Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
I fOtHA MEGYEI VILÄG PßOLff^ftJÄI, ÉGYÉSŰUffÉKl '- A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁfPOA XXIV. évfolyam. 2. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1974. január 4. A haladás jelei Genf ben Sitlyos összecsapások a szuezi frontvonalon A haladás jelei mutatkoznak a Közel-Kelettel foglalkozó genfi katonai tárgyalásokon. A szerdán csaknem három órán át tartott egyiptomi—izraeli megbeszélés után kiadott közlemény rámutatott, hogy az ügy „fontos szakaszába jutott”. A küldöttségek tagjai nem nyilatkoztak a tárgyalások állásáról, a két küldöttséghez közelálló források azonban „komoly fejleményeket” jósolnak a hét végére. Genfi megfigyelők szerint amennyiben a Szuezi-csatorná. nál egymással szemben álló csapatok szétválasztásának kérdésében megállapodás születik, az ezzel kapcsolatos okmányokat a konferencia teljes ülésén írják alá. Erre az ülésre kedvező esetben január utolsó harmadában kerülne sor. A válság megoldását célzó diplomáciai lépésekhez tartozik az A1 Ahram című kairói lap csütörtöki számában közzétett jelentés is. amely szerint Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter „sürgős üzenetet” kapott amerikai kollégájától, Henry Kissingertől. Az üzenet tartalmáról részletek nem szivárogtak ki. Fahmi találkozott Richard Smith amerikai misszióvezetővel és Philip Adams kairói brit nagykövettel is. Ugyanakkor tovább nőtt a feszültség a szuezi frontvonalon és a Golan-magaslatok térségében, az októberi tűzszünet óta i°gsúlyosabb összecsapásokra került sor. Mint az A1 Ahram című kairói lap tudósítója a frontról hírül adta, a kirobbant összecsapásokban nehéztüzérség, páncélosok és rakétaegységek is részt vettek. Izraeli részről is beszámoltak az incidensekről és közölték, hogy a tűzpárbaj okban összesen nyolc izraeli katona sebesült meg. Nem utolsósorban az egyre inkább elmérgesedő katonai helyzetről tárgyal majd ma Washingtonban Da- jan izraeli hadügyminiszter Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. * A kuvaiti A1 Sziassza című lap jelentése szerint a közelmúltban levélváltás zajlott le VI. Pál pápa és a kuvaiti emír között Jeruzsálem jövőjéről és általában a közel-keleti konfliktusokról. A lap szerint az emír arra kérte a pápát, hogy akadályozza meg a szent város „judaizálását”. Ugyancsak a lap jelentése szerint az arab kormányok egymással is konzultálnak arról, hogyan érvényesítsék az iszlám szent helyeihez fűződő jogaikat különféle más államok. így egyebek között a Vatikán segítségével. Az SZKP KB felhívása a szovjet néphez Moszkvában közzétették az SZKP Központi Bizottságának a párttagsághoz és a szovjet néphez intézett felhívását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának .Központi Bizottsága azzal a felhívással fordult a párthoz és a szovjet néphez, hogy az ötéves terv negyedik évét újabb sikerekkel tegyék emlékezetessé az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok teljesítésében. A felhívás egyebek között hangoztatja: „A kommunista társadalom sikeres építése — a szovjet nép méltó hozzájárulása a szocialista közösség erősítéséhez. a népek békéjének és biztonságának megszi. lárdítgsához. az emberiség társadalmi haladásához.” Az SZKP Központi Bizottsága felhívásában megállapítja. hogy 1973-ban nemzetközi téren fontos pozitív változások történték, és tovább növeke-» dett az SZKP, valamint a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. „A testvéri országokkal szoros egységben megvalósuló békeprogram eszméi, az SZKP aktív, kezdeményező nemzetközi politikája, még jobban megerősítették a szocialista közösség összekovácsolódását és kedvező hatást gyakoroltak bolygónk egész politikai légkörére”. „A nemzetközi kapcsolatok fejlődésében megtörtént a feszültségtől és a hidegháborútól az enyhülés és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése felé a fordulat” — hangoztatja a felhívás, majd rámutat: — A szovjet emberek és az egész haladó emberiség nagyra értékeli a lenini pártnak, az (Folytatás a 2. oldalon.) A változó falu Kiállítás parasztságunk megváltozott életéről Még jól emlékezünk a „ ... mi hoztunk az időt...” címet viselő kiállításra, amely társadalmunk vezető erejének, a munkásosztálynak életét, alkotó tevékenységét reprezentálta. Most. síiig több mint egy hét múlva, a másik társadalmi osztály, a parasztság életével lesz alkalmunk megismerkedni egy kiállítás keretében, amely bemutatja „Változó falu” címmel azt a hatalmas utat, ahhelyet mezőgazdaságunk a kisparaszti gazdaságoktól a fejlett nagyüzemekig, parasztságunk a létbizonytalanságtól a dicséretesen magas életszínvonalig megtett. A kiállítás Pakson nyílik, január 15-én, iH tart nyitva — pontosabban ebben a járásban — február 10-ig. Ezután természetesen, a többi járás és a két város érdeklődő közönségének is módja lesz megismerkedni a mezőgazdaság fej. lődésének eredményeivel, amelyekből,- a hely hiánya miatt, csupán néhányat tudunk ismertetni. A kiállítás készítőit az a szándék vezette, hogy a képanyaggal és a felsorolt adatokkal egyértelműen bizonyítsák: parasztságunk hite a szocializmusban. pártunk politikájában szilárd; munkásosztályunk az ismertetett adatokból meggyő. Európa legnagyobb nyúltenyésztő telepe Tenyészállatokat helyeznek ki Tolna megyébe is — Somogy, Tolna, Baranya, Olaszország, Vietnam — így lehet sorolni a szomszédos, Baranya megyei, Bikali Állami Gazdaság kapcsolatait. A kapcsolat tárgya a házinyúl — fajtája a magyar gyöngy —, lévén a gazdaság valószínűen Európa legnagyobb nyúltenyésztő telepe. Jelenleg huszonhét épületben nyolcvan- ezer állatot tartanak, tenyésztenek, de most újabb hat épü. let készül. így márciusra százezerre növelik az állományt. Az épületek acél vázszerkezettel, préselt lemez-műanyaghab szigetelésű falakkal a gazda ság tervei alapján épülnek. A tenyészketreceket a mágocsi MEZŐGÉP Vállalat, a nevelő- ketreceke) a gazdaság készíti. önkéntelenül is adódik a kérdés: mit csinálnak ennyi rengeteg nyállal? A választ Molnár Béla ága. zatvezető adja meg: — Évente negyven vagon, hozzávetőleg 180 000 élő nyulat adunk el Olaszországba. A gazdaság húszmilliós tiszta Nyereségéből négymilliót a nyúltenyésztés hozott. A nyúltenyésztés jelenleg lényegtelen ága a mezőgazdaság nak. és tulajdonképpen nem is volt soha jelentősége. Sokan tartottak u«yan néhányat a ház körül, de az első kudarc után fel is hagytak a tenyésztéssel. A bikali gazdaság viszont éppen akkor fogott ? nagyüzemi tenyésztésbe, amikor a nagyüzemekben megkezdődött a baromfikrízis, am; kor a termelőszövetkezetek — és az olyan számottevő háztáji gazdaságok, mint a regölyi — sorra felszámolták a barom, fiteny észeteket A bikali gazdaság — éppen a kedvező exportlehetőségek miatt, a BOV-val és az ÁFÉSZ, ekkel együttműködve Baranyára, Somogyra, Tolnára kiterjedően. igen kedvező feltételek mellett, tenyészállatokat ad ki a háztáji gazdaságokba, kis. tenyésztőkhöz is. Az elmúlt évben mintegy tízezer növendéket helyeztek ki, az idén mintegy huszonötezerrel számolnak. A kooperáció lényege: a gazdaság két évre ingyen kiadja — az ÁFÉSZ-ek közreműködésével — a nyúlanyákat a kívánt mennyiségben. A kis- tenyésztőnek évente anyánként húsz vágónyulat kell leadni, kilónként harmincnégy forintos garantált áron. Két év múlva a kihelyezett anyanyu- lak összsúlyának nyolcvan százalékát kell — ingyen — visz. szaadni, értékesíteni. A kooperációnak magától értetődő velejárója az ingyenes szak- tanácsadás, és az is. hogy kívánság szerint a gazdaság keverőüzeméből — kereskedelmi áron — takarmánytáppal is ellátják a tenyésztőket. Az élőállat-export, a kis- tenyésztőkkel kialakított kooperáció után következik Viet. nam. — Nyúltenyésztási módszereink iránt már több állami gazdaság, termelőszövetkezet is érdeklődött. Hasonlóképpen Lengyelországból, Bulgáriából, és a Szovjetunióból is. Vietnammal már kialakult kapcsolatunk van. illetve, folyamatban az első, háromezer anyás telep létesítése. Az épületeket ottani anyagokból, a mi szisztémánk szerint építik fel, a ketrecek itt készültek, tán már meg is érkeztek, vízi úton. Már ciusban szállítjuk az anyanyu. lakat. Újabb telepek építéséről is folynak tárgyalások, szaktanácsadónk már volt kint. Amint a beszélgetést befejezzük. szinte végszóra forT dúl be az épületek közé a hatalmas, olasz pótkocsis kamion. Nyolcezer nyulat visz el egyszerre. Furcsa ellentmondás: a két, két és fél hónapon keresztül, gondos állatorvosi felügyelet mellett nevelt jószágo. kát úgy hányják be a ketrecek szűk nyílásain, mint a rongy- labdát. egyik-másik úgy visít, mintha róka fogná. A rakodók, a telep dolgozói egymást biztatják: — Gyerünk, gyerünk, szaporán. mert lejár a munkaidő. Tizenkettőt egy ketrecbe. Odébb, az irodaépület előtt nagy gonddal raknak be egy tucatnyi tény észanyát egy Warszawa csomagtartójába. B. I.—G. K. A nyúltenyésztő telep egy része, madártávlatból. ződhet arról, hogy a szocializmus eredményesen fejlődik a mezőgazdaságban is. A kiállítás megszervezésének a gazdái elsősorban a pártalapszervezetek. de közreműködnek a községi népfrontbizottságok is. Természetesen kívánatos, hogy minél több üzemi munkás és értelmiségi dolgozó is megismerkedjen a bemutatott anyaggal, viszont elsősorban mégiscsak az a cél. hogy a mezőgazdasági dolgozók lássák a képeket, valamint a szöveges anyagot. A kiállítás nyitva tartása idején a községekben a pártalapszervezetek vitákat, beszélgetéseket szerveznek a látogatók körében. nem csupán a látottakról, hanem a községükben szerzett tapasztalatokról is. A kiállítás anyaga 36 négyzetmétert tölt be. ez is mutatja átfogó, mindenre kiterjedő voltát, színesíti a látogatóknak biztosított élményt a Falurádió munkatársai által készített, a mezőgazdaságban tevékenykedők életét bemutató interjú, amelyet magnószalagról ismertethetnek a megjelentekkel. Hogy mekkora a jelentősége a kiállításnak és a megismertetett kép- és adatanyag- nak. arról néhány számot ■ismertetünk: Hazánk lakosságúból az aktív keresők száma megközelítőleg ötmülió-egyszázezer. Eb. bői a mezőgazdaságban dolgozik epymillió-kétszázezer. Ami a lakosságnak lakóhely szerinti megoszlását illeti, a következő a helyzet. Nagyvárosban él 24,6 százalék, tízezernél kisebb lélekszámú községben 48,3 százalék, tíztől ötvenezer lakosú városban 20,7 százalék, a többi pedig ötven és százezer lakos közötti városban. Tehát a szigorúan vett termelési szempontok mellett, és azokon túl is rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaságban dolgozókkal foglalkozzunk. 1972-ben az országban 176 állami gazdaság, 2314 mező- gazdasági termelőszövetkezet, 226 szakszövetkezet, 21 halászati termelőszövetkezet és 90 mezőgazdasági szövetkezeti társulás működött. Az adatok lényegében ma is érvényesek. A mezőgazdasági beruházások tíz év alatt megháromszorozódtak, ez meg is látszik mező- gazdaságunk fejlettségén. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglétszáma nem egészen egymillió. Csökkenő a tendencia, amely néha és he. 'venként feszültség«-! okoz. . ágső soron azonb« tészsé- ges és törvényszerű. 2. QiL
