Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
Az örökifjú Jereván Speciális teherautók IA Csepel Autógyár műszaki gárdája kifejlesztette az új speciális teherjárművek családját, itt készítik egyebek közt az üzemanyag-szállító, cement szállító gépkocsikat és a mezőgazdaság számára összkefék .meg hajtású teherautókat. A kísérleti üzemben műszerrel ellenőrzik a gépkocsik kerékbeállítását. A mezőgazdaság számára készített összkerék-meghajiá- sű, billenőplatós teherautó. (MTI foto: Kovács Sándor ffelv. — KS) A szovjet Örményföld városa, Jereván, kortársa az ősi Rómának: 27 és fél évszázada alapították. Napjainkban egyike a világ leggyorsabban fejlődő városainak. Az utóbbi .50 évben lakóinak száma húszszorosára növekedett és meghaladta a 800 ezret. , Jereván arculata annyira megváltozott, hogy akik a huszas évek elején’ látták utoljára, nem ismernek a város- ■ ra. Jereván a Szovjetunió egyik legnagyobb tudományos és kulturális fellegvára lett. A •' szovjethátalom éveiben itt több, mint 200 nagyvállalat ’ épült. A • város ipari arculatát a korszerű iparágak, a precíziós gépgyártás, a színesfém-kohászat és a vegyipar • határozzák meg.' Fejlett a textilipara: elsősorban kötöttárut, selyem- és gyapjúszöve- ' tét gyártanak Örményországban. Híresek az örmény élelmiszeripar termékei: a gyü- ' möleskonzerv, a konyak. a ' csemegebor. A Jerevánban gyártott termékekből 70 ország vásárol. Az örmény főváros jellegA Magyar Fotóművészek Szövetségé, a Népművelési Intézet és a KISZ védnöksége alatt a pécsi Nagy Lajos Gimnázium KtSZ-szervezete rendezi meg az 1974. évi országos középiskolai fotókiállítást felszabadulásunk ünnepe tiszteletére. A nagyszabásúnak ígérkező rendezvény a forradalmi ifjúsági napok keretében várja fotózó középiskolás diákjai pályamunkáit. A pályaművek beküldési határideje március 4. A nyilvános képbíráiatra, amit igen tekintélyes zsűri végez Bencze Pál elnökletével. március 10-én kerül sor. A pályázaton részt vevő legjobbak munkáiból a kiállítást április 4-én nyitják meg. Ekkor osztják majd ki a pályadíjakat is. Lévén, hegy megyénk középiskolás fiataljai eddig is sokszor vállaltak szerepet az országos fotópályázatokon, talán nem érdektelen közöL zetessége épületeinek páratlan összhangja, fórmai gazdagsága. A modern városzrészek harmonikusan illeszkednek a sok évszázados hagyományo- . kát hordozó régi épületekhez. A nemzeti jellegzetességek, a terület .különleges tagoltsága, az éghajlati viszonyok mind visszatükröződnek az egyes épületek és épületegyüttesek megformálásában. Jereván első általános városfejlesztési tervét 1924-ben a neves örmény építész, Alek- szand Tamanján akadémikus dolgozta ki. Az építész a város lakosságnövekedési ütemét az elkövetkező 50 évre 150 ezer lakosra becsülte. Ez akkoriban fantasztikusnak tűnt. A gyors gazdasági fejlődés és a külföldön élő örmények intenzív repatriálása következtében azonban (több, mint 200 ezren tértek vissza hazájukba) az örmény főváros lakossága sokkal erőteljesebb ütemben növekedett a vártnál. Két évvel ezelőtt a szakemberek már 1 millió lakossal számoltak 1980-ra. A város legtíagyobb ütőere a nyucat-kelet irányba halanünk. hogy a kiállításon minden 20 évnél nem idősebb, középfokú oktatásban részesülő tanuló részt vehet, személyenként négy kötetlen témájú. országos kiállításon, vagy pályázaton még nem díjazott 18x24-es méretű fehér-fekete képpel. Egy szerző beküldhető összes képednek száma sorozat esetién sem lehet több négynél: a képsor nem egy képnek számít. Egyénileg és csoportosan is lehet pályázni az idén. ,A pályázat kiírói kívánatosnak tartják, hogy a fotószakkörök illetve tanintézetek közös kollekcióban küldjék be tanulóik műveit. A pályázat fődíjá a középiskolai fotókiállítások vándor- serlege, ami egy évig marad a legjobb eredményt elérő tanulók fotószakkörénél, illetve iskolájánál. Külön díjazásban részesülnek az ifjúság életét bemutató képeik; s természetesen dó Glavnij Proszpekt lesz. A tervek szerint itt túlnyomó többségben hivatalok kapnak helyet. A főút 100 méteres szélessége lehetővé teszi, hogy bulvár jellegűvé alakítsák ki, ezökőkutakkal, vízmedencékkel. A víz és a gazdag növényzet kedvező mikroklímát teremt, amire különösen a hosszú és száraz nyáron van szükség. Érdekes megoldást találtak a másik várostengely, az északi Szevemij Proszpekt kialakításához. Kisebb négyzetes alapterületű, átlós sarkaiknál egymáshoz csatlakozó épületek füzére szegélyezi majd. Itt a kulturális intézmények nyernek elhelyezést. Ezek egyike a szovjet—örmény építészet büszkesége, a Tanzánián tervei szerint épült Akadémiai Opera- és Balettszínház. Jereván, a szovjet Kaukázuson túli területek le "dél ebben fekvő városa. Ennek megfelelően a legforróbb éghajlata van. Télen mintha északra vándorolna, Moszkvával egy szélességi fokra, olyan hideg van; nyáron viszont afrikai hőség uralkodik. Az ilyen éghajlat különleges építészeti követelményeket támaszt. Nemrégiben kísérleti jelleggel kialakítottak olyan lakásokat, amelyeknek belső elrendezését az évszaktól függően változtatni lehet. Nyolc-tizenegv és annál magasabb lakóházak épülnek nagypanelos, konzol-panelos és konzolos megoldással. Az építkezés nagyipari módszerei lehetővé teszik a lakásépítés meggyorsítását. Ebben az időszakban évente, mintegy 10 ezer család költözik új lakásba. Moszkva és más nagyvárosok példája nyomán határozat született, hogy Jereván határain belül több ipari üzemet nem létesítenek. A levegőt és vizet szennyező vállalatokat fokozatosan kitelepítik a városon kívüli ipari körzetekbe. (BUDAPRESS—APN) Berlin — számokban Berlinnek, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának összterülete 403 négyzetkilométer, a város- központé pedig 31,3 négyzet- kilométer. Az erdőterület 7908 és a vízterület 2727 hektárt tesz ki. Berlin lakossága 1 089 874, a népesség sűrűsége négyzet- kilométerenként 2704 lakos. A 624 000 kereső egynegyede az iparban dolgozik. A főváros legfontosabb iparágai: elektrotechnika, elektronika és szerszámipar. A főváros legfontosabb közlekedési eszköze a 360 kilométer hosszú gyorsvasút, utána következnek az autóbusz 358, a villamos 302 és a föld alatti vasút 15,7 kilométer hosszú útvonalai. Berlinben 14 színház, 24 filmszínház, 26 múzeum, 36 kultúrház és klub van. Az 587 általános és szakszer- szervezeti könyvtárban 3 050 400 (»nyv (55 százaléka szakirodalom) áll az olvasók rendelkezésére. A két tudományos könyvtárban majdnem hétmillió könyvet kölcsönözhetnek ki. Az NDK főváros lakosságának 16 sportstadion, 409 sportpálya, 24'szabad strand, 8 úszóstadion, 184 csónakház, 60 sportotthon és 10 kemping áll rende1'---1'-a. Nincs idő ? A város még alszik. A Tarisay úcom. a 11-es Vo- lán-telepan felberregnek a motorok. ZIL-ek. IFÁ-k. Mo- lotovok. IKARUS buszok dübörögnek sok-sok lóerővel. Majdnem száz gépjármű kezdi a napot. De hogyan? Az úton gyakran találni vakító reflektorokkal. vagy egyáltalán nem világító jelzőlámpákkal futó gépkocsikat. Vajon ezek a hibák nap közben keletkeznek, vagy már így indulnak ki a telepről a kocsik? A kapu mellet* ácsorgók. A második ZIL-nek, amelyik kihajt, nem ég a bal hátsó lámpája. Harminc méterrel a kapu előtt ellenőrzik az autókat. Egyiknél az indexet, másiknál a féklámpát, harmadiknál azt, hogy ég-e a reflektor, a városi. Egy ZIL Jön. A bal tompított lámpája belevakít a szemembe. Pedig., így állva, sokkal magasabbról nézem, mint a személykocsik volánjánál ülők. — Műszerrel állítják be. és az biztos jó — magyarázzák. Csalt azt nem értem, alűtor miért csak az egyik lámpa vakít. Az már más, de mégis idetartozik, hogy a beállítást terheletlenül végzik. Pedig, köztudott, ha a kocsi hátulját leterhelik, a fénykéve még magasabbra ver. így a terheletlenül jónak tűnő lámpa is vakíthat A KRESZ előírja, a gépkocsivezetőnek kötelessége meggyőződni. hogy valóban rendben van a járműve. Ha ennek eleget tennének, tényleg elég lenne a szúrópróbaszerű ellenőrzés. Csakhogy Szek- szárdon ezt nem csinálják. S nem csinálják azok a busz- pilóták — legalábbis a többségük — sem. akiknek járművei éjszakára nem mennek be a garázsba, hanem kinn, utcákon éjszakáznak. Bizonyítja ezt az a sok-sok hibás jármű, amikkel nap-nap után lelhet találkozni az utakon. Azt mondták, hajnalonként nyolcvan, száz "épikocsá gurul ki néhány óra leforgása alatt a szekszárdi telepről. Ezeken mindent ellenőrizni nincs idő. Egy ember valóban lehet, hogy nem tudna mindent megvizsgálni, dg ha nyolcvan, száz — valamennyi gépkocsi- vezető — csinálná, nem futnának ki az időből. S emel. lett sokkal biztonságosabbá válna a közúti forgalom. “ íz. í, — . az egyeni teljesítmények is. 400 telefon A Telefongyár nagykátai gyáregységében naponta négyszáz telefont szerelnek össze. r (MTI foto —• Koppány György felv. — KS) főHatáridö március 4. Pécs rendezi az 1974. éri országos középiskolai fotókiállítást
