Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

Csatári Dánielt Szocializmus és nemzetiségi kérdés ^ fe A szocializmust építő népek közös arcvonala A szocializmus építésének immár közel harmincéves kor­szakára visszatekintve, olykor a problémák bénító súlyának hatása alá kerülve, hajlamosak vagyunk arra, hogy ennek tényleges történelmi eredmé­nyeit is látókörünkön kívül re- ke&szük. Holott ha van törté­nelmünknek ol^an időszaka, amely a szocialista tudat leg­hatékonyabb formálója, úgy éppen ez a korszak az. Szűkebb témám gondolat- menetét folytatva: a konfliktu­sok, viták, nehézségek, hibás álláspontok, feszültségek elle­nére sem lehet kétségbevonni, a kelet-európai népek szőr a szocializmus építésé- ek korszakában kerültek poli­tikailag közös arcvonalba. A társadalmi felszabadulás folya­mata révén, az évszázados ipari, gazdasági, kulturális el­maradottság felszámolásával közelebb’ kerültünk a tiszte < osztály arc vonalak olyan fokú megteremtéséhez, amely meg­szünteti annak az évszázadok alatt kitermelődött ellentmon­dásnak az objektív alapjait, .amely magyarokat és nem ma­gyarokat. s nem pedig a kü­lönféle nyelveket beszélő népi tömegeket fordított a reakciós erőkkel állandóan szembe. Szándékosan kerültük eddig a felelősség kérdésének felve­tését. de éppen a mázsás sú­lyú kérdések megoldásán mun­kálkodó szocialista erők azt is felvéthetik: vajon a szocializ­mus felelős-e azért, hogy a ter­melőerők internacionaiizálódá- sa 1944-ig még a polgári tár­sadalmak adta lehetőségek szintjére sem jutott el? KILÉPÉS A TÖRTÉNELMI ZSÁKUTCÁBÓL — AZ INTEGRÁCIÓ REÁLIS FELTÉTELEI Viszont éppen nekünk kel­lene érdemibb módon kimutat­nunk, hogy a szocializmus épí­tése a szocialista nemzetgaz­daságok termelőerőinek ólyan méretű fejlődését eredményez­te. amely megalapozta, hogy kiléphessünk a történelmi zsákutcából. Az ésszerű, a kö­zös érdekek tiszteletén alapu­ló integrációs folyamat ugyan­is először teremtett reális fel­tételeket a szocialista nemzetek közötti kapcsolatok elmélyíté­séhez, a szeparatista s az autarchikus politikai és gazda­ságpolitikai tendenciák egyen- getéséhez. az, extenzív iparosí­tásnak az intenzív iparosítás­ra való átmenetéhez. A társadalmi felszabadulás talaján mélyülhet az együtt élő népek sokoldalú kulturális, szellemi értékeinek cseréje, amely egymás jobb megértésén keresztül a megbecsülés inter­nacionalista tudatát erősíti és a kölcsönös, népi méretekben kibontakozó ismerkedés is eb­be az irányba hat. Éppen a folyamat újszerűségénél fogva talán nem ártana nagyobb erő­vel tudatosítanunk, hogy pár­tunk és kormányunk vonatko­zó kezdeményező lépései ezen a téren is történelmi jelentő­ségűek, hiszen első ízben tet­ték lehetővé, hogy csehek, szlovákok és magyarok, jugo- sziávok és magyarok népi szinten, tömeges méretekben kezdjék el megismerni egy­mást. A jobb megértés kedvé­ért azt is hangsúlyoznunk kell. hogy ebben a százezreket meg­mozgató folyamatban ilyen vagy Olyan tulajdonságokkal rendelkező emberek ismerked­nek egymással és az esetleges kedvezőtlen jelenségek nem a folyamat korlátozását, hanem a köztudatformálás hatéko­nyabbá'' tételét sürgetik ebben a vonatkozásban is. Azzal, hogy a szocializmus, a többségi népével egyidejűleg a nemzetiségi társadalmak cs?