Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-02 / 1. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárd, Postafiók 71. ütés közműfejlesztés Ifjú Pula János Bikács- Kistápé 1. szám alatti olvasónk írta: „Bikács-Kistápén a múlt évben járdát épített a Nagydoragi Közős Községi Tanács. A költségek egy részét adóként kivetette á lakosokra, azokra, ajtík azon az oldalon laknak, ahol a járda épült. Minden lakóházra egyforma összeget vetettek ki, függetlenül attól, hogy a lakóház előtt milyen hósszan húzódik a járda. Ez különösen rám nézve hátrányos, mivel a település legszélső házában lakom. A több! lakóházhoz épült járda kétszerese az enyémnek, ahol aí be Is fejeződik. Egy lakóházra 1150 forint a kötelezettség. Kérem, szíveskedjenek válaszolni, hogy jogos völt-e a tanács eljárása, hogy egyformán jretette ki az összeget?" 'A kérdésre a Tolna megyéi Tanács VB. Paksi járási Hivatalának elnöke, dr: Kiss Frigyes válaszolt: — A kérdést feltevő, problémája ismert előttünk. A' Nagydorog Nagyközségi. Eözös ’ Tanács 1971-ben a Félszabadulás utca egyik oldalán betonjárdát létesített, elsősorban az itt lakók kérelmére. A’ tanács valamennyi- járdával érintett telek tulajdonosát telkenként 1150 forint közmű- fejlesztési * hozzájárulás megfizetésére kötelezte.-&• Az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló; 8/1970. FVM—PM. számú együttes rendelet előírásainak megfelelően az 1970. január 1-e után létesített villany-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, pormentes közút és járda után közvetlenül az érintett telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást 'kötelesek' fizetni. E rendelet' élőírása szerint a hózzájárulás mértéke építési telkenként független a telek szélességétől, A fenti jogszabály, valamint a Nagydorog Nagyközség Közös Tanácsa 35/1971. számú tanácshatározata szerint ifjú Pula János is 1150 fo- ■ rint közműfejlesztési hozzájárulást • köteles fizetni, mert az érintett építési telek a megvalósult létesítményhez közvetlen bekapcsolható: A járdaépítés to- * vábbfolytatása nem indokolt, mert valamennyi telekre a gyalogosforgalom Szilárd burkolaton biztosított.: Mivel a kérdést feltevő lakóháza és telke a megépített járdára ráköthető, ezért egyértelműen megállapítható, hogy ifjú Púja Jánossal szemben a helyi tanács ’ ez irányú intézkedésé törvényes volt Átlagkeresetszámítás Lovász Antalné Bonyhád, Rákóczi u. 158. szám alatti olvasónk kérdezte: „Hogyan kell a kismamákat elszámolni, miután az orvos átlag- munkára írja ki? Van-e erre országos rendelet, vagy eltérő lehét ez ábban az esetben, ha állami vállalatnál, vagy ktsz-nél dolgozik? Én szövetkezetnél dolgozom. Héthónapos terhes vagyok. Átlagmunkára 1973. november 2-án mentem. Úgy számoltak el, hogy a július—augusztus—szeptember hónapok átlagát adták. Az októbert kihagyták. Pedig az október hónapot teljesítné->yben végigdolgoztam, érveltem, de nem kaptam kielégítő választ.” A kérdésre dr. Deák Konrad csoportvezető ügyésztől kértünk választ, — Leveléből csupán any- nyit tudunk meg, hogy szövetkezetnél dolgozik, nem tudjuk azonban, hogy tagja-e a szövetkezetne}::, tehát tagsági viszonya van-e, vagy csupán ' álkaímazoll- ja-e, tehat munkaviszonyban áll-e, s nem tagsági viszonyban. Erre figyelemmel idézzük a Munka Törvénykönyve 7. § (2) bekezdésének rendelkezését. amely szerint: „Az ipari szövetkezetek tagjai munkavégzésévél összefüggő kérdéseket e törvény rendelkezései és a tagsági víszonypóí'e'redo sajátosságok. figyelembevételével kéli szábályózni.” A munkaviszonyban állók átlagkeresetének számításéval kapcsolatban a más vonatkozásokban egyébként már módosított 7/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 8. §-a akként rendelkezik, hogy a dolgozó munkaviszonya első hónapjában a tárgyhóban, az élkő naptári' * ríégyédév eléréséig pedig az előző naptári hónapban kifizetett díjazások képezik az átlag- kéréset-szamrtas' alapját." Ezt követően a naptári negyedéveket kell alapul venni.”’ Minthogy pedig a naptári negyedév á július— augusztus—szeptember, majd pedig a TV. negyedév az október—november—december, úgy véljük a szövetkezet éppen az állami vállalatokra is irányadó jogszabályi rendelkézések szerint járt el. Amenhyiben ez a válasz nem elégítené ki, javasoljuk:', szíveskedjék a szövetkézét alapszabályát és a bérezéssel kapcsolatos belső szabályzatot áttanulmányozni. Özvegyi nyugdíj Kényes kérdés. Helyesebben nem is o kérdés, inkább a kérdező személye. Bár teljes néihref és címmel kérdezett, mi mégis úgy döntöttünk, hogy nem közöljük a teljes nevet és címet, csupán a kezdőbetűket. Hogy lóiért döntöttünk így? 'Az kiderül S. ). kérdéséből:’’ „Bírósági döntés alapján érdemidén vagyok az elhunyt férjem nevének a viselésére. Ennék ellenére megillétnék-e az elhunyt férj után járó javak? Gondolok az özvegyi nyugdíjra, illetményföldre, ingatlanélvezeti jogra. Munkaviszonyban eltöltött éveket igazolni nem tudók, uagyo- hom, nyugdijam nincs. így, bár az egészségem megvan, rá lennék szorulva a javak élvezésére.” A kérdés szerencsére nem mindennapi, keveseket is érinthet, mégis kuriózumként érdemes közölni dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész válaszát. — Férje nevének viselése, vágy nem viselése r§z özvegyi nyugdíj és öröklés szempontjaitól is közömbös, mirifhögy azonban tanácskérő levele szerint „bírósági döntés alapiján, érdemtelen” férje nevének viselésére, arra kell következtetnünk, hogy a * férjétől törvényesen elvált. Nyugdíjtörvényünk szerint „annak á nőnek, akinek házasságát felbontották és annak a feleségnek, aki férjétől X évnél hosz- szabb ideje külön él, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az egyéb feltételek 'mellett is csak abbán az esetben jár ha férjének halálakor tartásdíjban részesült.” Egyéb feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben jár állandó 'özvegyi nyugdíj annak a nőnek, akinél: házasságát felbontották, há férjének halálakor tartásdíjban részesült, vagy „az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől' gzaliíí- tott 15 éven belül következnék be és a feleség tartásra való érdemtelenségét a'bíróság nem állapította tneg.’-V Ezeket az egyéb feltételeket és a nyugdíjtörvénynek idevonatkozó Valamennyi rendelkezését- nem tartjuk indokoltnak itt felsorolni. a nyugdíjtörvényt a tanácsnál, bíróságnál áttanulmányozhatja. Öröklési jogunk is a törvényes örökösök között a házastársat sorolja fél és azt a személyt nem, aki az örökhagyó ’ halála előtt attól elvált. Mivel tanácskérő leveléből a körülményeket részletesebben nem ismerhettük meg, az arra adandó válaszunk is csak ilyen szűkszavú lehet. Lehetőség továbbtanulásra Csordás Ferencné Bonyhád, Alpári Gy. u. 5. szám alatti olvasónk tette fel a kérdést: „Milyen lehetősége van a fiamnak a továbbtanulásra? ’1974 nyarán, mint szakmunkástanuló vizsgázik. Kis korától szépen rajzol, fest. Eddig nem gondoltunk rajzkészsége fejlesztésére, gondoltuk, hogy majd megunja. De egyre szebben fest, és itt vidéken nincs rajzszakkör, ahol tovább fejlődhetne. Hol tanulhatna festeni, és egyben hol szerezhetné meg az érettségi bizonyítványt? A festmények, rajzok a lakásunkon vannak, ha szükséges, beküldőm.” A kérdésre a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójától. Rókus Jánostól kaptuk a következő választ: — A szakmunkástanuló az érettségit az alábbi módon teheti ie. A szakmunkásképző iskola „A” (tehát hagyományos) tagozatos tanulója korhatáron belül felvehető az azonos szakirányú szakközépiskola IX. osztályába, ha a szakmunkásképző iskola I—11—III. osztályát elvégezte és a tanév megkezdése előtt eredményes '’különbözeti vizsgát tett a szakközép- iskola’ I.’ osztályának1’ azon elméleti tantárgyaiból', amelyeket a szakmunkás- képző iskolában nem. vagy néni megfejelő szinten tanult. A felvételről a szakmunkásképző iskolában végzett szakmai gyakorlat, mérlegelésével a felvevő iskola igazgatója dönt és kijelöli azokat a tantárgyakat, illetve tananyagokat, amelyekből a ’ tanulónak különbözeti vizsgái kell I tenni. ‘ ’ ’ ’ — A szakmunkásképző iskola „B” féméit színtű) tagozatának eredményes elvégzése után az azonos szakközépiskola III. osztályában’ lehet korhafároh belül — tanulmányokat folytatni. A különbözeti vizsga tantárgyait, tananyagát a felvevő iskola igazgatója jelöli ki. —; A szakmunkásképző iskola tanufója átléphet a gimnáziumba is. A gimná- ziüml ÍT.' ‘osztályba a szakmunkásképző iskola II. osztályának,' illetve a gimnáziumi III. Osztályba a szakmunkásképző iskola IIf. osztályának sikeres elvégzése utáh, feltéve, ha a tanúló nem lépte túl a korhatárt és a gimnázium I. osztályának, illetőleg az I—II. osztályának tantárgyából augusztus 30-ig sikeres különpözeti, illetőleg összevont különbözeti vizs- gáV','íasz. Mjután a levélben nem szerepel a fiú szakmája, így konkrét tanácsként iskolát nem nevezhetünk meg. Ha Szükségét lájják a; szülők, személyesen is adunk tanácsot —T 'A másbdik kérdésre a következőket tudom válaszolni. Ronyhápcn, az I. sz. Vörösmarty' M. Általános Iskolában felnőtt képzőművészkor működik, amelynek munkájában szakmunkástanulók is részt vesznek. A foglalkozásokat hetenként pénteki napon tartják. A kör keretében tehát vidéken js van mód a továbbfejlődésre. Ezt követően-akár szakközépiskolai, akár gimnáziumi érettség) birjckában jelentkezhet képző-.’ illetve iparművészeti felsőoktatásra. A képzőművészet i körbe való jelentkezés ügyében keressék fel Kovács Ferenc rajztanárt a fenti iskolában, aki maga is kiállító festő és várja a fiú Jelentkezését. Családipgfjékigéaylés Ifjú Kecskeméti Ferencné Szekszárd, Bart ina u. 28,'b. szárú alatti olvasónk levéléből való a következő idézet: „1971. március 25-én szültem egy kislányt, hfost, november 13-én tudtuk meg, hogy kislányunkra családi pótlékra jogosultak vagyunk. Férjem a kérelmét beadta a Városi Tanács Költségvetési Üzeméhez, ahol dolgozik, ők csók három hónapra visszamenőleg tudnak pótlékot fizetni. Nem értem, hogy ha minket hivatalos szerv nem figyelmeztetett a kérelem benyújtására, igényjogosultságúnkra, akkor miért mi károsodunk, miért nem kapjuk meg a családi pótlékot é gyermek születéséig visszamenőleg?” A kérdéséé a ' következő választ kaptuk a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójától. Nagy Zoltántól: ■ — Mint minden társadalombiztosítási "' szolgáltatást, így a családi pótlékot Ss igényelni kell a dolgozónak, s ha ezt' valami ok Miatt — jogszabály ismeretének hiánya-, stb. — elmulasztja,’ vágy ' későn teszi meg, ezért senkit nem terhel a felelősség. — Az adott' esetben helyesen járt ej a yáfosi Tanács ' Kö}tségvetési fezemének társadalombiztosítási ügyintézője, amikor 1973 november hónapban beadott igénybejelentésre, csak három hónapra visszamenőleg folyósította a családi pótlékot, mivel a jelenleg érvényben levő 9/1966. (VI. 1.) Korm. számú Pendelet 12. paragrafusa (2) bekezdés kimondja: „Családi pótjék legfeljebb az igénybejelentéstől számított három hónapra jár; a hálom hónapba a bejelentés hónapja is beszámít.” A rendelkezés tehát csak erre ad lehetőségét. Lakásigény lakáskérdéssel nem foglalkozunk. Ez a lakásügyi tár- sadalmi bizottság fejadata. Most mégis kivételt teszünk, mert egy olvasónk, Szabó Józsgfné Szekszárd, Táncsics Mihály u. 5. sz., olyan kérdést lett fel, amelyből mindenki felvilágosítást kdphat a lakáselosztás rendjérő). Ezt irtó: '„Szeretném, ha körülbelül meg tudnák mondani, hogy a közel négy évé beadott lakásigénylésem szerint mikor kapok lakást? Szociális körülményeimet figyelembe véve úgy érzem, ez szükséges lenné. Ahányszor már voltam a lakás’ügyi bizottságnál, részemre konkrétumot nem mondtak, még ’annyit sem, hogy körülbelül t$74— 75-ben kapók lákóst, vágy egyáltalán biztattak volna e$y-két szóval is.” A kérdésre a városi tanács vb. osztályvezetője, Péteri} Kálmán adta a következő választ: — A lakáskiutalások nyilvánosságát még soha nem biztosították olyan nagy mértékben, mint. az lj)71-ben megjelent új lakásügyi rendelet megjelenésé* óta.' rA‘ lakásigényék elbírálását, az igénylők besorolását a lakásügyi társadalmi bizottság végzi a lakásügyi szervekkel együtt. — A kérelmek társadalmi bizottság elé kerülnek. A lakásügyi hatóság és a társadalmi bizottság, valamennyi ’ körülmény alapos és részletes tanulmányozásával és mérlegelésével elkészíti a lakáskiutalási névjegyzék-tervezetet,’ figyelemmel az újonnan épülő és a várhatóan megüresedő lakások számára. Ezt az első tervezetet a tanács épületében 30' napig kifüggeszti és ez ellen bárki észrevételt tehet. A beérkezett észrevételek alapján a társadalmi bizottság ismételten tárgyalja az elosztási tervet, s Csak a módosítás után -terjeszti azt a végrehajtó bizottság elé. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott névjegyzék kötelezi a lakásügyi hatóságot a sorrendben való lakás kiutalására. . — Tekintettel arra, hogy Szabó Józseféé az 19,71. évi lakáskiutalás} névjegyzékre nem kerülhetett rá. "hiszen lakásigényé ‘ akkor még csak égyéves igény volt, ez ideig kiutalásban nem’ részesülhetett. Mivel a névjegyzékén szereplő minden egyes igénylő lakáskiutalásban részesült a közelmúltban, így 'most új névjegyzék kÓGZüf Amennyiben Szabó Józseíné é névjegy zékre felkerül és a 30 napos észrevételezési idő eltelte után ’is rajta marád, úgy lakáskiutalása a névjegyzékben feltüntetett sór. réhdben megtörténik. ' Teíefonszómaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK
