Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
Nagyszékely! hétköznapok Mérnökök a tsz-ekfaen í. Aki életében először tart Nagyszékelyre, Pincehely után a főútról elkanyarodva hamar eszébe idézi azt a mondást, melyet Illyés Gyulától hallott:' „Ez a vidék a magyar Svájc." Lágy lankákból fokozatosan kaptatósabbá magasodnak a környező dombok. Az egyelőre még lombtalan erdők és új telepítések közt hosszan elnyúló foltban haraglik egy sűrű fenyves sötétzöldje. Vadregényes völgyhajlat medencévé táruló végén tűnik fel a falu. Egy hosszú házsor után balra a dombon az emeletes iskola teteje. Mellette szokatlanul, szinte egymást ölelő formán összeépítve a régi és új református templom. Jobbra a bolt, korcsma, mozi, hentesüzlet kombinációjával sajátos együttessé vált régi nagyvendéglő épülete. Szegényes parkocska, az út egyik oldalán fenyőfák, előttük a jól elkészített gyalogjáró szürkéje. Körös-körüL a meseszép dombokon présházak, pincék teteje látszik. A? oldalakon mezsgyebokrok, fák jelzik a — sokszor csak volt — szőlők helyét. Hétköznap délelőtt van. Csak itt-ott bukkan fel néhány ember, aki velünk együtt megbámulja, ahogyan másik féltucat a falu közepén egy rugós ló vasalásával bajlódik. Kissé gyanúsan nagy a csend, a meglehetősen kiterjedt falu eléggé kihalt. A megye térképén egymáshoz viszonylag közel két „székely” nevű falu található: Kis- és Nagyszékely. Az ide valamikor csakugyan székelyeket hozó Árpád-ház telepítő kedvére már senki nem emlékszik, volt azóta lakosságcsere, telepítés épp elég. A „kis” és „nagy” jelző elvesztette jelentőségét. A két falu lélekszáma egy évszázad során egymás közelébe kopott. Nagyszékelyben 1880-ban számlálták a legtöbb lakost, 2613-at; Kisszékelyben 1900- ban 1525-öt. Az utolsó nép- számláláskor itt 980-an, amott 941-ten éltek. — Zsugorodik a falu, —. kapjuk helybéliektől a felvilágosítást. — A felszabadulás óta nem épült itt féltucat új ház sem! Pataki Henrik tanító még komorabb képet fest: — Jó néhány éve lerajzoltattam az iskolásokkal, milyennek képzelik Nagyszékelyt 2000-berf? Volt, aki emeletes házat rajzolt, más meg éppen vasútállomást, eay fiú azonban: — temetőt! Könnyen lehet, hogy neki lesz igaza... • Pontosabb adatok. A falu 324 lakásának 52,5 százaléka 1890 előtt épült, de a százalékszám mögött tucatnyi 1849 előtti (!) otthon is rejlik, 45,1 százalék a századforduló és a felszabadulás között. Azóta csak 2,8 százalék, összesen 9 lakás. A mutatószámok messze a járási, a megyebeli községi, vagy éppen a megyei hasonlók mögött maradnak. A falu lélekszáma egy évszázad alatt 60,8 százalékkal, 1949-hez viszonyítva 46,5 százalékkal, az utolsó két népszámlálás közti időben pedig 23,9 százalékkal csökkent. Bár a „temetővé válás” még messze van és a lakosság életkori rétegeződ ése se sokban különbözik más településekétől, nagy népszaporodási kedvről nem árulkodnak az 1970-es számok. Amikor a A Tolna megye» Víz- és Csatornamű Vállalat az elmúlt évben is bővítette hálózatát, így Kajdaoson és Madocsán átadták az új vízmüvet, Pál- fán, Nagykónyiban. Páriban, megkezdték az új vízművek építését. Jelentős összeget fordítottak a meglévő esőhálózat rekonstrukciójára is. így Saek- szárdon a Rákóczi utcában nagyobb keresztmetszetűre cserélték ki az öitven évvel ezelőtt lefektetett csöveket, s többek között Dombóváron is új hálózattal cserélték ki a régit. A megyeszékhelyen a csehszlovák Vodni Zdroje vállalat 15 kilométer hosszúságban megtisztította a vízvezetékeket a lerakodott szennyeződéstől. Befejezték a közel hárommillió forintba, kerülő vállalati raktár építését. Nagy összeget fordítottak az üzemeltetéshez szükséges járművek, szivattyúk és egyéb berendezések felújítására, melyek a hibaelhárítás gyorsításához elengedhetetlenül szükségesek.. Idén folytatódik a több éve megkezdett csőtisztítás Szek- szárdon. A csehszlovák vállalat, hét kilométer hosszúságú hálózatból távolítja el az évtizedek során lerakódott vasoxi- dot és egyéb szennyeződést. Rajtuk kívül azonban a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói is megkezdik a csövek tisztítását. Saját berendezéseikkel néhány hét múlva hozzálátnak, s az év végéig több kilométer hosszan kibővítik a lerakódások miatt kis keresztmetszetűvé vált régi csöveket. Mintegy tízmillió forintot fordítanak idén is a víz- és szennyvízhálózat felújítására. Ebből háromszázezer forintért új kutat fúrnak Pincehelyen, kétszázezerért felújítják a hŐ- gvészi vízcsőhálózatot. Százezer forintba kerül a te'nai vastalanító rekonstrukciója. Hatszázezer forintot fordítanak Fotó: Komáromi Zoltán megyében száz házas nőre 212 élve született gyermek jutott, a megye községeiben 218, a tamási járásban 204, akkor Nagyszékelyben 173. Több órai nagyszékely! tartózkodásunk során fiatalokat csak az alsó tagozatos általános iskolában láttunk, továbbá az Egyetértés Termelőszövetkezet gépműhelye körül és a már előbb említett rugós lóval küszködve. Okszerűnek tűnt az iránt érdeklődni, hol vannak a fiatalok, miből és hogyan élnek a nagyszéke- lyiek és miként vélekednek festőién szép kömyékű falujuk jövőjéről ők maguk? (Folytatjuk) ORDAS IVÁN Dombóváron rekonstrukciós munkákra, Tamásiban pedig félmillióért korszerűsítik a víz- csőhálózatot. A szakályi víztorony építése ötszázezer forintba, kerül, s szintén az idén, 600 ezerért felújítják a megyeszékhelyen a szennyvíztisztítót és kilencszázezer forintért szennyvízszivattyúkat vásárolnak. Egyik legnagyobb beruházás lesz Szekszárdon az úgynevezett II. zóna. a Kadarka utca és a fölötte lévő területek jobb vízellátásának biztosítása érdekében megkezdődő munka. Pakson a meglévő vízhálózatot másfél millióért újítják fel. A szolgáltatórészleg bővítésére majdnem négymilliót fordítanak. Ebből új üzemvezetőségeket építenek, s gépek, berendezések, műhelyf elszerel éVédik a Balaton tisztaságát A Balatonon, a korábbi években előfordult oiajszeny- nyeződések arra késztették a szakembereket, hogy megteremtsék a biztonságos védekezés feltételeit. Ennek köszönhető, hogy több esetben is a gyors és hatásos beavatkozás megmentette a tó élővilágát a számottevőbb károsodástól. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság most újabb beruházást hajt végre a védekezőrendszer tökéletesítésére: elkészültek a balatonkenesei parton létesítendő veszélyelhárító osztagtelepek tervei. Ezen a partszakaszon rövidesért megkezdik és a jövő esztendőben befejezik a vízminőségvédő telep építését Az ember lapozgatja a statisztikát, számol és nem hisz a szemének. 1972. december 31- én a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 5619 agrármérnök, 1401 más képzettségű diplomás, 4924 felsőfokú mezőgazdasági technikus, 449 más képzettségű felsőfokú technikus, 10 285 mezőgazdasági technikus, 6408 nem mező- gazdasági képzettségű technikus és 6670 gimnáziumban érettségizett szakember dolgozott. Ez összesen 35 756 fő, vagyis átlagosan minden magyar termelőszövetkezetben tizenöt „iskolázott embert” találhatunk! Maradjunk azonban most csak a mérnököknél. Hajdanán a falu értelmiségét tömegében a tanító és a pap képviselte, esetleg még az orvos és a patikus. Felsőfokú képzettségű mezőgazdászok csak az uradalmak intézői voltak. de igen kevesen és a falutól társadalmilag elszigetelt helyzetben. Ma viszont a pe-, dagógus mögött már az agrármérnök sorakozik fel az értelmiségi listán. Akad ugyan még olyan szövetkezet, ahol nincs, de ma már ez kivételnek számít. Az agrármérnök megszokott, természetes jelenség, helye a gazdaságban kialakult. Általában önálló munkaköre van, intézkedéseit a vezetőség állásfoglalásának megfelelően, de saját belátása szerint és saját felelősségére adja ki. A termelőgépezetben rangja általában közvetlenül az elnök után következik. Más téma, hogy milyen a mérnök szerepe a falu társadalmában. Ezt még nem mérte fel senki, nem is lenne egyszerű. A problémát ugyanis az bonyolítja, hogy az agrármérnök általában nem választott, hanem kinevezett vezető, tehát sek vásárlásával növelik szolgáltatásaik színvonalát. A vállalat vezetői saját dolgozóikra is gondoltak a tervek elkészítésekor. Jelentős összeggel segítik dolgozóik lakáshoz jutását, valamint az óvodaépítést. Természetesen Tolna megyében nem csupán ezekből a pénzekből korszerűsítik a vízhálózatot. A tanácsok költség- vetéseiben is több milliós ösz- szegek szerepelnek, melyek arra szolgálnak, hogy idén is növekedjen azoknak a lakásoknak a száma, ahova vízvezetéken keresztül érkezik az egészséges ivóvíz. A Dél-dunántúli (MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat szekszárdi telepé FELVÉTELRE KERES ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ ADMINISZTRÁTORT. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Bogyiszlói út 6. (533) csak közvetve tartozik a köaJ gyűlés hatáskörébe. . Mostanában sokat beszélünk a falusi mérnökökről, diplomásokról és nem ok nélkül. Amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, az a diplomások nélkül nem születhetett volna meg, és nélkülük az előrelépés sen* képzelhető eL Nagyon gyakori, hogy olyan módszerek kerülnek a gazdálkodásba, amit a gyakorlatban még a környéken senki nem csinált. Alapoej — mérnöki — elméleti képzettség szükséges ahhoz, hogy a vezető a termelési eljárás leírásán eligazodjék és azt a gyakorlatba át tudja ültetni. Munkájának biztonságához pedig gyakran elengedhetetlen a gépész, a közgazdász, sőt a jogász jelenléte is. Diplomásaink minden elismerést megérdemlő módon oldották és oldják meg ezeket a feladatokat De veszélyei is vannak ennek a folyamatnak. Mivel a mérnök megy el a termelési rendszert szervező gesztorhoz tapasztalatcserére; a mérnök vesz részt a gyártó mű, által rendezett tanfolyamon, a mérnök mondja meg, hogy mikor mit kell csinálni, olyan látszat keletkezhet, mintha az elért hozam, illetve hozamtöbblet kizárólag a mérnöki munka eredménye lenne. A másik veszély, hogy a mérnök a vezetőséggel megtárgyalja ugyan a teendőket, a közgyűlés elfogadja a létesítendő beruházás tervét, vagy az új módszer bevezetését, de a mérnöknek már az a dolga, sőt a kötelessége, hogy az embereknek utasításokat adjon. Utasításokat, amelyeken a brigádban már nincs mit tárgyalni, amelyeket pontosan végre kell hajtani. És ha valahol lazaságot tapasztal, a mérnöknek az is kötelessége, hogy esetleg magasabbra emelje a hangját. Ebből vlszoht az a látszat keletkezhet, mintha a mérnök afféle, demokratikus szabályokon kívül álló vezénylő tiszt lenne. Távolról sem állítjuk, hogy egyik vagy másik veszély már tömegével bekövetkezett volna. Az agrármérnökök túlnyomó része a népből jött és a néphez tartozónak vallja önmagát, munkatársának tekinti a tagot és készséggel részt vesz a falu közéletében is. A tagok nagyobbik része meg tudja különböztetni az utasításokat osztogató szakembert attól a diplomás szövetkezeti tagtól, akinek a közgyűlésen ugyanannyi joga van, ugyanúgy egy szavazata, mint neki. Mégis talán nem árt, ha miközben ismételten örvendezünk a diplomások létszámának gyarapodásán és ismételten aláhúzzuk a magasíokú szakértelem szerepét az elért eredményekben. ejtünk néhány szót a dolog másik oldaláról is. Igaz, egy szakosított telepen kevesen dolgoznak. De az emberi munka, a fizikai munka s a nagyfokú felelősségérzete munkát végzők részére is nélkülözhetetlen. Lehet, hogy egy termelési rendszerben néhány ember „gyártja” száz holdakon a kukoricát. De az a néhány ember nem végezhetné hallatlanul nagy figyelmet és fegyelmet kívánó, nagyon termelékeny munkáját, ha nem állnak mögötte, nem venné őt körül egy egész szövetkezet, amelyben néhányan csak zsákokat emelgetnek, magtárt tisztítanak, majort őriznek, vagy valami hagyományos kultúrában kapálgatnak, de a szövetkezet velük együtt egész és velük együtt működőképes. FÖLDEÁKI BÉLA . Forintok milliói — ivóvízre