Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

Russia ax utakon Gyilkos reflektorok j Cj jogszabályokról — röviden u A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, a pénzügy­Sötétedett, mikor kigurul- turik a 6-os útra: célunk, el­lenőrizni a járművek világí­tását. A rendőrségi kocsi sze­mélyzete az autók éjszakai forgalmát ellenőrzi: hogyan közlekedünk? Elhagytuk a Sió-hidat, jött az első autó. Günter János, a Bonyhádi Zománcgyár gépkocsijával — bár t'ompítottra kapcsolt — nappali fénybe borította az út menti fák koronáját. Míg a forintokat számolta — a szabálysértésért — helyszíni bírság — már fel is tűnt a következő autó. Rendszáma: SD 50—44-es teherautó, veze­tőjének is vékonyodott a pénz­tárcája. És nem volt megál­lás. A solti Fehérjei eldolgozó tehergépkocsija terítette be fényével az utat. S a szembe jövő autókat. Aztán a. Bony­hádi Cipőgyár FG 48—15-ös teherkocsija, majd az IG 65—41-es és a CU 82—37-es személygépkocsi. AD 08—06. A Pécsi Vendég­látó Vállalat kocsija. Ez még jobban világított felfelé, mint az előző kocsik. Talán mert a hátsó ülésen hárman ültek. Természetesen ez nem ment­ség. A gépkocsi vezetője fize­tett. Az^FG 66-os vezető­je csekket kapott. Nyolc napon belül be kéjt fizetnie a bírságot. Még el sem ment ez a pesti kocsi, a mohácsi ÁFÉSZ te­herautója fékezett a rendőr jelzésére. A pilóta tán a pla­tón utazó lovaknak akarta megmutatni a tájat? ID 16—51-es Wartburg. Az alföldi gyógyszerész könnyek­kel küszködve bizonygatja, hogy nemrég állították be a lámpákat. S hazafelé. gon­dolom, egész úton szidta a fe­lelőtlen szerelőt. A dombóvári postás kije­lentette: ilyen büntetést kifi­zetni nincsen pénze. Külön­ben sem övé a kpcsi. Mi nem tudjuk, ki állandó vezetője, a PF 24—42-es teherautónak, de a reflektorok beállításáért, ugyanúgy, mint sok egyébért, mindig az felel, aki a kor­mánykerék mögött ül. A szabálysértési határozat erről őt is biztos meggyőzi. — Nézzünk be Tolnára is — indítványozza vendéglátóm. — Régen sok volt ott a kivilá- gítatlan kerékpár. Biciklik itt is, ott is. de ég a lámpájuk. Nem véletlen. Áz elmúlt időszakban a közlekedési el­lenőrzések egyik célja az volt, hogy. ha másképp nem megy. büntetéssel ösztönözzék a ke­rékpárosokat járművük kivi­lágítására. Már újra a 6-os felé indultunk, mikor feltűnt egy „elsötétített” bicikli. Volt dinamó is, lámpa is rajta, csak a drótok lógtak szakad­tán. Feljelentés lett a vége. Tulajdonosának kevesebbe ke­rült volna akár egy új vilá­gítóberendezés, mint a bün­tetés, amit kap. A 6-os úton újból a rosszul beállított, tompított világítás miatt állítottuk meg a kocsi­kat. Fogytak a szelvények, amiket a büntetés nyugtázá­séként kaptak a renitens ve­zetők. Autóbuszok már alig jártak a késői órákban. így csak a GC 63—05-ös „kerülj teríték­re”. A szekszárdi benzinkút kö­zelében jártunk, amikor 20— 30 méterre tőlünk felkapcsolta az országúti világítást a szem­be jövő UD 88—29-es vezető­je. a deltánál értük utol. Vakítanak a járművek. Ha tudják is a kocsivezetők, hogy rossz a fényszórójuk, nem törődnek vele. Nem jut eszük­be, hogy emiatt már sokan vesztették életüket az utakon. De vannak, akik nem is tud­ják, hogy rosszul beállított lámpával közlekednek, s cso­dálkoznak. hogy a szembe­jövők rájuk világítanak. Ha 20—30 méterről a tompítottra kapcsolt lámpa az előttük ha­ladó személygépkocsinak nemcsak a rendszámtábláját világítja meg, hanem feljebb is. bizto6, hiba van. S a fényszóró beállítása az Autóklub tagjainak a klub műhelyeiben ingyenes. Ugyan­így nem kerül pénzbe a szer­vizben sem, ha még garanciá­lis a kocsi. S aki a régebbi kocsiján nem akarja, vagy nem tudja a két csavart meg­felelően elforgatni, az AFIT- nál, a Szekszárdi Vasipari Vállalat szervizében, vagy más szervizekben 20—40 forintért műszerrel beállítják a fény­szórókat. S ez még mindig jó­val kevesebb, mint a bün­tetés. És ami még fontosabb, nem lesznek esetlég vakító lámpájuk miatt balesetek okozói az utakon. SZEPESI LÁSZLÓ Nádaratás a Fertő tavon Hazánk legnagyobb összefüg­gő nádterülete a Fertő tó ma­gyar szakaszán található. Hét­ezer hold az a terület, amely­ről jó minőségű nád aratható. Az aratásnak az idei tél nem kedvezett, ennek ellenére túl vannak az egymilliomodik ké­vén. Jelenleg több mint húsz traktor vontatta aratógép dol­gozik 30—40 centiméteres iszapban és 10—30 centiméte­res vízben. Az enyhe tél kény­szerpihenőre késztette azokat a speciális gépeket, amelyek­kel a jégen igen nagy teljesít­ményt tudnak elérni. Maga­sabb vízállásnál úszó aratógé­peket használnak. Megkezdték a nád exportját is, félkész és késztermék for­májában. A fertői nád kapós cikk több nyugat-európai or­szágban. 1974. február 22. miniszter és a közlekedés- es postaügyi miniszter együttes rendeletet adott ki 4/1974. (I. 15.) MÉM—PM—KPM szám alatt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gépjármű­veinek selejtezéséről. A rende­let szerint a tehergépjármű­vek felülvizsgálatát folyó évi június 30-ig kell végre­hajtani, a selejtezéseket pe­dig 1975. január 1-től kezdő­dően folyamatosan kell lebo­nyolítani. A kedvezőtlen adottságú szövetkezet a se­lejtezett tehergépjármű pót­lására ennek beszerzési költ­ségeihez állami támogatásban részesülhet. A túlsúlyos járművek köz­lekedésének korlátozásáról szóló 16/1973. MT. sz. rende­let végrehajtása tárgyában ad­ta ki a közlekedés- és posta­ügyi miniszter a 2/1974. (II. 2.) KPM. sz- rendeletet, mely szerint a túlsúlyos járművek közlekedésének engedélyezé­se az útügyi hatóságok hatás­körébe tartozik, az útügyi ha­tóságok a járművek tengely- terhelését, a korlátozó ren­delkezések betartását helyszí­ni mérés útján ellenőrzik és a ■rendelkezések be nem tartása esetén az üzemben tartót a közúton megtett távolság fi­gyelembevételével megállapí­tott alapdíj. és az alapdíj 9- szeresének megfelelő összegű pótdíj megfizetésére kötelezik indokolt írásbeli határozatban. Az üzemben tartó az alap- és pótdíj megfizetéséig túlsúlyos jármű közlekedésére újabb en­gedélyt nem kaphat. A belkereskedelmi minisz­ter és a munkaügyi miniszter 1/1974. (I. 17.) BkM—MüM. sz. együttes rendelete a munka­időnek a belkereskedelemben történő csökkentéséről szól és a jogszabály szerint a rendelet hatálya alá tartozó dolgozók munkaideje általában heti 44 (havi 191) óra, a portások, kapusok, őrök heti 68 óráig terjedő munkaidővel foglal­koztathatók. Heti 56 óráig ter­jedő munkaidővel foglalkoz­tathatók: a) Május 1-től szeptember 30-ig az üdülőhelyeken a for­galomtól függő állománycso­portba tartozók, karbantartók, hálózati adminisztrátorok, be­osztott könyvelők, továbbá az egyszemélyes zöldség- és gyü­mölcsboltok dolgozói, az utas­ellátó vállalat egyszemélyes pavilonkezelői. A belkereskedelmi minisz­ter rendeletben szabályozta a kereskedelmi, a vendéglátó és az idegenforgalmi dolgozók to­vábbképzését. A rendelet szerint a válla­latoknak gondoskodniok kell arról, hogy a szakmunkás munkakörben dolgozók, az ügy­intézők legalább nyolcéven­ként. az alsó és középszintű vezetők legalább 5 évenként szervezett továbbképzésben vegyenek részt. A tanácsi szak- igazgatási szervek vezetőinek, s a felső szintű vezetők szer­vezett továbbképzésével maga a Belkereskedelmi Miniszté­rium foglalkozik. A rendelet előírja, hogy a kollektív szerződésekben, a szövetkezetek belső szabályza­tában rögzíteni kell a tovább­képzés formáit, a résztvevők számára nyújtott kedvezmé­nyeket. s fokozott gondot kell I fordítani a nők továbbképzé­sére. A gyermekes anyák ré- | szére sajátos képzési formákat I kell kialakítaná, s lehetővé b) a benzin- és ásványolaj- kút-kezelők. A munkáltatók Budapesten 1974. április 1-től ez ország egyéb területein 1974. július 1-től kezdődő hatállyal ve­zethetik be a munkaidő-csök­kentést a jogszabályban rész­letesen megjelölt feltételek mellett. Felhívjuk a figyelmet, hogy azokat a terült-teke f és mun­kaköröket. ahol a dolgozókat a heti 44 óránál hosszabb munkaidőben kívánják foglal­koztatni. a kollektív szerző­désben meg kell határozni. Az egészségügyi miniszter 1/1974. (II. 6.) Eü. M. sz. ren­deleté a szakorvosi képesítés­ről szóló korábbi jogszabályt egészíti ki. A rendelet Szerint annak hatálybalépése napjá­tól számított 3 hónapon belül előterjesztett kérelem alapján szakorvosi vizsga letétele nélkül is általános orvostan- ból szakorvosnak minősíthető az orvos, aki a rendelet ha­tálybalépésekor körzeti orvo­si munkakörben dolgozik, ha előzetesen is legalább 15 éven át ilyen munkakörben dolgo­zott. továbbá 15 éves orvosi gyakorlata van, melyből leg­alább 10 évet körzeti orvosi munkakörben dolgozott és a rendelet hatálybalépésekor belgyógyász csoportvezető fő­orvosi munkakörben dolgozik, stb. A kérelmet az Országos Szakorvosképesítő Vizsgabi­zottság elnökéhez kell benyúj­tani. A középfokú végzettségű szakemberek továbbképzésé­ről rendelkezik a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter 6/1974. (II. 9.) MÉM, sz. rendelete. melynek melléklete tartalmazza a középfokú szak­mai végzettséget igénylő mun­kakörök felsorolását, a má­sik melléklete pedig a tovább­képzés szervezését és lebonyo­lítását végző szakoktatási in­tézményeket A rendeletből csupán ennyit idézünk: ..Ha a továbbképzés a munkaidőn túl nyúlik, a kisgyermekes és családos anyák részére mun­kaidő-kedvezményt, vagy ked­vező munkabeosztást kell biz­tosítani.” Felhívjuk még a figyelmet a Nehézipari Értesítő folyó évi 3. számában megjelent, az ifjúsági parlamentek megren­dezéséhez kiadott módszertani útmutatóra. kell tenni a tanulást a gyer­mekgondozási szabadságon lé­vő dolgozóknak is. Az elmúlt négy évben kö­rülbelül százezer kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó vett részt hosszabb-rövidebb szak­mai továbbképzésen. A rende­let lehetőséget nyújt arra. hogy a vállalatok önállóan, de egységes koncepció alapján szervezzék meg dolgozóik ok­tatását. A belkereskedelmi mi­niszter rövidesen irányelveket ad ki a továbbképzés ösztön­zésére. A miniszter ugyancsak ren­deletben módosította, egészí­tette ki a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkáskép­zésről szóló korábbi rendelke­zést. A szabályozás figyelembe veszi az oktatás irányítási rendszerében bekövetkezett változást. Eszerint a kereske­delmi és a vendéglátóipari szakmunkásképző iskolák köz­vetlen felügyeletét ezentúl nem a tanácsok kereskedelmi, hanem művelődési osztályai gyakorolják. (MTI). Elektronikus berendezések A hazai számítógépprogram egy ik fellegvára Egerben, a VILATI gyáregysége. Készül itt lyukszalag-előkészítő berendezés, elektroni­kus szerszámgépvezérlő, sőt kooperációban tekeállító automaták is. Ellenőrzik a nyomta tott áramköröket. Készülnek a tekeautomaták. (MTI Fotó — Erezi K. Gyula felv. — KS) Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész Rendelet a kereskedelmi dolgozók továbbképzéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom