Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
I Negyvenötről nyolcra Ä dunaföldvári Földvár Gumiipari Ktsz vezetői és közel ötszáz fős munkásgárdája most valahogy úgy van, mint az a család, amely rettentő rossz albérletben lakik, de már ígéretet kapott az új lakásra. A helyzetet Holmár József elnök így fogalmazza meg: — Hosszú évek után az idén eljutunk oda, hogy megkezdhetjük az üzem kitelepítését. Az új üzem kint, a vasútállomás mellett épül, nyolc és fél posztócipőből és különféle műszaki gumiárukból. A műszaki gumiáruk minőségi ellenőrzése például egy padlástérbe épített, szűk helyiségben folyik, a minőségei: vizsgáló házi laboratórium modern műszereivel olyan épületben van, hogy a kívülálló fél benyitani. A szerszámműhelybe pedig a MÉH- telep ócskavasdombjai között lehet bejutni. Itt üzemel a szövetkezet „népi kohója” is; Ai új gépekkel nyolc perc alatt sütik talpat. a posztócipőkre a millió forintot kaptunk hozzá. Ez a költözködés kettős öröm: községnek azért, mert itt a központban nem szennyezzük a levegőt, nekünk meg azért, mert mindenféle sufnikból új üzembe, korszerű munka- és szociális körülmények közé telepedhetünk. De amíg a költözködés megtörténik, a földvári gumisoknak rendkívül mostoha körülmények között keli előállítani hatvanmillió forintos termelési értéket, gumicsizmából, alumíniumból, bronzból öntenek sablonokat. A 'bronz öntvények alapanyaga tehergépkocsi-tömlők szelepháza. Még így, ilyen körülmények között is elismerésre méltóan fejlesztették a termelési technológiát. A posztócipőgyártásban a múlt évben tértek át a préselt technológiára. Négy év óta gyártják ezt az olcsó terméket, amelyet főleg az idősebbek viselnek szívesen. Évente 200—220 ezer párat gyárt belőle a szövetkezet. „Zárszámadás" a megyei könyvtárban Januárban elkészítették a megye könyvtárai jelentéseiket: hol, milyen változások történtek, mivel gyarapodott a könyvtár, milyen rendezvényei voltak. Mostanra elkészült az összesítés, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium statisztikai osztálya dolgoz fel, elkészítve az ország könyvtárainak 1973-as évi „zárszámadását”... Nem árt idéznünk a megyei könyvtár jelentéséből: hány könyvtár alakult, szűnt meg, miként változott állományuk, hány olvasó mennyit kölcsönzött a könyvtárakból. 1973-ban összesen 158 könyvtár — önálló és fiókkönyvtár — működött Tolna megyében. Megszűnt Mőcsény-Zsibrikben és Ozora-Döbröntepusztán a községi fiókkönyvtár, mert a települések elnéptelenedtek, nem volt olvasó. Kálaznón és Tabódon az önálló községi 'könyvtár fiókkönyvtárrá alakult. Vj fiókkönyvtárakat nyitottak Dombóváron: két járási szerepűt és egy városi fiók- könyvtárt. Gyarapodott Paks, Dunaföldvár és Szekszárd fiókkönyvtárainak a száma cgy- egy új egységgel. A megye könyvtárai 1973 végén 23 80S könyvvel, kiadvánnyal gyarapodtak. Az állománygyarapításra fordított ősz- szeg 1 millió 102 ezer 359 forint volt. ami az előző évhez viszonyítva jelentős növekedést jelez. A jelentés szerint a könyvtári állomány nagyobb fele szép- irodalmi mű, 32 százalék is-. meretterjesztő irodalom. Az elmúlt évben ezer olvasóval több iratkozott be a megye könyvtáraiba, mint 1972- ben. Most 44 607 olvasó van: több mint 23 százalék fizikai dolgozó. A könyvtárosok azt is figyelemmel kísérték — hónapokon át vizsgálták —, hogy mennyit olvasnak azok, akik könyvtári tagok. As ifjúsági korosztály több kötetet kölcsönzött. mint 1972-ben, a felnőttek viszont több mint 3 ezer kötettel kevesebb könyvet vittek haza. Az ismeret- terjesztő irodalom népszerűsége a kívánatosnál alacsonyabb mindössze 19,3 százaléka a kölcsönzött köteteknek. A megyei könyvtárból kaptuk azt a hírt is, hogy idén beneveztek a „kiváló könyvtár” pályázatra. Ä korszerűbb gépek alkalmazása révén most egy műszakban huszonhatan több lábbelit gyártanak, mint korábban ötvenhármán, és amihez ezelőtt 45 perc kellett, most nyolc perc alatt sütik rá a talpat a felsőrészre. A fejlesztésben újabb előrelépést jelent az úgynevezett formatalp és formasarok gyártása, amelyhez a szerszámműhelyben már készülnek a megfelelő sablonok, részben kézi erővel, részben elektromos szerszámokkal. A legfej lődőképesebb üzemrész a műszaki gumiáruké, amelyek gyártásával a szövetkezet a járműprogramban vesz részt. Gyártanak alig félcentis átmérőjű gumikarikákat, teherautók vezetőfülkéibe gumiszőnyeget, szállítanak a Csepel Autógyárnak és a Székesfehérvári Könnyűfémműnek. Az üzemrész évi termelési értéke eléri a húszmillió forintot. BI.—G. K. A szerszámműhelyben Végh János a talpsablont formázza. így fogták el a paksi gázolás tettesét Pontos. gyors együttműködés — Teljes beismerésben a gyanúsított Két rövid közleményben számoltunk be arról, hogy a 6. számú fő közlekedési úton, a paksi konzervgyár közelében február 12-én reggel, kevéssel hat óra előtt ismeretlen gépjármű elütötte Oláh Lajos 23 éves paksi autófényezőt, majd elrobogott; nemsokára pedig arról, hogy a rendőrség a gázolással gyanúsítható Pásztor János 47 éves miskolci lakost, a Volán 3. számú Vállalat gépkocsivezetőjét őrizetbe Vette. A közvélemény érthető érdeklődéssel találgatta, mi segítette ilyen gyors sikerhez a rendőrséget. A kérdésre adható válasz egyszerű: becsületes emberek támogatása, a rendőri szervek késedelem nélküli, pontos együttműködése. Az ügyben elrendelt nyomozás immár abba a stádiumba jutott, hogy — a megyei rendőr-főkapitányság és a közlekedés- rendészeti osztály tájékoztatása alapján — a részieteket is ismertethetjük. Hudák János pécsi gépkocsi- vezető február 12-én reggel hat óra előtt néhány perccel érkezett ZIL-jévei Paksra. Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán fekvő férfit pillantott meg. Bár úgy vélte, hogy csak ittas, mégis megállt, hogy a Tatarozzák a Déli-pályaudvar alagútját A Déli-pályaudvarhoz tartozó alagút több mint 100 évig jó] szolgálta a vasutat, most azonban elkerülhetetlen a tatarozás. Az 1861-ben épült alagút mennyezetének mészkőburkolatát a szivárgó víz. a ,beázás” sok helyen veszélyesen megrongálta, a meglazult kövekét ki keli cserélni. A 400 méter hosszú alagút tatarozását a Bányaaknamélyí- tő Vállalat megkezdte. A munka alatt — ae első szakaszban az alagút jobb oldalán dolgoznak — csak egy vágányon, most a bal oldalon közlekedhetnek a vonatok. Ezért a tatarozás ideje alatt 11 vonat érkezési és indulási idejét megváltoztatták, végállomásuk nem a Déli-pályaudvar, hanem a Kelenföldi-pályaudvaron van. tőle elvárható segítségben részesítse. Hudák Jánosnak a következő másodpercekben már semmi kétsége nem volt a látottak alapján, hogy az ismeretlen közlekedési baleset áldozata lett. A gépkocsivezető azonnal értesítette a mentőket. Sajnos, az áldozat olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Hudák Jánoson kívül két másik férfi: Fritz Ferenc és Horváth István — a KPM szekszárdi Közúti Igazgatóságának dolgozói — cselekedett gyorsan és helyesen, lelkiismeretesen gondoskodott a helyszín megőrzéséről. Amikor a helyszíniszemie-bizottság — tagjai között az igazságügyi orvos- és műszaki szakértővel — háromnegyed hétkor Paksra érkezett, a bizottság vezetője azonnal köszönetét ■ mondott Fritz Ferencnek és Horváth Istvánnak. A szemlebizottság a nyomokból . arra következtetett, hogy azok 8,25x20-as gumiköpenytől és vagy IFA gépkocsitól, vagy régi (3011-es) Ikarus autóbusztól származhatnak. A féknyom iveit volta, valamint a gázolás pontját megelőző és azt követő alakulása arra utalt, hogy a gyalogos nem féktávolságon belül lépett a jármű élé. A rendőrség a g'ondosan megőrzött helyszínen lepattogzott zománcdarabkákat talált. Az áldozat holttestét igazságügyi orvosszakér- tők vizsgálták meg. Megállapításuk szerint Oláh Lajost a talpától számított 90 centimé- - teres .magasságban hatalmas ütés érte. fején pedig vágott sérülést szenvedett. A szakértők véleménye szerint a sérülések származhattak autóbusztól is. teherautótól is. A bizottság — képletesen szólva — húzott egy kis kört és egy nagy kört. Az előbbibe a Pakson közlekedő járművek tartoztak, az utóbbiba mindazok. amelyek a baleset idején Pakson áthaladtak — a legnagyobb valószínűség szerint. Szekszárd irányába. Az volna hihetetlen, hogy az efféle tragédiákban nyomozó rendőrök izgalomtól mentesén végzik felelősségteljes munkájukat. Az izgalom azonban. — és ez már rátermettség kérdése! — nem fékezheti a gondolkodás logikáját. A siker kulcsát a rendőrség nem csupán a nagy forgalmú útvonalakon kereste lázasan, de még a Volán 11. számú Vállalat járműbontó telepén is. A. rendőrök kérésére a telepen dolgozók készséggel megmutatták azt a 3011 mintájú Ikarust, amely aznap délelőtt érkezett hozzájuk. A jármű elején, a jobb oldalon mély horpadás: a vezetőfülke mellett kigörbülve a keskeny esőlevezető csatorna lemeze. A telepiek a rendelkezésükre álló okmányok alapján csak any- nydt mondhattak, hogy az autóbusz Miskolcról, a Volán 3. s^ámú Vállalatától érkezett. Úgy mondották, hogy vezetője otthoni éledte a forgalmi engedélyt A miskolci Volán-igazgatóság telefonon válaszolta a szekszárdi rendőröknek, hogy az autóbusszal Pásztor János miskolci lakos indult útnak. Az információ és az azt követő intézkedések eredményeként Pásztor Jánosnak, mint gyanúsítottnak elfogására a gázo- . lást követő nap délelőttjén, Miskolcon került sor. Útban Szekszárd felé Pásztor őszinte beismerő vallomást tett. Vallomását 13-án este Szekszárdon, immár jegyzőkönyvbe mondva megismételte. — Tizenegyedikén este hatkor indultam a kiselejtezett autóbusszal Miskolcról, — mondotta. — A fővárosban körülbelül másfél órát pihentem. A paksi szerencsétlenséget szerintem az okozta, hogy elfáradtam, és néhány másodpercre leragadt a szemem .. . Amikor észrevettem, hogy gázoltam. nagyon megijedtem. Siettem Szekszárdra. Amint kocsim elejét a bontótelepen megláttam, már bizonyos voltam abban, hogy nem kerülhetem el a felelősségre vonást. Való igaz. hogy csekély késedelem nagyon hátráltatta volna a nyomozás sikerét. A bontótelepen serény a munka. Könnyen lehet, hogy- az egykor GA 73—01 forgalmi rendszámú autóbusz már a beszállítás délutánján részeire hullva rejtőzött volna el a temérdek roncs között. A szocialista törvényesség követelményeit maradéktalanul teljesítendő, a nyomozás tovább tart. A rendőrség az enyhítő és a súlyosító körülmények részletesebb feltárásán fáradozik. * Az eddig megismert tényekből következtetve nem kétséges. hogy Pásztor János saját magát sodorta nehéz helyzetbe. Nem kétséges, hogy a gondatlanul okozott halálos gázolás lényegesen enyhébb megítélés alá esik, mint az azzal párosuló cserben hagvás. B, Z.
