Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

T I Márciusban: jogásznapok, jogászbál Hová látogassunk el Varsóban? _ A varsói óváros piacterén van egy múzeum, amelyet feltét­lenül fel kell keresnie minden Varsóba látogató külföldi ven­dégnek. Varsó várostörténeti múzeumának gyűjteményében kü­lönböző történelmi korszakokból származó 3ú 000 kiállítási tárgy szerepel. Ezen kívül a múzeum eleven tudományos- és kutató- tevékenységet fejt ki, előadásokat tart Varsó múltjáról és jele­néről. Turistacsoportok számára mindennap filmvetítéseket tarta­nak. Varsó várostörténeti múzeumát évente 150 000 látogató ke­resi fel. Tv-napló Bartókiána A Magyar Jogász Szövetség országos választmánya január­ban tartotta legutóbbi ülését Azon a Tolna megyei szervezet is képviseltette magát. A vá­lasztmányi ülés feladata volt a szövetség 1973. évi tevékeny­ségének értékelése, ennek alapján pedig az ez évi fel­adatok meghatározása. A vá­lasztmányi ülés határozatai le­szögezik annak fontosságát, hogy növekediék a jogászok közéleti tevékenysége; ezen belül a jogi ismeretterjesztés­ben és a szocialista jogtudat kialakításában játszott szere­pe. A feladatok végrehajtásá­ból a Magvar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezete is kiveszi részét. Munkaterve a jogászok közéleti szereplésére, a jogi ismeretterjesztésre, a jogalkalmazási tapasztalatok Számszerű adatok még nem állnak rendelkezésre a múlt esztendőről, de az alkoholiz­mus elleni országos bizottság legutóbbi ülésén megállapítot­ta, hogy 1973-ban a felvilágo­sító-, nevelő-, propagandamun­ka nem hozta meg a várt ered­ményt. — Alapvető fontosságú a megelőzés, tehát az időbeni közbelépés akár a családon belül, akár a munkahelyen — mondották az MTI munkatár­sának az országos bizottság il­letékesei. Hangsúlyozták, hogy az alkoholizmus elleni küzde­lem nem nélkülözheti a társa­dalom, a közvélemény haté­kony segítségét. Ebben jelentős szerepet tölthetnek be az alko­holizmus elleni területi társa­dalmi bizottságok, ha aktívan működnek. Tevékenységük megkönnyítésére az országos bizottság irányelveket dolgo­zott ki. Az irányelvek részle­tes útmutatást- adnak a területi társadalmi bizottságok felada­taira, a koordinációs tevékeny­ség általános módszereire, az egészségügyi felvilágosító-, ne­velő- és propagandamunkára, aktivistahálózat létrehozásával, az alkoholisták felkutatásával, az utógondozás megszervezésé­vel kapcsolatban. Elmondották az országos bi­zottságnál. hogy a fővárosban és vidéken egyaránt értékes kezdeményezéseket valósítanak meg a területi társadalmi bi­zottságok. Budapesten például Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ nagy forgalmú vendéglátóipari egységbe EGYSÉGVEZETŐI KÉPESÍTÉSSEL és legalább 5 éves szak­mai gyakorlattal VEZETŐT KERES. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban az ÁFÉSZ központi irodáján Nagydorog, Mező I. u. 4., továbbá, 1 db HT 600-as BORDÁS TEJHÜTÖT, esetleg felújításra szo­rulót is VENNÉNK. Ajánlatokat ármegjelölés­sel a fenti címre, (290) elemzésére tényleges feladato­kat tartalmaz. Figyelembe ve­szi a különböző jogászi szervek sajátos tevékenységét, a szak­mai továbbképzés különböző lehetőségeit és módjait. A munkaterv fontos feladatnak tartja az ifjúság körében vég­zendő jogi tudatformáló mun­kát. a fiatal jogászok felké­szítését. továbbképzésének és munkahelvi beilleszkedésének elősegítését. Szervezeti téren különösen a megyei vállalati jogi szakosz­tály tevékenységét kell meg­erősíteni. tovább kel] folytat­ni a taglétszám növelését. Cél­kitűzése. hogy azokban a já­rásokban, ahol nagyobb szá­mú jogász működik. helyi csoportot hozzon létre. Mun­katervi feladat még szervezeti téren — éppen az államigaz­az X. kerületben különösen nagy figyelmet fordítanak az ifjúság, az üzemek és a közle­kedés dolgozódnak felvilágosí­tására; az alkohol romboló ha­tásáról előadásokat tartanak, filmvetítéseket rendeznek, pro­paganda-anyagokat terjeszte­nek. A VII. kerületben a fi­gyelőszolgálat jelzi a tanács­nak a felderített alkoholistá­kat és egyben indítványozza elvonókúrára utalásukat. A XIII. kerületben társadal­mi őrjáratokat szerveztek, cél­juk: megakadályozni a része­gek és a fiatalkorúak kiszol­gálását szeszes itallal. A Ma­gyar Vöröskereszt budapesti szervezete fokozatosan minden kerületben megszervezi az őr­járatokat. erre a célra kikép­zett aktivisták, társadalmi el­lenőrök és rendőrök részvéte­lével. Elismerést érdemlő kezdemé­nyezések vannak vidéken is. Bács megyében az alkoholiz­mus és a bűnözés, ezen belül a veszélyeztetett fiatalok hely­zetének felmérése alapján a különösen veszélyeztetett köz­ségekben széles körű propa­gandát indítottak. Ennek ha­tására az ifjúság elleni vétsé­gek száma csökkent. Békés megyében főként a gyógyult alkoholisták utógon­dozásában, rehabilitációjában, a társadalomba történő újbóli beilleszkedésük segítésében ér­tek el figyelemre méltó ered­ményt. Ugyancsak jő példát mutat a gyógykezelésben ré­szesültek utógondozásának megszervezésében Fejér megye. A Hajdú-Bihar megyei Tanács kereskedelmi osztálya progra­mot készített a szeszes italok árusításával kapcsolatos ren­deletek végrehajtásának foko­zottabb ellenőrzésére. Intéz­kedtek a rossz hírű talponállók megszüntetéséről, illetve átala­kításáról, egyidejűleg szesz- mentes ifjúsági szórakozóhe­lyek létesítéséről. Szabolcs­ban évente alkoholizmus elle­ni hónapot tartanak. Hatékony intézkedéseket léptették életbe a megye tejellátúsának javítá­sára, az üdítődtal-éEátás és -tá­rolás problémáinak megoldásá­ra. Külön foglalkoztak a me­gye mintegy 30 ezer ingázójá­nak helyzetével, s intézkedtek a munkásvonatók kulturáltab­bá tételére. Vas megyében a KISZ-szervezetek több helyen létesítettek szesz mentes klubot. Újszerű kezdeményezése a me­gyének „Az alkohol a vádlot­tak padján” című, filmvetítés­sel egybekötött, mintegy két­órás színházi előadás. A siker hírére más megyék is felkér­ték a közreműködőket az elő­adás bemutatására. (MTI) gatásban dolgozó iogászok számának örvendetes növeke­dése folytán — az államigaz­gatási szakosztály megalakítá­sa. Ebben az évben is több, a tudományos szintű továbbkép­zést szolgáló ankétot és elő­adást rendez. Az idei év legjelentősebb eseménye lesz a március hó 1-én és 2-án rendezendő, im- •már hagyományos jogásznap ée utána a szintén hagyományos iogászbáL Hetedszer rendeznek jogász­napokat Szekszárdim. Ezek eddig sem csak a tudományos és szakmai továbbképzést szol­gálták, hanem mindig jelentős közéleti megmozdulások is voltak, sőt oolitikai és társa­dalmi jelentőségük legalább annyira kidomborodott, mint tudományos és szakmai érté­kük. A iogásznapok eddig is jól érzékeltették megyénk jogá­szainak igényét a színvonalas jogalkalmazásra és a szocia­lista jogi közéletben valórész­vételre. A hetedik szekszárdi jogász­napok programja már el­készült, az előadók felkérése megtörtént, a részkérdéseket rövidesen megyei elnökségi ülés fogja meghatározni. A jogásznapi előadások elsősor­ban aktuális jogpolitikai kér­désekkel foglalkoznak. Bizo­nyára érdeklődésre tart szá­mot, emellett dr. Földvári Jó­zsef pécsi tanszékvezető egye­temi tanárnak „Hatályos jo­gunk büntetési rendszere” cí­mű előadása, nemkülönben a második raoon a szövetkezeti jogi problémákkal foglalkozó könyvankét. Ezen dr. Hegedűs István kandidátusnak, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem docensének „A termelő­szövetkezeti tagsági viszony jogi alapkérdései” című művé­nek ismertetése és feldolgozá­sa kerül napirendre. A VII, jogásínapok. rendezé­sében közreműködnek a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. a Hazafias Népfront, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat megyei bizottságai is. A megve jogászai egyrészt munkahelyi feladataik, egyre színvonalasabb teljesítésével, másrészt élénk közéleti és tár­sadalmi munkával kiveszik ré­szüket a politikai és társadal­mi feladatok teljesítéséből; ez­zel a gazdasági haladáshoz is hozzájárulnak. A Magyar Jo­gász Szövetség Tolna megvei szervezete arra törekszik, hogy ehhez segítséget adjon. Bartókkal szemben még mindig vap adósságunk, s a Thália Színház kétrészes doku- mentumjátéka is ebből akart törleszteni valamit, hogy köze­lebb hozza ezt a kivételesen gazdag életet, s magát a kort is. Mindenképpen hitelességre törekedett, s a rendező. Kazi­mir Károly ifjú Bartók Bélát is bevonta vállalkozásába, mint legfőbb tanút. A kép, amit kapunk, valóban teljes, vagy legalábbis érződik rajta a teljesség igénye, bár kérdés, hogy időnként nem éppen ez zavarja-e meg a fiatalabb né­zőket Mert ugyan mit mond ma a Horthy-korszak régen, elfelejtett figuráinak. Wlas- sics' bárónak, vagy Bangha Bélának megjelenítése? Át­látszó tudatlanságuk képes-e arra, hogy színpadi feszültség get teremtsen? Legtöbbször nem. s ilyenkor a Bartókiána nem is több történeti körkép­nél. Egyébként is. Bangha sze­mélyénél sokkal fontosabb az a tény, hogy a 30-as években számos tanítót, tanárt büntet­tek azért, mert Bartók, Ko­dály népdalfeldolgozásait éne­keltették az iskolákban, s ami még fontosabb, hogy eze­ket a népdalokat ennek ellené­re is énekelték. A hitelességre való törekvés egy másik kérdést is fölvet. A rendező mindenképp arra tö­rekedett, hogy a kort szerep­lőiben is hiánytalanul megje­lenítse. s az egyes alakokat a beszélő színész mellett vetí­tett kép is idézte. Itt viszont furcsa kettősséget láthattunk: a Savonarola-szerű Bangha helyett egy korpulens, élveteg pap jelent meg, az idealizált Horthy-festmény alatt egy vállbojtokkal ékesített hiva­talnok, Bartók színpadi mása pedig arról beszélt, hogy 45 kiló (valóban annyi volt), s közben egy igazán ió erőben lévő fiatalembert láthattunk. Kodályt még sokan ismertük: nem ilyen volt, hangja sem, gesztusai sem. Mindez rendezői kérdés. Ka­zimir a korszak embereit a maguk testi valóságában akar­ta megjeleníteni, hűségre, ha­sonlóságra törekedve, fényké. pekkel is alátámasztva, de a hatás legalábbis vitatható. Az egésznek a hatása viszont semmiképp, mert a Bartókiána mindenképp jól szolgálta a célt, valóban közelebb kerül­tünk ehhez a gazdag, kimerít­hetetlen élethez. S annak csak örülni lehet, hogy a vidék kö­zönsége. amely rendszerint soha nem jut el a Thália Színházba, láthatta a Bartó- kiánát. S amit ugyancsak ki kell emelni: irodalmi színpa­daink sokat tanulhattak az előadásból. Igv kell megren­dezni egy dokumentumjáté­kot. Cs. 1 A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat pécsi ki- rendeltsége. Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 35. Telefon: 15—635, — Telex: 12—272. műszaki becslést tart 1974. FEBRUÁR 18-ÁN SZEKSZÁRDON. írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető címére: Szekszárd, Garay tér 19. beküldeni. Foglalkozunk: használt gépek, műszerek, szerszámok vételé­vel. eladásával és közvetítésével. (296) A társadalom, a közvélemény segítsége elengedhetetlen az alkoholizmus elleni sikeres küzdelemhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom