Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
9 > * f fiololok Te mi leszel? Az én szakmám: tejtermékgyártó idei terveiből 888 — a három, nyolcas azt jelenti, hogy ennyi — nyolc« száznyolcvannyolc — Tolna megyei fiatal utazott külföldre 1973-ban az Express szekszárdi kirendeltségének szervezésé« ben. Voltak köztük egyénileg és csoportosan utazók, sportoló^ diákok és dolgozó fiatalok egyaránt. Legtöbben — kétszáz* ötvennyolcán — az NDK-ha utaztak. A belföldi utakon 10 893 fiatal vett részt, ami a belföldi turizmus nagyarányú fejlődését mutatja. A kirendeltség ebben az esztendőben legalább 1150 fiatalnak szeretne külföldi. 11 500-nak pedig belföldi programot biztosítani — tájékoztatott bennünket Andor* ka Sándor, a szekszárdi kirendeltség vezetője. Mintegy nyolc* száz ifjú utasnak már biztosított az útja. Változatlanul nagy, az érdeklődés az NDK és a Szovjetunió iránt. Tavaly egy kö* zépiskolás csoporttal szemben idén már legalább négy közép* fokú oktatási intézmény jelentette be igényét külföldi utazásra. Több csoportos úf gazdája valamely vállalat, intézmény KISZ-szervezete. így például a tolnai GÉM KISZ-esei Szász* Svájcba, az ÁÉV. valamint a Simontomyai Bőr- és Szőrme-; feldolgozó Vállalat fiataljai a román tengerpartra utaznak. Elsőként majd a szekszárdi OTP és a MEZÖBER ifjúkom* munistái indulnak útnak április közepén. Úti céljuk Krakkó és Zakopane. Néhány „lég”-: Legmesszebbre azok jutnak, akik a Japán- körutazást választják. Ez egyben a legdrágább is: 24 300 forintba kerül a 25 napos út. Nem valószínű, hogy az Express- kirendeltséget megostromolják a jegyekért. Legolcsóbb az az ötnapos autóbusztúra, melynek résztvevői a Magas-Tátrába látogatnak el. Kilencszázötven forintot kell fizetniük. Mit ajánl az iroda a kispénzű diákoknak, pályakezdő fiataloknak? — kérdeztük Andorka Sándort. Válaszából kiderült. hogy hétnapos üdülés a bolgár tengerparton — teljes ellátással, kétágyas faházakban — mindössze 1148 forintba kerül. (Ehhez jön még az útiköltség.) Belföldön a középiskolások idén is heti száz forintért üdülhetnek a Balaton-parti, velencei és verőcei Express-táborokban, ahol nemcsak a napi három étkezést, a fiatalok számára összeállított programokat, hanem a tanári felügyeletet is biztosítják. Tavaly sokan vették igénybe ezt a kedvező lehetőséget, és már az idei nyárra is sokan jelentkeztek, de várják a további jelentkezőket. A tervek szerint az OIOT 7,50-es étkezési és 10 forintos szállás- utalványait tíz darabonként adják a fiataloknak, jelkepes —* 10 forintos — térítési díj ellenében. Magnózzunk Hogyan is kezdődött? A szekszárdi tejüzembe egymás után érkeznek tejjel teli tartályokkal a iól ismert teherautók és állnak oda a lefejtőhete. Vajon mi lesz a fehér folyadék sorsa? A választ egy olyan embertől várjuk, aki ennek tanult mestere. Scheffer János 23 éves művezető 1969-ben Csermajorban szakközépiskolát végzett. Szakmája tejtermékgyártó. — Az iskolába egy régi „tejes” tanácsára jelentkeztem, az általános iskola elvégzése után, A felvételim sikerült. Először megszeppentem, amikor hallottam, hogy ilyen baktérium, meg olyan baktérium. De ez már elmúlt Most már úgy érzem, hogy igazán szép szakmát választottam. A laikusok sokszor csak azt tudják, hogy a tehén adja a tejet de hogy mi történik vele míg sajt, vaj, túró, tejföl lesz belőle, azt nem látják. ök csak a ^végtermékkel” találkoznak az üzletekben. Mi is történik tulajdonképpen a tejjel? — Kezdjük mindjárt az elején. A beérkező tejből mintát veszünk és megvizsgáljuk a zsír- és savtartalmát. Erre azért van szükség, ekkor és A közelmúltban két diákújság jutott el hozzánk. Az egyik a szekszárdi Garay Gimnázium, a másik a tamási Béri Balogh Gimnázium lapja. Mindkettő stencilezett, a tamási jobb minőségű papírra készült. így esztétikusabb lehetne a másiknál, ök grafikákkal is igyekeztek „feldobni” lapjukat, sajnos a stencil minősége miatt sem a ió Papír, sem a rajzok nem érvényesül nek. A Garay-sok lápja szebben van gépelve, stencilezve. Ezek ugyan csak formai dolgok, de azért nem árt szólni róluk: hátha lehet javítani a hibákon. A tamási „A mi szavunk” közli a KISZ-szervezet politikai munkatervét, ismertet egy pályázati felhívást. Olvasunk a marxista diákakadémia tevékenységéről, a tanulmányi verseny állásáról, egy iskolai kirándulásról. Van kollégiumi majd a későbbiekben is, mert ez dönti el. hogy milyen terméket lehet belőle készíteni. A felhasználásig ötezer literes elő tóttartályban tároljuk. Innen kerül minden esetben a pasztőrözőbe. ahol a káros baktériumok elpusztulnak. Bár ezt 80 Celsius fokon automaták végzik, meghibásodásuk esetén érteni kell a hőfok kézi szabályozásához is. Ez nagyon nehéz Ezután kettéválik a tej útja. Egy részéből a fö- lözés után les* * városi tej. Kannás, és „teljes” néver polipack tej. A másik részét feldolgozzuk. A tej a gyártási folyamatok közben átalakul, részben baktériumok, részben vegyszerek hatására. Ezek pontos adagolása igen fontos, mivel rossz alkalmazásuk esetén hatalmas mennyiségű áru romlását idézhetjük elő. Mi itt a gyárban főleg túrót, tejszínt, tejfölt és vajat készítünk. A,..yégtermékeket automata gépsor méri. csomagolja. Érdekesség, hogy a tejet a gép nem literre, hanem súlyra méri. Egy liter tej 1,032 kiló. oldala, közöl verseket (részben névtelen szerzőtől) és természetesen slágerlistát. Végül a diákszáj és keresztrejtvény következik. Az újság első száma elsősorban tájékoztató jellegű, szórakoztatást, célzó „rovatai” sem túl eredetiek. De legyünk óvatosak a bírálattal: a profil kialakulásához idő kell, és lapot készíteni — komoly feladat A Garay „Mi újság?” második száma erőteljes publicisztikával kezdődik, a belügyi osztályfőnöki órák értelmével. Aztán olvashatunk az újság fogadtatásáról, az óvónői szakról. glosszét a város Babits- tiszteletéről. interjút Baka Istvánnal, tudósításokat és jegyzetet, verseket és sporthíreket. ' Valamennyi írás színvono - las. a témaválasztás ötletes. Azaz, a Garay-újság: jó diáklap. Tíé A gyártási folyamatokat részleteiben leírni itt nincs mód, pedig sok olyan dolgot megtudhatnánk. mint például azt, hogy ezer liter tejhez hány tized gramm vajkultúrán nevelt baktériumot kell adni tejfölkészítésnél. vagy, hogy a túró akkor jó, ha leveles, a köpü- lőnek hány féle forgási fokozata van. és ezek mire szolgálnak. — És végül; a technológiai folyamatok és gépek ismerete egymagában még nem elég. A legfontosabb követelmény a tisztaság, mivel a baktériumok nemcsak segítik, de károsan is befolyásolhatják a tejtermékelőállítást. Az általános takarítás nálunk az egyik legfontosabb munka. Emellett a személyi tisztaság és egészség ellenőrzését üzemi orvos látja el. A szakmai alkalmasságnál az ízek megbízható érzékelése nem elhanyagolható, én nagyon szeretem a tejet, nálam nem okoz problémáit. Hogy János jól választott szakmát, alátámasztja az a tény, hogy 1973-ban letette a technikusi minősítő vizsgát. — elekes — Az öregek és mi Dombóváron mindenki tudja. hogy az egészségügyi szak- középiskola patronálja a szociális otthont. Időnként meglátogatják a gondozottakat, felköszöntik őket születés- és névnapjukon, megemlékeznek az ünnepekről. és ilyenkor szerény ajándékkal lepik meg az otthon lakóit A középiskolások a szomszéd épületben létesített öregek napközijében is vállalták, hogv patronálói, beszélgetőtársai lesznek a magányos. társtalan. idős embereknek. A szervezést Rulek Éva, Németh Éva és Bata Éva Vállalta. Osztályuk, a második „á” osztály minden tagja egyformán kiveszi részét a munkából. Felváltva mennek látogatóba, hetente kétszer. Ilyenkor verset olvasnak, vagy novellát, maid beszélgetnek, viccelődnek. A legutóbbi alkalommal az esvik lány idős réminek öltözött, és tréfás jelenetet adott elő, mire Esti néni •— az otthon egyik lakója — Chaplin-maszkot öltött é6 derűs műsorral viszonozta a lányok kedvességét. Utána énekeltek. még táncra is perdültek. A következő terv — farsangi bál az otthonban. GALLÓ KATALIN 1974. február 14. Magnetofon. Lakásokban és utcákon, hivatalokban és üzemekben. némi kis túlzással mondhatjuk, hogy az élet minden területén létjogosultságot nyert híradástechnikai szerkezet. Megismertük, és megszoktuk. Használjuk szórakozásban és munkában egyaránt De mikor kezdtük használni? Hol, és mikor adott először hangot a szalagban, vagy acélhúrban elrejtett mágneses impulzus? A rádióról tudjuk, hogy Popov és Marconi elméjében született a gramafon atyja Edison. A magnóról, a magnetofon. történetéről pedig semmit Ezért sorozatunk bevezetőjeként visszapergetjük kicsit az éveket, felvázolva dióhéjban ennek során legelterjedtebb hangrögzítő-berendezésünk múltját. Az ötlet. az alapgondolat 1888-ban került nyilvánosságra egy amerikai újságban. Akinek agyából kipattant a szikra. Oberlin Smith-nek hívták. Az első készüléket a dán Waldemár Poulsen készítette 1898-ban. Ez még szalag helyett acélhúrra rögzítette a hangot őrző mágneses jeleket. De gondot okozott a nagy felvételi és lejátszási sebesség. Ez a ma legelterjedtebben használt 4.76 cm/sec helyett 20 m/sec volt Ezt csökkentették az évek során 1.2 m/sec- ra. További lökést az elektroncsöves erősítők alkalmazása jelentett. 1929-ben a német Kurt Stile épített ilyent először. A fejlődés ezután a háborúra készülő Németországban volt a legintenzívebb. Nasarisvili és Pfleumer kísérletei nyomán az Allgemeine- Elektrizität Gesel6chaft vállalatnál a BASF gvár által előállított acetil-cellulóz fóliára vitték fel a hanghordozó vasoxid réteget 1935-ben szintén az AEG gyárában ekészültek az első olyan hangrögzítő berendezések, amelyeknek neve: Magnetophon. A háború után világszerte megkezdődött fejlesztése. Hazánkban az ötvenes évek közepén készítették, az első magnetofont, a Vörös Szikrát. Azóta eltelt két évtized szédületes fejlődést eredményezett Megjelentek a hordazható berendezések, s ma már mindennapos a kazettás magnetofon. (szí) Csillagászati és földrajzi előadások A megyei TIT támogatásával két remek előadássorozat indult iskolánkban, a gyönki gimnáziumban, A gimnáziumi klub programját gazdagítja az őt előadásból álló csillagászati, és a hat előadást tartalmazó földrajzi sorozat Az előadások jól kapcsolódnak a földrajz, fizika és a világnézetünk alapjai tantárgyak anyagához, hasznosan kiegészítik az órán hallottakat Nagy sikere volt eddig dr. Ili Márton, a bajai obszervatórium igazgatója „A modem csillagászat megalapítói” és „A legfontosabb csillagunk a Nap” című filmekkel illusztrált előadásának. A sorozat következő előadásai a csillagok születésével és pusztulásával, valamint meteorokkal és üstökösökkel foglalkoznak. Földünk érdekes és izgalmas tájait — Délkelet-Azsiát. Uj-Guineát és Uj-Zélan- dot. Észak- és Dél-Amerikát — mutatják be neves előadók a földrajzi előadások kapcsán. Két héten dr. Simon József — aki egy évig ENSZ tudományos munkatársként dolgozott Ázsiában — több mint száz gyönyörű színes diafelvétel segítségével hozta közel hozzánk Burma emt>ereit, pagodáit, egzotikumát BICSKEI ZOLTÁN Petőfi Sándor ifjúsági klub Gyünk Lapszemle
