Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

Vasárnap időszakos tanácstagi választás volt megyénk tíz községében Vasárnap megyénk tíz köz­ségének választópolgárai járul, -tak az urnák elé, hogy lead­ják szavazatukat kerületük ta. náostagjelöltjére.; Az említett községek mindegyikében egy- egy választókerületben kellett megejteni a választást, lak­helyváltoztatás, lemondás, vagy haláleset miatt. A választásokat megelőző je. _lölő gyűléseket mindenütt igen nagy érdeklődés kísérte, és a ' választópolgárok sok közérde­kű javaslatot vetettel«; fel. Gyönkön például a választó- kerületben vegyesbolt építé­sét. Simontornyán egy utca lekövezését, Nagykónyiban pe­dig járda építését javasolták a választók. A vasárnapi szavazás zavar, talanul zajlott le, s a válasz­tók mind a 10 helyen elfogad­ták a Hazafias Népfront je­löltjét. egyik 'helyen sem volt többes jelölés. Az említett községekben a választók 99,5 százaléka járult az urnák elé, a leadott szavazat mindegyike érvényes volt. A megye választási elnöksé­ge vasárnap délután összesí­tette és értékelte .az eredmé­nyeket és azokat — a válasz­tási törvénynek megfelelően — azonnal továbbította az ' orszá­gos választási elnökségnek, mely az eredményeket — or­szágosan ma teszi közzé. Spítési szo 2. Divatos témához nyúltunk Váczi Imrével, a Tolna me­gyei Tervező Vállalat főmér­nökével és Erdélyi Tibor épí­tészmérnökkel, a vállaltit műr- •szaki tanácsosával. Megkísé­reljük — amennyiben egy in­terjú keretében lehetséges —r összefoglalni az újfajta tele­pülésrendszer lényegét és ér­telmét, s feltérképezni a csa- ládiház-építés mai jellemzőit. Nem célunk állást foglalni a jelenlegi építési szokások. mel­lett vagy ellen, csupán arra törekedtünk, hogy tárgyilago­san elmondjuk az előnyét, hátrányát és jövőjétBeszél- " Rétesünk főként a vidéki la- ■ kőház-építésekre szorítkozik, annál is inkább, mivel jelen­leg, s a következő ötéves tervben is„ a lakásoknak több, mini a felei magánosok építik. • ‘ ‘ '.V.'V. —, önöl$y, szerint ,paj van az ’ittést'el, ár. ízlé sheí) elés s'élf '. — Szerintünk, óriási baj van. Fitaeteiktétikári oktatnak. Magasabb követelmények Társadalmi-gazdasági fejlődé­sünk széles körű elismerést ki­vívott'sikerei — a szocialista or­szágok testvéri összefogása mel­lett — népünk szorgalmának és olkotótehetségének eredménye. Ugyanakkor az is tény, hogy gazdasági, politikai, kulturális előrehaladásunk fő letéteménye­sei, mondhatni első számú te­herviselői a vezetői posztokon szolgáló tisztségviselők. A köz­funkciókat betöltő emberek po­litikai és szakmai felkészültsége, jellembeli alkalmassága, vezetői rátermettsége, kommunista em­bersége és tömegkapcsolata az egyik legnagyobb erőtartaléka, alkotó tényezője társadalmunk­énak. A vezető politikai és erkölcsi hiagatartása, felkésziiUsés?, . 'egészsége* — 'közügy! — tehet­sége, irányítói, szervezői tudá­sa, tapasztalata1—'köztulajdon! ,,Vi..Az ország fejlődésének alap­vető követelménye a káder­munka javítása" — állapította meg a párt X. kongresszusának határozata. A vezetők magatar­tása, forradalmi szelleme, áll­hatatossága és közösségi elkö­telezettsége nemcsak a hatalom megragadásakor volt elengedhe­tetlen, de szocialista társadal­munk mai időszakának is alap­vető követelménye. A párt abból indul ki, hogy a kádermunka lényege: a kü­lönböző posztokon szolgáló ve­zetők munkájának folyamatos figyélemmel kísérése, segítése, tökéletesítése, új, nagyobb fel­adatokra történő felkészítése. A helyes politikai elvek érvényre . juttatásának, a felelős döntések következetes helyi végrehajtásá­nak feltétele a káderek helyt­állása. A mindennapi élet kicsi és nagy kérdéseit, a népgazda­ság átfogó tendenciáit éppen úgy, mint a munkahelyi demok­rácia érvényesülését a helyi ta­pasztalatok, a közvetlen vezetők példája alapján ítélik meg az emberek! Nagyon nehéz szót ér­teni a szocialista demokrácia, vagy a népgazdaság tervszerű fejlődése kérdésében olyan munkahelyen, ahol nem termé­szetes a nyílt szókimondás, az egyenes beszéd, illetve ahol ■mindennapos a kapkodás, a .szervezetlenség, vagy milliókat hagy elveszni a tehetetlenség. A vezetőknek a társadalom életében betöltött alapvető sze­repéből indult ki a párt Köz­ponti Bizottsága, amikor leg­utóbbi ülésén átfogóan meg­vizsgálta a káder- és személy­zeti munka helyzetét. A lényegi kérdésekre koncentráló, ténysze­rű elemzés megerősítette a párt káderpolitikájának bevált vona­lát; megjelölte a magasabb színvonalú szocialista építő­munkához jobban igazodó ká­dermunka irányait és követel­ményeit; megerősítette, bátorí­totta a különböző posztokon szolgáló rátermett, alkalmas ve­zetők tíz- és százezreit; segítsé­get nyújtott a széles köiv.ále- ménynek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények egysé­ges értelmezéséhez, munkájuk reális megítéléséhez. A közvéle­mény egyetemes tapasztalatával találkozik a Központi Bizottság­nak az az értékelése, hogy; ,,...a politikai megbízhatóság, a szak­mai hozzáértés és a vezetői rá­termettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre követ­kezetesebben érvényesül a veze­tők kiválasztásában." Mi olyan országban élünké a Kp) . bizton­sággal és jó érzéssel tölti el a gyárak munkásainak, a szövet­kezetek dolgozóinak millióit, hogy a soraikból kikerült veze- > tők?—rr "SÍázeírei —* közták no'iÄd nagyobb számban egyetemet, főiskolát végzett gyerekeink, j— ’, „. .d - kü lön bökő*Mis beosztásban összességükben eredményesen dolgoznak. Dön­tő többségük a szocializmus oda­adó híve, a reá bízott' jogkör­rel és hatalommal helyesén él, ‘aktív a közéletben, magatartá­sa, életmódja megfelel erkölcsi követelményeinknek." A párt — abból az elvből in­dul ki: A vezető magatartása — példa! Felkészültsége — közügy! Ezért munkájuk rendszeres figye­lemmel kísérése, tehetségük ki- teljesítése és az esetleges ■ ma­gatartás-, vagy életvitelbeli tor­zulások esetén az idejében tör­ténő félreérthetetlen figyelmez­tetés — az illetékesek fontos feladata. A tehetséges, rátermett vezető — dolgozzon bármilyen beosz­tásban — nagy értéke társadal­munknak. Kommunista jellemé­nek, akitivitásánák, közösségi magatafícsának megőrzése — mipdannyiunk érdeke. A párt határozata segítséget nyújt a káderek munkájának ala­posabb megismeréséhez, . á ve­zetők iránti bizalom elmélyítésé­hez. A kádérék döntő; többségé­nek munkájára jellemző magas fokú felkészültség, emberség és felelősségtudat, amelynek alapo­sabb ismeretében, világosan fel­ismerhető az élettől elmaradt, ismeretei megújítására képtelen, a szakmai döntései« emberi- politikai- oldalával nem számoló vezető, akinek helyzete; rendezés-. •*éüftoW6'- - ;. Ä rrfét-’M*.* * Hazánkban <a vezetők- .xitán-: pótlásának álapvétő . bázisa a, hl pinka sásztály és a soréiból,-• a‘ népi rendszer által.-kinevelt ér­telmiség. A párt határozata le­szögezi: ;,...Fontos politikai, ha­talmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, ter­melőszövetkezeti parasztok, terv­szerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztá­sokba kerüljenek, ...növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizi­kai munkások íelsőfo.kú tanul­mányokat végezhessenek." Szocialista építőmunkánk egy­re bonyolultabbá váló feladatai hatványozott, követelményeket tá­masztanak a vezetőkkel szem-' ■ben: szaktudásban, szervezéslés vezetési ismeretekben, de politi­kai felkészültségben, forradalmi szemléletben, ügyszeretetben és állhatatosságban is.' A. I. de építészetesztétikai oktatás nincs, nem tanítják a lakás- kultúrát, azt, hogy hogyan éljünk. Nem akarunk senkit sem megbántani, de ha olyan, tervezésre jogosult, alacsony képzettségű ember tervezi a házakat, aki a falujából ki se mozdul, attól nem túl sokat