- tálystrukturáját megváltoztat­ta. s a nemzetiségek népi osz­tályait a társadalmi felszaba­dulás útjára vezette, megte­remti annak a lehetőségeit is, hogy az anyanemzethez, más­részt n többségi néphez fűződő kapcsolatok szabad, megtermé­kenyítő kölcsönhatásának el­mélyítésével biztosítsa. MEGSZŰNIK A NEMZETISÉGEK EGYENLŐTLEN TÁRSADALMI HELYZETE A társadalmi felszabadulás folyamata együtt jár a parasz­ti jellegű többségi népek tár­sadalmának iparosításával, amely a nemzetiségi társadal­makat is átalakítja, megszün­teti a nemzetiségek egyenlőt­len társadalmi helyzetét. Tár­sadalmi \ felszabadulásukhoz, politikai és kulturális egyen­lőségük objektív alapjainak megteremtéséhez és kiteljesí­téséhez vezet. Ezen az alapon lehet és kell minden nemzetiség számára biztosítani anyanyelvének sza­bad használatát és főként anyanyelvén folyó oktatást az óvodáktól az egyetemekig, min­den iskolatípusban, hogy al­kalma legyen kinevelni saját értelmiségét és szakmunkásait. A nemzetiségeknek — ahogy ezt Deme László nyelvészeti kutatásai kimutatták — az anyanyelvűségükhöz való ra­gaszkodása tehát a szocialista hazafiság elmélyítését szolgál­ja, Annak kifejezője, hogy ott­hon akarják magukat érezni saját hazájukban, szocialista hazájukban. És ez a törekvé­sük válhat az alapjává annak, hogy a többségi nép nyelvét is önként elsajátítsák. Ugyanígy az anyanemzet szocialista kultúrájával való kapcsolatuk lehetővé tétele elősegíti fejlődésüket, nyugodt közérzetük kialakulását. A sze­paratista. esetleg a torz nacio­nalista tudat gyengítése a töpb- ségi nép számára is előnyös, hiszen a nemzetiségek éppen „hídverői hivatásuk” betöltésé­nek szabad gyakorlásával a többségi nép értékeit anya­nemzetükkel is megismertethe­tik. A szocialista nemzeti egy­ség politikája, amely a több­ségi nép és nemzetiségek tár­sadalmi érdekeg^esítését való­sítja meg. annal eredménye­sebb, minél inkább biztosiíja a nemzetiségek speciális jogai­nak szabad gyakorlását. Egy olyan szocialista társadalom kohéziós erői, amelyben nem­zetiségek is élnek, semmiképp sem gyengülnek, sőt erősödnek a szocialista nemzetiségi poli­tika fentebb vázolt követel­ményeinek érvényesülése ese­tén. S ha a társadalmi felszaba­dulás folyamaiét összehasonlít­juk a gondolatmenetünk ele­jén vázolt kelet-európai törté­neti kiindulóponttal, végső kö­vetkeztetésként megállapíthat­juk: az épülő új világ bebizo­nyította, hogy nincsenek gyen­ge, életképtelen kis népek, csak elmulasztott történelmi alkalmak és lehetőségek. A SZOCIALIZMUS SZÁZADOKAT LÉP ÁT A szocializmus építésének folyamata pedig először adott történelmi alkalmat arra. hogy Kelet-Európa népei a törté­nelem által kialakított zsák­utcákból. abból az ördögi kör­forgásból. amely szemben állá­sukat unos-untalan elmélyítet­te. tartósan kilépjenek, sőt az összeforrást eredményező tár­sadalmi s teljes emberi felsza­baduláshoz vezető haladás szé­les útvonalán haladjanak to­vább. A szocializmus építésé­nek eltelt időszakában minden tekintetben évszázadok szalta- dékait ugrottuk át, de azoknak a szakadékoknak végleges be­temetésére, amelyeket az együtt élő népek között a történelmi ellentmondások szisztematiku­san mélyítettek el. a szocializ­musnak is több időre van szük­sége. „A mi nemzedékünk ne­héz és magasztos történelmi feladata, hogy felszámolja ... az átkos Örökséget — mondot­ta 1988 áprilisában Aczél György. — Nemcsak a magyar, hanem a cseh, szlovák, román, szerb, horvát nép élő nemze­dékeire is gondolok. A szocia­lizmus közös ügye a lehető legjobb alap a nemzeti gyű­lölködés, elnyomás felszámold­Pannonhaíma könyvtára A híres pannonhalmi könyvtár könyvállománya meghaladta a 300 ezer kötetet. Évente átlagban 3 ezer kötettel gyarapo­dik a könyvtár. Külön részben tartják a középkori ősnyom­tatványokat, valamint a kézzel írott, művészi iniciálékkal gazdagon illusztrált kódexeket. A könyvtár régi könyveiből, irataiból rendszeresen kiállításokat rendeznek. Képűnkön: a könyvtár munkatársai rendezik az értékes könyvállományt. (MTI foto — Hadas János felv, —- KS) sához .,. Bízunk abban, hogy népeink, pártjaink és kormá­nyaink közös erőfeszítése nyo­mán a jövőben energikusab- ban bontakoznak ki a pozitív lenini tendenciák s még gyor­sabb ütemben adjuk át végleg a múltnak a káros örökség to­vább élő ártalmait.,. Termé­szetesnek tartjuk, ha a hazai szlovák, tárnán, szerb, horvát és német, nemzetiségek nem­csak a szélesebb elvi, hanem a nyelvi népközösség alapján is ápolják kapcsolataikat Cseh­szlovákiában, Romániában, Ju­goszláviában, stb. élő testvé­reikkel. Ugyanígy ml is törek­szünk kapcsolatainkat ápolni a szomszédos szocialista orszá­gokban élő magyarsággal, tan­könyvek. könyvek, általában a szellemi élet cseréjének fej­lesztésével ... A közös szocia­lista építés körülményei között a nemzetiségek közvetítsék a népek értékeit, a népek kultú­ráját a Duna völgyében; tör­ténelmi missziójuk a szociális­Iskoláztatás minden fokon Márciusban befejeződik az idei pályaválasztási munka első szakasza Márciusban az általános és a középiskolákban egyaránt befejeződik az idei pálya- választási munka első szaka­sza. Mindenütt körültekintő munkával készítették elő az iskoláztatási-továbbtanulási feladatokat, különös gondot fordítanak a pályaválasztás előtt álló, különböző korú fia­talok reális döntéseinek segí­tésére. Hamarosan országszerte hoz­záfognak az általános iskolák leendő első osztályosainak is­koláztatási munkáihoz. A kö­vetkező tanévben — az elő­zetes összegezések szerint — több mint 150 000 hatesztendős kisdiák kezdi meg a tanulást (örvendetes demográfiai mu­tató, hogy 13 600-zal lesznek többen, mint az elmúlt tan­évben.) Az általános iskola nappali tagozatainak nyolcadik osztá­lyát ebben az esztendőben vár_ hatóan 126—128 ezer diák fe­jezi be, így a létszám a tava­lyihoz képest mintegy hatezer­rel csökken. A középiskolák nappali tagozatain csaknem 52 ezren érettségiznek az új vizsgaszabályzatok előírásai szerint. Együttvéve tehát mint­egy 178—180 ezer diák tovább­tanulásáról, munkába állításé- ól kell gondoskodni. Az ille- ékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem je­lent gondot a végzős fiatalok továbbtanulása, elhelyezése. Az idén végző nyolcadikosok pályaválasztásának körültekin­tő előkészítésére az általános iskolákban országszerte rend­kívüli, pályaválasztási szülői értekezleteket tartottak. A tervek szerint a nyolca­dik osztályt befejező diákok 43 százaléka középiskolában tanulhat tovább, ami szám szerint azt jelenti, hogy körül­belül 54 ezer első osztályos gimnazista és szakközépiskolás számára nyílik ősszel felvételi lehetőség. Tovább javul a kö-; zépiskolai oktatás szerkezete: a szakközépiskolai tanulók aránya az első osztályban vár­hatóan 52—53 százalékra emel­kedik. Együttvéve 62 ezer fia­talt várnak a szakmunkáskép­ző intézetek — közülük 55 ez­ret a most végző nyolcadiko­sok, 7000-et pedig a közép­iskolai tanulmányaikat befeje­zők közül. i A középiskolák nappali ta­gozatain végző mintegy 52 ezer fiatal közül szeptemberben a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatain 15 3001 új első éves kezdheti meg tanulmá­nyait — a külföldi és az év­ismétlő hallgatók nélkül. A középiskolák február 1-tól 15-ig fogadták el a jelentkezési la­pokat, a felsőoktatási intézmé­nyekhez — valamennyi tago-; zaton — március 30-ig lehet benyújtani a jelentkezést. Ki­vételt jelentenek a művészeti főiskolák, az ide történő je­lentkezéseket intézményenként külön-külön határozták meg. Ugyancsak kivétel a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főisko­la, a tanító- és óvónőképző intézetek, ahová március 25-ig lehet jelentkezni. Az előzetes számvetések sze­rint a mintegy 52 ezer, nappali tagozaton érettségiző fiatal kö­zül ebben az esztendőben is hozzávetőlegesen 28 ezren sze­retnének továbbtanulni vala­milyen ; felsőoktatási intéz­ményben. Mivel az elmúlt év­ben érettségizettek közül Is sokan pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti, hogy minden száz felsőokta­tásra készülő diák közül csak 30—40-et vehetnek fel az egye­temek és főiskolák. A diákok a társadalomtudományi terü­let iránt általában ismét job­ban érdeklődnek, mint a ter­mészettudományi-műszaki te­rület iránt Ezért Várhatóan a társadalomtudományi szako­kon magasabbak lesznek a felvételi vizsgák követélmé­nyei, főként az úgynevezett különleges szakokon. Psz:cho- lógiára például 13-szoros, a művészeti fakultásokra pedig 7— 10-szeres a túl jelentkezés. (MTI) ta szellemi tolmácsolás Közép - Európában Képletesen szólva: a közele­dés, a testvériesülés első ak­kordjait leütöttük, és a nem­zetiségek hangjával is gazda­godó népeink együttes szim­fóniája végül is elnyomja a hamis tudat disszonáns zöre­jeit, A szocializmus előretörésé­nek folyamatában, a növekedés nehézségeinek, feszültségeinek, társadalmi s történelmi okai­nak feltárásával, a megoldá­sukhoz vezető szubjektív tuda­ti ösztönzőrendszerek kialakí­tásán munkálkodva, Engels gondolatait idézve, elmondhat­juk: „Ezek nem bomlási tüne­tek. amelyek láttán diadalkiál­tásban törhetnének ki a tő­kések. Csupán annak a jelei, hogy a megszámlálhatatlan munkástömegek... (az) önál­lóan mozgósított és felszerelt helyi osztagok .... itt-ott még keresztezik egymás útját..., zavar, hevet vita keletkezik, sőt konfliktusok veszélye is fenyeget. De a közös végcél végül is felülkerekedik minden kisebb jelentőségű viszályon; már nincs messze az az idő, amikor a külön menetelő és széthúzó zászlóaljak hosszú csatarendben felfejlődnek is vészt jósló csendben, csillogó fegyverzetben, az első vonal­ban merész csatárokkal, hátuk­ban megingathatatlan tartalé­koktól támogatva,.'jól rendezett arcvonalban töráek az ellen­ségre”. Megtisztelő hivatásunk, hogy emberileg véges, fizikailag kor­látozott erőink maximális ki­használásával a fejlődés folya­matát a közös Honfoglalás szo­cialista tudatának elmélyítésé­vel elősegítsük. (Vége) A Tolnai Gép- és Műszer­ipari Szövetkezet " ' FELVÉTELRE KERES LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT ÉS FÉRFI, NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. » (611) TOLNAKER Vállalat TAKARÍTÓNŐT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet: Szek­szárd, Széchenyi u. 62. sz. Gondnokságon. ' (666)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom