Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
♦ l I 4 / Év eleje Dombóváron Negyedszázaddal el6^1949. január 5-én ült össze Moszkvában, Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország. Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, h,ogy a testvérországok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, berendezésekkel és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zárt körű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő'más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célja: tagjai erőfeszítéseinek egyesítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságuk tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását. az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását, a tagországok néojólétének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növekedését. Az alapszabály hangsúlyozza. hogy a KGST valamennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogv míg 1950-ben. tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esztendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7466 millió rubelt tett ki. 1971-ben elért© a 60 milliárd rubelt, és 1972-ben további 9 százalékkal növekedett. A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST-országok kereskedelemi kapcsolatainak rohamos fejlődését tükrözik, hanem ott találjuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nemzetközi szakosításának és koperá- lásának elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémait, mint például az energia- és nyersanyagellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembe állítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba, köztük hazánkba is. hogy segítse energiaszükségletük kielégítését és azt, hogy vegyiparuk átálljon a leghatékonyabb — petrokémiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országokban szovjet Népújság 3 1974. január 6. műszaki segítséggel megvalósuló atomerőmű-sorozat építési programja. A VPri együttműködés A leülVCn lehetővé ^te a KGST-országoknak, hogv hazai viszonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hozzanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult egyrészt különböző ipari üzemek komplett berendezéseinek a Szovjetunióval történő szállítása, másrészt a testvérországok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gépgyártással. nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gépexportőrök. Az 1971. és 1972-es években a KGST-tagországok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy számban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcsfontosságú tu- dományos-műszakj problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásá- nak elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán határozták el az Intertextilmas, az Interatomenergo és az Inter- elektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gazdasági tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka a KGST- országok körének kibővülése. 1950-ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság 1972- ben a Kubai Köztársaság lett KGST-tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi években tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia. s a legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési ütemének tekintetében. 1950-től 1971-ig a KGST-tagországok ipari térrácsé mintegy hétszeresére növekedett. ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több mint 2,8-szeresére. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egy harmadát adják. Hazánk a ,KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4- szeresére növekedett és 1972- ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési ütemét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl. a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST- tagországgai megvalósult testvéri együttműködéssel. Segítségükkel a Magyar Népköztársaság dolgozói egész s°r modem gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás és a vegyipar fejlődik. Az előbbi termelése az elmúlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére. az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi- műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommunális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még külföldről vásárolj; búzát, hogv a lakosság kenyérszükségletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő, az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásának és életszínvonalának szakadatlan emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás. a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. Az együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magas fokú életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnak fel a szocialista országok, köztük hazánk. a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialista világrendszemek, mint korunk fő forradalmi erejének meghatározó szerepe. A napokban kezdődött meg megyénkben a téli KISZ- vezetőképzés. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Dobos Gyulát, a KISZ Tolna megyei Bi. zottságának titkárát, akit bevezetésképpen a továbbképzés céljáról kérdeztünk. — Ahhoz, hogy ifjúsági szervezetünkben hatékony munka folyjék, elengedhetetlenül szükséges a mozgalmi vezetők rendszeres felkészítése, továbbképzése. Immár hagyományossá vált nyári, megyei vezetőképzés mellett — amelyeket a második félév feladatainak elvégzésére szer. vezünk — lebonyolítjuk a téli vezetőképzéseket is. Ebben az évben járási, városi KISZ- bizottságaink Faddon. Bony- hádon. Harkányban, Siklóson és Pécsett tartják továbbképzéseiket Ezeken a tanfolyamokon közel négyszáz alapszervezeti KISZ-vezetővei ismertetjük meg az első félévi feladatokat, s igyekszünk felkészíteni őket azok eredményes megvalósítására. A vezetőképzések járásonként folynak, s 3—6 napos időtartamúak. — Mivel foglalkoznak, mit tanulnak az alapszervezeti KISZ-vezetők a továbbképzés napjai alatt? — Mindenekelőtt a képzé. sek formájáról annyit, hogy a legfontosabb tennivalókkal a fiatalok előadások, konzultációk, csoportos foglalkozások keretében ismerkednek. A mostani vezetőképzésre két kötelező témát határoztunk meg, amelyek minden járási vezetőképzésen napirendre ke(Folytatás az 1. oldalról) perációs termékek készítését kezdik meg. Az egyik az öntvényidomok megmunkálása lesz. A vízvezeték-szerelésnél a szabvány horganyzott elemek beépítését írja elő. Ilyenek hazánkban jelenleg csak horganyzás nélkül készülnek, a hiányt export útján kell pótolni. Ezt a behozatalt csők. kenti, illetve teszi feleslegessé a kooperációban készülő új alkatrész, melyből az idén 600 tonnát állítanak elő. A Tatai Hűtőtechnikai Sző. vetkezettel együttműködve hű. tőelemek gyártását kezdték meg. Ezt egy cseh vállalat, további berendezésekkel egészí. ti ki. s így ipari raktárak hűtésére alkalmas gépeket állít elő. A jelenlegi szerződés 500 tonna ilyen anyag horganyzá. sát biztosítja. Láng Gépgyár Az elmúlt évet minden szempontból sikeresen zárták. Uj gyártmányaikkal is betörtek a piacra, a régiek pedig változatlanul keresettek. 1973Az év végén megszűnt a Titán Kereskedelmi Vállalat, valamint a Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, és ezek összevonásából megalakult a Dél-dunántúli Vas. és Műsza. ki Kereskedelmi Vállalat, mint új nagyvállalat. Az újonnan alapított nagyvállalat Baranya, Tolna. Somogy és Zala megyében biztosítja vas- és feladatainak elvégzésére rülnek. Az első kötelező téma a KISZ Tolna megyei bizottsága 1974—75. évi politikai tervének megismertetése. Ezen belül kiemelten foglalkozunk a KISZ — politikai jellegéből adódóan a fiatalok eszmei — politikai nevelésének kérdésével, a fiatalok köz- életiségre való felkészítésével. Jól segítenek ebben a táborokban szervezett fórumok is, amelyeken a KISZ- vezetők találkoznak megyei- járási vezetőkkel és megismerik a megye, a járás és a szükebb környezet eredményeit, jelenlegi problémáit és távlati feladatait. A közéleti tevékenység egyik fontos ösz- szetevójének tartjuk a fiatalok megfelelő tájékozottságát, s ezek a fórumok ezt is jól szolgálják. Az első kötelező témával kapcsolatban megemlítem. hogy 1974-ben három kiemelt rendezvénysorozatunk lesz. Egyik a forradalmi ifjúsági napok, a második a megyei ifjúmunkás-napok, harmadik pedig községeink, városaink, megyénk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplése. De ugyanígy felkészülést jelent az idei esztendő hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára is. Felszabadulási rendezvénysorozatunk kapcsolódik Baranya és Somogy megye mozgalmi rendezvényeihez. A téli vezetőképzések másik kötelező témája Központi Bizottságunk állásfoglalása és határozata a KISZ időszerű feladatairól, az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban, aat ÁFÉSZ-eknél ban készült el az 500 négyzet- méter alapterületű új szerelőcsarnok, ami lehetővé tette, hogy a forgácsológépeket kiköltöztessék a korábbi igen za_ jós helyről. A bányapajzs gyártásának beindítása minden szempontból rekordnak tekint, hetó. Két hét alatt megkötőt, ték az összes szerződést, megvalósították az új termék elkészítéséhez szükséges előfeltételeket. S a szoros határidő ellenére, az elkészült gépeket tavaly már útnak is indították a nyugatnémet megrendelőhöz. Uj típusú kazánok gyártását is megkezdték az elmúlt évben. Az olasz licenc alapján készülő fűtőberendezéseket idén már nagyobb szériában állítják elő. Folytatják a módosított CK-típusú kazánok gyártását, szovjet exportra pedig paradicsomgyártó gépsorhoz különféle berendezéseket készítenek. Szintén a dombó. vári gyárban állítják elő a százhalombattai hőerőmű turbináihoz az olajtartályokat, olajhűtőket. A gyáregység az elmúlt évet 110 milliós eredménnyel zárta, s az idei terv 120 milliót ír elő, —■ SZ l —; műszaki cikkekből a lakossá, gi igények ellátását, és ennek érdekében a megyeszékhelyeken igazgatóságokat szerveznek. A bélkereskedelmi miniszter az új nagyvállalat vezetésével Lampek Györgyöt, a volt Titán Vállalat igazgatóját bízta meg. Az új nagyvállalat. székhelye: Pécs. Megyeri út 59. dolgozó és falun élő fiatalok körében. Az előadások és konzultációk mellett járási bizottságaink úgy készítették el a programokat, hogy a csoportos foglalkozások kerüljenek túlsúlyba és ezeken módszertani segítséget tudjanak adni a fiataloknak a további munkavégzéshez. Természetesen a továbbképzések résztvevői a felkészülés mellett szabad idejüket is hasznosan töltik, hiszen színházi előadásokon, szellemi vetélkedőkön, játékos klubesteken is részt vesznek. A járási vezetőképzésen középiskolások nem vettek részt. Középfokú oktatási intézményeink KISZ-titkárai számára megyei tábort szerveztünk Dombóváron. Ezen a politikai terv mellett a második fő téma: a tanintézeti KISZmunka időszerű kérdései voltak. — Milyen tapasztalatokat szereztek az eddig megtartott téli vezetőképző táborok munkájáról. — Ezen a héten tartották meg a téli vezetőképzést a szekszárdi és bonyhádi járásban, valamint 95 fiatal részvételével befejeződött a középfokú oktatási intézmények KISZ-titkárainak továbbképzése is. Tapasztalataink biztatóak. A fiatalok nagy lelkesedéssel dolgoztak, s aktív résztvevői voltak a csoportos foglalkozásoknak. Bízunk abban, hogy a továbbképző táborokban tanultakat jól fogják hasznosítani az alapszervezetek a KISZ-munkában. vj KISZ-élet: .V vi). ív a Megkezdődött a téli vezetőképzés Közel 400 fiatalt érint — Cél: felkészíteni az első félév Új nagykereskedelmi vállalat Huszonöt éves a KGST ,