várhatunk. Úgy van ez. hogy amiről nincs fogalmunk, ar­ra szavunk sincs. A jelenle­gi házak a faluban élő kő­művesmester ízlését mutatják, nem á lakóét, a szocialista szektorban a . termelőszövet­kezetben, vagy az iparban dolgozó emberét. Anélkül, hogy tudnám, ki lakik egy lakásban, egyértelműen nem ítélhetem meg, hogy jó-e az, vagy sem, A tervezőnek, mint egy or­vosnak. diagnózist kellene ké­szíteni arról a családról, aki­nek, a részére tervez. Hisz a házban nem öt évig fognak élni. hanem a család rétege- ződésének megfelelően évtize­dekig. A lakásnak funkcióbeli szabályai vannak, am: nem ízléskérdés. Ha a házon belül nem alakulnak.ki a megfelelő . fupkciók, eleve nem ■ lehet korszerű' és senkinek az igé- nvejf séfn elé.éfylheti ki. A la­kás egyik zónája az intim zóna: hálóhelyiségek egész­ségügyi , helyiségek, a kettőt összefogó' ga,rdérob. A másik: a nappali, s a hozzá csatolt helyiségek; étkezőtér. loggia, terasz. A harrriadik pedig az 'üzemi zóna: konyha vagy ’ főzőfűlke és- étkező. Ezek a'funkciók a séma ti- •kus kockaházakban rosszul keverednek,. Például a- két .egyforma . utcai szobából me-' lyik a hálószoba és melyik a nappali?' Egyik szobát sem 'úgy5 használják, ahogy kelle­ne *1— hg . ugyan használják egyáltalán. Az úi háztulajdo­nosok beszorulnak a lakó­konyhába.' a 3 szobás családi hák< nyárikonyha-nyúlványába. Persze, kétszintes házak la­kói is élnek a konyhában. ■ nemcsak falun, hanem váro­son is. A lakás funkcióbeli eloszlása nem ízlés, hanem tpryény. Az,'a baj hogy nem úgy üzemel, ahogy kellene. És akkor természetesnek hat " az á-kérdés, hogy: de hát ak­kor -mijiek? . Sokat spekuláltunk mi már ezen a dolgon, s a magyará­zat nem biztos, hogy igaz, de talán van benne valami. Az északi népek hihetetlen ma­gas lakáskultúrával rendel­MTESZ választmányi ülés Szekszárdim Tegnap délután Szelrszárdon a Hazafias Népfront megyei bizottsága tanácstermében vá­lasztmányi ülést tartott a MTESZ Tolna megyei szerve­zetének választmánya. A ta­nácskozáson megjelent Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára,' Bucsi Elek. a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai ősz. tályának vezetője. Magyari Lászlónak. a.MTESZ Tolna megyei szervezete al- elnökének megnyitója után Somi Benjámin tártott rövid, igen tartalmas előadást „A me­gye iparfejlesztési lehetőségei” címmel. A megyei pártbizott­ság titkára- adatokkal szemlél, tetve ismertette * azt a fejlő­dést, mely a megye iparának alakulása során végbement, A jelenlegi helyzetről elmondta, hogy az ipar térbeni elhelyez­kedése megfelel a település- hálózatnak. A Bátaszéki Váz- kerámia. és Cserépgyár üzem­be helyezésével, s a paksi atom­erőmű építésének megkezdésé­vel pedig megkezdődött a kor. szerű, nagyüzemi iparfejlesz­tés. A 'későbbi iparosítás szem- ., pontjából a megye területének egy része alkalmas a víz-- és szállításigényes ipar fejleszté­sére. A munkaerőhelyzetről szólva kihangsúlyozta a megyéi pártbizottság titkára, hogy ha .helyes rriunkaerő-gazdálkodást, folytatnak, még sokáig nem - beszélhetünk komoly munka­erőgondokról. Azért sem. mert.- az előzetes felmérések ■ szerint, az ötödik ötéves 'terv- végéig* megyénk mezőgazdáságából mintegy ötezer dolgozó helyez­kedik el iparban.. Sómd Benjamin előadása** után Vári György, a MTESZ * Tolna megyei szervezetének elnöke tartotta meg aZ’ elnök- * ség -beszámolóját A megyénk­be^ hároméves múltra vissza­tekintő 1 szövetség fő feladata: a műszaki értelmiség szakmai társadalmi munkában foglal­koztatása. Ennek a vége felé közeledő 1973-as esztendő so- rán is sikeresen tett eleget. Az évben 195 rendezvényt szerve­zett a szövetség 14 tagegyesü­Tetének ,27 szakosztálya. Ezek, ugyanúgy, mint a szövetség egész munkája, közvetve igen intenzíven , hatottak a megye gazdasági helyzetének alakulá. ■■sára. Idén két új egyesülettel is bővült a MTESZ. Januárban kezdte meg a munkát a Ma- .gyar Kémikusok- egyesületének Tolna megyei szervezete, s no- . vemberben alakult meg a me­gyében. a Gépipari Tudomá- ■ nyos Egyesület. -. Az elnöki beszámolót köve­tően dr. Nagy Elemér, a MTESZ Tolná megyei szerve­zete titkúrá. ismertette az 1974- . es , ’münkatervet. Elmondta, ..hogy á szervezetnek fontos cél­kitűzése, hogy bevonja a mun. kába a nőket s a fiatal szak- . embereket- Idén is megrende­zik a Tolna megyei műszaki , hónapot, szeptemberben kerül sor a környezetvédelmi hét ' rendezvényeire. A választmányi ülés befeje­zéseként Dékány Károly, a számvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a szervezet ez évi gazdálkodásáról. keznek. Miből jött ez? Az eV legnagyobb részét interieur- ben élik. A dél embere a fó­rumon'él. a piazzán. az agó- rán, a lakás szerepe huszad- rendű. kifejezetten az al­vásra korlátozódik. Mi. ma­gyarok valahol a kettő kö­zött vagyunk. Mi kint is élünk, bent is, durván fele­fele arányban. Ebből az kö­vetkezik, hogy még nem fordítottunk annyi gondot a lakásra, amennyit megérde­melne, s emiatt nem tisztul­tak le a lakás előbb említett funkciói. Aztán van egy olyanfajta régi kötöttség is, mint a tisz­taszoba, vagy a konyha, ahol csak a családfő élt. Ezen szerencsére túl vagyunk, de azért vannak még maradvá­nyai. Az úi tulajdonosok gyakran kérdezik: mi lenne, ha úgy is laknák azt a lakást, ahogy a tervező elképzeli? Ki győzné azt takarítani? Az a fajta lakás, amit ma léoten- nyomon építenek, képtelenség: millió niop és egyebek. S ez már ízlés. Talán ha másabb lesz az ízlés, másabb lesz a környezet is, s a takarítás miatt nem szorulnak ki az emberek a lakóházakból. — Sánta hasonlat: Ha vala­kinek fáj a foga. elmegv az orvoshoz, viszont ha házat épít, hiába fektet bele sok pénzt, nem megy tervezőhöz. Hogy készül egy családi ház terve? — Elmondhatjuk őszintén? — Másképp nem érdemes. —1 Aki kockaház-tervet ké­szít, hozott anyagból dolgo- . zik. Ez nem tervezés, hanem rajzolás. Az építkező kockás papírrá! megjelenik a terve­zőnél,' legtöbbször a' helyi kő­művesmesternél. A terv tu­lajdonképpen kész, általában olyan, mint a szomszédé, de ha lehet, tíz centiméterrel magasabb, külsőleg dobostorta alakú: az ablakok közötti sáv feltétlen más színű, mint a tortában a krém. A terv a megyei tanács építési osz­tályára kerül, ott zsűrizzük. A , zsűrinek csupán javaslattételi - joga van, hatósági jogköré nincs — ez meghatározza a zsűri tevékenységét és lehe­tőségét. Van rá példa hogy a zsün javaslatát — miután nem köteles, az építési ha­tóság nem fogadja el. Á nagyközségi tanács kiadja az építési engedélyt, s kezdődhet az építkezés. Ha az építési hatóság elfogadja a zsűri vé­leményét, még mindig elő­fordulhat, hogy nem úgy épül fel a ház, ahogy azt a terv­ben megrajzolták. Bár újab­ban ez a fajta játék veszé­lyes. Az eltérést miniszteri rendelkezés tiltja — eseten­ként tíz százalék bírságot is fizetnek, négyszázezer forint értékű háznál 40 ezer forin­tot. — Baj az. hogy kőműves­mesterek is tervezhetnek? Hisz a múlt építészetének sok remekművét kőművesek ter­vezték és építették. 1 — Nem az a lényeges, hogy ki tervez, hanem az, hogy hogyan. Többnyire azonban olyan tervek születnek, mint amiről korábban beszéltünk. A kőművesmesterek mentsé­gére legyen mondva: az épít­tető neki hozza a kockás pa­pírt. És itt újra az ízlésnél vagyunk. Még ha meg is pró­bálná térelgetni az ízlést, az építtetők többsége megelég­szik azzal, hogy óriásit lépett előre a nagypapához képest hisz fürdőszobája van, elő­szobája, szekrényfala. Nincs összehasonlítási alapja. la­káskultúrára soha nem taní­tották. Pedig olcsóbban is lehetne ízléses, szép. a hetve­nes évekre, a szocialista tár­sadalomra jellemző lakásokat építeni. (Éolytatjuk) V. M. j #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom