Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-15 / 11. szám

L A —t—uoli három- irásxas sorozatunk megpróbálja nfO man kővetői annok ■ nilkülözhetek* Im tndomänynak ■ línyegét, értel­mét, hasznát ás „betáplálhatáságá- oak”, magtanufhatáságánafc lahatá- «ágát. Megkíséreljük kideríteni: miárt zavart, gátlásos ás bosszús sok ember, ha matematikai feladványt kelt megoldania, számokban kelt gondolkodnia, azokkal dolgoznia. Hagy miárt kápes az absztrakt ma­tematikai gondolkodásra az egyik amber, áa miárt képtel— *«— * ■Mb. • Mindenekelőtt egy klasszi­kus történelmi példával kezd­jük. Karl Friedrich Gauss, a nagy matematikus minden idők egyik legintelligensebb embere, egy -kőműves fia volt Már igen fiatal korában tanú­jelét adta rendkívüli szellemi képességeinek. Egyszer például az elemi iskolában a tanító azt a feladatot adta a tanulók, nak, hogy adják össze a szá­mokat egytől százig. A többi gyerek buzgón kaparászni kezdett palatábláján, a fiatal Gauss azonban feltartotta a kezét és bemondta az ered­ményt: 5050. Mi volt az a Gauss fejében lévő szürkeállományban, ami különbözik a mienktől? Erre a kérdésre egyelőre senki sem tudja a választ. a Az alapok megszerzése esz- mélésünk pillanatában kezdő­dik? Vagy talán korábban? Úgy, mint ahogy más tulaj­donságainkat a matematikai érzékenységünket is a gén­jeinkben hordjuk? A környező világ számtalan új ismeretétől, benyomásától elkülönítve először a három- négy éves óvodás korú gverek találkozik matematikával. El­ső foglalkozásuk vázlata: Homokon és füvön macik. Hol van több? Mindenki ve­het magának egyet. (Halmaz, elfogyasztása.) Maci részeinek megszámlálása, hangjának utánzása: brummogás egyszer, brummogás sokszor. Macik visszahozása, hol van több, hol van kevesebb? (össze­hasonlítás). Ültessetek egy fát, tegyetek rá egy gyümölcsöt, tegyetek rá még, még, még.„ A szél lefúj valamennyi gyü­mölcsöt a fáról, de nem min­det (halmazcsökkentés), végül valamennyit lefújja. (Semmi keletkezése), Mi jön utána? A szekszárdi kereskedelmi szakközépiskola utolsó éves diákjait kértük meg, válaszol­janak kérdésünkre, miért könnyű és miért nehéz szá­mukra a matematika. Csúcsforgalom a Mátrában Csúcsforgalom volt vasár­nap a Mátra téli kiránduló­helyein. A hegyek fehérbe öl­tözve fogadták az érkezőket. Kékestetőn és Galyatetőn a hóréteg vastagsága 15-—20 centiméteres volt, a fákat pedig gazdagon ellepte a zúzmara. A hőmérséklet nap­közben sem emelkedett mí­nusz három fok fölé. Különö­sen a téli sport kedvelői érez­hették jól magukat a hegyek között. Mátraházán. Kékeste­tőn ugyanis a hő kitűnően aikalmas sportolásra. Népújság 5 1974. iMuár 15» AKIKNEK KÖNNYŰ: „Általános iskolában már megtanultam az alapokat Ez sokat segít ahhoz, hogy a bo­nyolultabb feladatokat is meg­oldjam. Különösen azok a bonyolult feladatok érdekel­nek, amelyekhez gondolkodás, ra is szükség van. Ha egy ma­tematikai feladatot szeretnék megoldani, nagy kedvvel kez­dek hozzá. Ha azonnal nem tudom megoldani, akkor ad­dig próbálkozom, mig meg nem kapom a helyes ered­ményt Az érdeklődés arra ösztönöz, hogy ne tegyek fél­re egy példát hanem gon­dolkodjak rajta. Ismerem a matematika alapjait és érdek, lődöm a tárgy iránt. Ez teszi számomra könnyűvé.’* (Körmendi Erzsébet) „Szeretem a matematikát. Az általános iskolában jó alapot kaptunk, és azóta úgy érzem, értem és könnyen meg­oldom a feladatokat Eleinte nekem is nehéz volt, de egyre több időt fordítottam erre a tárgyra. Több feladatot ön­állóan Is megoldottam, s ha mégis nehéznek tűnt, utána­jártam, egészen addig, míg sikerült megoldani. Nem kényszerből csinálom a pél­dák megoldását, hanem sze­retek a számokkal dolgozni,’* tKajtdr Irena) „Számomra azért könnyű a matematika, mert az .alapom* elég jó: így a példák meg­oldásánál könnyen alkalma­zom a szabályokat. Évről év­re több ismeretre teszek szert, ami könnyebbé teszi a mate­matikát Sokat köszönhetek a szakkönyveknek is, melyek is­meretlen területekre is el­vezetnek. A matematikát na­gyon érdekesnek találom. és kíváncsivá tesz. Ez a tárgy engem arra ösztönöz, hogy mi­nél hamarabb meg tudjam oldani a problémákat9 (Pintér EdU) „Nagyon érdekes, ha egy feladatot sikeresen meg tudok oldani. Szinte szórakozás egy- egy nehezebb példa megoldá- dáshoz eljutni, óra alatt fi­gyelek, és ez nagymértékben megkönnyíti a tanulást. Ott­hon lényegében már csak át kell olvasni az új anyagot, a példák megoldása, tanulás ' mellett szórakozás is. Persze, ahhoz, hogy könnyűvé váljon, nélkülözhetetlen a gyakorlás.” (Izsák Ibolya) „A matematikát számomra könnyűvé teszi, hogy már az általános iskolában megala­pozták a középiskolai mate­matikát. S ez nagyon fontos. Nem utolsósorban könnyíti a tantárgy tanulását az is, hogy szívesen foglalkozom vele, s egy-egy érdekes példa meg­oldása örömet okoz. Azt szok­ták mondani, hogy a matema­tikát nem lehet megtanulni, azt érteni kell. Én ezzel nem értek egyet, bár kétségkívül bizonyos adottságokra is szük­ség van. Mert például hiába tud valaki egyenletet meg­oldani, ha nem tudja, hogyan szorozzan össze két negatív számot. A tanárok szerepe csupán a szeretem, nem sze­retem kérdésben a döntő.” (Ágh Erzsébet) a AKIKNEK NEHÉZ: „Nehéz kérdés. Az én véle­ményem kissé ellentmondásos. A matematikát mint tárgyat szeretem, bár meglehetősen gyenge matematikus vagyok. Azt is tudom, hogy miért. El­sősorban azért, mert nem fog­lalkozom vele eleget. A mate­matika olyan tárgy, amelyet érteni és szeretni keU, Es azonban mind nem elég, ment hiába érti és szereti valaki, ha nem gyakorolja eleget. Ezen­kívül persze megfelelő alap­nak is kell lenni: az általá­nos iskolai tanulmányainkat a lehető legalaposabban kell elvégezni. Akinek ez hiányzik, a középiskolában hiába tanul, ja a matematikát, nem tud mire építeni. A matematika nehéz is és könnyű is. Aki folyamatosan, szíwel-lélekkel foglalkozik vele, annak prob­lémát nem jelent. Ilyen em­ber azonban kevés van." (Hegedűs Agnes) „Nincsenek meg az alap­jaim. pedig ez nagyon fontos lenne. A matematika nagyon egymásra épül, és ha egy anyagrészt nem értünk, szá­munkra nem világos, akkor azt a következő anyagnál is érezzük. Egy-egy példa meg­oldásához mindig át kell néz­ni az előző részeket is. Sajnos, erre nincs mindig idő." (Szálinger Ibolya) „Az általános iskolában nem tudtam pontosan elsajátítani a matematika alapjait. Ezt be­pótolni most már nagyon ne­héz, mert újabb, nehezebb anyagot tanulunk és elég sok a tanulnivaló más tárgyakból is. Sokszor nem jövök rá a feladatok megoldására. Más­kor meg, ha meg tudnám ol­dani, akkor közben csinálok valami apró hibát, s így soha­sem jó a példa végeredmé­nye.” (Csordás Erzsébet) »A matematika az általános iskola első osztályától a kö­zépiskola negyedik osztályáig egymásra épül. Én sok anya­got nem értettem meg és így nem is tanultam meg. Túl eok a matematikában az ösz- szefüggés. A tételek levezeté­sét gyorsan elfelejtem. Egy- egy példa megoldásához há­rom évre is vissza kellene nyúlnom, mert azt akkor ta­nultuk. A kézzel nem fogha­tó. nem látható mértani tes­teket nem tudom elképzelni.” (Németh Klára) A válaszok önmagukért be­szélnek. (Folytatjuk) D. VARGA MARTA A kiváló tun kas Könnyű felelni arra a kér­désre. mennyi munkás dolgo­zik az iparban. 1973 októberé­ben számuk 1 millió 266 ezer volt. Arra azonban jóval nehe­zebb. sőt szinte lehetetlen vá­laszolni. közülük hányán ki­válóak. vitathatatlan mestered — kockáztassuk meg: művé­szei — szakmájuknak? A gyá­rakat járva, a műhelyek min­dennapi éleiének történeteit megismerve, mind erősebb a meggyőződés: sokan vannak. Gyalusok és szerkezeti lakato­sok. szerszámkészítők, műsze­részek. öntők, vájárok, minta- készítők. esztergályosok szö­vők. szobrászok, szállítómun­kások. gépkocsivezetők, nők, férfiak vegyesen, s minden mesterségben. Abban sincs hiba. hogy a társak, a mühely- és üzembeliek ne tudnák, kik azok, akiktől tanulhatnak, akikre a főnökség a legké­nyesebb. a legsürgősebb mun­kát is rábízhatja, akik. ha úgy hozza a dolgok sora, egy-egy bonyolult feladatban segítenek az üzemmérnöknek éppúgy, mint a szerkesztőknek a gyártmányfejlesztésen. A ki­váló munkást nem kinevezik, nem kitüntetéssel adják meg a rangját. A maga tehetsége, rátermettsége, hivatástudata, s a kömvezeti hatások szeren­csés találkozása alkotja meg. s formálja e típust. azok tábo­rát. akik nélkül lassúbb lenne az ipar haladása. akadozóbb az üzem munkája. tétova ob. többször zsákutcába tévedő a gyártás- és gyártmányfejlesz­tés. Csavarjunk egvet a társa­dalmi elismerés tv készüléké­nek gombján, hogy éltsebbé tegyük a képet. Vaion azt lát­juk a képernyőn, hogy a ki­váló munkások mindenkor és mindenben megkapják tevé­kenységük anyagi, erkölcsi ér­tekét? Túl sok kén váltja egy­mást. egybevágók és ellentéte­sek. bármiféle egyértelmű válasz után kérdőjelet téve. Mert lelni kiváló munkást a parlamenti képviselők között, de ugyanakkor nem számít ritkaságnak ,az a vállalat, ahol „titok” a városi, megyei, köz­ségi tanácstagi tisztet ellátó, vagy más közéleti feladatot vállaló munkások neve: csak a hrigád tud megbízatásukról. S az sem ritkaság, hogy a vá­rosi pártbizottság ülésein ta­láló észrevételeket, segítő bí­rálatot elmondó munkást a gyárban, a vállalatnál nem kérdezi senki, s ha kérdezet- lenül szól. leintik, mert ugyan kiváló a szakmájában, de „a vállalati ügyekbe ne beszéljen bele”. Sűrűn leírjuk, elmondjuk: a fizikai munkának nincs elég becsülete. Igaz. S még keve­sebb a híre. rangja a iók közül is a legjobbaknak, a kiválóak- nafe. azoknak, akik szinte a tökéletességig fejlesztették szakmájuk ismeretét s ezek­nek az ismereteknek az alkal­mazását. Ha van is hírük, rang. juk. nagyon ritkán terjed túl o gvár, a vállalat kerítésén, nem tud róla a lakóhely, a család környezete — például az is­kola. ahová a gyermek iár! — s még kevésbé a másik üzem. a saját vállalat többi telepe. Meghökkentő lenne — mert kérdésemre legalábbis ezt hal­lottam válaszként — a gvár hosszú évtizedeken át kiválóan dolgozó munkásáról elnevezni egy brigádot? Szebb. sokat­mondóbb a „Törekvés”, az „Egyetértés” név. mint a nem­rég elhunyt munkásé. akit időnként nyugdíjasként is nél­külözhetetlennek tartotta;:, sokszor behívtak, álljon újra a marógép mellé? S károm­lása lenne-e belénkivódott szo­kásainknak. ha a községben, a városiban utcát neveznének el eav-egv évtizedekig is telies szívvel, nagy hozzáértéssel te­vékenykedő munkásról, aki ter­melt. eközben szakemberek sorát is fölnevelte, segítette? S mi történnék; hn nemcsak a művész napát, a vezető be­osztást betöltő szülőt emleget­né b pedagógus a gyerekek előtt követendő példaként, ha­nem azt is. aki „csak” mun­kás. de a maga dolgában, a saját területén több értéke­sebb. mint a fél-művész, fél­műkedvelő zenész, festő. az éppen hogy főosztályvezető, igazgató? • Havi átlagban — 1973 janu­árja és októbere között — 2360 forint volt az iparban a munkások 'bére. Az átlag per­sze elfedi az ennél jóval na­gyobb kereseteket, de még en­nek ismeretében ßem tarthat­juk kielégítőnek a kiválóak javára történő megkülönböz­tetést. s még kevésbé az anya­giakon túli megbecsülést. Egv- egy gyár. vállalat ugyan esel leg megadja ezt de táSabb körben már nem jut figyelem rá. Holott mind vállalati, mind szélesebb méretekben önérdek a legjobbak sokoldalú elisme­rése. tisztelete, a szó nemes értelmében vett népszerűsíté­se. A kiváló munkás példája, társadalmi rangja közmegbe­csülése tettekre váltja a sza­vakat. ezrek, tízezrek előtt bi­zonyítja. ‘hogy minden foglal­kozás fontos a társadalomnak, hogy minden mesterséget le­OMFB-tanuImány a gyenge teherbírású útpályaszerkezetek megerősítésére Az ország 30 000 kilométeres úthálózatának állóeszközérté­ke mintegy 70 milliárd forint. A növekvő forgalom tokozott megterhelést jelent az utalna, ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanul­mányt dolgozott ki q gvenae teherbírású útpályaszerkeze­tek megerősítésére. A tanulmányban feldolgozott * felmérés szerint a hatodik öt­éves tervidőszak végéig az összes fő- és alsóbbrendű út­hálózat 57 százaléka szorul előreláthatólag erősítésre. Kü­lönösen a kötött, agyagos tala­jú vidéken húzódó utak men­nek tönkre, rövid időn belül, ezért Békés. Borsod. Hajdú és Zalq útjai váriák legsürgőseb­ben az orvoslást. A homokos talajon ellenben jól fekszenek az utak. például Bács-Ki;kun megve úthálózata viszonylag jól bírja a terhelést. Többnyi re megtelelő minőségű a Nyír­séget átszövő úthálózat, is -le ló részük keskeny, ezárt széle, sítéss® szorulnák. Évente általában 300—400 kilométernyi út felújítását végzik szerte az országban. Az OMFB tanulmánya ió szolgá­latot tehet a további munka szervezettebb lebonyolításához. A Közlekedés- és Postaügvi Minisztérium útügyi főosztá­lya ugyanis úterősítési prog­ram kidolgozására készül, amelyhez a tanulmányt is fel­használnák. (MTI) Az ország közepén. Bács- Kiskun megye Solt nagyköz­ségének határában, a telepü­léstől mintegy 4 kilométerre épül fel a Magyar Rádió új. nagy teljesítményű adóállo­mása. A terv szerint 1976-tól már ez sugározza a Kossuth- rádió műsorát. A jelentős be­ruházás teljesen szovjet ter­vek alapján válásul sues, Az hét hivatásként űzni. Szeretni, minél tökéletesebben csinálni, meglelni benne az alkotás édes örömét. A kiváló munkás — kérdezzük csak meg bátran őket! — nem cserélne senki vei. Ám rangjuk, társadalmi tekintélyük, anyagi, erkölcsi megbecsülésük akkor lesz rendben, ha majd sokan irigy - lik őket. ha sokan cserélnének velük szívesen, azaz, ha majd sokan követik példájukat. új adóállomás 600 millió fo­rintos teljes beruházási költ­ségéből mintegy 150 millió fo­rint értékű munkára a Báes- Kiskun megyei Állami Enít-j- ipari Vállalat kapott megbí­zást. A Kossuth-rádió új adó­állomásának teljes ütemű épí­tési munkái még ez óv másc- áiSs felébea megkezdő'kifilö. MÉSZÁROS OTTÚ So’t határában épül fel az új rádióadó Matematika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom