Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

! Hiszékenység nagyban és kicsinyben Hasznos volt a lakosság bizalma — Huss év alatt, tizenhárom büntetés- Valójában nem is kell sok ahhoz, hogy valaki szélhámos­ként eredményesen tevékeny­kedhessék: jó megjelenés, be­szédkészség, elvetemültség. Az emberi hiszékenység — úgy látszik — mindenütt és min­denkor kimeríthetetlen meny- nyiségben áll a csaló rendel­kezésére. Mónos János 42 éves nagy­dorogi (Szabadság utca 10.) lakos tavaly februárban állot­ta ki tizenkettedik büntetését; négyévi fegyházat. Tetemes rabkeresményét gyorsan elver­te, majd márciusban Puszta- hencsére utazott. Ott és ka­landjainak későbbi színhelyein villanyszerelőnek adta ki ma­gát. aki társai és a saját ré­szére szállást keres. A község­ben egy addig sosem látott személy 200 forintot bízott rá, hogy Tolnáról elhozza rádió­ját és 50 forintot kölcsönzött neki. Júliusban Mónos Duna- szentgyörgyön három embertől kapott összesen 330 forint „köl­csönt” és 80 forintot hal vásár­lásra. Ahogyan a nyájas ol­vasó nem evett a halból, ak­ként a jóhiszemű dunaszent- györgyi sem... Szeptemberben Kisújszálláson tűnt fel Mónos. Ekkorra finomította módsze­reit. Ott arra kért kölcsön, hogy munkásainak vacsorát vegyen, holott egy fia beosz­tottja sem volt; kölcsönt ka­pott nem létező éjjeliőrének bérére; sosem volt teherautó­jának a kátyúból traktorral ki­húzására. Ha lenne ilyen, a szélhámosegyetemen kellene tanítani, amit szintén Kisúj­szálláson művelt. Egy addig ismeretlen nyug­díjast áltatott szálláscsinálói mesével, amikor egy fiúcska lépett melléjük. A gyermek egyik szeme véres volt. Mo­ttos az „égből pottyant” gyere­ket sajátjaként mutatta, s nyomban kölcsönt kapott ar­ra, hogy Debrecenbe utazzék vele a szemklinikára. 2000 forintot kapott. Amint sejthető, el is szeleit vele — egészen a Kisújszálláshoz kö­zeli Kenderesig. Itt átmeneti­leg elhagyta a szélhámos­szerencse. Egy asszonytól az­zal a mesével igyekezett 500 forintot kicsalni, hogy az asz- szony fiának 5000 forintos bün­tetését elintézi egy ügyész ba­rátjával. A hazugság hatásta­lanul csattant el. Mónos kissé elkedvetlenedve utazott tovább .Tiszakürtre. A szép kis tiszazűgi faluban ismét ■ „feltette a lemezt” a munkások részére szerzendő szállásról és vacsorájukról. A mesécske meghozta azt a sze­rény 300 forintot... Többet, 1500 forintot hozott egy másik portán, ahová a háziasszony egyik ismerőse éppen akkor vitte a megvásárolt sertések árát, amikor Mónos a „mun­kásszállásnak” kiszemelt helyi­séget nézegette. A szentencia szerint addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Mónos János „kor­sója” Györkönyben, az elmúlt év novemberében törött el. A helybeliek egyike arra figyel­meztette a rendőrségi körzeti megbízottat, hogy idegen jár a faluban, és nem csupán szál­lás után érdeklődik, de pénzt is próbál kölcsönkérni az öre­gektől. A rendőr főtörzsőrmes­ter megköszönte a tájékozta­tást. és az említett férfi kere­sésére indult. Eközben szólt valaki arról, hogy az ismeret­len az egyik háznál fa vásár­lására kapott kölcsönt, s ugyan­ott pénzt gyógyszer kiváltásá­ra. A tapasztalt rendőrnek több sem kellett: a termelő- szövetkezet gépkocsiján sietett előbb Nagydorogra, majd a cecei vasútállomásra. Falu­belijének pontos személyleírá­sa alapján megtalálta, majd előállította Mónos Jánost. Az országjáró szélhámos megközelítően hatezer forint kárt okozó csalás vádjával állt a Paksi Járásbíróság dr. Mol­nár István tanácsa elé. Sem­mit sem tagadott. „Csaltam, — úgymond —, amit kaptam, azt megettem, megittam.” A Paksi Járásbíróság Mónos Jánost négyévi és hathónapi fegyházra, valamint a köz­ügyektől ötévi eltiltásra ítélte. Kötelezte az okozott kár meg­térítésére; továbbá arra, hogy büntetésének tartama alatt kényszer alkoholelvonó keze­lésnek vesse alá magát. A vádhatóság képviselője tu­domásul vette az ítéletet; Mó­nos János enyhítésért felieb­bGZ6tt. BORVÄRÖ ZOLTÁN Március 1—151 elsősök beíratása Orvosi vizsgálat, előkészítő foglalkozások A közelf napokban ország­szerte megkezdődik az általá­nos iskolák leendő első osztá­lyosainak beiskoláztatása. A következő tanévben — az elő­zetes számítások szerint — 151 200 kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, 13 600-zal több. mint az elmúlt tanév­ben. Száguldó szakember Mentés kútból és villanyoszlopról A dolgok rendjén, ha akkor mennek tűzoltó a lak­tanyában ül, sakkozik, vagy újságot olvas. A valóságban ez természetesen sosincs így, mert a kiképzés állandó és le­gyen valaki pályakezdő újonc, vagy nyugdíjra váró főtörzs­őrmester, azon mindennap, mindenkinek részt kell vennie. Hiszen a riasztócsengő bár­mikor megszólalhat és akkor menni kell, méghozzá gyorsan. Karóránk másodpercmutatóján figyeljük az idő múlását, ami­kor Szűcs János tűzoltó őr­nagy, szekszárdi városi-járási parancsnok megnyomja a riasztócsengő gombját, ötven másodperccel a jelzés után ki­gördült a kapun a teljes le­génységgel ellátott kocsi. Van, aki csúszórúdon érkezik a mennyezet magasságából, más az ajtón robban be. Az ülésen mindenkit előkészítve vér i felszerelése, beöltözés menet közben. Az, hogy a szirénázó gépkocsi lehető leggyorsabban célhoz érjem, a gépkocsivezető dolga. Huber Sándor főtörzsőrmes­tert kérdezzük; — Tehát száguldhat, aho­gyan csak akar? A főtörzsőrmester 49 éves. 1951 óta tűzoltó, 1957-től ül a pirosra festett gépkocsik volán­ja mögött Nyomban kiigazít: — Nem! Ha a megkülönböz­tető jelzést használom, akkor az a feladatom, hogy az élet- és vagyonbiztonság megőrzése mellett a lehető leggyorsabban célhoz érjek. Ez a lehető leggyorsabb órán­ként 90—100 kilométeres se­besség, ami a nehéz járművek­kel — van amelyik négy köb­méter vízzel van terhelve — nem csekélység. Miért lett egy szekszárdi gazdacsalád fia tűzoltó? — Mindig érdekeltek a mű­szaki dolgok. Emellett pedig tisztességes a kereset, biztos a jó nyugdíj, a pálya pedig maga is érdekes. Érdekesebb, mint a kívül­állók képzelik. A tűzoltó nem­csak tüzet olt, hanem vihar­károk elhárításánál is közre­működik, kútból ment és volt rá eset, amikor elmeháboro- dottat kellett lehozni a villany- oszlopról, vagy egy fa tetejé­ről, amelyet semmi áron nem volt hajlandó elhagyni. Az életmentés annyira a szakmá­hoz tartozik, hogy a vállas, erős tiszthelyettes mosolyog és szinte közömbösen közli: — Sokszor volt! Ha célhoz érnek, akkor a gépkocsivezető „átvedlik” szi­vattyúkezelőnek, illetve ha a létrás kocsival megy, akkor létrakezelőnek. A létrás kocsi — egy NDK gyártmányú IFA — csodálatos szerkezet. Állítás és fordítás közben harminc méter magasra tudja nyújtóz- tatni -létráját. A megyében a dombóvári kórház teteje az egyetlen épület, ahová nem lehet eljutni a segítségével. Az értéke sem csekélység, hárommillió forint J — Engem már nem lehet meglepni semmivel, — mondja Huber Sándor és hinni lehet a szavának. Hosszú szolgálata során nem evés elismerést kapott. A '0, 15 és 20 éves szolgálati érdemérem tulajdonosa. Meg­kapta a belügyminisztertől a tűzrendészeti érem ezüst foko­zatát, az árvízvédelmi érmet és a balesetmentes közleke­désért járót. Ezenkívül pa­rancsnoki dicséreteket pénz- és könyvjutalmat. Felidézzük a bevezetőben leírt mondatot. Ismét csak mosolyog: — Igen — mondja. — Azt sok­szor hallom, hogy „könnyű a tűzoltóknak, hiszen nem dol­goznak”. — Ilyenkor haragszik? — Nem! Többnyire megkér­dem: „Kívánod, hogy kimen­jünk hozzád egy kicsit dolgoz­ni?” Még nem akadt olyan, aki kívánta volna. A tűzoltók felelősségteljes munkájának értékét senki nem vitathatja. A kollektív munka fontos résztvevője a gépkocsikat vezető száguldó szakember is. O. I. Főm: K. Z. Az érvényben lévő rendelke­zések értelmében az általános iskola első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket a fel­vétel évének szeptember első napjáig betöltik. Beíratásukat a március 1. és 15-e közötti időszakban, a tanácsok által meghatározott napokon tart­ják. (A fővárosban a beíratá- sok napja: március 12 és 13.) A szülő, avagy a gyermek ne­veléséért felelős más személy, gondviselő kötelessége, hogy tanköteles gyermeket beírassa. A tanköteles korba lépő kis­fiúkat és kislányokat a lakás szerint körzetileg illetékes ál­talános iskolába kell bejelen­teni, illetve beíratni. A beírás pontos idejéről a szülők írásos értesítést kapnak, vagy pedig a tanácsok fal­ragaszokon, az igazgatók az is­kolák kapuin,' hirdetőtábláin elhelyezett közleményen tudat-' ják annak rendjét. A szeptem­berben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniök. Budapesten és egyes vidéki városokban — ahol ehhez a feltételek biztosítottak — kí­sérleti jelleggel az orvosi vizs­gálatot kiegészítik lélektani- pedagógiai vizsgálódással isi hogy megállapítsák: a gyer­mek képes-e megfelelni az is­kolában reá váró követel mé- nyeknek. Azokat a gyermeke­ket, akik szellemileg ugyan épek, de fejlődésükben időle­gesen lemaradtak — az érin­tett szülők egyetértésével — kisebb tanulólétszámú 12—15 személyes osztályokba helye­zik. Itt az éLsőosztályos tan* terv anyagát a lehetséges leg­kedvezőbb feltételek között ta­nítják. Az a cél, hogy kor­szerű módszerekkel, szinte az egyes tanulókhoz mért foglal­kozások eredményéként a gyér-' mekek fejlődésbeli hátrányait mielőbb pótolhassák s tanul­mányaikat a normál tanuló- létszámú osztályokban folytat­hassák. Akik nem járhattak óvodá­ba, azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába: részükre úgy­nevezett általános iskolára elő­készítő foglalkozásokat szer­veznek. A foglalkozásokat áp­rilis 1-től a tanévzárásig óvo­dákban vagv általános isko­lákban tartják; s az elemi is­mereteket. jártasságokat, szo­kásokat igyekeznek kialakíta­ni, és olyan alapozást adni, amelyre az első osztály mun­kája épülhet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gyer­mekek és szüleik egyaránt szí­vesen fogadták a hetenként két-három alkalommal tartott foglalkozásokat (MTI) Rendelet a betanított munkások képzéséről A Magyar Közlöny 11. számá­ban megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ren­deleté a betanított munkások képzéséről. A rendelet kiadására azért volt szükség, mert a leg­utóbbi szabályozás óta több fel­ső szintű rendelkezés jelent meg, amelyek lehetővé tették, hogy a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban is korszerűsítsék, segítsék tovább azt, hogy az üze­mek az eddiginél jobban érde­keltek legyenek a képzés támo­gatósában, sikerében. A rende­let olapelve: q betanított mun­kások képzése üzemcentrikus jellegű, tehát az üzem felada­ta ennek támogatása. A rendelet két képzési formát jelöl meg; az egyik az állami képesítést odó betanítottmun- kás-kéoző kategória, ez olyan munkakörökre vonatkozik, ame­lyekre országosan egységes kö­vetelményrendszert alakítottak ki. A másik lehetősége: a vállalati betanítás, amelyet jogszabály­keretek közé különösebben nem szorítottak azért, mert a helyi érdekeltség alapján, a helyi le­hetőségek ismeretében a válla­latok saját hatáskörükön belül bonyolítják le a képzést. A rendelet külön intézkedik ar. ról, hogy állami érvényű bizonyít­ványt számos munkakörre csak iskolai képzés után lehet kiadni; olyan munkakörökben, ahol a termékek iránt tömeges igény mutatkozik, illetve a gyártásnál nagyfokú a balesetveszély. Ha­sonló elbírálás alá esik a nagy értékű berendezésekkel dolgozó betanított munkások képzése is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom