Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
Fiatal műszakiak fiatal klubja r Haraszti Imrét, a fűtőház Személyzeti vezetőjét bízta meg Busch Károly főnök, hogy segítse a fiatalok műszaki klubját így hivatalos gazdája is van a huszonkilenc tagú klubnak, azon túl, hogy a KISZ patronálja. — Úgy kezdődött, hogy néhány fiatal műszaki járt Záhonyban és ott láttak egy fiatalok szervezte és működtetett klubot. Megtetszett nekik, kérték, szervezzünk itt is. A KISZ meg a gazdasági vezetés a fiatalok mellé állt, s már a tizedik hónapot kezdték decemberben — a személyzeti vezető így emlékezik a fiatal műszakiak klubjának létrehozására. A szervezést hosszabban keQ magyarázni. A fiataloknak nem kellett, mert csak egy célt határoztak el: többet tudni a szakmáról, szervezett keretek között. Tehát a klub elsődleges célja az ismeretele bővítése — „ha már együtt vagyunk — mondta Tarr Imre KISZ-tit- kár — miért ne foglalkoznánk mással is. Politikával, egymás jobb megismerésével — például.” Javaslata egyetértésre talált, az ajckor még alig húsz tagú klubban, amelynek első összejövetelét még az oktatóteremben tartották. Klubnak a sportszékház egy eddig nem használt termét rendezték be. A KISZ közel húszezer forintot adott a felszerelésre. A fiatalok klubjukat — bútorral, képekkel, saját barkácstárgyakkal — a maguk ízlése szerint rendezték be. Amikor minden a helyén volt, kezdték a klubéletet. A szakmai előadások sorrendjét határozták meg először, aztán: milyen vetélkedő, szórakoztató műsor legyen. Az első előadó a főnök, Busch Károly volt. Harangozó László, Gerecs László, Juhász Gyula volt a sorrenden. Szervezték a klub „önálló” műsorát. Beles Lajos Diesel-villamossági szerelő: a mozdony javítása, szándékos rongálás után. Az ilyen jellegű izgalmas foglalkozások kéthetenként kerülnek a programba. A vasutasnapon két kategóriában ki mit tud-ot rendeztek: mozdonylakatosok és mozdonyvezetők részére. Arra voltak kíváncsiak, • kik a szakma legjobb ismerői. A „tér is jelentős: kiválódolgozó, jelvény. Tarr Imre és Lázár Lajos volt a klub két első „bajnoka”. Ezt néhány MHS7- program követte: lövészet, tá- . jékozódás. A tavasszal akarják eldönteni, ki a klub !eg- lobfo lövésze. Simon Kérolv, a városi pártbizottság munkatársa egyszer arról tartott előadást, hogy milyen a kapcsolat az értelmiség és a munkásosztály között, milyennek kell lerfni... Folytatni . kell ezt a témát, a második előadás december 5-én lesz. Rostás János mozdonyvezető, most felvigyázói 99 Otven vállalat tanulsága közvetlenül a gazdaságirányítási rendszer reformja utón hangzottak el az első aggályoskodó figyel mertetések: a reform. Hátrányosan érinti azokat a nagyvállalatokat, amelyeknek alapvető szerepük van a központi fejlesztési programok végrehajtásában, a szocialista államközi szerződések teljesítésében, illetve azokat, amelyeket mint nagy exportőröket tarthatunk számon, vagy amelyek — éppen a gazdoságosság figyelembevételével — a termékszerkezet módosítását hajtják végre. Sokan érveltek — s még ma is érvelnek — azzal, hogy például egy összeszerelő vál lalat ;— mondjuk az Ikarus —, amely egyrészt széles körű kooperációs kapcsolatokra van utalva, másrészt termékeinek jó részét, évekkel ezelőtt aláírt államközi szerződések értelmében értékesíti, eleve hátrányosabb helyzetben van, mint egy kis vállalat, amely alkatrészeket vagy félkész termékeket szállít az Ikarusnak. Ebben az esetben ugyanis oz Ikarus, hogy egyáltalán dolgozhasson, bizonyos mértékig kiszolgáltatott a kooperáló partnereknek. Az alkatrészek esetleges — és sajnos nem példa nélkül álló — áremelését legtöbbször nem tudja továbbhárítani, hiszen az exportszerződésekben az árakat is rögzítették, attól eltérni nem lehet. Az ilyen jelenségek láttán határozta el a Központi Bizottság éppen egy éve, s a gazdasógirányító intézmények feladatává tette, hogy ötven kijelölt nagyvállalatnál elemezzék az 1966 és 1972 közötti gazdálkodást. , Az ötven vállalat közé 3 bánya- és energiaipari, 6 kohászati, 21 gépipari, 3 építőanyag-ipari, 8 vegyipari, 6 könnyűipari és 3 élelmiszeripari vállalatot illetve trösztöt soroltak. Gazdálkodásukat a jövedelmezőség, a létszám és a személyi jövedelem, az eszközállomány és az általános pénzügyi helyzet szempontjából vizsgálták és — összefoglalva — a következő eredményre jutottak. A kijelölt vállalatok termelésének és értékesítésének növekedése, a vizsgált időszakban, lényegében az ipar egészével azonos ütemű volt Kielégítően alakult náluk a munka termelékenysége is. Kedvezőtlen viszont nyereségük alakulása, az ipari átlagnál alacsonyabb, ami — a bevezetőben említett példa' szerint — jórészt az áremelkedésre vezethető vissza. Ez a gond — az összesített adatok szerint — nem érinti azonban a béreket és személyi jövedelmeket, amelyek magasabbak az ipari átlagnál. A vizsgálat szerint a vállalatok pénzügyi helyzete — s ebből következően — fejlesztési lehetőségeik — sem voltak rosszabbak, mint az átlag. Többségük időben eleget tett fizetési kötelezettségeinek, hitel- és pénzgazdálkodásuk zökkenőmentes vált Ezen az összképen még az sem változtat — csak némiképp ront —, hogy egyes gazdálkodó egységek, lehetőségeik és teljesítőképességük helytelen felmérése miatt, terven felüli állami támogatással tudták csak elkerülni a nagyobb bajt A vizsgálat végeredményben tényekkel cáfolta őzt a hiedelmet, hogy a szóban forgó nagyvállalatok részére valamiféle külön gazdasági mechanizmust kellene kidolgozni, hogy csak kü- Jöp — testükre szabott — szabályozó rendszerben tudnának boldogulni. A gazdaságirányítás rendszere minden üzem számára biztosítja a gazdaságos termelés lehetőségét. Mondom: o lehetőségét de ezzel mór a vállalatoknak kell élniük. Ettől függetlenül: a gazdaságirányítási rendszer szabályozóiban néhány — a következő tervidőszakban életbe lépő — változást készítenek elő. A szakemberek egyöntetűen vallják, hogy a tervezett módosítások éppen a nagyvállalatokat hozzák a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe, s ezért a jövőben bizonyára kevesebb központi beavatkozásra lesz szükség a nagyvállalatoknál. A kiemelt figyelmet azonban változatlanul igénylik és megérdemlik. VÉRTES CSABA munkakörben dolgozik. Kiválóan rajzol. A klub életéről készített karikatúrákat — kiállítását december közepén rendezik... És még ebben a hónapban lesz egy Míkulás-rfapi összejövetel. Elhozzák az asszonyokat, menyasszonyokat: ismerkedjenek ők is, ne csak a klub tagjai. Tíz forint a tagdíj. A klub minden héten kétszer fogadja a látogatókat, ekkor lehet használni a berendezést, a termet arra, hogy a célnak megfelelően működjék a fiatal műszakiak klubja. Maguk elé tűzték, hogy gyarapítják a tagok létszámát Az agitáció riem erős. Aki szereti szakmáját és a társaságot, jöhet, részt vehet a rendezvényeken. Tóth II. Gyula klubvezető jó segítőikre talált, a vezetőség, az aktívabb műszakiak minden „nyitva tartáskor” ott ülnek, beszélgetnek, vitatkoznak. Szabó Vili. István, Vértesy Antal, Bódogh Jánosné, a fiatalok klubjának legaktívabb tagjai. Készülnek a jövő évi tervek, részletek ebből: látogatás a kaposvári megyei könyvtárban, pingpongmérkőzés a tagok részére, műszaki könyvtár áttelepítése a klubba, lövészverseny, szakmai előadások. A fiatalok műszaki klubja tízhónapos. Tarr Imre, s a többiek is a jövő év elején jubileumot tartanak, most ezt szervezik: vitaest lesz a Diesel-mozdonyok erőátviteléről, beszélgetés a fűtőház jövőjéről, és akkor majd a hét végén farsangi bált tartanak. A fiatal műszakiak klubja a sportszékházban mindért szerdán és pénteken 16 órától tizenkilenc óráig fogadja tagjait, vendégeit.- Pj.! Novemberi lendület Kereken egy év telt el pártunk vezető testületének múlt év novemberi, emlékezetes határozata óta, így a minap lezajlott tanácskozás számot vethetett mindazzal, ami azóta az országban a gazdaság, a társadalom, a kultúra fejlődését, különösképpen pedig az emberek mindennapi életét nézve, végbement és — végbemegy. Az említett esztendő egy izgalmas, sokat ígérő folyamat része, amely az MSZMP X. kongresszusával vette kezdetét, és egyben bizonyság az is, hogy e folyamatban testet öltő nagyszabású program nemcsak a közelebbi, s távolabbi jövőt készíti elő, hanem a jelenben is erőteljesen hat és — má sem mér fukar kezekkel. Úgy is mondhatnánk: kifizetődik. Igaz, sok munka fekszik benne, amely egyértelműen bizonyítja; politikánkkal népűnk túlnyomó többsége egyetért, azt munkájával is támogatja. A nyilvánosságra került határozat teljes körképet ad a korábban hózott sokoldalú intézkedések jó hatásáról nemzetközi kapcsolatainkban és belső helyzetünkben. Elemzi a megtett intézkedések hatását és kijelöli a további teendőket. Ám közeledvén az év végé, megtárgyalta a Központi Bizottság a következő _ év népgazdasági tervét és költségvetését is. A közleményből kitűnik, milyen lendületes és egészséges fejlődés szakaszába léptünk és milyen nevezetes dátumokat jegyezhetünk fel az 1973-as, s immár ai 1974-es év lapjaira. Egyszóval az 1972. november 14— 15-i ülés, határidőhöz kötött határozatait végrehajtottuk, s a hosszabb távú feladatok megoldása megfelelő ütemben folyik. Csupán kiragadva, néhány tény: a tervezettnél gyorsabban' nőtt a nemzeti jövedelem, tovább javult az ország külkereskedelmi mérlege. Rendkívüli fontosságú energiaszolgáltató és ipari bázisok léptek üzembe,- nőtt a mezőgazdasági termelés, mindezzel párhuzamosan mintegy 85 ezer lakás épült, és nem csupán a reáljövedelem, hanem az egy keresőre jutó reálbér is értékelhetően — 2,3 százalékkal, nagyüzemi munkásoknál 5,3 százalékkal — nőttl És a jövő évi terv: szolid biztonsággal tervezett — éppen ezért túlteljesíthető — nemzeti jövedelem, illetőleg termelésnövelés, ám a reáljövedelem, illetve az egy keresőre jutó reálbér-növekedés mutatószáma még az ez évit is felülmúlja! A lakásépítésben meg kell ismételni az idei, kimagasló 85 ezret, de úgy, hogy ebbtM 36 ezer lakás állami beruházásban kerüljön tető alá. Ami pedig a meginduló termelő és egyéb beruházások listavezetőit illeti: a paksi atomerőmű I. üteme, adriai kőolaj-’ vezeték, újabb cementgyár, vegyi és könnyűipari üzemek, valamint egy új Kossuth-adó — ezek alighanem önmagukért beszélnek. Részletes irányelveket szab a Központi Bizottság az élet- színvonal emelését szolgáló — béremeléssel, szociális és egészségügyi, valamint kereskedelempolitikai intézkedésekkel kapcsolatos '— további teendőkre. Ezek lényeges vonása,.,. hpgjf. '.még szélesebb körre terjeszti ki a központi jellegű béremelést; igeh. nagy anyagi erőfeszítést tesz a népesedési helyzet javítása érdekében, nagy lépéssel javítja a betegellátást és energikusan visszaszorítja az áremelés lehetőségét. A biztató tervek, célok mögött jól kidolgozott, gazdasági szervező-, irányító- és eilenőrzömunka körvonalai bontakoznak ki. Ez alapozta meg'a már nyugtázható eredményeket, de még nagyobb szükség lesz minderre a továbbiakban. Ezért is tűzte napi-' rendre a Központi Bizottság a kádermunka, fejlesztésének és az utánpótlás fefkészitésének kérdéseit. A következő szó a Minisztertanácsé, majd az országgyűlésé, hogy megfontolt törvényekkel, intézkedésekkel megszabják a teendőket. „ . A tennivalók meghatározásából — a megállapításokból a józan közvélemény hangja és bizakodása csendül ki. Ami azt igazolja,! hogy továbbra is nagy figyelem irányul közös dólgbipjc- ra. S főleg, hogy egyre jobban látjuk — mondhatjuk ki bátran: derűs q látóhatár! BALOG JÁNOS Hétfői kérdésünk: Hogyan készült fel a GELKA a csúcsforgalomra '( A kérdés mindnyájunkat érint, hiszen aligha akad megyénkben háztartás, amelyben ne találnánk olyan készüléket, háztartási gépet, amelynek hibáit a GELKA hivatott orvosolni. Tóth Józseffel, a GELKA Tolna megyei kirendeltségének vezetőjével beszélgettünk. Elmondotta, hogy a tárgyi feltételek biztosítása érdekében már az őszi hónapok során elkezdődött a raktáraknak a különféle alkatrészekkel, műszerekkel történő feltöltésie. Az alkatrészek birtokában azonban még nem lehet elvégezni a hibás készülékek javítását. Szakemberek is kellenek. Róluk szólva a kirendeltségvezető jónak ítélte meg a helyzetet. A rádió- és televíziószerelő szakemberek elegendő számban vannak. Gond ugyanakkor, hogy a háztartási gépek j avi tórészlegében a meglévő hét szakembernél többre lenne szükség. Az ünnepekre a GELKA ügyeleti szolgálatot szervez, nemcsak Szekszárdon, hanem a megyéiben lévő valamennyi szervizében i& Sikerül-e tartani a vállalási határidőket? Jelenleg — mondotta Tóth József — 3—4 napos határidővel vállalja a GELKA rádiók, televíziók javítását Hibabejelentés esetén pedig 24 órán belül házhoz mennek a szakemberek- A továbbiakban azt is elmondta a GELKA megyei kirendeltségének vezetője, hogy a határidők az elektromos háztartási gépek javításánál valamivel hosszabbak lesznek az említett szakemberhiány, másrészt a felmerülő alkatrészellátási zavarok miatt. A garanciális javításokról megtudtuk, hogy ezeket a GÉL. KA az előírt nyolc nap helyett 3—6 napig , terjedő időszak alatt végzi el, ha csak nem adódik olyan gyártási hiba, ami miatt a készülék kicserélése válik' indokolttá. A csere egy hétnél több időt igényel. 1973-ban egyébként jelentősen emelkedett a forgalom a GELKA szervizeiben. Tavaly összesen 55 ezer javítást végeztéik. Az idén a javitásók száma várhatóan lö ezerrel lesz több. A javítások összértéke is jóval túlhaladja a tavalyit és megközelíti. a 8 millió forintot. Kérdésünkre, hogy javította-e a GELKA szolgáltatási szívonaláí az elmúlt év során, Tóth " József elmondotta, hogy három fiókszervizt nyitottak eddig Döjb- röközön, Bonyhádon és Hőgyé- szen. De várható, hogy az idén megkezdi működését az új du_ naföldvári fiókszerviz is. GELKA az év elején az új javítási formát, az átalánydíjas javítási rendszert is bevezette. Az érdeklődés megyénkben: jelentős volt. Eddig két. és fél. ezren bízták hűtőszekrényüket vagy televíziókészüléküket a GELKÁRA. Ugyancsak sokan vették igénybe aa • olajégők újonnan bevezetett javítását i?. Tóth József a továbbiakban elmondotta, hogy a jövő évben legfőbb, célkitűzésük a .javítószolgáltatás szintjének emelése lesz. Arra akarnak törekedni, hogy munkájükát a mostaninál pontosabban és "gyorsabban végezzék el. “V