Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

i Visszapil tant ás A megye népművelése ~ 1978-ban Á művelődésiközpont-igaz- gatók és népművelési tanács­adó vezetők konferenciáján jegyezte meg valaki: Tolna furcsa megye. Művelődési központja országos hírnevű, a falvak népművelési helyzete pedig az országosnál is rosz- szabb. Valóban. Kevés nagy műve­lődési intézményünk van, amely látványos munkát pro­dukálhatna. A kisebb művelő­dési házak, klubkönyvtárak pedig anyagi nehézségekkel küszködnék, vezetőinek fel- készültsége. tapasztalata ke­vés. A népművelők Megyénkben 56 népművelői állás van, 53 betöltve. Az idei balptonföldvári tovább­képzésen 43 népművelő vett részt, — a diplomásoknak nem kellett — közülük 21-en újak a szakmában. Népművelőinknek majd- hogy a fele új — ez azt is jelenti, hogy a népművelők­nek majd a fele kicserélődött. Nem új jelenség ez: a muh- kaerővárfdorlás e terület leg­nagyobb gondjai közé tarto­zik. Eredményes, komoly munka is csak esztendők múlva mu­tatja gyümölcsét: csoda-e, ha egy évet, tíz hónapot tevé­kenykedő népművelők nem segítenek egv-egy falu köz- művelődési állapotának javí­tásán? A szakképzett népművelő — egyetemet, főiskolát végzett — falvainkban akár a fehérhol­ló. Igaz, a szakképzetlenek nagy része továbbtanulási szándékot dédelget, de a fel­vételin s szándék magában kevés. Ebben' az évben meglőtt a fárfl népművelők száma — Tevéi, Dimáföldvár, Decs, Kts- veike, Hőgvész művelődési házában férfiak dolgoznak. Az idő bizonyította tény,' hogy a falusi népművelési munka „férfidolog”, mint a nőki, fiatal lányok gyakran egyszerűen nemük vésett ke1- rülnek „sakk-matt” helyzetbe. Tamási Rendeződött a tamási hely­zet, a megye egyik legtöb­bet emlegetett művelődési központjában. A tamási művelődési köz­pontban valóban megválto­zott az élet. Az előcsarnok­ban meleg van és rend, fo­tók és táblák hirdetik az eddigi és követekező rendez­vényeket. Máyer János igazgatóval be­szélgetünk. — Nyáron’ még hátravol­tak az épületek karbantartási munkái. Azóta megjavították a kazánt, felcsiszották a helyiségeket, befejeződött a meszelés. Van egy-két műsza­ki gondunk még, de a műkö­dés alapvető feltételei adot­tak — mondja. A házban nyüzsgés van, az esti színházi előadást ké­szítik elő a Veszprémi Pető­fi Színház dolgozói. Sokan az igazgató i.népmű- velői optimizmusának” köny­velték el, hogy színházi elő­adás-sorozatot szerveztek, rá­adásul nem is ..csupa ope­rett-félét. A tamási nézők egy fiatal szerző Juhász István, valamint Gyárfás Miklós, Ro­main Rolland drámáit láthat­ták, a programban szerepel a Mikroszkóp színpad két elő­adása; a Cigánybáró és Sar­kad! Imre Kőmíves Kelemen című drámája. Az idén folytatódik a ■sínházi előadások sora, és a Déryné Színház három gyer- rrtekdarábot mutat be az is­koláskorúnknak. A tamási színházba 385 ember fér be — 165 bérletes van — de sem a pécsi, sem a kaposvári, veszprémi színháznak, a Mik­roszkóp színpadnak nem „de­rogált” itt játszani. A színpad méretei megkö­tik a darabválasztást, de így Is színvonalas műsort állítot­tak ősszé, amely megérdemli a helyi és környékbeli né­zők figyelmét. A színházi előadások mel­lett egyéb nagyobb rendezvé­nyekre is sor került, a mű- ' velődési ház ötéves fennállá­sa alkalmából rendezett soro­zat keretében. A Szakkörök október else­jétől kezdték hivatalos mű­ködésüket A legnépszerűbb a nők klubja, hatvart taggal. Figye­lemmel kísérik a „Megméret­tünk . itévéklub műsorait, orvosi, kozmetikai, háztartási témákkal fóglalkozrfak. í A férfjak klubja a műsza­ki klub.' A művelődési ház keretében működik Október­től. Megalakult az öregek klubja. Működik a magnós­klub, az ifjúsági klub, film­klub, fotókör, képzőművész­szakkör. tánccsoport. Januártól Harmincféle fo­lyóirat. újság jár a művelő­dési ház