- KER-rel. A TOLNAKER szakemberei is megállapították: ro­had a káposzta. A vizsgálat még tart. Egyelőre annyit tudtam megállapítani, hogy a káposztát valamilyen .vírusos betegség érte, és a torzsától, a héj felé romlani kézd. A boltokba visszavitt káposztát kicserélték. A további panaszok megelő­zése érdekében úgy készítik elő a káposztát szállításra, hogy a vásárlóktól reklamáció nem érkezhet'. A rendelések össze­állításakor minden fejet félbevágnak, s csak a teljesen ép, egészséges fejeket küldik az üzletekbe. Ezért van a szekszárdi és környékbeli üzletekben feles káposzta. Egyébként a fele­zésnek másik jó oldala is van: a vásárlónak nem kell nagy fejet megvenni, ha kicsire, félkilónyi káposztára van szük­sége. Tulajdonképpen a TOLNAKER káposztaügye belső, vál­lalati ügy volna, hisz a felezés miatti kár a vállalatot ter­heli. Közüggyé akkor válik ez a feles káposzta, amikor arról az oldalról vizsgáljuk, hogy a lakosság jobb ellátása a cél. Ekkor már figyelemre méltó a káposztafelezés — a vásárló érdeke vezérelte a TOLNAKE R-t. Mert a vásárló nemcsak káposztát akar az üzletben venni, hanem más zöldséget is. És az ilyen apró fogások, szükséges intézkedések növelik a vásárló bizalmát — a TOLNAKER-rei szemben. Pj — B. 7. Hétfői kérdésünk: Hogyan módosultak egyes építési hitelfeltételek? Megkezdték a tavaszi vetőmagszállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom