Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

f Élénk közművelődési élet a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségében Zenei krónika Az elmúlt esztendő a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége számára a kongresszus éve volt, és ez jelentős mértékben meghatá­rozza az 1974-es év munkáját, — mint Réger Antal főtitkár elmondta az MTI tudósítójá­nak. Magyarországon jelentős előrelépés történt a nemzeti­ségi jogok érvényesülésében, a megyei és a helyi szervek rendszeresen foglalkoznak a nemzetiségi problémákkal, a vegyes lakosságú területeken tovább erősödött az együtt­működés, a barátság, s mind tevékenyebbé válik a német­ajkú lakosság részvétele a közéletben. Az 1974. évre szó­ló munkaterv ezeket az álta­lános feladatokat erősíti a legkülönbözőbb területeken. Különösen fontos szerepet töl­tenek be a német nemzetiségi hagyományok ápolásában, megőrzésében a különböző közművelődési rendezvények. Ezért megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a helytör­téneti, folklór-kutatásokra. Május végén vándorgyűlést tartanak a hazai német mo­nográfia- és krónikaírás hely­zetéről, amelyen a résztvevők megtekinthetik a honismereti körök tárgyi néprajzi gyűjté­séből összeállított kiállítást is. Ez év szeptemberében pedig Budapesten rendeznek anké- tot a honismereti munka ak­tuális problémáiról. A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói­nak, a német tagozatos gim­náziumok tanulóinak bevoná­sával 7—10 napos honismereti gyűjtőutat szerveznek. Az óvodákba és iskolákba az idén vers- és mesemondó nagyma­mákat hívnak meg, akiknek Egy régi utca új nevet kap A városi tanács végrehajtó bizottságának az elmúlt év de­cemberében tartott tanácsülé­sén határozat született, misze­rint az eddig Berzsenyi Dániel nevéről ismert utca új nevet, Tormay Béla nevét kapja Szék- gzárdon. Ennek a hangulatos kis zssák- u teának a végén — mely a Mátyás kiráilv utcából nyűik — áll a Tolna megyei Állategész­ségügyi Állomás épülete. A névváltozás és ezen intézmény kapcsolata igen szoros, hiszen Tormay Béla a múlt század állatorvos-tudományának egyik kiemelkedő alakja volt. 1839. október 10-én Szekszár- don született, apja Tormay Ká­roly dr„ Tolna vármegye tisz­ti főorvosa és a Ferencz Kór­ház igazgató főorvosa volt 1848-ig. Iskoláit Szekszárdon kezdte, majd Pesten szerezte meg állatorvosi oklevelét. Mun­kásságának állomásai Pest, Keszthely. Debrecen. Debre­cenben a gazdasági felsőbb tanintézet igazgatója, emellett áEattenyésztéstant, anatómiát és élettant tanít, gyakorlatias, szemléltető módon. Egymás után jelennek meg az óllat- tenyésztéstan tárgykörébe tar­tozó kisebb-nagyobb munkái. Majd újból Pest következik. Mint a Magyar Királyi Ál­latorvosi Tanintézet igazgató­ja. előmozdította, hogy 1880 végén a Rottenbiller utcában elkészült, az új, modem tan­intézet. amely már akkor meg­valósította azt az azóta általá­nosan helyesnek ítélt elvet, hogy az egyes tanszékek he- . lyiségeit külön pavilonban kell elhelyezni. Ekkor indult fejlő­désnek ez az iskola, amely 1889-ben akadémia majd 1899- ben főiskola lett. Tormay szorgalmazta az ak­kori hazai állattenyésztés fel­lendítése érdekében a mi ég­hajlatunkhoz aránylag jól al­kalmazkodó berni, szimentáli és pinzgaui szarvasmarha-faj­ták meghonosítását. Egy ne­gyedszázadra terjed ez a foly­tonos és következetes munkás­sága, melyet az állattenyész­tés szervezése és javítása érde­kében kifejtett. Nemcsak ta­nári, hanem közigazgatási szol­gálata közben is mindent meg­tett ennek az ágazatnak fej­lesztése és a helyes tenyésztési elveknek a gyakorlati életbe történő átvitele érdekében. Legjelentősebb irodalmi mun­kája. melynek első kiadása 1877-ben jelent meg. „A szarvasmarha és tenyésztése”. Népszerű munkáival is hasz­nos szolgálatot tett. Ezek igen széles körben elterjedtek, má­■vei annak idején senki nem * tudott olyan jól a földművelés­sel foglalkozó nép nyelvén, me­zőgazdasági kérdésekről írni, mint ő. Az életnek írt. az élet­ből verte példáit, melyekkel tanításait magyarázta. A „Nád­udvari uram vasárnapi beszél­getései” címen ismert munkái közül egyesek négy kiadást is megértek. Hazánkban Tormay volt az első és sokáig az egyetlen szakember, aki a biológiai ku­tatások eredményeit, főképpen az örökléstan tételeit az állat- tenyésztés terén is hasznosíta­ni igyekezett, azokban az idők­ben, amikor annak jelentősé­gét — legalábbis nálunk — még egyáltalában nem ismer­ték fel. Munkássága számunkra, mai emberek számára is példamu­tató. 1908. december 30-án halt meg Budapesten. Szobra, me­lyet 1965-ben lepleztek le a Bu­dapesti Állatorvostudományi Egyetem parkjában álL Váro­sunk szülöttének legalább any- nyival tartoztunk, hogy halála után 135 évvel róla utcát ne­vezzünk eh — elekes — előadását magnetofonfelvéte­len örökítik meg. A szövetség olvasómozgalom elindítását is tervezi és olyan községekben, ahol na­gyobb létszámban élnek rté- metajkúak, speciális- német klubokat akarnak létesíteni. Uj szempontok alapján »ren­dezik meg a hagyományos kul- túrkörutakat, amelyek ezál­tal mozgékonyabbak lesznek, és így lehetővé válik, hogy egyes eseményekhez kapcsol­ják az együttesek bemutatóit. Újból meghirdetik a „Reicht brüderlich die Hand” vetélke­dőt felszabadulásunk 30. év­fordulója és a szövetség meg­alakításának 20. évfordulója tiszteletére. Fotókiállítás anya­gát is összeállítják „A szö­vetség 20 esztendős kultúrpo­litikai munkája képekben” címmel. A szövetség gondozásában az idén az óvodák és az ál­talános iskolák alsó tagozatá­nak részére műsorfüzet jele­nik meg. Greift zur Feder címmel irodalmi pályázatot hirdetnek, amelynek legsike­rültebb műveit antológiában nyomtatják ki. Ugyancsak napvilágot lát az idén a köz­kedvelt Deutscher Kalender is. (MTI) A MÁV Szimfonikusok hangversenye Az Országos Filharmónia és a megyei művelődési központ hétfői bérleti hangversenyén már a műsorösszeállítás is si­keresnek bizonyult. Eloszlatta azt a tévhitet, hogy a modem mai magyar zenétől félni kell. Mihály András Ünnepi nyitá­nya jó példa volt arra. hogy a kortárs zeneszerző Is számít­hat sikerre, ha a közönség olyan fogékony az értékekre, mint a szekszárdi, és ha a mű olyan invenciózus. virtuóz hangszerelésű és magával ra­gadó. A Mozart D-dúr fuvolaverse­nyét bevezető ismertetőben azt hallottuk, hogy a mester meny­nyire ki nem állhatta a fuvo­lát és a korabeli felkészület­len fuvolistákat Kovács Ló­ránt fuvolaművész, a Zene- művészeti Főiskola tanára ar­ról győzte meg közönségét, hogy hangszerének páratlan művésze. Kár, hogy Mozart nem találkozott ilyen kitűnő művésszel, mert bizonyára több fuvolaművel gazdagította vod- na a zeneirodalmat. Kovács Lóránt hangszerének ^rzéki szépségű hangjával, fölényes technikai tudásával, előadásá­nak játékos eleganciájával a mozarti mű zenéi szépségeit,’ fiatalos, játékos derűjét egy­aránt kidomborította. A műsort záró Beethoven IV. szimfóniája a viszonylag kevesebbet játszott művek kö­zé tartozik. Ennek oka bizo­nyára az, hogy ez a mű nem födi a hallgatók által elkép­zelt, beskatulyázott, villámo­kat szóró, feltornyosuló indu­latokat ábrázoló költő képmá­sát. Barta Dénes is azt taná­csolja, hogy meg kell szaba­dulni az állandóan tragikus lá­tomásoktól gyötört Beethoven- portré közkeletű szuggasztiójá- tól. ha igazán élvezni akarjuk a negyed'1- szimfónia poézisét és ellenállhatatlan humorát. Pál Tamás az Állami Opera­ház fiatal karmestere szinte teljesen azonosulni tudott a mű karakterével. Talán csak a második tétel boldogságze­néje lehetett volna költőibben ihletett, és a harmadik tétel tűnt kissé szögletesnek. Telje­sen meggyőző volt azonban a negyedik tétel sodró erejű, el­lenállhatatlan tolmácsolása. A Budapesti MÁV Szimfoni­kusok Zenekara ezúttal is hí­réhez. rangjához méltóan fel­adata magaslatán állt. Húr Pinceklub-pályázat Dombóváron Dombóváron jelenleg két­tucatnyi klub működik — az Apáczai Szakközépiskolában, a Gőgös Gimnáziumban, a mű­velődési házban, az Univerzál Szövetkezetben és a MÁV cso­móponton. E klubok működé­sének értékelése kapcsán ál­lapították meg, hogy a gim­názium klubjának kivételével a többiek programja igen egysíkú, mert ebben egy té­ma a domináns, a zene. A helyzetfelmérésben részt vevők a tények okát is kutatva ja­vasolták, hogy legyen a meg­lévő kluboknak egy felelősük a KISZ dombóvári Városi Bi­zottságán. Ez a felelős foglal­kozzék a klubok tevékenysé­gének koordinálásával, mert a több-kevesebb siker, mely most a klubok működését jel­lemzi, nem elegendő. Az észrevételek, javaslatok jó talajra találtak. íme... Az Textilnemez zaj ellen A sok lakásból álló, több emeletes épületek lakóinak gyakori panasza az egyik la­kásból a másikba átszűrődő zaj. A legtöbbször a felsőbb szinteken lakók cipőjének ko­pogása zavarja az alsó lakás lakóit. Ennek megszüntetésére a Szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat új terméket állít elő. a textilnemezt Szövés nélküli technológiával, viszony­lag olcsón gyártják a Szov­jetunióból behozott gépsorok. A vastag textilanyagot a par­ketta alá helyezik, s az lénye­gesen csökkenti a lakásból ki­szűrődő zajokat. A vállalat az első ilyen textilszálilítmányt az óbudai lakótelepre küldte gya­korlati kipróbálásra, A boizenburgi „Elba” hajó­gyárban vízre bocsátották az első, a Szovjetuniónak gyártott belvízi személyszállító hajót. A „Vlagyimir Iljics” nevű hajó 360 utas számára nyújt hotelszerű elhelyezést. A ké­pen: a 125 méteres hajó ünne­pélyes vízre bocsátása. év első negyedétől egységeg plakátokat készítenek a köz­pontilag meglévő klubok ösz- szehangolt programjáról éa jobb helyet biztosítanak ezek* nek a plakátoknak a forgal­mazására is. Korábban a raj­zos, kézzel írott meghívók, fák derekára kerültek, vagy még ennél is nemkívánato- eabb felületekre. Mozgósító erejük aztán ennek megfelelő volt. Az év eddig eltelt idősza­kéban is sok szó esett mára dombóvári fiatalok körében a születendő klubokról. Meg­szűnik a közeljövőben a Nép- köztársaság úti ifjúsági klub és helyette a Népköztársaság út és Molnár György utca ke­reszteződésében felépülő há­zak valamelyikében alakíta­nak ki klubot. 1974 derekán szeszmentes presszó nyílik a Pátria Nyomda közelében lé­vő élelmiszerbolt helyén. A legnagyobb vállalkozás azon­ban az lesz, amit a művelődé­si központ udvara alatt meg­húzódó kihasználatlan pince ifjúsági klubbá való alakítása követel. Ennek á létesítmény­nek a megvalósításához máris több dombóvári üzem tett anyagi segítséget kínáló aján­lást. A vállalkozást támogatja természetesen a városi tanács Is. A pinceklub megvalósítása érdekében tervpályázatot hir­dettek. A pályadíjak összege tízezer forint. Az első díj 5000 forint, amit megkétszerez az az erkölcsi győzelem, hogy a tervpályázat első díjasának tervei alapján építi meg a vá­ros fiatal lakossága még eb­ben az évben a pinceklubot. Ez idő szerint tehát még terv csak a pinceklub, de mint jeleztük, máris számos szövetkezet ígért segítséget a klub majdani berendezéséhez. Az irányításban és fenntartás­ban az ÁFÉSZ vállalt szere­pet. A pinceklub szeszmentes szórakozóhely lesz, s körülbe­lül 200 fiatal állandó és rend­szeres foglalkoztatását teszi lehetővé irodalmi körével, pol- presszójával és amatőr mini­színházával, ezeken kívül pe­dig egyéb, művelődést és szó­rakozást biztosító programjá­val , i

Next

/
Oldalképek
Tartalom