klubjaiba. A prog­ramon szerepel a klubvezetők munkaértekezlete, társadalmi vezetőségi ülés. Decs, Dombóvár A beszélgetések másik két főszereplője Decs és Dombó­vár. Decsen úgy tűnik, ren­deződött a helyzet. A mű­velődési ház ambiciózus igaz­gatót —* volt iskolaigazgatót — kapott, a művészeti elő­adó is Úi, égyik leglélkesebb fiatal népművelőjelöltje a megyének. Dombóváron végre elkezdő­dik az új művelődési központ építése. Az új intézményre égető szüksége van a város-, nak, a járásrfak. Nagyon szépnek ígérkezik az épület, de a különleges építőanyagok, berendezési esz­közök késedelme, hiánya nem késlelteti-e majd évekkel az építkezést? Ugyanakkor ter­mészetesen mindenki örül, hogy gondosan tervezett, jő értelemben reprezentatív épü­let emelkedik majd Dombó­vár új főtérért, a városi ta­nács szomszédságéban. Milyen lesz az új művelő­dési központ? Helyet ad a könyvtárnak is, a felnőtt­éi gyermekrészleg, korszerű szakköri és könyvtárosi szobák, sőt még olvasóudvar is lesz. 100 százalékos fejlődést tesz lehetővé: 60 ezfer kötetesre fejleszthető könyvtárat épít­hetnek ki Dombóváron. A jelenlegi körülményekhez ké­pest ez biztató ugyan, dé valószínű, hogy a fejiŐdő, igé­nyesedé Dombóvárnak hama­rosan a 60 ezer kötetes könyv­tár is kicsi iesz. jelenleg cir­ka 17 ezer a város lakossága, áz elérhető 60 ezer kötet ese­tén alig több, mint három kötet jut majd egy lakosra. (Feltéve, Ha addig nem nő a város lakossága, ami alig feltételezhető..) Mikor lesz akkor? Ezen még senki sem töpreng. A földszinten nagy előcsar­nok lesz — 60 méter széles, 10 méter hosszú, — ahonnan a többi helyiség nyílik. Itt lesz a ruhatár, büfé, mosdók. A 380 férőhelves színház is innen közelíthető meg. A föld­szinten lesz még négy öltöző, egy próbaterem, három egv- másba nyitható klubterem. 150 személyes kiselőadó, fotóla­bor, stúdió, műterem. Az emeleten tíz (4x4 méte­res) szakköri helViséff, gép­ház. Irodák és kiállításokra alkalmas falfelületű folyosó lesz. A tervek szerint ez a mű­velődési központ — 37 és fél millió a tervezett költsége — alkalmas lesz Dombóvár mű­velődési igényeinek kielégíté­sére. Egy ideig. Szelt szárd A „Babits” újra sikeres évet zárt. Rádióriporter, újságíró egyszerre érkezett dr. Vadas Ferenc igazgatóhoz tájéko­zódni. Nem meglepő: a me­gyei művelődési központra „odafigyelnek”. A rádióriporter mutatós számadatokat kér és kap. min­ket inkább a művelődési központ művelődéspolitikai koncepciója érdekel. Az igazgató elmondja, hogy a ház gyakorlatilag elérte a telítettség szintjét. A jelenle­gi 460 ezer látogatónál töb­bet nem fogadhat. Egyébként úgy érzi, jó úton haladnak, A Kelet-ázsiai Múzeumban A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum restaurátorműhelyé­ben Szabó Gábor, a múzeum restaurátora megkezdte az idei kiállítási anyagok előkészítését. A képen: japán fudo láng- nyelvszobor a XVII. századból. (MTI fotó: Ruzsonyi Gábor — KS) már csak a minőség javítá­sa a Céljuk. Dr. Vadas FerefiC úgy véli, hogy a ház látogatóinak ösz- szetétele is megfejelő, megíté­lése szerint legnagyobb rész­ben munkások látogatják a ház rendezvényeit. A megyei művelődési köz­pont új formákkal kíván kísérletezni: a nyelvoktatás módszerének korszerűsítése máris hozott eredményeket. (126-an Vésznek részt audo- vizuális nyelvtanulásban.) A módszertani munkában nagyobb változások várhatók. Kevésbé szolgáltatás, inkább módszertani útmutató jellege lesz a bemutató klubfoglalko­zásoknak. Valószínűleg Csök­kenni fog a kiadványok szá­ma, erősítve a megjelenők színvonalát Az idei nagy terv; az őszi néprajzi filmszemle megren­dezése. 1973 rendezvényei Végezetül pörgessük vissza az 1973-as év naptárát. Mi­lyen nagyobb események jel­zik, hogy néni állóvíz Tolna közművelődése ? A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum évkönyve 1971—1972 Az 1973-as Ív utolsó napjai, ban hagyta el a dunaújvárosi nyomdát megyénk múzeumé, nak legújabb kötete, mely há. rom és fél száz oldalon — na­gyon sok fényképpel, rajzos melléklettel — igen szép ki. állításban nyolc terjedelmes tanulmányt tartalmaz. Egy mű. zeumi évkönyv; melynek latin alcíme (Annales Musei Szek- szárdiensis De Béri Balogh Ádám Nominati) is jelzi, hogy nemzetközi tudományos körök érdeklődésére tart elsősorban számot; természetesen nem jo­gosítja fel a szaktudományok­ban járatlan újságírót a rész. íetes elemzésre. Elsősorban a méltatást tekintjük feladatunk, nak, hiszen megyénk tudomá­nyos intézményeinek száma nem nagy és mi sem termé­szetesebb, mint az. hogy az itteni publikációk messze a megye határain túl is érdek­lődést kell. hogy kiváltsanak szakberkekben. A tanulmányok szerzői és munkáik címe: Bóna István: A korai bronz, kori somogyvári-csdport leletei Nagyvejkéről. Mészáros Gyula: A nagyvejkei késő bronzkori kincslelet. K. Hánkö Ildikó— Kiszely István: Mesterségesen deformált kora népvándorlás, kori férfikoponya Tamási- Adöriánpusztáról. Rosner Gyu­la: Előzetes jelentés a Gyönk- Vásártéri úti avar temető fel­tárásáról. II. Rosnef Gyula: A VI—VII. századi szürke kerá­mia és ethnikai vonatkozásai a Kárpát-medencében. Kozák Károly: A szekszárdi bencés apátság feltárása II. Gaál Atti­la—Kőhegyi Mihály! Tolna me. gye Pesty Frigyes helynévtá­rában (Anyagközlés). Kiss Ákos: Mattion! Eszter művé­szete. Minden értékítélet nélkül csak azért kívánjuk az utób­bi három írásra felhívni a fi­gyelmet. mert a régi megye­háza udvarán lévő — lapunk­ban is többször megírt — fel. tárások országos érdekessé- gűek. Pesty Frigyes könyve az első kísérlet volt egy hazai helységnévtár összeállítására és érdekessége miatt a tanul­mánynak a későbbiekben még szentelünk egy külön cikket. Mattiöhi Eszter SzekSzárd vá­ros szülötte aki — idézzük: „a képzőművészetek körében elért eredményeit általa felta­lált is kifejlesztett Sajátos mű­ágba, a hímeskőbe oltotta át”. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya által kiadott kö­tet joggal számíthat a tudo­mányos körök és a történelem iránt vonzódó Olvasók érdek­lődésére, Ö. L Januárban kezdődtek el a! Petőfi-ünnepségek. Nincs a megyében hely, ahol ne került) volna sor kisebb-nagyofcb megemlékezésre. Szavalóversenyek, úttörővé^ télkedő. A megyei művelődési köz­pont Petőfi-filmjét százszor vetítik. Sárszentlőrincen fel­avatják a Petőfi-házat. Me­gyei ünnepség a Petőfi-ház- nál. Költészet napja; irodalmi műsorok. Májusban megnyílik a Mű­vész mozi. Április 27—május 13.1 III. Tolna megyei szakszerve-' zeti napok kulturális esemé­nyekkel. Liszt Ferenc dalostalálkozó' 13 kórus részvételével. Meg­alakul a KŐTA megyei szer­vezete. Átadják a felúiított Áugusz- házat, a Liszt Ferenc-emlék- szobát. Sor kerül a dombóvá­ri napokra. Június; ünnepi könyvhét; könyvkiállítás, író-olvasó ta­lálkozók. Sárközi lakodalpm tízezer vendéggel. Megfújom a furulyám — nénzenei ver­seny Bétán, (Idén is lesz.) Országos szövetkezeti szavaló-' verseny területi döntője Szek- szárdon. Július: Tamási lovasnapok; 17 ezer résztvevővel. Augusztus: Kiállítás Tolna megye élő népművészetéről. Operaelőadás a régi megye­háza udvarán. Szeptember: Szüreti napok, hatodik szekszárdi néptánc- fesztivál — húszezer látogató­val. Október: Kétnapos tanács­kozás az ifjúsági és gyermek- irodalom helyzetéről. IX. dombóvári amatőrfilm-szemle. November: Forradalmi és munkásmozgalmi dalok fesz­tiválja. December: megnyílik a ze­neműtár. • A népművelés új éve ad­minisztratív tevékenységgel indul. Most készülnek a mun­katervek, most folynak az értekezletek. Csöndes, fontos időszak! alapja az évi munkának. Virág F. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom