Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
J Történelmi évszázadok tükre Faburkolatú termek, neogótikus ablakok, százéves polcok. sok száz éves könyvek, iratok. Ilyenek: „Felséges Első Ferentz ausztriai tsászár. Magyar- és Csehország koronás királyától Pozsony szabad királyi városában 1811-dik esztendőben Kis-Asszony havában 25-dik napjára rendelt Magyarország-gyűlésnek jegyzőkönyve, mely eredetképpen magyar nyelven íratott, és az országgyűlésnek íő vigyázása . alatt hitelesen deák nyelvre fordíttatott”. DEÁK, JÓKAI A BIZOTTSÁGBAN Itt az Országgyűlési Könyvtárban őrzik Gyurkovits György felbecsülhetetlen értékű könyvtárának nagy részét. Gyurkovits György (1783— 1848) pozsonyi táblábíró volt, aki a reformországgyűléseken Pozsony városát képviselte. : Gyűjtötte, másolta, leíratta a ’ korabeli magyar és erdélyi or- . szággyűlések kéziratos, nyomtatott jegyzőkönyveit, törvény- tervezeteit. Köteteinek egy ré- . szét Gyurkovits maga másolta. szignálta, megjelölte forrásait *• f- másolatai közé beiktatta a megszerzett eredeti dokumentumokat, Az ő könyvtárából '-váló a hallatlanul érdekes óno. di önszaggyűiés jegyzőkönyve. Brandenburgi Katalin. I- Rá- ■ .'litóczi György és Apafi Mihály törvényei.- £ls ebben a könyvtárban olvashatók az 1048-as pesti nemzetgyűlés vagy az 1849-es debreceni parlament jegyzőkön}-, ve. a Tanácsköztársaság kiad- A'ányai, plakátjai vagy a fel- szabadulás utáni első ország, .gyűlési dokumentum — az , 1944. december 21-i ideiglenes Ít>4 ' tuemzetgyüliís- naplója. “ * ^ 1 Cyrszágg.yulési Könyvig, rat 188ft.br.>ő alapították és a képviseiőház szabályainak 255. paragrafusa értelmében fel, ■ adata azon könyvek, nyomtat. ‘ ványok, s kiadványok beszer. Zése, amelyek törvényhozási , munkálkodásnál szükséges ' adatokat tartalmaznak. Az 1866-os országgyűlés " olyannyira komolyan foglalkozott a könyvtár ügyével, . hogy 1000 forintot megszava. Zott e célra. Három évvel később —- mert altkor még nem állt a mai Országház — a 1 Nemzeti Múzeumban termeket béreltek a könyvtárnak. Megválasztották az első könyvtári bizottságot, és elnökét. Deák Ferencet. E bizottság tagjai neves literátusok. irodalomértő képviselők voltak, a tőik» között Jókai Mór. 1952 Óta nyilvános 1870-ben 600 kötetből állt a gyűjtemény, amely közben adományozással, vásárlással és a külföldi parlamentekkel fo. lyó csere alapján kapott anyag, gal bővült. Ghyczy Ignác képviselő 14 500 kötetét örökösei ajánlották fel. s gazdag anyagot tartalmazott a könyv, tár birtokába kerülő Pulszky Ágost gyűjteménye is. 1893-ban Ugrón Gábor kép. ■ viselő azt panaszolja, hogy „még a régi országgyűlések ■tárgyalásainak naplói is hiányoznak." Ezért a Ház utasítja a könyvtárügyi bizottságot, hogy a „régi magyar törvény- hozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban beszerez, ni igyekezzék”. Népújság 7 A könyvtár végleges helyét az Országház felépülésekor kapta meg. De akkor, mint zárt jellegű könyvtár működött. csak képviselők és egy szűk hivatalnokréteg használ, háttá az anyagot. 1952 óta nyilvános. de ma is szákkönyvtárként működik — jogi, politikai. a legújabbkori történelemmel és nemzetközi szervezetekkel foglalkozó műveket gyűjt. Dr. Vályj Gábor, a könyvtár igazgatója kalauzol végig a több mint 500 ezer kötet könyvből és 1500 folyóiratból álló gyűjteményen. — A könyvtár nyilvánossá tétele után is megtartotta a korábbi szakterületét. Mindenekelőtt joggal, politikával és a legújabbkori egyetemes történelemmel foglalkozó műve. két gyűjtöttünk. Ma is bővítjük az* országgyűlési anyagokat tartalmazó gyűjteményünket. s változatlanul cserét folytatunk a külföldi parlamentek, kel. Az országgyűlési különgyűj- temény legrégibb dokumentuma 1596-ból való. A legfrissebb a magyar országgyűlés 1973-as ülésszakainak pontos jegyzőkönyve. Latin ßzövegu kéziratokat, vaskos, bőrbe kötött könyvritkaságokat. királyi kézjeggyel, császári pecséttel ellátott oldalakat lapoz fel az igazgató. — Gyurkovits György 89 kötete», adja az országgyűlési kü- löngy ű j temény magját, időrendben 1830-ig. Itt őrizzük Kossuth országgyűlési tudósításait. a szabadságharc, a kiegyezés korának parlamenti iratait — tájékoztat dr. Vályú' Gábor. elmúlt héten rendezte a t>ri- . ^Aff ÁCSKÖZTÁRSASÁGI gádvézefők tapasztalatcseréjét. nyelvén szólnak, agitálnak. Ebben a teremben válogatták össze a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától az első házai kommunista kiadványokat is. Érdekes különgyűjtemény az ENSZ letéti könyvtára. A szervezet New York-i központi könyvtára az Országgyűlési Könyvtárat jelölte ki a titkárság. Biztonsági Tanács, az UNESCO stb. szakanyagának gyűjtésére. Termek, polcok labirintusában járunk^ — Olvasótermünk falán, a szabadpolcos könyvek fölött az amerikai parlamentek dokumentumai — mondja az igazgató. — A raktárakban pedig az angol, a francia, a belga, a szovjet, a bolgár, s még vagy húsz ország parlamenti iratai. Az európai parlamenti könyvtárak sorában a mienk volt az ötödik. Gazdag anyagával, érdekes, értékes köteteivel ma is tartja előkelő helyét. KÁDÁR MÁRTA A könyvtár — kívülről. Szocialista brigadvezetők tanácskozása a dombóvári ÁFÉSZ-nál Az elmúlt évi munka értékelése. a brigádmozgalom előtt lévő feladatok megoldásának módja, a tapasztalatok hasznosítása jegyében tartották a szocialista biigádvezetők idei első értekezletüket. ;A dombó- -Vári ÁFÉSZ gazdasági és.'tö- megszervezeti vezetősége' az ÉS ENSZ-ANYAGOK Az első részletes országgyűlési naplót Nopcsa Elek — a későbbi udvari kancellár — írta az 1794-es országgyűlésen. 1790-től többnyire nyomtatottak és magyar nyelvűek az országgyűlési naplók, de ezek nem hivatalos nyomtatványok. Kossuth 1832—36-os ország- gyűlési tudósításait kéziratban terjesztette ugyan, de a 70 jurátus által jegyzett, másolt újságra elő lehetett fizetni. Az országgyűlési jegyzőkönyv 1867 óta hivatalos. A Tanácsköztársaság külön. gyűjteményében a Magyar Ta- i nácsköztársáság 133 napos fennállása alatt kiadott könyvek. folyóiratok, újságok, plakátok eredeti dokumentumai találhatók. Röplapok húsz nyelven, amelyek a szomszéd országok vagy a Tanácsköztársaság ellen harcoló katonák Ponekker Zsigmond. az ÁFÉSZ párttitkára, elnökhelyettes, értékelte a munkát. Elmondotta, hogy az elmúlt évben csökkent a szocialista munkavensenyben részt vevő brigádok száma, de magasabb szintű munka és eredmény van a brigádok mögött. Végeredményben a brigádok minőségi munkája. a vállalások pontos teljesítése volt jellemző 1973- ban. A vállalások a szövetkezet előtt álló feladatok megoldására irányultak: a megfelelő áruválaszték biztosítása a .vámosi és falusi üzletekben. a készletgazdálkodás tervezett szinten tartása, a költségek csökkentése. A brigádok e feladatok megoldásán sikeresen munkálkodtak. A feladatokról is szólt a szövetkezet elnökhelyettese. Eszerint meg kell valósítani az önértéítélt a megyei bíróság A volt tsz-tag háztájija Gáspár Bamabááné. személyi körülményeinek alakulása miatt kölcsönös megegyezéssel kilépett a mőcsényi Völgység Népe Tsz-ből. Ezt követően a szövetkezet felszólította, hogy a háztáji megváltásának fejében 3380 forintot fizessen be a tsz pénztárába. Az asszony tiltakozott, hiszen távozásakor — július derekán —; még ő hagyott értéket a közös EazHaj tó vadászatok a megyében 1A74. január !&• Szombaton befejeződött a vaddisznók haitóvadószata a gemenci erdőiben. A legutóbbi tíz napban tartott „házi” haj- tóviadászatokon 108 vaddisznó, köztük körülbelül húsz erős. 18. 19. 20. sőt 21 centiméteres agyaré vadkan került puskavégre. A hajtásokon a malacos kocákat kímélték, s a továbbiakban válogatva lövik a vaddisznókat A vadgazdasás- •ban egy év alatt mintegy nyolcszáz vaddisznó pusztult el. s közülük mintegy kétszázötvennek nem lőfegyver, hanem vírusos bélgyulladás okozta vesztét Ä Gyula ii Állami Erdő- és Vadgazdaságban az idén fokozott mértékben folytatják a vaddisznók „apasztását” az erdei, de főleg mezei kártevésük miatt. A vr 4 ’zzervátumon kívül iratani való dúvadnak számít a vaddisznó, s a gazdaság erdészetei túlteljesítették kilövési tervüket, a hőgyészi- ben például az előirányzott hatvannak több mint a kétszeresét ejtették el. Az erdő- gazdaságban. természetesen, nem a vadászat jelenti a fő elfoglaltságot, sokkal több munkát ad például az évenkénti csaknem százezer köbméternyi fa kitermelése, feldolgozása. és szállítása. Emellett körülbelül 250 vaddisznót lőttek ki az elmúlt évben. A gyulaji gazdaság erdőiben még februárban is tartanak hajtóvadászatokat kitűnő lövőkkel és foxterrierekkel, meri a rendkívül óvatos és ravasz vaddisznók elejtése nehéz feladat elé állítja a legjobb vadászokat is. lilái i. Hw-l daságban: a háztájiban addig művelt kukoricát. Ezt követően a szövetkezeti döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését kérte- keresetében: a Bonyhádi Járásbíróságon. A Bonyhádi Járásbíróság elutasította a keresetet. A bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a termelőszövetkezeti tag a tsz alapszabálya szerint december 31-ét megelőző kilépés esetén a háztájira való jogosultságát elveszíti: s ilyenkor köteles a háztájit megváltani. Lévén az alapszabály a termelőszövetkezet törvénye, a jogvita eldöntésénél az irányadó. * . Az ítélet ellen mind Gás- párné. mind a bonyhádi Járási Ügyészség fellebbezett. A Szekszárdi Megyei Bíróság polgári fellebbviteli tanácsa érdekes okfejtéssel változtatta meg az első fokon eljárt bíróság ítéletét A megyei bíróság emlékeztetett a tsz-tör- vény végrehajtási rendeletére, amely úgy intézkedik, hogy a termelőszövetkezetnek az év közben kilépő tag résziére meg kell térítenie a háztájiban végziett munka ellenértékét A kilépéssel — mutatott rá a megyei bíróság —. a háztáji mintegy automatikusan visszakerül a tag használatából a szövetkezet használatába. Mivel ez asszony erre a térítésre nem tartott igényt, arról a bíróság nem rendelkezett. • Az . í télét joseim kelést, az idei gazdasági évben az új kereskedelmi partnerekkel kell a kapcsolatot szorossá tenni, hogy a megnövekedett konkurrencia ellenére is kellő mennyiségben és választékban tudjanak az üzletekben árut tartani. Különösen a „falusi boltokban kell nagy gondot fordítani az áruellátásra, mert a lakosság — a szövetkezet tagjai — elsősorban ezen keresztül mérik a dombóvári ÁFÉSZ tevékenységét, értékeiül jónak vagy gyengének. A vitaindító előadás után többen mondták el véleményüket. mint azt a szövetkezet vezetői várták. A nagyfokú aktivitás azt példázza, hogy a szocialista brigádvezétők érzik felelősségüket. Simon Gvörgy a felvásárlás gondjairól beszélt felszólalásában. Véleménye szerint a múlt évinél is jobb szervezőmunka szükséges ahhoz. hogy a bab-, méz- és nyúlfelvásárlási tervet teljesíteni tudják. Pintér Lajos az új árubeszerzési helyek felderítését tartotta fontosnak ahhoz, hogy az áruválasztékot növelni tudják. Farkas Sándor, a tervszerű költséggazdálkodást tartotta ’ fontosnak n szövetkezeti eredmények alakulása érdekében. Sípos Tiborné és Fodor Jánosaié a könyvelési brigádok munkájában elért eredményekről, a patronálás fontosságáról " beszélt. Kuti József megdicsérte a cukrászüzem * brigádjait: a nagy ünnepekre mindig kielégítik a lakosság igényét. Reseterits István, a fiatal kereskedők oktatását tartja fontosnak ahhoz, hogy egy-egv üzletben eredményesebben tudjanak a lakosság érdekében tevékenykedni. Porcsa István KlSZ-titkár a fiatalok lelkes munkájáról beszélt hogy amilyen szívesen vesznek részt a mozgalomban, s tanulnak idősebb kollégáiktól, Dombóvá- rott nem kell félni az utánpótlástól. Právics János dal- mandá boltvezető a falusi üzleti gondokkal ismertette meg hrigádveze tó-társait. Szent- györgyi Ferenc pedig az újító- mozgalomban való részvételre biztatta a szocialista brigádvezetőket. A dombóvári ÁFÉSZ szocialista brigád vezetőinek tanácskozásán részt vett. és a vita során felszólalt Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei titkára te, v 4 (Hegoczki Ferenc felv, — KS)
